Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-04 / 53. szám

K

Most különösen értékes számunkra minden perc.

Teljesítsük fogadalmunkat, készüljünk Rákosi elvtárs születésnapjára.

Már csak öt munkanap

választ el bennünket

március 9-tól.

AZ MDP BACSKISKUMEftYEI PAKTMIZOTTSAGAMAK LUMA

ma

ft

VH. évolyam, 53. sz.

Àrn SO fillér

1952. március 4, kedd

A járási bizottságok és falusi pártszervezetek 1952. évi pártépítési feladatairól tárgyalt az MDP járási titkárainak országos értekezlete

Szombat délután a parla* mentben megkezdődött az MDP járási ti tik árai nak országos értekezlete. Az érte* kezleteu Kovács István elv- társ, a Központi Vezetőség tátikára tartott beszámolót.

Beszéde elején ismertette az MDP II. kongresszusa hatá- r o za taiua k végre haj tusában

elért eredményeket» majd így folytatta:

Elvtársak! A megnöveke* dett 1952. évi mezőgazdasági feladatok végrehajtása pa- raucsolólag szükségessé te* szí. hogy megerősítsük kiilö* nősen a mezőgazda»ág szocialista Szektorában és annak segítségével minden tollúban a párt vezető szerepét, hogy fokozzuk falun is a pártpolitikai. a. pártépítő munkát. Ennek érdekében a következő alapvető feladatokat kell megoldani:

1. A megyei és járási párt. bizottságok és falusi alapSzer. vezeiek vezetőségei sajátítsák el a gazdaság vezetésének kommunisía módszereit.

2. Javítsuk a pártépítö munka minőségét, építsük ki a rendszeresen működő párt- aktívákat.

3. Erősítsük a párt kapcso. tatát a pártonkívüli tömegekkel. Építsük ki a párt vezető, sével a pártonkívüli falusi akti. vát.

4. Biztosítsuk a tömegszer. vezetők pártvezetését s mindennek érdekében:

5. Stabilizáljuk a pártszerve, két, emeljük a pártvezetés színvonalát.

L

Pártunk Szervezeti Szabályzata a termelésben, mű* ködő pártszervezeteinket a termelés ellenőrzésével bízza meg. Ezért a járási pártbizottságok, a községi pártve* «©tőség és párttitkárok feladata a gazdasági vezetés, az állami gazdaságok!- gépállomások, termelőszövetkezetek, a községek termelési vezetésének állandó segítése és ellenőrzése. Ennek érdekében a járási pártbizottságnak, a községi pártvezetőségnek rendszeresen foglalkozniuk kell a községek, a szocialista szektor életének minden részletével és ebhez el kell sajátítani a gazdaság vezetésének kommunista módszerét.

A szocializmus építése, a termelés ellenőrzése fa|un nagyobb politikai és szakmai tudást követel meg pártfunkcionáriusainktól.

Megyei, járási funkcionáriusainknak, a falusi kommunistáknak jobban el kel sajátítani pártunk parasztpolitikáját, Lenin—Sztálin erről szóló tanítását. Meg kell érteni, népszerűsíteni és helyesen kell alkata zni ezeket a tanításokat. Emellett konkréten ismerni kell a gazdasági

termelő munka legfontosabb kérdéseit, az állatni termelési és begyűjtési terveket, a térin cl ősz ö vetkezetek alapszabá- lyát, a munkaszervezés, a muukaegységszámítás kérdéseit. A falusi kommunistáknak t’L kell sajátítania es at Ivalmazni kell a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének új módszereit, a szovjet agrotechnika, ia. fejlett talajművelés legújabb vívmányait.

A falusi kommunisták a falu szocialista átalakítása közben neveljék, formálják át a dolgozó parasztokat.

A megyei és járási bizottságok és a falusi kommunisták előtt az a történelmi feladat áll, hogy a falun is kineveljék a szocializmus hősies építésének szellemé, ben az újtípusú, öntudatos, szocialista emberéltét.

A gazdasági vezetés komin un ista módszerének helyes alkalmazása, a termelési kérdésekkel való foglalkozás körül i)áriunkban még sok ;a zavar. E téren két véglet, két hiba tapasztalható. Az egyik, amikor a termelést elhanyagolják és az élettől, a terme* léstől elszakadt öncélú „párt- építő’* munkát végeznek — ez a ritkább. A másik, hogy a megyei, járási pártbizottságok és a falusi pártszervezetek u pártpolitikai, a párt- építő munkát háttérbe szorítják» nemcsak segítik és ellenőrzik a mezőgazdasági szerveket, az ÁGI, ÁMG, a tszes-k vezetését és a tanácsokat, hanem gyámkodnak a szakvezetés felett, ismételten megsértik az egyszemélyi felelős vezetést, átnyúlnak a vezetők fejő felett, maguk hajtják végre » szakvezetés feladatait, helyettesítik a gazdasági és állami szerveket. Emiatt

gyakran elmosódnak a ha. lárok az állami, gazdasági és a párlmunka között.

Ha a pártszervek, a tanácsok, a helyi mezőgazdasági szervek, a tszes-vezetőségek helyett maguk hajtják végre tíz operatív gazdasági feladatokat, akkor ott elkerülhetet. lenül visszaesik, másodrendű feladattá válik a pártpolitikai munka. Az egyik végletnél a termeléstől, a másiknál a pártpolitikai munkától szakadnák el a pártszervezetek s ezért mind a kettő helytelen.

»A gazdasági sikerek, azok tartóssága és maradandósága teljesen a pártszervezeti és pártpolitikai munka sikereitől függnek, e nélkül a feltétel nélkül a gazdasági sikerek homokra építetteknek bizonyulhatnak — mondotta Sztálin elvtárs. — Amikor pártbéli elvtársaink belefelejtkeztek a gazdasági sikerekbe, eltávolodtak a politilcától, ez szélsőség volt, amelyekért

drága árat fizettünk. Ha m>st

egyes. elvtársaink hozzáfogva a politikai párlmunka fokozásához, azt képzelik, hogy cf'ávotodliMtnak a gazdaságtól’ ez másik szélsőség lesz, amely nem kevesebb áldozol tot fog követelni. Nem sza. bad csapongó ni a szélsőségek között. A politikát nem lehet elválasztani a gazduságtól. Nem távolodhatuii/c el a gazdaságtól, mint ahogy nem távolodhatunk el a politikától sem.., Az életben, a gyakorlatban a politika és a gazdaság elválaszthatatlan. Együtt élnek és együtt halnak. És aki gyakorlati munkánkban cl akarja választani a gazdaságot a politikától, aki « gazdasági munkát a politikai munka csökkentése árán akarja fokozni, vagy fordítva, a politikai munkát a gazdasági munka csökkentése árán — gz feltétlenül zsákutcába kerül... Következésképpen cl kell sajátítani a gazdasági szervek bolsevik vr-sitésének módszerét, ez pedig abban átt, hogy rendszeresen segítjük ezeket a szerveket» rendszeresen erősítjük őket és nem e szervek megkerülésével, hanem rajtuk keresztül vezetjük a gazdaságot.“

Megyei, járási pártiunk" cionáriusaink közül még so. kan nem értik Sztálin elvtársnak ezt a rendkívül fontos tanítását. Úgy állítják be, hogy vagy a termeléssel, vagy a pártépítéssel foglalkoznak, mert a kettő együtt nem megy. Ez a nézet helytelen és veszélyes.

A pártépítés már Devében foglalja tartalmát. Szakadatlanul építeni, erősíteni a pártot s mind jobban alkalmassá tenni a döntő feladat, a szocializmus építésének megoldására.

A pártépítés nem öncél, banem fontos eszköz, biztosíték a szocializmus építésében a párt előtt álló gazda, sági, politikai és kulturális feladatok sikeresebb és gyorsabb végrehajtására. Nem szabad kettéválasztani a termelési feladatok es a pártépítési feladatok megöl, dását, mert ez a kettő egy. séget képez.

A gazdasági szervek pártépí- bésének színvonalát emelni, azt jelenti, hogy elsősorban megjavítjuk a pártépítő munkát, a pártonbelüli életet,

II.

Ezeket a feladatokat csakis a pártépítö munka minőségének javításával oldhatjuk meg. Soikan még a pártkáderek között is nagyon leszűkítik a pártépítés fogalmát Nemrég megkérdeztem az egyik járási párttitkárt, mit ért pártépítés alatt7 ,,Azt> hogy minél több tagjelöltet s párttagot beszervezzenek’* — felelte. A tag- és tagjelöltfel- yétel valóban igen fontos részét képezi a pártépítő munkának, de csak egy részét. — Nem kisebb feladat ennél a káderek» a tagok és tagjelöltek kommunista nevelése, eszmei, politikai színvonaluk emelése, a tagság aktivizálása, a pártmunkába való bevonása,_ a tömegek közötti politikai nevelőmunka. A pártépítés további fontos feladata a pártcsoportok, a választott pártszervek munkájának tervszerű javítása, a pártaktíva építése és foglalkoztatása, a vezetés stílusának, módszerének tökéletesítése, a szervezeti szabályzat következetes betartása, a pár. tönbe.üli demokrácia betartása, a kritika-önkritika elmélyítése, a kezdeményezés kifejlesztése, az élcsapat öntudatos fegyelmének megszilárdítása, egyszóval a belső pártélet rendszeres javítása» a párttagság és a pártonkívüli tömegek mozgósítása, a párt előtt álló feladatok végrehajtására, mindez alapjában véve meríti csak ki a pártépítés fogalmát, ezért nem helyes ezt csak a tag- és tagjelöltfelvételro leszűkíteni.

A PB e héten foglalkozott pártunk növekedésével és megállapította, hogy sok pártszervezetben nem elég gondosan válogatják ki a jelölteket, főleg csak a mennyiségre mennek és elhanyagolják a minőséget. Pártunk taglétszáma közeledik a mii. lióhoz, ezért a PB a párt további fejlődése szempontjából azt a rendkívül fontos határozatot hozta, hogy a Párt élcsapat jellegének fejlesztés© érdekében a jövőben a főfigyelmet nem a párttagok túlzott mennyiségi növelésére, hanem a párttagok és tagjelöltek eszmei színvonalának emelésére, marxistaJeninista harcos szellemű nevelésére, akti vizálására és a pártmunkába való bevonására kell helyezni s a párt erejét ezen keresztül kell megsokszorozni.

Felszínre kell hozni a párttagságban lévő óriási belső tarta.ékokat,

eszmeileg és szervezetileg egységesebbé, fejlettebbé keli fenni pártunkat,

A PB továbbá úgy határozott» hogy jobb módszerekkel, gondosabb kiválogatással pártunk fejlődése számára továbbra is biztosítani kell az egészséges _ tagjelölt-utánpótlást, de szigorúbb, magasabb követelményeket kell szabni a felvétel elé.

Az irányt arra keli venni, hogy 14—24 év közötti fiatalok a párt segédcsapatá. ban, a DISZ.bcn legyenek. Ezért a PB úgy határozott, hogy a jövőben 24 éven alul a pártba tagjelöltet lehető, leg ne vegyünk fei.

A soraink közé bérből és fizetésből élőket, elsősorban az ipari termelésben . dolgozó, tertnelésben és társadalmi munkában példásan helytálló.

! öntudatos, elsősorban 24 éven felüli fiatal munkásokat, a szocializmus építésének a tisztikarából a legjobb értelmiségieket, műszakiakat, tanítókat, valamint dolgozó parasztok legjobbjaiból, tszcs* tagok és olyan egyénileg dolgozó parasztok közül kell tagjelöltet felvenni, akik a termelésben, beadásban» adófizetésben előljárnak, helyesük a párt szövetkezeti politikáját és hosszait b"rövidebb távon e kérdésben is készek a pártot követni.

Magasabbra kell emelnünk a párttagság megtisztelő fogalmát.

El kel érnünk, hogy a párt sorai közé most már csak a legjobbak kerülhessenek, akik kitüntetésnek veszik a tagjelölt felvételt. A pártszervezet tagjai mimika közben jól megismerik, kiválasztják és politikailag. nevelik a legjobb pártonkívülieket, bevonják őket, mint pártonkívüli aktívákat a társadalmi munkába és később a, párt sorai közé. Úgy kell tehát a jövőben végezni a tagjelöltfclvételt, hogy az ne legyen külön, feladat, külön probléma, hogy azt a folyó pártmunkától nein elvonatkoztatva, hanem azzal szorosan összekapcsolva végezzük.

III.

A falusi pártszervezetek ereje a dolgozó parasztokkal v(Hó szoros kapcsolatban» azok aktív támogatásában rejlik. A falusi pártszervezetek, pártaktívisták csak úgy tudják feladatukat megoldani, csak úgy tudják kapcsolatukat szorosabbra zárni a falusi dolgozók minden rétegével, felnőttekkel, fiatalokkal, nőkkel, értelmiségiekkel, csak úgy tudják megnyerni támogatásukat, ha a pártszervezet körül kiépítik elsősorban a pártonkívüli dolgozó parasztokból álló, jól működő aktívát.

A kislétszámú pártszervezetek erejüknek megsokszorozását a pártonkívüli aktívák létesítésével érik el. Ahol nincs pártszervezetünk, ott csakis a pártonkívüli aktívára támaszkodva oldhatjuk meg a feladatunkat;

A pártonkívüli falusi aktíva kiépítésében, a párt és a tömegek kapcsolatának szélesítésében, valamint a falu előtt álló közvetlen feladatok megoldásában komoly szerepük van a tömegszervezeteiknek, elsősorban a DISZ_nek, a Mező- és Erdőgazdásági Dolgozók Szakszervezetének, az MNDSZ-nek, valamint a Földművesszövetkezeteknek.

Bár már jobban törődnek pártszervezeteink a párt első számú segédcsapatával, a DÍSZ’szel, ez még mindig nem kielégítő. A DlSZ’nek igen komoly szerepe van a falun, Rákosi elvtárs ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy jobban és többet törődjünk az ifjúsággal, a DTSZ-zel.

A pártbizottságok, falusi párívezetöségek sokkal na-