Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-21 / 43. szám
Kultúrotthonaink néhány problémájáról Kulturális eredményeink szó. rohan összefüggenek politikai és gazdasági eredményeinkkel, Vi_ lágos tehát, hogy a kultúr- forradalom feladatai nem öncélúak, hanem alá vannak ren. delve politikai és gazdasági fő. feladatainknak és kölcsönös hatásban vannak velük. E kérdések megoldásában a kultúrfron. ton sok tennivaló jut a kultúr, otthonoknak, mint a kuliűrfor- radalom egy.egy megerősített állásának. A kultúrotthonok kérdése azért igen fontos, mert magában foglalja a kulturális tömeg, munka minden ágát. (Művészi csoportok, könyvtárak, tömeg, előadások, stb.) A kultúrotthon az a hely, ahol a nép legszélesebb rétegei válhatnak a kultúra minden ágának aktív résztvevőivé. Sajnos, járási és községi t»_ »ácsaink nem mindenütt értékelik kellően a kultúrotthon mozgalmat. Nem mindenütt lát. ják világosan, hogy a kultúrolt. hon nem épületet jelent, hanem szervezeti formát, melyen belül a leül túrélet különböző területeit összefoghatják, irányíthatják és ellenőrizhetik. Ez megmutatkozik abban is, hogy a kuitúrott. hon-igazgatókat, népművelési előadókat dekorálásra, gazda- lajstrom elkészítésére használ, jajt fel. A kultúrotthonok tömegnevelő munkája szorosan kapcsolódik a pártinunkáboz, mert a tömegek szocialista nevelésének fontos eszköze. A kultúrotthonban folyó felvilágosító munka szerves része a párt propagandamunkájának. Főleg a pártonkívüli tömegekhez szól és köztük folyik, de a kulturális nevelés a párt, a7. élcsapat tagjai számára épp. olyan fontos. Fájtszervezeteink agitációs munkatervükbe nem mindenütt építik be a buitúrottiionokat mint jelentős segítséget, melyre támaszkodhatnak. A pártszervezet nem akkor foglalkozik he, Jyesen a kultúrotthon munkája, val, ha időnként behívja az Igazgatóját és beszámoltatja, (persze az ellenőrzéshez ez is szükséges), hanem ha a munkatervben konkrét feladatot jelöl meg számára. A kultúrotthon egészséges működéséhez fel.étien szüksé. ges, hogy a tömegszervezetek rész*vegyenek munkájában s rendezvényeiket összhangba hoz. zák. Némelyik lömegszervezet a függetlenségét félti a kultűrott- Jiontól. De így tesz sok helyen a DISZ is, holott a DISZ fel. adata, hogy vezetőszerepet vi. gyen a kultúrotthonokba. Az igazgatóhelyetteseknek a DISZ vezetőségi tagjai közül kell kikerülniük. Lüktető életet, rnozgaintesságot csak a fiatal, eág vihet a hűl túrotthonba. Feltétlenül javítani kell e. kultúrotthonok és a tömegszervezetek kapcsolatát. A kultúr, otthon vezetősége, ha kapcsolata a tömegszervezetekkel meg. fölélő, rendszeresen tud alkalmat biztosítani rendezvényeinek, »sz_ sze tud kötni egy-egy akciót a kultúrotthon progranomjáv«l. Most a Magyar .Szovjet Barát, sági Hónap keretében pl. a kultúrotthonok jelentős segítse, get tudnak nyújtani az MSZT- nek. Érvényes ez megfordítva is. Egy.egy kiállítás alkalmával különösen, ha az szovjet vonatko. rású, :tz MSZT dokumentációs anyagaival segíteni tudja a rendezvényt. A jó kapcsolat kiépí. tétiének leghelyesebb módja az, ha a kultúrotthon vezetősége a lömegszervezetek megbízol taiból tevó'dik össze. Általános tapasztalat, hogy a művészi munka mögött messze elmarad a tömegnevelő, az isme. retterjesztő munka. Ez a terület több gondot, szívósságot kö. vete|. Nincs olyan tömegvonzo hatása, mint a művészi munka, íiak, azonban a pártonkívüli dől. gőzök nevelésében plergrdheU-tjenül szükséges. Ide tartoznak a Szabad Föld Téli Esték, a kii. lönböző társulatok — így a ter, mészett adomány!, történelmi, irodalmi — rendezvényei, vagy a könyvtárak által végzet* olvasómozgalom és olvasókörök szervezése, Kultúrotthonaink munkájával kapcsolatban gyakran beszélünk a szakkörökről. Van néhány jól működő szakkör a megyében. De ez még nem elég. Számukat meg kell sokszorozni. A helyi adottságoktól függően különböző szakköröket hozhatunk létre, mezőgazdaságit, háziiparit, technikait, stb. A szakkörök biztosítják tagjaiknak, hogy egy.egy területen elmélyült, alapos munkát végezzenek. Ezek mind olyan feladatok, melyeket kultúr, otthonainknak nap mint nap végezniük kell. Elérkezik majd a tavaszi munkák ideje. A dolgozók kint lesz. nek a földeken, nehezebben hozhatók össze. Ezzel együtt meg kell változni a könyvtár és a művészeti csoportok munkája formáinak is. Mindinkább előtér, be kerül a brigádműsor. Ez az a forma, mely kevés szereplőt mozgat. Több kisebb csoport létesül, melyek 3 munkahelyeken keresik fel a dolgozókat. Ennek a tervnek kidolgozása* már most meg keli kezdeni. A kultúrothon jelentős fegyver a szocializmus építésében. Pár*, szervezeteink, tanácsaink hasz. tiálják bátran ezt a fegyvert, foglalkozzanak munkájával, segítsék és ellenőrizzék. A kulíúrotthonokban jöjjön létre az egészséges összetételű vezetőség, nie|y jó munkaterv alapján dolgozik a Uultíirmunka minden területén. Csalás így válhatnak kulTürot;hónaink a szocializmus építésének komoly erődjeivé. Mire ügyeljünk a Az állattenyésztés költségei, nek jórészét, mintegy háromnegyed részét teszi ki a takar, rnány. Éppen ezért nem mind. egy az, hogyan kezeljük, tárójuk, adagoljuk, azaz hogyan használjuk fel a takarmányokat. Igen fontos a takarmányok helyes tárolása. Különösen a tél vége felé még nagyobb gondot kell fordítani erre. A száiasta. karmányokat lehetőleg fedett helven tároljuk, pajtákba, szí. nekbe, padláson stb. Ha kazalban van, nézzük meg, nem ázott.e be, nem indult-e valamelyik része a kazalnak rothadásnak. A szükséges napi adagokat éles kazalvágó kés. sei szeljük le és utána minden alkalommal az elhullott szála, kát gereblyézzük össze. így megakadályozzuk, hogy az ellaKarmanyozasnai : szóródott szálastakarmány kár, ba menjen, vagy beletaposődjoa a földbe. A takarmányrépa és burgonya prizmákat se hagyjuk figyelmen kívül. Ellenőrizzük, nincs.e ben. ne egérkár, nincs.e rothadás, nem melegedett.e be. Az egerek, vagy patkányok ellen te. gyünk csalétket, különösen al. kalmas irtószer az Arvalln. Ha Pagyobbmérvü a rothadás, akkor válogassuk át az egész prizmát, ha csak kevés a rothadt gumó, akkor azokat szedjük ki. A kazlakat javítsuk ki, hogy ne álljon meg rajtuk az eső, vagy ne csurogjon be a víz. Nézzük meg a silókat is, és ha valami rende lenességet tapasztalunk — azonnal javítsuk ki. A helyes takarmányozásnak egyik fontos alapfeltétele, hogy mindig megfelelő mennyiséget adjunk az aljatoknak, éppen g takarmányozásnál mindig legyen kéznél a mérleg. így tudjuk csak biztosítahi azt, hogy aa etetés mindig a takarmányozási tervnek megfelelően történjen. Persze a mérleg nemcsak a ta. karmányadagok lemérésére szol_ gáj, hanem ezzel ellenőrizzük az állatok súlygyarapodását, a takarmány értékesítés mértékét Is. A takarmányokat tulajdonsa, guknak megfelelően kell etetni úgy, hogy a bennük levő táp. anyagokat az állatok minél jobban hasznosítani tudják. Éppen ezért a szarvasmarháiénál a3 egyedi takarmányozásra kell nagy súlyt fektetni,- ami azt jelenti, hogy az alaptakarmányon felül minden szarvasmarhának, illetve tehénnek csak annyi ab. rákot adjunk, amennyit termel. Azaz a tejhozam fokozásának megfelelően növeljük az abraktakarmány mennyiségét. Ezt csak úgy lehet biztosítani, ha elkészítjük az etetőrácsot és megakadályozzuk azt, hogy a tehenek egymás elől enni tudja, nak. Télt időszakban 3—3 nappal Is hamarább készítsük el a pá. cot, hogy a takarmány jobban megérjen. A pác összieállításánál is pontosan mérlegeljük le a pelyvát, répát és így tovább. A sertések takarmányozásá- uáJ főleg a dara etetésére térjünk át. Használjuk fel a konya bai moslékot és az ipari mellék! termékeket is. Fekete napok a fehér városban Beográd — fehér várost jelent szerbül A fehér város ma fekete napokat él át. A ,terror, a hábo. rús hisztéria légköre uralkodik a városban, aho) az UDB (titóista titkosrendőrség) pribékje; garázdálkodnak. Belgrádiból eltűntek a jugoszláv nép vidám dalai. Az utcáikon titofasiszta járőrök csizmáinak koppanását hallani s a legújabb amerikai slágerek rikoltó hangjaival, a szambával és a „Nan stop” hangzavarával találkozunk. Milyen nyomasztó is lehet az a légkör, amelyet a titóista lakájok kialakítottak Jugoszlávia fővárosában, ha még a nyugati reakciós lapok is kénytelenek ezt beismerni André Laguerre, a Time című amerikai hetilap tudósítója így ír a „kutatás a nevetés után“ című cikkében: „Úgy vélem, hogy Bel g fádban kevesebbet, hallatom nevetni, mint bárhol, ahol megfordultam a világon... a. fő. város nedvessége, a nagy sár csaknem lehetetlenné teszi a kos. lekedést. A. lakosság túlnyomó többsége gyalog jár, A kevés forgalomban lévő villamos nny- nyira zsúfolt, hogy szardíniás dobozoknál: nevezik őket. Ha az ember este hazatért ezer veszély fenyegeti. BclOr(iában sok lakos nem érz\ magáit biztonságban, még a lakásától a hivatalig ve- zeö úton sem. Ezek a lakosok olyan hallgatagon járnak az utcákon, mint a szellemek, akiket kiűztek a temetőből, fict-Oft bőrruhába öltözött férfiakat látni, akik a.z utcasarkokon összeverő- dött embereket figyelik és akiket mindenki úgy ismer, mint a hírhedt biztonsági rendőrség félhivatalos vagy hivatalos mg- iait,” A jugoszláv fővárost az g,me- rikai gazda rendelkezésére bocsátották. Az amerikaiak pedig a különböző „turistáktól” s a ti. tőista hadsereg hadgyakorlatára érkezett tábornokoktól kezdve egészen a Jugoszlávia kirablásáért jött pénzéhes kereskedőkig, úgy vetették rá magukat a városra, mint a sáskahad. Belgrad legfényüzöbb lakásait az amerikai gengszterek rendelkezésére bocsátónak. A Borbá. ban, a titóisták hivatalos lapjában gyakran jelennek meg ilyen hirdetések: „Kis villát keres egy amerikai szervezet vezetője és annak segédje.” s mintha csal; látná az ember a titóista sajtó orgánum bértoilnokait, amint kétségbeesve kérdik: „Nem tud iátok, van már rakás ns ameri. kai gazda számára? Keresse[ek minél gyorsabban, hogy jól ki szolgáljuk őket. Azf akarjátok netán, hogy rossz viszonyban lágyunk velük? A jugoszláv nép 6Zámára, Beigrád lakói számára azonban nincsenek lakások. Tl- tónak és bandájának „nincs ;de. je” a belgrádi lakáskérdésekkel foglalkozni. Tltóékat elsősorban j\_.kaaaeau'ációs .táborok, böi.iö- . nők és erődítmények építése foglalkoztatja. Belgrád központjában, a Vaszina.u;cában van a vcndéglátóipari iskola növendékeinek „oithona”. Ebben az „otthonban”, ahol legfeljebb 80 ember lakhat, jelenleg 245 tizennégy és tizennyolc óv közötti tanuló lakik. Azokban a kis szobákban, ahol alig van elegendő levegő, 20—30 tanulót zsúfoltak össze. Giore Vechiatte, az Ij Popolo című olasz lapnak, a Keresztény Demokrata Pár; lapjának tudósítója — aki közismert reakciós magatartásáról — ezeket írja: „A szálloda ablakán keresőül jól látom a megkezdett építkezéseket « Száva túlsó pariján. Itt kellett volna, felépíteni az új Belgrádot. De a jugoszláv kor. mám y utasítást adoff nrra, hogy szüntessék be ets építkezési munkálatokat, úgyhogy most a pusz ta falak meredeknek az égre. A lakosság borzalmas nyomorbai tengődik évek óta és most má itt az éhínség is,” Belgrád azonban más életet ii él. A legteljesebb illegalitásba-! szervezkednek a hazafiak. é. szabotázsakciók egyre szerve zettebbé ég erőteljesebbé válnak 1951.ben a belgrádi hazafiak H gyárat, 30 raktárát és 3 teher vonatot pusztítottál; el. ®s ami kor leszáll az est, az utcákoi szinte a -titkosrendörök orr: előtt, ezer veszély közepette i fiatal és idősebb jugoszláv haza fiák jelszavakat; festenek a fa lakra, illegális plakáiokat ra gasztanak ki: „Halál Titóral’ „Éljen a Szovjetunió!” „Éljen i nagy Sztálin!” Belgrád nem adja meg ma gát, harcol a titófaSisZfák ellen A városföldi állami gazdaság dolgosói teljesítik Rákosi elvtárs 60. születésnapján tett vállalásaikat Sziráki Béla, aki vállalta, hogy az összes vetőgépeket feb. ruár 13_ra kijavítja, vállalását erre az időre teljesítette. Szabó Zoltán gépcsoportve- zetö vállalta, a gépműhely dolgozóival együtt, hogy az összes erőgépeket február I3-ig kija. vítják. Vállalását teljesítette, együttműködve a gazdaság ré szere hulladékvasból 4 daral kályhát készített, valamint eg; darab páncélszekrényt megja vított, ugyanakkor a balota áj ami gazdaságban egész evet át üz-emenkívül álló rossz Báb: Mindenes.traktort teljes égé szében kijavították és üzembe A Galilel-kör az 1900-as éveik elején alakult, buda. pesti diákok egyesület® volt, kezdetben polgári vezetéssel. Később — a fiatal Rákosi Mátyás munkája nyomán, a«l az akkori -egyetlen munkáspártnak. a Szociáldemokrata Pártnak tagja volt — kialakult a GalUel-kör szó. cláldemokrata forradalmi része. Ebből az időből való az alábbi történet. ősz Van. Fiatal, alacsony férfi siet aS AndrásSy-úfon, hóna alat t könyvekkel teli aktatáska, Fd. zósa-n húzza ösgse magán vékony felötlőjét. Befordul az Anker- közbe és eltűnik egy hatalmas ház söiiéf kapujában. Egyszerre kéj lépcsőt véve, fut fel a harmadik emeletre. Már a lépcsőházban is nagy a zaj: onnan jön, ahová a fiatal férfi igyek. szik. Belép az ajtón. A helyiségben legalább kétszázam- vannak már. Mind diák. Kcpottas rubelban a legtöbb, de vannak köztük feltűnően jólölfözöttek is, ldlO.et írunk, „ helyiség a Uali- lei-kör gyűlésiemre. A belépőt sokan üdvözlik. Barátai innen is, onnan is megszorítják a, kezét. S mintha csak rá vártak volna: az elnök csenget,, a zaj elhal, megkezdődik a gyű. lés. Az elnök beszél. Síma nyelven, mint egy ügyvéd. Először cstak kerülgeti n gyűlés tulajdonképpeni tárgyát, frázisfelhőbe burkolózik. De a hallgatóság egy része mozgolódni kezd, sőt egyesek szavába vágnak: „Tárgyra! Térjen a tárgyra!” — Jobbnak W)a hát, ha nyíltan beszél: — Ueiyes! Térjünk a tárgyra! Egymásközt vagyunk! Vannak egyesek közöttünk, akik meg akarják bontani „ kör egységét. A Galiie-i.kör nemes hagyomd- nya az, hogy pártokon felül áll. 8 most egyesek szervezkednek « körön beiül, szociáldemokrata eszméket hoznak ide —- hangja, gyűlölettel és félelemmel vegyes. — És mi lesz a munkásokkal? ■— kiált közbe egy hosszú, sovány, szemüveges lány. Az elnök kenet tel je sen folytatja: — Mi elismerjük a munkásság jelentőségét! De az kétségtelen, hogy mi nem mehetünk „ munkásokhoz: Nekik van szükségük miránk, hisz®n mi vagyunk az ész, az any, az értelmiség! A mi szent céljaink, az általános, titkos választójog, a klerikaiizmus elleni harc, a nagybirtok elleni harc. És ezt a harcot mi eszmei síkon folytatjuk... Az elnök szava nagy hangsa varba fullad Idegesen rdzza a csengőt. A zaj elül, folytatni akarja, amikor a hátsó sorokban az nz alacsony fiatal férfi, akit barátai érkezésekor olyan melegen üdvözöltek, feláll: — Szói kérek! —. Megadjuk! Halljuk! Halljuk! — hallatszik innen is, onnan is. Az elnök lehetetlenül ráz. za a csengőt, aztán leteszi, legyint. A fiatal férfi gyors léptekkel elörejön az elnöki asztalhoz, Szembefordul a hallgatóság^ gat, az elnökre néz és gúnyosan mosolyog: — Az elnök „úr” elismerte a munkásosztály „jelentőségé1”. Ebből szeretnék kiindulni. A mi harcunk nemcsak „eszmei síkon” folyik, a mi harcunk konkrét, valóságos politikai harc. Hangja nyugodt, tisztán cseng: — Azok a célojc, amelyekért a Galilei-kör küzd, nem valósíthatók meg munkások tömegei nélkül. Enélkül az, amit mondunk — csak fecsegés. A munkásosz. tály ma már olyan erő, amely nélkül helyes politika el sem képzelhető. Mi azt mondjuk: igen is, be kell menni a munkálok szervezeteibe, be kell menni a Szociáldemokrata Pártba, részt kell venni a párt mindennapi életében, kezdve a munkások tani- tásáíiói, egészen a röpcédulák osztásáig. Vezetőket pedig majd választanak a munkások maguk! A fiatal férfi szavai nyomán hatalmas vihar keletkezik a teremben. Taps, kiáltozások. Egy, a jól öltözőitek -közül nem tudja már türtőztetni magát, dühösen kiáltja: „Hallgasson el! Demagógia!” De a taps győzedelmeskedika nagy többség a fiatal szónok oldalán áll. Az elnök tehe. tétlenül rázza a csengőt. A nagy zajban egy szókéba ju- szú diák, aki most van először a kör gyűlésén, szomszédjához hajol: — Ki ez a nagyszerű szónok ? A szomszéd válaszol: — A Keleti Akadémiára jár. Rákosi Mátyás a- neve, de mi csak úgy hívjuk: ^a. viliámagitá- lífii”.. A „i? í 11 á m a s i t á t o r“ Mezőgazdasági tanácsadó
