Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-04 / 53. szám

K Most különösen értékes számunkra minden perc. Teljesítsük fogadalmunkat, készüljünk Rákosi elvtárs születésnapjára. Már csak öt munkanap választ el bennünket március 9-tól. AZ MDP BACSKISKUMEftYEI PAKTMIZOTTSAGAMAK LUMA ma ft VH. évolyam, 53. sz. Àrn SO fillér 1952. március 4, kedd A járási bizottságok és falusi pártszervezetek 1952. évi pártépítési feladatairól tárgyalt az MDP járási titkárainak országos értekezlete Szombat délután a parla* mentben megkezdődött az MDP járási ti tik árai nak or­szágos értekezlete. Az érte* kezleteu Kovács István elv- társ, a Központi Vezetőség tátikára tartott beszámolót. Beszéde elején ismertette az MDP II. kongresszusa hatá- r o za taiua k végre haj tusában elért eredményeket» majd így folytatta: Elvtársak! A megnöveke* dett 1952. évi mezőgazdasági feladatok végrehajtása pa- raucsolólag szükségessé te* szí. hogy megerősítsük kiilö* nősen a mezőgazda»ág szo­cialista Szektorában és annak segítségével minden tollúban a párt vezető szerepét, hogy fokozzuk falun is a pártpoli­tikai. a. pártépítő munkát. Ennek érdekében a követke­ző alapvető feladatokat kell megoldani: 1. A megyei és járási párt. bizottságok és falusi alapSzer. vezeiek vezetőségei sajátít­sák el a gazdaság vezetésének kommunisía módszereit. 2. Javítsuk a pártépítö munka minőségét, építsük ki a rendszeresen működő párt- aktívákat. 3. Erősítsük a párt kapcso. tatát a pártonkívüli tömegek­kel. Építsük ki a párt vezető, sével a pártonkívüli falusi akti. vát. 4. Biztosítsuk a tömegszer. vezetők pártvezetését s min­dennek érdekében: 5. Stabilizáljuk a pártszerve, két, emeljük a pártvezetés színvonalát. L Pártunk Szervezeti Sza­bályzata a termelésben, mű* ködő pártszervezeteinket a termelés ellenőrzésével bízza meg. Ezért a járási pártbi­zottságok, a községi pártve* «©tőség és párttitkárok fel­adata a gazdasági vezetés, az állami gazdaságok!- gépállo­mások, termelőszövetkezetek, a községek termelési vezeté­sének állandó segítése és el­lenőrzése. Ennek érdekében a járási pártbizottságnak, a községi pártvezetőségnek rendszeresen foglalkozniuk kell a községek, a szocialista szektor életének minden rész­letével és ebhez el kell sajá­títani a gazdaság vezetésének kommunista módszerét. A szocializmus építése, a termelés ellenőrzése fa|un nagyobb politikai és szak­mai tudást követel meg pártfunkcionáriusainktól. Megyei, járási funkcionáriu­sainknak, a falusi kommu­nistáknak jobban el kel sajá­títani pártunk parasztpoliti­káját, Lenin—Sztálin erről szóló tanítását. Meg kell ér­teni, népszerűsíteni és helye­sen kell alkata zni ezeket a tanításokat. Emellett konkré­ten ismerni kell a gazdasági termelő munka legfontosabb kérdéseit, az állatni termelési és begyűjtési terveket, a tér­in cl ősz ö vetkezetek alapszabá- lyát, a munkaszervezés, a muukaegységszámítás kérdé­seit. A falusi kommunisták­nak t’L kell sajátítania es at Ivalmazni kell a mezőgazda­ság szocialista fejlesztésének új módszereit, a szovjet agro­technika, ia. fejlett talajműve­lés legújabb vívmányait. A falusi kommunisták a falu szocialista átalakítása közben neveljék, formálják át a dolgozó parasztokat. A megyei és járási bizottsá­gok és a falusi kommunis­ták előtt az a történelmi feladat áll, hogy a falun is kineveljék a szocializmus hősies építésének szellemé, ben az újtípusú, öntudatos, szocialista emberéltét. A gazdasági vezetés kom­in un ista módszerének helyes alkalmazása, a termelési kér­désekkel való foglalkozás kö­rül i)áriunkban még sok ;a zavar. E téren két véglet, két hiba tapasztalható. Az egyik, amikor a termelést elhanya­golják és az élettől, a terme* léstől elszakadt öncélú „párt- építő’* munkát végeznek — ez a ritkább. A másik, hogy a megyei, járási pártbizottsá­gok és a falusi pártszerveze­tek u pártpolitikai, a párt- építő munkát háttérbe szo­rítják» nemcsak segítik és el­lenőrzik a mezőgazdasági szerveket, az ÁGI, ÁMG, a tszes-k vezetését és a tanácso­kat, hanem gyámkodnak a szakvezetés felett, ismételten megsértik az egyszemélyi fe­lelős vezetést, átnyúlnak a vezetők fejő felett, maguk hajtják végre » szakvezetés feladatait, helyettesítik a gaz­dasági és állami szerveket. Emiatt gyakran elmosódnak a ha. lárok az állami, gazdasági és a párlmunka között. Ha a pártszervek, a taná­csok, a helyi mezőgazdasági szervek, a tszes-vezetőségek helyett maguk hajtják végre tíz operatív gazdasági felada­tokat, akkor ott elkerülhetet. lenül visszaesik, másodren­dű feladattá válik a pártpoli­tikai munka. Az egyik véglet­nél a termeléstől, a másiknál a pártpolitikai munkától sza­kadnák el a pártszervezetek s ezért mind a kettő helytelen. »A gazdasági sikerek, azok tartóssága és maradandósága teljesen a pártszervezeti és pártpolitikai munka sikerei­től függnek, e nélkül a feltétel nélkül a gazdasági sikerek homokra építetteknek bizo­nyulhatnak — mondotta Sztá­lin elvtárs. — Amikor párt­béli elvtársaink belefelejt­keztek a gazdasági sikerekbe, eltávolodtak a politilcától, ez szélsőség volt, amelyekért drága árat fizettünk. Ha m>st egyes. elvtársaink hozzáfogva a politikai párlmunka foko­zásához, azt képzelik, hogy cf'ávotodliMtnak a gazdaság­tól’ ez másik szélsőség lesz, amely nem kevesebb áldozol tot fog követelni. Nem sza. bad csapongó ni a szélsőségek között. A politikát nem lehet elválasztani a gazduságtól. Nem távolodhatuii/c el a gaz­daságtól, mint ahogy nem távolodhatunk el a politikától sem.., Az életben, a gyakor­latban a politika és a gazda­ság elválaszthatatlan. Együtt élnek és együtt halnak. És aki gyakorlati munkánkban cl akarja választani a gazda­ságot a politikától, aki « gaz­dasági munkát a politikai munka csökkentése árán akar­ja fokozni, vagy fordítva, a politikai munkát a gazdasági munka csökkentése árán — gz feltétlenül zsákutcába kerül... Következésképpen cl kell sa­játítani a gazdasági szervek bolsevik vr-sitésének módsze­rét, ez pedig abban átt, hogy rendszeresen segítjük ezeket a szerveket» rendszeresen erő­sítjük őket és nem e szervek megkerülésével, hanem raj­tuk keresztül vezetjük a gaz­daságot.“ Megyei, járási pártiunk" cionáriusaink közül még so. kan nem értik Sztálin elv­társnak ezt a rendkívül fon­tos tanítását. Úgy állítják be, hogy vagy a termeléssel, vagy a pártépítéssel foglalkoznak, mert a kettő együtt nem megy. Ez a nézet helytelen és veszélyes. A pártépítés már Devében foglalja tartalmát. Szakadat­lanul építeni, erősíteni a pár­tot s mind jobban alkalmas­sá tenni a döntő feladat, a szocializmus építésének meg­oldására. A pártépítés nem öncél, banem fontos eszköz, bizto­síték a szocializmus építésé­ben a párt előtt álló gazda, sági, politikai és kulturális feladatok sikeresebb és gyorsabb végrehajtására. Nem szabad kettéválasztani a termelési feladatok es a pártépítési feladatok megöl, dását, mert ez a kettő egy. séget képez. A gazdasági szervek pártépí- bésének színvonalát emelni, azt jelenti, hogy elsősorban megjavítjuk a pártépítő mun­kát, a pártonbelüli életet, II. Ezeket a feladatokat csakis a pártépítö munka minőségé­nek javításával oldhatjuk meg. Soikan még a pártkáde­rek között is nagyon leszű­kítik a pártépítés fogalmát Nemrég megkérdeztem az egyik járási párttitkárt, mit ért pártépítés alatt7 ,,Azt> hogy minél több tagjelöltet s párttagot beszervezzenek’* — felelte. A tag- és tagjelöltfel- yétel valóban igen fontos ré­szét képezi a pártépítő mun­kának, de csak egy részét. — Nem kisebb feladat ennél a káderek» a tagok és tagjelöl­tek kommunista nevelése, eszmei, politikai színvonaluk emelése, a tagság aktivizálá­sa, a pártmunkába való be­vonása,_ a tömegek közötti politikai nevelőmunka. A pártépítés további fontos fel­adata a pártcsoportok, a vá­lasztott pártszervek munká­jának tervszerű javítása, a pártaktíva építése és foglal­koztatása, a vezetés stílusá­nak, módszerének tökéletesí­tése, a szervezeti szabályzat következetes betartása, a pár. tönbe.üli demokrácia betar­tása, a kritika-önkritika el­mélyítése, a kezdeményezés kifejlesztése, az élcsapat ön­tudatos fegyelmének megszi­lárdítása, egyszóval a belső pártélet rendszeres javítása» a párttagság és a pártonkí­vüli tömegek mozgósítása, a párt előtt álló feladatok vég­rehajtására, mindez alapjá­ban véve meríti csak ki a pártépítés fogalmát, ezért nem helyes ezt csak a tag- és tagjelöltfelvételro leszűkíteni. A PB e héten foglalkozott pártunk növekedésével és megállapította, hogy sok pártszervezetben nem elég gondosan válogatják ki a je­lölteket, főleg csak a mennyi­ségre mennek és elhanyagol­ják a minőséget. Pártunk taglétszáma közeledik a mii. lióhoz, ezért a PB a párt to­vábbi fejlődése szempontjá­ból azt a rendkívül fontos határozatot hozta, hogy a Párt élcsapat jelle­gének fejlesztés© érdekében a jövőben a főfigyelmet nem a párttagok túlzott mennyiségi növelésére, hanem a párttagok és tagjelöltek eszmei színvonalának emelé­sére, marxistaJeninista har­cos szellemű nevelésére, akti vizálására és a pártmunkába való bevonására kell helyezni s a párt erejét ezen ke­resztül kell megsokszo­rozni. Felszínre kell hozni a párt­tagságban lévő óriási belső tarta.ékokat, eszmeileg és szervezetileg egységesebbé, fejlettebbé keli fenni pártunkat, A PB továbbá úgy határo­zott» hogy jobb módszerekkel, gondosabb kiválogatással pártunk fejlődése számára továbbra is biztosítani kell az egészséges _ tagjelölt-után­pótlást, de szigorúbb, maga­sabb követelményeket kell szabni a felvétel elé. Az irányt arra keli venni, hogy 14—24 év közötti fiatalok a párt segédcsapatá. ban, a DISZ.bcn legyenek. Ezért a PB úgy határozott, hogy a jövőben 24 éven alul a pártba tagjelöltet lehető, leg ne vegyünk fei. A soraink közé bérből és fi­zetésből élőket, elsősorban az ipari termelésben . dolgozó, tertnelésben és társadalmi munkában példásan helytálló. ! öntudatos, elsősorban 24 éven felüli fiatal munkásokat, a szocializmus építésének a tisztikarából a legjobb értel­miségieket, műszakiakat, ta­nítókat, valamint dolgozó pa­rasztok legjobbjaiból, tszcs* tagok és olyan egyénileg dol­gozó parasztok közül kell tag­jelöltet felvenni, akik a ter­melésben, beadásban» adófize­tésben előljárnak, helyesük a párt szövetkezeti politikáját és hosszait b"rövidebb távon e kérdésben is készek a pártot követni. Magasabbra kell emelnünk a párttagság megtisztelő fogalmát. El kel érnünk, hogy a párt sorai közé most már csak a legjobbak kerülhessenek, akik kitüntetésnek veszik a tagje­lölt felvételt. A pártszervezet tagjai mimika közben jól meg­ismerik, kiválasztják és poli­tikailag. nevelik a legjobb pártonkívülieket, bevonják őket, mint pártonkívüli aktí­vákat a társadalmi munkába és később a, párt sorai közé. Úgy kell tehát a jövőben vé­gezni a tagjelöltfclvételt, hogy az ne legyen külön, fel­adat, külön probléma, hogy azt a folyó pártmunkától nein elvonatkoztatva, hanem azzal szorosan összekapcsolva vé­gezzük. III. A falusi pártszervezetek ereje a dolgozó parasztokkal v(Hó szoros kapcsolatban» azok aktív támogatásában rejlik. A falusi pártszerveze­tek, pártaktívisták csak úgy tudják feladatukat megolda­ni, csak úgy tudják kapcso­latukat szorosabbra zárni a falusi dolgozók minden réte­gével, felnőttekkel, fiatalok­kal, nőkkel, értelmiségiekkel, csak úgy tudják megnyerni támogatásukat, ha a pártszervezet körül kiépítik elsősorban a pártonkívüli dolgozó parasztokból álló, jól működő aktívát. A kislétszámú pártszerveze­tek erejüknek megsokszorozá­sát a pártonkívüli aktívák lé­tesítésével érik el. Ahol nincs pártszervezetünk, ott csakis a pártonkívüli aktívára tá­maszkodva oldhatjuk meg a feladatunkat; A pártonkívüli falusi aktí­va kiépítésében, a párt és a tömegek kapcsolatának szé­lesítésében, valamint a falu előtt álló közvetlen feladatok megoldásában komoly szere­pük van a tömegszervezeteik­nek, elsősorban a DISZ_nek, a Mező- és Erdőgazdásági Dolgozók Szakszervezetének, az MNDSZ-nek, valamint a Földművesszövetkezeteknek. Bár már jobban törődnek pártszervezeteink a párt első számú segédcsapatával, a DÍSZ’szel, ez még mindig nem kielégítő. A DlSZ’nek igen komoly szerepe van a falun, Rákosi elvtárs ismétel­ten felhívta a figyelmet ar­ra, hogy jobban és többet tö­rődjünk az ifjúsággal, a DTSZ-zel. A pártbizottságok, falusi párívezetöségek sokkal na-

Next

/
Thumbnails
Contents