Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-23 / 45. szám
Mezőgaxilaságunk újabh felbecsülhetetlen segítséget kapott a Szovjetuniótól Szkrjabin elvtárs tápasztáiatátádása a kecskeméti Dózsa tsz.-ben Február 20-án délután a kecskeméti Dózsa központi épüleje előtt már sok(1n vártáik Szkrja. bin élvtárs érkezését. Az épület úgy kívül, mmt beiül ünnepi díszt öltött* Bè&t a teremben sorjában foglalták el helyüket a tsz tagjai, még Kiskunfélegyházáról is eljöttek többen, csakhogy résztve- hessenek ezen uz ■ értekezleten, hogy vissza vihessék „ gazdag tapasztalatokat a saját csuporj. jukb;t. A terem egy pár perc alatt már szűknek bizonyult. Az érdeklődők száma nagyobb volt a helyiségnél. Mindenki előkészítette jegyzetfüzetét, hogy egyetlen egy elhangzott szó ee vés. zen kárba. Feszült érdeklődéssel várta mindenki az értekezlet megkezdéséi, amelyet Balta Ferenc tsz.elnök nyitott meg, s valamennyi jelen lévő, a termelőszövetkezet nevében forró szeretettel üdvözölte Szkrjabin eivtársa.t, valamint V, Kuzmenkó elvtársat, a VOKSZ délkeieteurőpai osztályának vezetőjét. Az üdvözlésre Szkrjabin elvtárs válaszolt. Szívböljövő köszönetét tolmácsol|a a szívélyes vendéglátáséit, majd így foly tatta: Mi Moszkvából hoztunk Önöknek üdvözletét, és abból a- országból, ahol c szovjet emberek nagy erőfeszi fősekét testek, hogy a béke az egész világon aVözeön. Abból a városból hoztunk üdvözletét önöknek, ahol él és dolgozik korszakunk nagy embere, a magyar nép nagy barátja, Sztákn> — A szovjet haza polgárai, a szovjet haza dolgozói most hutai más építkezésekbe fogtik, a kommunizmus építkezésébe. — A szovjet nép alkotó mun kaja során nagy figyelemmel ki. séri a niagyar nép hatalmas crö- f észtté seit, mellyel új alapokra fekfeti életét. Mi a Magyar- Szovjet Barátság Hónapja alkctl inából jövünk Magyarországra Azért jövünk, hogy baráti beszélgetés so,óit átadjuk tapasz. .Watainkat önöknek. Mi csak néhány napja tartózkodunk Magyarországon, de ezalatt a kevés idő alatt, valamint az elhangzott beszélgetésekből is látjuk, hogy a magyar nép az alkotás lázában él. Láttuk a dolgozók lelkesedéséi, ahogy a szocializmust építik, Csak annyit mondhatok, ha az ember véghez akar vinni va. Iamit, azt teljesítheti is. A ma gyár nép pedig ezt. akarja és ez fog is sikerülni. A termelőszövetkezet munkájáról szólva, Szkrjabin elvtárs kjemelte az állattenyésztés nagy népgazdasági jelontöséigén. Az ál la tenyésztés a népgazdaságnak igen fontos ága. — A Szovjetunióban — mondotta — az áUai'tenyésZtés dolgozói elött hármas feladat áll: mennyiségi, leg emelni, minőségileg állandóan javítani az állatállományt és biztosítani kifogástalan egészségügyi állapotát, megfelelő elhelyezéssel, helyes takarmányozással, gondozással, felügyelettel és minden más eszközzel. Ezt a hármas célt csak ügy lehat ered. menyesen megvalósítani, ha az állattenyésztéssel foglalkozó dolgozók az állatorvosokkal, állattenyésztési szakemberekkel, a tszcs-k vezetőségével, pártszervezetével a legszorosabb együtt, működésben végzik munkájukat. Beteg állat kevés értéket ad — állapította meg Szkrjabi\ elVtárs —, ezért valamennyi állatgondozónak egészen az állott- orvosig latba kell vetni minden erejét, hogy egészséges állatokkal rendelkezzen a fermeiöszö. vetkezet. Tapasztalatból mondhatom — folytatta Szkrjabin elvtárs — és ez nálunk így van, off születik jó eredmény, aliol a különböző részlegek összedolgoznak, ahol égnek „ vágytól, hogy a legjobb eredményt érhessék el. Beszélt Szkrjabin elvtárs az állatorvos munkájáról is. Megalapította: as állattenyésztés fejlesztése területén fontos szerepük van az állatorvosoknak. Tevékenységüknek nem szabad csak arra szorítkozni, hogy a beteg állatot gyógyítsák: mun. kájuk középpontjában a betegségek megelőzésének kell állnia. Ha az állatorvos, az agronómus és Valamennyi állattenyésztéssel foglalkozó dogozó szorosan működik. együtt, akkor rendkívül jó eredményeket fog elérni a szövetkezet. Az állatorvos és a.z ájlatte- nyésztö munkáját ki keil, hogy egészítse az agfonómus munkája. Régebben nálunk is tfllá'koz. tünk olyan helytelen nézettel — mondotta —. hogy az áUaáienyéáztés problémái nem érdekelték az agronómust. A Szovjetunióban is a fejlődés hozta előtérbe az agronómusok szerepét. Az agroűómlis kezében fu[nak össze a (akarmányteruielés fel. adatai. Jó takarmány nélkül — és ezt tapasztalatból mondhatom — folytatta beszédét Szkrjabjn elvtárs — nem lehet elképzelni eredményes munkát, minőségi állattenyésztést nem is lehet folytatni. A rendelkezésre álló takarmányt észszerűén keil felhasználni. Énnek biztosítása elsősorban az állattenyésztők feladata, de segítenie kell ö( ebben az állatorvosnak is Hogy a takarmányozás milyen fontos jelentőséggel bír a Szovjetunió, ban, Szkrjabin elvtárs elmondotta, hogy Moszkvában ez év januárjában összszöve-taégi tanácskozást hívtak össze, ahol megbeszélték a jó takarmányozás feladatait. Ezután több kérdést intéztek Szkrjabin elvtárshoz, így Magyar Mihály városi állat. orvos megkérdezte, hogyan neveljék a növendékállatoka^, hogyan harcoljanak a fellépő elhullás ellen. Szkrjabin elvtárs örömmel vette a kérdést- Rögtön Válaszolt is rá. —• A növendék állatok szerve, zete igen kényes szervezet, fcc- vésbbé védett a különböző betegségekkel szemben — mondotta. —• Fejlődésükhöz elsősorban jó egészségügyi viszonyokat kell teremteni. A fiatal, gyehgeszer- vozejü állatoknál gyakori a hu rutos tüdőgyulladás, „mi sokszor azért következik be, mert az ál. latokat meg nem felelő, huzatos helyiségben tartják, nagy liö inérsékietü ingadozásoknak teszik ki a fiatal szervezetet. Törekedni kell arra, hogy a fiatal állatokat tiszta, sZciraz, jól szellőző helyiségben turlsák. Na. gyón fontos, hogy az eiválasz fásnál, mely a fiatal áltatnál kritikus Pillanat és mivel a szervezői n„gy változáson megy ke. reszßl, a fejlődéshez szükséges teljes értékű takarmányt, kapja meg a fiadal áltat. Legfontosabb, hogy u.z állatot életének első percétől kezdve szeretettel gondozzák. — Az úllatbvteyhégek megclö zésében az állatorvosnak szoros személyes kapcsolatot kell fenntartani az állatgondozókkal, állapította, meg. — Oktatni keß őket, nevetni szakmái tudásukat — Nálunk a Szovjetunióban — folytatta válaszát Sztorjábin eivtál’s — mindenki tanul. Még a egyetemi végzettségű emberek is tovább tanulnak, fejlesztik fudá. sukaf. Ugyanez hasonló a gyakorlati embereknél is. Az ál-iat- orvosnak is állandóan fejleszteni kell tudását, tapasztalatát és ugyanezt kell tenni valamennyi állatgondozónak is. Mert ha ok a helyszínen megismerik a be {épségét, legközelebb már tudják, hogy mit, kell tenni. Szkrjabin elvtárs válasz adása, tapasztalatátadása után a taz tagjai. az összes jelenlévők hosszú ideig felállva, kitörő lelkesedéssel köszönték meg Szkrjabin elvtárs felbecsülhe. tetlen értékű hasznos tapaszta. latát. Köszöüiék a Szovjetuniónak, a nagy Sztálinnak, hogy ezt a hasznos napot lehetővé tette számukra. Szkrjabin elvtárs lapaszialatátadásán ke. resztül minden feltétel biztosit, va van most már, hogy nemcsak a Dózsa, hahem megyénk valamennyi termelőszövetkezete eredményesen alkalmazhassa Szkrjabin elvtárs hasznos tanácsait a szocialista mezőgazda, ság fejlődésének hasznára, a magyar dolgozó nép javára. RÁKOSI BESZÉL* Irta: Alekszándr Betimenszkij Sziklastínü, nehéz szavuk görögnek s ügy visszhangozza őket a térem, hogy hallod mar, a vádlottak padjáról ő szól, ő vádol: a történelem! A történetem, zúg minden szavába>i, s milyen nyugodtan, mily büszkén beszél, ő, a börtöniakó! De retteg, sápad, aki csupán hatatmára kevély: kif bírónak ültetett pulpitusra a hatalom, de vádlottá lészen. 8 a Vádlott: bíró! Nézd, egész világgá, nyílik, tágul, növekszik a terem! Palák lehullnak, határok omolnak és sZérieszállnak égő szavai, s kinőnek és felállónak mögötte a Világ mindén proletárjai! S 6k szoplak már minden, minden szavában; ők Ítélkeznek, ha ítéletet hirdet „ gyáva, romtot't úri rendszer birává kent pribékjei felett ! Rákos; szól! De milliókkal együtt! Ajkán a szó úgy fénylik, úgy ragyog azt tükrözi, mit ö fel itten nékik s Velük: a szabad holnapot! (ZELK ZOLTÁN fordítása.) *A vers 1935 januárjában, a Rákosi.per jdején jelent meg a Pravdában. Brosúra Rákosi elvtárs életéről, hősi harcairól A Szikra kiadásában most Jelent még „Népünk szabadságáért” címmel Rákosi Mátyás elvtárs életének, hősi harcainak néhány részletét ismertető Írás, Illés Béla tollából. A brosúra- formában megjelent írás betnu. tatja Rákosi elvtárs ifjúkori harcát a Magyar Tanácskoztál*, easág idején, találkozását Lenin elvtárssal, küzdelmét az i.legális kommunista párt élén, majd a fasiszta bíróság elött s a börtönökben A füzet utolsó fejezete a fels2abadülást közve lie. nül megelőző évekről szól. A Német Dcmokraßkus Köztársaság kormánya, mint ismére, t'es, február 13-án felhívással fordult a Szovjetunió, az USA, Nagybrjtannia és Franciaország kormányához és kérte, hogy gyorsítsák meg a német békeszerződés megkötését. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya felhívásában hangoztat, ta, hogy noha már csaknem héj, év tolt el a hi|!erisia Németország kapitulációja ófa, Németország még mi»d g nélkülözi a békeszerződést és a német, népnek nincs lehetősége arra, hogy felépítse saját, egységes, független, békeszeref,ő és demokratikus államát. A felhívás azzal fejeződött be, hogy a négy hatalom kormányai vegyék figyelembe a német békeszerződés megkötésének meggyorsítására vonatkozó kérelmet és kezeljék megértőén a kérést. G. M. Puskin, a Szovjetunió berlini diplomáciai missziójának vezetője február 20-án már át is adta Ptt° Q-_rO‘év:Oh'- uaik, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének a szovjet kormány válaszát, a»e‘y megértéssel és helyesléssel veszi tudomásul -a Német Demokratikus Köztársaság kormányának felhívását. A Szovjetunió, ameiy mindig amellett volt, hogy a német békesZerzödés kérdésé* minél hamarabb rendezzék, jogosnak tartja n Kémet Demokratikus Köztársaság kormányának a német békeszerződés megkötésére vt>nafko-ó kívánságát, mely nemcsak a német nép, hanem az egész bétketzerptö emberiség érdekét is szolgálja. Míg a Szovjetunió sietve támogat minden kezdeményezést a béke megszilárdítása érdekében, imperialistáik folytatják háborús készülődéseiket. Ezeket kívánja elősegíteni az atlanti tanács lisszaboni értekezlete is, amelynek tanácskozásai — a nyugati lapoik jelentései szerint — változatlanul nagy nehézségek között kezdődtek el. Péarson kanadai külügyminiszter az atlanti tanács elnöke — mint a Reuter közli Lisszabonból — rámutatott arra, hogy a közvélemény no várjon az ülésszaktól „azonnali elhatározásokat”. A newyorkj rádió kiemelte, hogy a hozandó határozatok szempontjából rendkívül fontos Nyugat. Németország válasza, amelyet csütörtökre vóinak. Nyugat- Németországnak akikor kell közölnie, hogy elfogadja-e ,z „eüró. pai hadsereggel” kapcsolatosan az anyagi hozzájárulásnak agt a mértékét, amelyet a londoni tanácskozások s°rára megállapítottak. A Ne ív York Times ezeket írja : ,yáz atlanti tanács lisszaboni értekezletéhez vezető úton a jelzőlámpa, nem mutatóit teljesen szabadat... A legutóbbi események felborították a Ihsza. boni értekezlet eredeti programmjá.t.” A lisszaboni értekezletet egyébként Paulo Cwnha, a fasiszta porjugál kormány külügyminisztere nyitotta még, aki „stratégiai képtelenségnek” nevezte azt, hogy Spanyolországot még nem i'ogiaiták bele hivatalosan a nyugati katonai rendszerbe. Ugyanakkor, amikor Edén angol külügyminiszter, jelenlétében ez a beszéd elhangzott, az angol akóházban több képviselő követelte, hogy szakítsanak meg minden katonai kapcsolatot, bármilyen formában is keletkezett, az, Spanyolországgal. DÓnnnity munkáspárti képviselő azt kérdezte Eden helyettesétől: .,Kijelentheti.e az államtitkár, hogy „z angol kormány nem hejyesli a spanyol terror-rendszert?” A külügyi államtitkár mindössze azt válaszolta, hogy az angol kormány nem támogatja Spanyolország felvételét az atlahtt szövetségbe, dp, nem ítélte el Fra»co véres fasiszta terrorját, amely nap.nap után újabb és újabb áldozatokat követek A Trio/iff«-kormánynak nagy gondokat okoz aa amerikai képviselőitáanak az a kívánsága, hogy kapjon részié fes beszámolót Trumgn és Churchill legutóbbi washingtoni megbeszéléseiről. Az ameriai törvényhozók többsége kíváncsi arra| hogy nem ke- l&tkeziek.e a washingtoni tanácskozásokon titkos megállapodások, végleges én kö|elezö erejű döntések. A külügyi bizottság kérte a képVisciőházat. hogy tekintsen el AcheSon külügyminiszter referátumától. A külügyi bizottság jelentéiéhez csatolták Jack McFall, a kongresszusí kapcsolatokkal megbízott külügyi államtitkár levelét, amely szokatlan filszenteslcedéssel megállapítja, hogy a Truman és Churchill között lezajlott megbeszélések „nem hivatalos jellegűek” voltak. Mint láthatjuk, sem nz amerikai, sem az ango] parlamentben nem akarnak napirendre térni Truman és Churchill tanácskozásainak kérdése felett. Nem tér napirendi-e ezek felett a világ közvéleménye seru, mert min. denütt joggal élnek azzal a gyanúval, hogy ezen a megbeszélésen — bár Truman is. Churchill is tagadja — olyan megállapodások történtek, amelyek veszélyeztetik a béke3zcretö népek legfontosabb érdekeit. A Szovjetunió válássá a Német Demokratikuo Köztársaság kormányának felhívására A Német Demokratikus Köztársaság kormánya február 13.án felhívással fordult a Szovjetunió, az USA, Nagy. Britanhia és Franciaország kor mányához és kérte, hogy gyor. Sítsák meg a német békeszerződés megkötését. G. P. Puskin elvtárs, a Szov. jetunió berlini diplomáciai missziójának vezetője a szovjet kormány megbízásából február 20-án átadta Otto Grotewohl elvfársnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének a szovjet kormány válaszát, amely a következőkép, pen hangzik: ,A szovjet kormány igazolja annak a felhívásnak a vételét, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a német békeszerződés meggyorsítása kér. désêvel kapcsolatban a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült A>ia- mok, Nagy-Britannia és Francia, ország kormányához intézett, A szovjet kormány osztja a Né. met Demokratikus Köztársa, ság kormányának az említett felhívásban kifejtett állás" pontját és maga is teljesen egészségtelennek tartja, hogy Né. metországnak a háború be. fejezése óta eltelt csaknem hét év óta még mindig nincs békeszerződése és a nénief állam széttagolt maradt, A Szovjetunió kormánya — mivel bizonyos abban, hogy ez megfelel minden európai békeszerető nép érdekeinek — elengedhetetlennek tartja, hogy a potsdami határozatoknak megfelelően Né. mptország részvételével késedé, lem nélkül megkössék a béke. szerződést Németországgal. A szovjet kormány elismeri, hogy a német békeszerződés megkötése nagyjelentőségű az európai béke megszilárdítása szempont, jából és a maga részéről min. den lehetőt elkövet, hogy meg. gyorsítsa a német békeszerződés megkötését és a német állam egységének helyreállítását. A szovjet kormány elvárja, hogy a Németországban ellenőrző funkciókat éUátó többi ha. faltnak is megfelelő lépéseket te. gyeuek,”
