Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-27 / 73. szám

Az Újvári-brigád vállalását teljesítette Késsül április 4-re A Kecskeméti Gyufa* «várban a eimkézőgép ■ütemes kattogása kíséri a «.vors kezek munkálat. A gép mellett Újvári Mária sztahá- ■novlsta brigádvezető ált. A jobbkeze felőli csőbe apró, gyors mozdulatokkal teszi a kiválasztott dobozokat. A gép karja »vors egymás­után ragassza a már enyve­zett, de még üres gyufásdo- bozokat. A piros kendő alól vidám, mosolygós aro tűnik elő. A mélyenüiő barna szemek a termelés folyamatosságát kí­sérik. Az eredmény: 15 nappal előbb befejezte negyedévi tervét A 25 évi gyári élet sok új módszerre tanította meg Új­vári Máriát. Élete összeforrt ■a gyárral. Mint fiatal leány korült ide, — most pedig mint élenjáró sztahanovista, végzi munkáját. Életének tartamra a munka, jellemének vonása a segítés, mély emberszere­tet. Elve: a tegnapi nehézsége két lep g őzni és keresni az újat. Szegeden volt tapaszta­latcserén és ott megfigyelte, hogyan dolgoznak öten két gépen. Hazajött! Hozzáfogott n munkához. Szervezte az új munkamódszevátadásra dol­gozó társait. A gépek zaja «7.3 vát;. Vi íillrn elnyomja szavát, halkabban lehet hallani, amint mondja: nem volt könnyű a legveszedelme­sebb ellenséggel, a maradiság- gal szembeszá.lni. Az újtól mindegyik félt. Megijedtek! Megvalósíthatatlannak tar­tották. Persze, nem ment egyküny nyen. igen sok harcba, fárad­ságba került, ót kellett szervezni a munkát. Több megbeszélés után kifor­rott az eddigi munkamódsze­rünk, de -a nehézségek legyő­zése is eggyékovácaolta a bri­gádot. Újvári Máriát az jellemzi, hogy amit elhatározott, azt végre is hajtja, így volt eb­ben az esetben is. Az 1951. évi terv befejezése után Rákosi elvtárs születésnapjára kiala­kult hatalmas versenyben ők sem akartak lemaradni. Brigádértekez'.eten elhatá­roztuk, hogy 119 százalékról 125 százalékra emeljük telje­sítményünket, amit, teljesítet­tünk is. De nem állunk meg, tovább harcolunk eredménye­ink növeléséért “ mondja Újvári Mária brigádvezető. Egy pillanatra megszűnik a beszélgetés, mert a gép el­romlott: de csak egy szem­pillantás az egész és az ügyes női kezek már meg is javí­tották a gépet, úgy működik tovább, mintha nem is tör­tént volna semmi. Aunak,»aki azt kérdezi, hogy a négy gyors gép vezetéséhez hány szem kell. Újvári Mária rö­viden válaszol: nem kell eb­ből ezer, elég kettő is, csak ezer felé kell osztani, szeretni a gépet, ismerni, hogy mi fúj neki és segíteni keli rajta. Majd egy kis szünet után a munkamódszerekről beszél : mind a két kéznek egyformán kell dolgozni, A munkát segí­tik a .ió szemek, melvek biz­tosítják a kis hibák falfedé­sét. Már a szemmel meg kell állapítani a sok ü.res doboz­ból, hogy melyik a legmegfe­lelőbb és gyorsan kell össze­válogatni a .ió dobozokat. De ismerni kell a gép minden szusszanását és harcolni a fe­lesleges apró mozdulatok ki­küszöböléséért. Most hangja, mintha erő sebb volna: a jó bri­gádvezető nem fél a$ újtól, ismeri n pert lelkek biztosítja annak egyenletes, ütemes munkáját. A beszélgetésben hosszabb szünetet tart, majd így foly­tatja^ a brigádot vezetni nem nehéz, a feladatot röviden úgy lehet összefoglalni: amit ebben a pereben megtehetsz, ne halaszd későbbre. Ismerd a munkatársaidat, neveld őket. Ha a gép hibázik, azon­nal szólj, a kisebb hibákat ta­nuld meg kijavítani. Légy önálló és kezdeményező. Újvári Mária ezt gyakor­latban megvalósította, 15 dol­gozót tanított meg úi munka- módszerére. Amikor Konez Erzsébet betanításáról beszé­lünk, a következőket mondja: nálunk csak fejlődni lehet. S valóban így van. mert az első negyedévi tervét már már­cius 12-én befejezte, harcol április 4 méltó, megünneplé­séért, a második negyedévi terv sikeréért. 5000 forintot nyert a tervkölcsön- sorsoláson Baján Vörös Ferenc 70 éves eltartott — Feri bácsi jöjjön ki, ma­gát keresik. A tervkölesöir kötvényét kihúzták! izgatott hangok kiáltanak be a Ba.ia'Szeutistván terü­letrészben fekvő Nádasdi-u. 26. számú ház udvarára. — Megesikordul a. kapu a hír­hozóval és a tornácon meg­jelenik Vörös Ferenc. Öreg­ember mái-. Most lépte túl életévét és hogy látja ma­ga körül a sok örvendező és boldog arcot, mag« is mo­solyogni kezd. Aztán hall­gatja a szavakat. Szinte nem akar hinni a füleinek, mikor közük vele, hogv tervkölcsüir kötvéijye a negyedik sorsolás első napján 5000 forintot nyert. — Igaz lenne — szorongat­ja a sok feléje nyúló kezet és örömkönnyekkel telük meg a szeme. Másnap már korán reggel felöltötte üuuenlő ruháját, hogy felvegye a nyereményt. Unokája kísérte féltő gond­dal. Benn a takarékpénztár­ban, mikor a márványlapra kiszámolták a pénzt, Vörös Fenenc percekig csak tekin­tetével mérte „ kütegeket, majd felvetette főiét úgy mondotta: — Köszönöm a néni demo- lcráciának, hogy öreg napja­imra ilyen végtelen örömet szerzett nekem. Az éjszaka az izgalomtól vajmi kövese' tudtam aludni. így volt időm gondolkodni, mit is csináljak ezzel a sok pénzzel. Elhatér róztam és így is cselekszem, Ozzcd a Pénzzel segítem a bé­keharcot, hogy ne legyen há­ború. Békekölcsönt, jegyzek s ami fennmarad, azt meg itt- liagyom betétkönyvben, hogy ba munkámmal már nem is lehetek részese, de államunk erősítésével ezen a módon is kivehessen! részemet a bé­kéért folyó küzdelemből. Vegyük tel a harcot a tanácsülések lebecsülése ellen Arról szeretnék , írni, mit tapasztalunk itt Érsekcsauá- don öszeliívott tanácsülésein­ken. • Ann-ak ellenére, hogy ide­jében meghívtunk minden tanácstagot az ülésre, a. ta­nácstagok 55 százaléka jelent csak meg azon. A megjelent tanácstagok nagy része is mélv hallgatás­ba burkolódzott. Nem egy kö­zülük el is szunyókált. így persze mit sem tudnak arról, miről folyik a szó. Minek az ismertetése folyik a tanács­Eröt merítettem Rákosi elvtárs életéből Tóbi Sándor őntötannh) lelkes örömmel, boldogságtól sugárzó arccal mondja tár­sainak, hogy nem várt pénz­jutalmat kapott Rákosi elv- társ 60. születésnapja alkal­mából jó munkájáért. Tízszer is belenyúl a. zsebébe, előve. szí a borítékot és elnézegeti. Visszaemlékszik még arra, amikor a párttitkár elvtárs kezet szorított vele és azt- moiuVa: További ió munka' kívánok és naayra nőjj. Ezen az ünnepélyes napon nagyon sokszor aondoltam Rákosi elvtársra, akit már Uiitam 1919-ben iskolai üdü­lésem alatt. Az ő szeretedét és gondoskodását ott is , a tea- teljesebb mértékben éreztem. De voltak-más gondolataim is. Most március 9-én telje­sült, Megveszem Rákosi elv- társ arcképét, hogy mindig láthassam odahaza és állan­dóan így fényképen keresz­tül is velünk, legyen. Rákosi elvtárs életét olvas tam. Erőt merítettem belőle Az a kívánságom> hogy szia hánovista lehessek. De nem­csak kívánság ez, hanem hat colok is érte. Tudom, hogy csak kemény jó munkává-• tanulással érhetem el a meg­tisztelő címet. De úav harco­lok érte, mint ahogy Rákosi elvtárs harcolt a magyar dol­gozó népért. BENE GABOR üzemi tudósító, Kecskeméti Gépgyár ülésen. Ezek maid csak ak­kor fognak felébredni, mikor majd a begyűjtés nem telje­sítése miatt, vagy mert nem a kitűzött határidőre teljesí­tették- büntetésben részesül­nek. Az olyan községi tanács­tagok, mint Kozma István, Pásztor István. Vigmalik Já­nos, Király József, Csurai Józsefné, Végű Iniréné, to­vábbá Gulyás Sára, Gei­ger Józsefné, Hegedűs Mi­hály, Kiss István. Hainik Ist­ván nincsenek tisztában kö­telességükkel, a dolgozók ál­tal reájuk ruházott felada­tokul^ Nem vesznek pé.dát azoktól a tanácstagoktól, mint Molnár József, Soós László, ifj. Vida Lajos, Köu- cöl István, akik mindenkor azon vannak, hogy a dolgozó nép érdekeit képviseljék és példát adjanak a község dol­gozóinak a begyűjtés teljesí­tésében, a mezőgazdasági munkálatok elvégzésében M:r táu József, a tanács most megválasztott, új tagja pél­dául beadását 101) százalékon felül teljesítette. Vegyük fel erőteljesen a harcot a tanácsülések lebe­csülése ellen Érsekosanádon és híven kövessük megbíza­tásunkat, melyet a dolgozó néptől kaptunk, azzal, hogy becsületesen dolgozzunk a község dolgozóinak javára. SZÉKELY ERZSÉBET levelező: KEPHIRADONK Francia munkások a békéért és a szabadságért A francia munkásosztály a Francia Kommunista Párt vezetésével kemény harcot folytat az ország .amerikai’* kormányai ellen. Sztrájkoló tüntetések sorozatával tilta­koznak a dolgozók a háborút előkészítő politika éllen. A képen: a Paris melletti GennevUUersben lévő Schmid és Brunstein gyár dolgozóinak tüntetése az üzemek rendőri megszállása és az úi náci-német haderő felállítása elten. Folyik a tavaszi vetés Dolgozó paraszt sóig unk versenyben végzi a tavaszi munká­kat, Megyeszcrte teljes erővel folyik a tavaszi munkálat. Képünkön az egyik gépállomás traktora és védőaépe lát­ható. A tsz tagjai betöltik a gépbe a vetőmaaot. OOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖ Földmuvesszövetkezeteink április 4-ért ! Kuruc János 7 holdas, Han­gya György 6 holdas és Bóna Kálmán 18 holdas jászszent- lászlói parasztok negyedévi baromfi- és toiásbeadasi ter­vüket 100 százalékra teljesí­tették. Jánoshalmán Lakatos An­tal és Szili János 1952. évi baromfi- és to.iásbegyüjtési tervüket március 15-ig 100 százalékban teljesítették. Földművesszövetkezeteiuk április 4"e, felszabadulásunk ünnepének tiszteletére agitá- ciós és népnevelő munkájuk­kal a begyűjtés eredményes­ségét mind nagyobb mérték­ben segítik elő. 4 Vatikán és a sajtószabadság Az Osservatore Romano, a Vatikán szócsöve hosszabb cikkben foglalkozik a sajtó- szabadság kérdésével. Sajnál­kozva állapítja meg, hogy a könyv, az újság „szörnyűséges versenytársat” jelent az egy. ház számára. Az a tény, hogy a népek egyre erőteljesebben követelik a szabadságot a kö­vetkező kélségbeesett felkiál­tásra ragadtatja a cikk író­ját Dalia Costa kardinálist: „Mindenki ajkán ez van; min. denkt ezt akarja, mindenki a szabadságot dicsőíti! Pe­dig a szabadság önmagá­ban jó ugyan, de számtalan rossznak lc«z a forrása, kü­lönösen akkor, amikor a gon­dolat és a lelkiismeret sza- btulságávai együtt követelik a sajtószabadságot is”. A cilík ezután kifejti: ha szabadon lehet írni, gondol­kodni, akkor ki akadályozhat, ja meg. hogy szabadon lehes­sen cselekedni Is a gondolatok, a leírt szó szerint? „Ezért a jó minden híve, minden beeső !etes ember elismeri, hogy tíz államhatalom joga és kö­telessége fékezni és elnyomni szükség csetén a sajtószabad, súgót, A probléma csak egy lehet: előzetes cenzúra, vagy utólagos, megtorló.” Jobb az előzetes, cenzúra — állapítja meg a bíboros —, mert az megakadályozza a vitát, a vé­delmet, a fellebbezést. Nc higyjük azt, hogy a Va­tikán hivatalos lapja megma­rad az „elméleti” fejlegetés. ítél. A végén kibújik a síiig a zsákból. ^Különösen nagy a veszély — írja Dajla Costa bíboros —, amikor a pápát háborúit pénzelőjénck... állít­ják be.” Ez valóban nagy veszéjy. És megértjük, hogy az Osscrva- toro Romano, ha rajta múlna, bevezetné az egész világon a sajtó előzetes cenzúrázását, nehogy a népek megtudják az igazságot a Vatikánról. Az Osservatore Romano azonban elkéset ezzel a javaslattal. A népek már nagyon jól tudják, hogy a Vatiká“ az imperialis­ták hűséges szövetségese, az amerikai világuralml törekvé. seli gátlástalan kiszolgálója.

Next

/
Thumbnails
Contents