Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-03 / 28. szám
Megyei tanácsunk versenyfejhí. vasa. _ a 22/3. sz, Építőipari Vállalat 1 ővele Rákosi elvtárshoz. — Az 1952—53.as tanév iskoláztatási feladatai megyénkben. — Az MNDSZ-szervezetek ve. zetőségválasztása. AZ IHDP BÁCSKISKUXMEOYEI PÁBTBIZOTTSÍgÍWAK LAPJA VII. évfolyam, 28. szám 4rn 50 fillér 1952. február 3, vasárnap Az erő, az igazság, a győzelem a mi oldalunkon volt, lesz és marad Horváth Márton elvtárs beszéde a Magyar Sajtó Napján rendezett díszünnepségen A Magyar Sajtó Napját mind Budapesten, mind vidéken megünnepelték. Budapesten a Ma- gyár Dolgozók Pántja Központi Vezetősége és a Budapesti Párt. bizottság diszünnepségefc rendezett a Városi Színházban. Belien Horváth Márton elvtárs beszéde Oszkár megnyitója «tán az ünnepi beszédet Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Párija Politikai Bizottságának tagja mon. dot ta. Aztán felszólaltak a külföldi testvérpártok központi lapjainak küldöttei is. A Szabad Nép születésének izedik évfordulóján — mondotta Horváth Marion — szinte éle. tünk minden terú|etén gyors- ütemü fejlődést tapasztalunk. Eredményeink szinte versenyeznek egymással. A napokban hoztuk nyilvánosságra népgazdasá. gunk tavalyi fejlődésének számait, amelyek újra iparunk ugrásszerű, harminc százalékos gyarapodásáról, mezőgazdaságunk rekordterméséről tudósba, nak. S a falu szocialista fejlődése? Eredményeinkre támaszkodva testvér módjára így fordulhatunk az egyénileg dolgozó parasztokhoz: saját szemed és ítéleted szerint döntsd el, hogy most választod.e a szövetkezés útját? Virágzó, szocialista népi kultúránk szélesre tárta a mesterségek, a művészetek és tudományok kapuit dolgozó népünk előtt. Épülő szocializmusunk derűs látóhatárát próbálják ugyan zavarni sűrűsödő imperialista provokációk, de a Szabad Nép hasábjain az is visszatükröződik, hogy a mi néppel összeforrott kormányunk, nemzetünk erejé. ben és egységében bízva, keményen védi szuverenitásunkat, államunk tekintélyét, hazánk füg- geflenségét. Nehézségek s nem is kiégik, persze vannak, de az erednie, nyolk mellett etörpülnek. Mily könnyű megszédülni a gyors haladástól, mily könnyű a „zökkenőmentes síma út” illúziójába esni. Mily könnyű mindennapi megszokott szellemi táplálékunkat, a százezrek kenyeréf’ (me. lyet ma már Révai elvtárs szavai után akár milliók kenyerének ia nevezhetnénk) — a Szabad Népet úgy oIvasni, hogy még a kritikát is valami ízesítő fűszernek érezzük. A független, szabad, demokratikus Magyarország zászlaja ». Elvtársak! A mai évfordulón, a mai eredmények láttán emlékezzünk mindenekelőtt arra az időre, amikor a mag még a fö^d alatt csírázott — sa magyar föld felett a töke, a fasiszta háború volt látszólag a korlát, lan úr. Tíz érvvel ezelőtt, amikor rabtarió uraink és az idegen imperialisták a fasiszta háború szennyébe taszították népünket, amikor a gaz háborús kalandorok nemzetünk létét vetették kockára: ez volt az a pillanat, amikor illegális pártunk a Szabad Nép meg teremtésével m«- ■ (jasra emelte n megkínzott tő. megek emt a független, szabad demokratikus Magyarország zászlaját. Pontosán tíz évvel ezelőtt, 1942. február 1-én, a fasiszta áradat kellős közepén pártlapunk első vezércikkének első sorai így adtak program, mot: ,,Pártlapunk neve jelképez; «zt a történelmi feladatot, amely elé g politikai fejlődés a magyar népet és annak hivatort vezetőjét, á Kommunisták Magyarországi Pártját, állította. Ezt a történelmi feladatot SztAlin elvtárs elsőnek, amikor a nérr háború kitörésekor t hogy „most Európa nemzeteinek szaba' vetkezik a közös tiszta reakció eV Az illegális büszkén ilie pártunk vetársnak nevet szovjet ntette, lomot t ja kö£ fap, mely ml ok ára .yoakosi elv- az ö szellemé. ben, utasításainak megfelelően a tömegek közé vjtte a fasisztaellenes nagy nemzeti összefogás, a függetlenségi mozgalom egyedül helyes politikáját. — Illegális pártunk, s a Szabad Nép óriási nehézségekkel küzdött « politika érvényesítő, séért vívott harcában. A háború ével alatt csaknem teljesen el volt vágva legjobb vezetőitől. Elég, ha Rákosi elvtárs mellett Gerö, Révai, Fark„s és Pas elv- társak nevejt ©miítem. A Kos- suth-rádión át hallottuk hangju. kát, tanácsaikat, s ez lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az illegális Szabad Nép propaganda- vona]a általában helyes volt, de a szervezeti kapcsolat hiányán ez sem változtathatott. ismerte fel és foglalta szavakba A Szabad Nép a fasisztaellenes front kiszélesítéséért Illegális pártunk, , a Szófia* Nép tett erőfeszítéseket a fa. sfiztaellenes front, kiszélesítésére, tárgyalások előkészítésére — de kik voltak, kik lehelek tárgyalópartnereink ? A kevés meggyöződéseg antifasiszta paraszti és értelmi politikus mellett ott settenkedtek Horthy kör. uyezetének tábornokai, a >.kis" gazda és polgári párt” egyes ka 1 ando rpoiuüiusai, jobboldali és álbaloldali szociáldemokrata vezetőik, legitimisták ég a klérus emberei — mindazok, akiknél a ,,jobboldaliságot” és ,,baloldali$á- goi” gyakran az döntötte el, hogy melyik, milyen maszkot kapott KereSzte$.F {scher műhelyében, (Jól tudjuk, hogy egyik, másik olyan tartós maszkot kapót", hogy a felszabadulás után is évekig tartott, amig lekopott rólaj. À „balszárny” azj. a célt Jelentette számukra, hogy ne a német, hanem az angolszász imperialisták legyenek az ország gazdái. Nem azért, dühöngtek Hitlerre, mert el a kart a nyelni Európát, hanem azért, meri nem volt képes erre. Fasisziaeilenes. ségiik gyakran rokon volt az olyan lóversenyző mérgével, ak| rossz lóra tett. Dátniok kellett, hogyan úsznak el tétjeik és reményeik. amikor Hitler nyakát szegte Moszkva és Sztálingrád alatt. Ne essék szó most a júdások- ról, a pártba beépített rendör- kémekröl, kik nem vas'biljnccsei, hanem „baráti érveléssel”, bitor. lőtt pesztjuk súlyával, de ha kellett, rendőri segédléttel fogták le kezünket. Ilyen vo]t a feladat és ilyenek voltak a nehézségeink. Vájjon az követkesik-e ebből, hogy maroknyi illegális pártunk Csak okta. lan játékot folytatott a halállal? Vájjon az illegális Szabad Nép hangja szúnyogzúgús voltáé a viharban? Vájjon volt-e egy szemernyi igazuk azoknak a so. raínkba férkőzött árulóknak, akik a „káderek átmentésének” szennyes jelszavával a sültga- lambvárás, a tétlenség politikáját prédikálták, tehát, azt, hogy népünket hagyjuk magára történelmének legkegyetlenebb pilla, natában? Nem, elvtársak! Éppen a tömegekhez eljutó illegális Szabad Nép önfeláldozó munkája tette, hogy a Horthy-kormányok műhelyében készült áruló, úgyne. vezett munkásvezérek és paraszl- vezérek, a Peyerek és Nagy Fe- rencek feje felett eljutott propagandánk — mint a nép győzel. mének hírnöke, munkás- és paraszt tömegekhez, értelmiségi rétegekhez, A passzív ég aktív el. lenállás, a kiürítési és nagyarányú országrablási parancsok megtagadása, a sza,boiázs és a fegyveres akciók jelszavai és módszere; elsősorban az illegális Szabad Népen keresztül jutottak el a vezetést váró. ellenállásra kész tömegekhez. Kezdve azzal, hogy az illegális Szabad Nép felhívása nyomán, a Nép. szava tilalma ellenére, 1942. március 15-én odaseregleitek a Pe- I »faszoborhoz becsületes szociáldemokrata szervezett munkások és funkcionáriusok és az értelmiség tömegei ia — egészen 1944. teléig a Szabad Nép a nemzeti ellenállás agitátora és szervezője volt. Hősi harcok legjobb hagyományai Az illegális Szabad Nép kitört abból a gyűrűből, melyet pártunk köré próbáltak vonni Horthy tárgyalásokkal manőverező politikusai és rendörkopói. Az iliegáüs Sz.abad Nép volt Pártunk széles tömegek által látha. tó zászlaja, mely a szabadság, függetlenség, demokrácia jelszavait, n háborúelienes nemzeti ellenállás jelszavait, a szabotázs, a fegyveres akciók jelszavait szegezte szembe a fasiszla áradat ellen, Hü kővetője és íoly. tatója volt a három évtizedes hősi harcra visszatekintö magyar kommunista sajtó legjobb hagyományainak, a Vörös Újságnak, az Uj Március-nak, a Kom. munistá- nak. Szilárdan ment tovább azon az úton, amelyen el&tte a magyar munkásmozgalom, a kezdeti lépéseit. támogató munkássajtó, Táncsics Mihály, Frankéi Leó lapjai, az e[sö magyar munkás, lapok jártak. Az illegális Szabad Nép agí'iá- cjós és propaganda munkája nem változtathatta meg a háború menetét hazánkban, de emelte pártunk befolyását és tekin. télyét, ezrével szerzett híveket pártunk politikájának, előkészítette a talajt pártunk felszabadulás utáni gyors növekedéséhez. örök hála Rózsa Ferenc ég Schönherz elvtársaknak, akik életüket áldozták, ezért a »agy ügyért, örök hála mártíroknak, akik kinhalált szenvedtek a Sza. bad Nép szerkesztéséért. Az illegális Szabad Nép útját egyik oldalon bitófa, sortüz és börtön kísérte, de a másik oldalon a halártól vissza nem rettenő kommunista önfeláldozás, ezrek és tízezrek szeretet-e ragadta előre. Az illegális Szabad Nép útja újra csak azj bizonyítja, hogy az e>'ö, aü igazság, n győzelem a mi oldalunkon volt, lesz és myrgfll A felszabadulás, a szovjet hadsereg győzelme, mely meg., alapozta a népuralom Magyarországát, megteremtette a népi sajtó szabadságát is. A Szabad Nép számára eljött végre az idő, amikor a Párt politikájának oly döntő jelentőségű eszköze lehetett. melynek segítségével mint Sztálin eiy|árs mondotta: „a párt a megfelelő nyelven, minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal”, A Szabad Nép dicsőséges, hősi korszaka volt ez, amikor nap, mint nap rohamra indult a dolgozó tömé. gek megnyeréséért és a nyílt, vagy jót álcázott osZtályellenség visszaveréséért. Az illegalitás láncától megszabadult Szabad Nép olyan fegyverré lett, mely méltónak bizonyult a felszabadult magyar munkásosztály és dolgozó parasztság hHalomért vívott többéves harcához. Olyan fegyverré vált. melyet a Párt erős, egységes Központi Vezetősége és a pán vezére, Rákosi elvtárs vetett be a harcba. Olyan fegyverré lett, melynek jrányze. kát Révai elviárs kezelte, melynek ravaszán Révai elVtárs tartotta az ujját. Ez komoly biztosíték volt arra, hogy szinte min. den lövés a cél közepébe talált. Az első és legnehezebb évek rendkívül bonyolult politikai föltételei között, — különösen a hau alomért vívott harc végleges eldőlte előtt — Révai elvtárs nemcsupán föszerkesztöje, ha. nem. első munkatársa volt a Szabad Népnek, Tollától remegett az ellenség és magasabbra csa. pofci a tömegekben a kommunista öniudat és harci lelkesedés lángja. A magyar kommunista újságírás el nem érx példaképe lett, aki cikkeinek elvi élességével és tisztaságával, logikájának erejével az ellenség gyűlő, lététől és a nép szeretetéiől áthatott írásaival kijelöli kommunista publicisztikánk jövő fejlődéséinek útját. A legális Szaba<j Nép elsősor. ban azzal vált a párt és a nép nagy iskolájává, hogy százezrekhez vitte el Rákosi elvtát-s beszédeit ée iránytmutató cikkeit, a párt politikáját. Az első éveklbén kétféle politika ütközött össze. Az angol, szász imperializmus szálláscsi- nálói, a bankárok, gyárosok ég nagybirtokosok ügyvedjei, fasiszta puccsisták és álradikáli» demagógok az egyik oldalon, — a a nemzet minden dolgozójának érdekét képviselő pártunk politi. kája a másik oldalon. A célok igen, de a frontok nem voltak ily világosak, a harc, a vita a kormányon belül is foly)t, az ellenség áldemokratikus pártok vezetésébein is szerveződött. Ai Horthy-rendszer sötétjéből nap. fényre került paraszti értelmiségi és részben munkásitöiinegek; szeme még káprázott. Átmeneti, leg részben a koalícióban gzei-ep- hez jutott demagógok befolyása alá került. A különböző árnyalatú reakciósoknak azonban el kellett buknjok, mert ők a tömegek elmaradottságára, mi vü szont az élenjárókra építettünk. Az ö programmjuk a nyomor ég éhség, a miénk az újjáépítés éa termelés von. El kellett búk- niok, mert az ö programmjuk új imperialista rabság, s a miénk a szabadság és a Szovjetunió ba, rátsága volt. A hatalomért vívót# harc győzelmében jelentékeny, része volt a Szabad Nép-nekt amely százezrekhez vitte el naponta a Párt politikáját. Mozgó. sított a földreform megvédéséért és sorjában leleplezte a kisgazdapárti jobboldalt, a szociáldemokrata jobboldalt és a reak. ciós klérust. Megjelenése elsői napjától kezdve az ország szuverenitásának elöharcosa volt az imperialisták mindenfajta beavatkozási kísérletei ellen. A fordulat évében ez a haro eldőlt, de a párt, tehát a Szabad Nép számára sem fejeződött be. Ahogy 1945-től kezdve helye volt a Szabad Nép hasábjain a termelés nagy kérdéseinek, a Bzéncsatának, az „Arccal a vasút felé”, g az újjáépítés más jelszavainak — úgy ma a szocializmus építésének nagy korszakában a termelés feladatai h^rci feladatokat is jelölnek. A munka heroizmusa és a terv túlteljesítése Magától értetődő, hogy a Szabad Nép feladatai lényegeden vál| óznak az évek során. Szinte közhely, hogy népünk történelmében nagyobb változást hozott az utolsó tíz év, mint az elmúlt századok. Nehéz összevetni a mai Szabad Nép feladatait az illegális Szabad Néppel, vagy akár a fordulat évét megelőző korszakkal. De az elmúlt tíz év alatt a Szabad Nép fejlődésében nemcsak változások, hanem fo. lyamatosság ;s van, olyan ta" nulságok, amelyek a változott körülmények között is megszívlelendők. Ma aZf, mondjuk, hogy a Szabad Nép föféladaia n szocintiz. mus építésének s,:gitése — de a mai világhelyzetben nincsen olyin szocialista cpítömunka, amely no harc közben folyna. —• Nincsen olyan, béke. Amelyen na.
