Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-21 / 43. szám
Hogyant készül a bácsalmási Lenin termelőcsoport termelési terve^ Termelőszövetkezeteink és csoportjaink most készítik az 1952. évj termelési tervüket. A termelékenység növeléséinek alapjait már most lerakják. A múltban igen sok termelőszövetkezet és csoport gaadálko. dását hátráltatta a rosszul elkészített munkaterv és a tervszerű) lenség. De sok helyen a terv csak papíron lett megjelölve, nem pedig a valóságban végrehajtva. A brigádok terület- kijelölése és átadása is csak papírom szerepelt. A munkaidők alatt vég. rehajtott tervszerütien átcsoportosítások nagyban gátolták a brigádok részéire kijelölt területek tervszerű megművelését. Ezek a körülmények a bácsalmási Lenin t.enneiőcsoportra is vonatkoznak. Természetesen így nem lehet csodálkozni azon, hogy sok esetben kapkodás, fegyelmezetlenség jellemezte a munkát, meiy gú. lyos károkat okozott a csoportnak. Tervszerűtlen munkán kívül a munkafegyelem lázitól, a hanyagok és a munkakerülők nagy kért okoztak a csoportnak. Az aratás és cséplés után 12-en vonták ki magukat a munkából. A tagság azonban erélyesen fellé, pett ezekkei szemben. Négyet kizár, soraiból, mivel ezek egyáltalán nem akartak dolgozni. Kiss Lászlóné, Szabna István, JPcncsics Etel és Gizella uia már nem tagjai a csoportnak. Az intézőbizottság, a becsületesen dolgozó csoporittagoklcai együt: ma már a legkeményebb határozatokat foganatosította a munkafegyelem megsértőivel szemben. Egyetlen egy becsületes ogo- porttag sóm hajlandó eltűrni, hogy a tavalyihoz hasonló esetek megismétlődjenek, amikoris a munkakerülők, a fegyelemsértök miatt 100 hektoliter must veszett ©1 a késői szűre, miatt, amely 22.000 forint vesztesége) jelen, itett a csoport részére, A munkában élenjáró tagok javaslatára a tagság közös elhatározással éieibeléptette azt a rendszabályt, mely szerint a munkafegyelem megsértőitől két munkaegységet vonnak le minden esetben, ha pedig a figyelmeztetés után nem hajlandó a munkafegyelem törvényének alávetni magát, kizárják őket a csoportból. Egyetlen egy becsületesen dolgozó tag sem hajlandó a hanyag csoportiagok helyeié dolgozni. Ezért is lépnek fel keményen azokkal szemben, akik akadályozói annak, hogy a becsületes munkával még többet termelhessenek. Még mindig sok ^ ; „a tiszteletbeli tag“. Pedig fi. tagság is tudja, hogy ezek igen keveset, vagy pedig semmit sem dolgoznak a tszcs' •ben. Ilyenek például Vér Ferenc •irafikvezetö és Szesife István szikvízüzemveze-tö. Ezzel szem. ben Koma sny István és Kernytík István középparasztok, akik csak mos) nemrég léptek be a csoportba, ma már harcolnak szaktudásukkal ©3 a munka iránti szegletükkel a magasabb terméseredmények eléréséiért. — Kormány István fejögulyás- leit és Rákosi elvtára születésnapjára máris vállalta a “aPi háromszori fejést és az egyedi takar, mányozás bevezetését. ' A tagság sorainak a becsületes élenjáró dolgozókkal való megerősítése a Lenin tszcs fontos ©s elhatározott terve az 1952-es esztendőben. A tszcs 1952. évi tervében szerepei az állattenyésztés fejlesz, tése, „mely a jövedelmezőség fontos része. Tavaly 21 darab szarvasmarha. 11 darab üszö, 13 darab 1 éven aluli, 1 éven felül pedig 8 darab üsző volt az állatállomány. Az 1952. évi tervben a szarVas- marhaáUományt 60 darabra, fogják felfejleszteni. A lóállományt az előző 15.ről 26-ra, a sertésállományt 269-ről 436-ra, a juhállomány, 73-ról 148-ra. A szaporodó állatállomány meg. követel, egy 200 sertés befogadóképességű korszerű hizlalda építését, amelyet máris építenek 97 ezer forint beruházással és március végére el is készítik. Tervszerűen indultak az ősz; vetésekkel is. A ,'avaszi vetésnek alaPja a termelékenység növelése. Az új begyűjtés' rendelet értelmiében úgy határozott a Csoport, hogy növelni kell a termelést, a holdanként,: termésátlagot, hogy a begyűjti sí kötelezettség teljesítése ne Ütközhessen akadályba és hogj a bö termés nyomán még na gyobb beruházásokat valósíthat sanaác meg Ezért a búza tavalyi átlagát több mázsával túl fogják haladni. Az ösZjárPa tavalyi 12 mázsa átlagát az idén 14 mázsára, a zab tavaly, 7 mázsa átlagát az idén 8 mázsára, a kukoricának tavalyi 23 mázs'a átlagát az idén 32 mázsára, a burgonya tavalyi 73 mázsa át. lagáj- az idén 75 mázsára, a cukorrépa átlagát az idén 130 mázsára fogják felemelni. Az állattenyésztés fokozása megköveteli az idén a termelési tervben 40 holddal több kukorica elvetése szerepe]jen, mint, tavaly. Ugyancsak az öszi- árPa területét a tavalyi 24 hold helyett az idén 31 holdra fogA nyugatnémetországi béke. bizottság népszavazási főbizott. Ságénak elnöksége és a Szabad Német Ifjúság nyugatnémet- országi központi vezetősége nyilatkozatban üdvözölte a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a Németországgal való békeszerződés megkötésé, nek meggyorsítása érdekében tett lépését, A nyugatnémetjáfc . felnevelni. A lucerna területét, amely tavaly 16 hold volt, az idén 29 holdra, a tavalyi 20 hold legelőt az idén 30 holdra, a tavalyi 7 hold széna területet 12 holdra, a tavalyi 470 köbméter sílótaüarmányozást az idén 1000 kohméi erre emelik fel. Minden terv azonban annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Megvalósítva pedig akkor lesz, ha minden tag becsület eisen kiveszi részé, a napi munkából és ha a vezetőség szigorúan meg is követeli ezt. Ragaszkodik a terv betartásához. Ezért a munkafegyelem érdekében hozott, a tagság által követelt rendszabályokat minden körülmények között meg keli Valósítani és a munkafegyelem lazítóit a ha{.á. rozat értelmében minden esetben szigorúan felelősségre kell vonni. A bácsalmási Lenin ,szc3 becsületesen dolgozó tagjai nem fogják maguk mellett megtűrni a munkakerülőket, nem fogják meg-tüiin, a tavalyihoz hasonló fegyelmezetlenségeket. A bácsalmási Lenin tszcs így tervezte el az egész évj munkájút, melynek teljesítése számukra nagyobb jövedelmet és boldogulást biztosít. A vezetőség feladata, bogy a létrehozott 1952.es termelési tervet naponta iránytűként állítsa a tagság elé, hogy ne legyen eltévelyedés, hogy a tagság a magasabb termelékenység útján biztos léptekkel haladjon előre. országi békebizottság felhívta az összes pártokat, szervezel e- ket és egyesü.eteket, amelyek a fenyegető helyzet enyhülését kívánják és járható utat keresnek a békéhez, hogy közösen követeljék a Németországgal való békerszerzödiés megköté. sét és kényszerítsék a szövetségi kormányt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javaslatának elfogadását. A Reuter kommentárja a kommunisták előretöréséről az indiai választásokon Adrienne Farre|, a Reuter indiai tudósítója beszámol az indiai választásokról. Az egész tu_ dósítására az a meggyőződés nyomja rá bélyegét, hogy India és az imperialista államok ural kodó köreiben mély megdöbbenést keltett a kommunistáknak az indiai választásokon aratott hatalmas sikere. A tudósító azzal a megállapítással kezdi cikkét, hogy ,,az in- diai általános választások során egy kommunista kép<viselöjelö|l a rá leadott szavazatok szárnál tekintve népszerűbbnek bizonyult, mint Nehru miniszter- elnök. Nehru allahbadi választó, kerületében 233.571 szavazattal győzött, míg Ravi NarajaD Reddi ’ kommunista képviselő 300.000 munhanélküli Ausztriában A marshallizált Ausztriában napról-napra növekszik a munkanélküliek száma. Viktor Elser, a baloldali tömb képviselőcsoportjának tagja kijelentette az osztrák parlamentben, hogy Ausztriában jelenleg 220.000 munkanélkülit tartanak nyilván. Ha ehhez a számhoz hoz. záadjuk a nyilvántartásban nem szereplő munkanélküliek számát, akkor a mun. kát keresők összlétszámú 300.000 re emelkedik. Elser hangsúlyozta, hogy a munkané küliség növekedése az osztrák kormány politikájának következménye, amely az amerikai háborús gyujtogaiők szolgálatába állította Ausztria azdaságát, jelölt a haiderabadl Nalgondá- ban 300.162 szavazatot kapott. A kommunista jelölt a szavazatok 78 százalékát szerezte meg. Nehrura viszont csak a szavazatok 64 százaléka jutott." A cikkíró bevallja: „a vá. lasztások legnagyobb meglepetése az, hogy India második legerősebb páriaként a Kommunista Párt keriilt ki a választásból.” A tudósító igyekszik magyará zatot találni a kommunisták si kereire és a kongresszus párt vereségére és kénytelen meg- álapítaJDi, hogy a kongresszus párt azért szenvedett érzékeny vereséget, mert „elveszítette kapcsolatát a néppel”. Szlahánovista iskola a bányászoknak Bulgái iában A dimitrovói Georgi Dimitrov és Temolko Nenkov aknában sztahanovista, iskolák nyíltak meg az élmunkások munka, módszereinek elsajátítására. A Térnél ko Nenkov aknában tíz sztahanovista bányász adja át tapasztalatait a hal gatóknak. Vaszil Veszelinov, a Georgi Dimitrov akna vájárja, aki rendszeresen 200 százalékra teljesíti tervét, négy fiatal vájárnak adja át munkamódszerét. Hasonló iskolákat nyitnak a Georgi Di. mitrov bánya valamennyi aknájában. IVjngat-Németország népe is támogatja a Nemet Demokratikus Köztársaság kormányának békeakciófát Az eddigi külföldi sajtójelentése(k szerint: a három nyugati külügyminiszter londoni tanácskozásain a német kérdés volt a legfontosabb napirendi pont. As athnti tanács ma kezdődő lisz. S2abemi értekezlete előtt ugyanis lehetőleg tisztázni akarták mindazt, amit valahogy Csák tehetett. Állítólag megállapodásra jutottak a Londonban tartózkodó Adenauer kancellárral abban « kérdésiben, hogy Nyugat-Német országot milyen fegyverek gyártására jogosítják fel. Nem értek el azonbam végleges eredményt a hálborús bűnösök ügyében és csupán a jövőben határozzák majd meg pontosan azokat a módozatokat, „melyek mellett lehetségessé válik a nyugati hadbíróságok áljai éjfélt német gonosztevők perének általános új,-afelvétele. Voltakép nagyon kevés ilyen ügyről lehet szó, hiszen az imperialisták n náci hábo. rúa bűnösök túlnyomó többségét már szabadlábra helyezték. A newyorki rádió úgy értesült, hogy a három külügyminiszter Londonban méa kísérletet sem tett a SaaT-kérdéL megoldására, mert ezt a Problémát, elsősorban francia-német kérdésnek tekinti és azt szeretné, ha ezen a téren közvetlen francia-német tárgyalások indulnának. A francia nemzetgyűlés — hosszadalmas vjtÁk után — hoz, zájárulf ugyan Franciaországnak az úgynevezett „európai had- sereg”-ben való részvételéhez, de olyan fenntartásokat határozott el, amelyek kihatását, e pillanatban nem lehet teljesen áttekinteni. Persze a francia nemzetgyűlés reakciós többségének ez a „fenntartásos” határozata is ellentétben áll a francia nép hatalmas tömegeinek akaratával és Franciaország nemzeti érdekeinek elárulását jelenti. Hlába tartalmazza a francia parlament döntése azt a kikötést, hogy az atlanii szövetségben „csdk olyan álla. mok vehejnek részt, amelyeknek nincsenek terül ej ; követelései”, amikor Nyugat-Neme[Ország kifejezette® területi igényekkel lép fel és az USA fl saját szempontjából fontosnak tkrfja Nyuga-f Néme;ország bevonását az atlanti blokkba. A bonnj parlament, mint tudjuk, attól a feltételtől telje függővé Nyugat-Németor- szágnak az „európai hadsereg”.ben való részvételét, hogy Nyu- gat-Néme-tország teljesjogú tagja legyen az atlanti szövetségnek. Több nyugati laP felveti a kérdést: mikép lehet, majd összeegyeztetni a francia felfogást a revansoit és revíziót hirdető nyugatnémet szellemmel ? Az AP lisszaboni értesülése szerint: Salazar portugál mi. nisztet-elnök, Portugália fasisz!a diktátora nyitja mleg ma délután az atlanti tanács kilencedik ülésszakát a portugál országgyülés épületében. A nyugati sajtó több orgánuma nagyfokú bizalmal- !ansággai tekint a lisszaboni megbeszélések elé. A Daily Telegraph úgy véli: a lisszaboni tanácskozásokon az lámasztja az első nehézséget, hogy egyelőre nem lehet összeegyeztetni Nyugat- Nénietorszáq és Franciaország szembenálló nézeteit az atlanti „védelmi közösség” létrehozása ügyében, a Times azt írja: ,,Te. hintettél arra, hogy mind a német szövetségi gyűlés, mind pedig a francia nemzeigyülés egymással ellentétes feltételeket szabott Nyugat-Németországnak az atlanti szövetségben yaló részvételével. kapcsolatban, nyilvánvaló, hogy az erről folyó (árgyalások most válságos szakaszba érkeztek.” A Daily Mariin ek az a felfogása, hogy „bármi történjék is Lisszabonban, nefn lehet igazi haladást, elérni az európai hadsereg megteremtése kérdésében,” KI HITTE hogy hét évvel a hitleri hadigépezet szétzúzása után az újjáéledt német imperializmus azzal fogja zsaroIni a nyugateurópai kormányokat, hogy „nem vesz fegyvert a kezébe”, ha revan skö vetélés ;'ihez nem kapja meg azoknak a nyugati országoknak hozzájárulását, me. lyek évszázadok óta a német re. vans áldozatai voltak? A francia és a bonni parlament most lezajlott úgynevezett véderővitájából ez a képtelen helyzet me. red az ámulő nyugati polgár elé, aki kezdi megérteni, hogy a Pleven féle „Európa.hadsereg” tulajdonképpen semmi egyéb, mint az új náci haderő fedőneve és végső soron az a rendeltetése, hogy a hitleri Gesam európa gerincoszlopa legyen. Kezdi meg. érteni: hova vezet az a „védelmi politika”, amely az amerikai háborús propaganda által kon. simáit „veszélyre” irányítja a nyugati országok figyelmét é^ közben elködösiti a tényleges ve. szélyt, Franciaország, Belgium, Hollandia, Dánia, Anglia történelmi tapasztalataiban mélyen gyökerező valóságos és közvet. len fenyegetést, amelyet a né. met imperializmus felélesztése jelent. Franciaország népe döbbenten figyeli e politika fejlemé. nyeit és egyre nyomasztóbban érzi helyzetének fonákságát. El. képedve veszi tudomásul, hogy sorsát olyan kormányok intézik, amelyek közreműködnek a német revanspolitika „demo. kratikus” hijeíesítésében. De ma. guk a németek is érzik ennek a helyzetnek képtelenségét és veszélyeit. Érzik, hogy a bonni revanspoiitikusok és amerikai felbujtóik új katasztrófát ké_ szítenek elő Németország számára, A Combat című francia VOLNA, polgári lap helyesen mutat rá af francia és a német nép hangú. latára a nyugatnémet fegyver, kezési tervekkel kapcsolatban; „Franciaország és Nyugat-N6, metország kormányainak poli ti. kája és a francia és a német nép akarata között mély szaka, dék tátong — írja a lap. — Túl-> zás nélkül megállapítható, hogy a német nép ma kevésbbé akar. ja az újrafegyverkezést, min* valaha és hogy a franciá. kát soha nem nyugtalnítotia annyira Nyugat-NémotorSzág felfegyverzése, mint ma.” Egyro világosabbá válik a Rajnán in., nen és a Rajnán túl, hogy a né. metok bekapcsolása az európai népek közösségébe csakis azon nz úton lehetséges, amit nyomban a háború befejezése utá*» a Szovjetunió megjelölt és ami. nek lényege Németország demo. kratizálásg, és békés fejlődésének biztosítása. Ennek az útnak járhatóságát fényes eredmények, kel bizonyította be a Német Demokratikus Köztársaság fej. lödése és magatartása a békét érintő nagy kérdésekben. Az „Európai hadsereg”, vagy Nyu- gat.Németország bekapcsolás» az Allait^ blokkba^ csak kimétyí« lené a nemzetközi ellentéleket és a közvetlen német revansveszély feléledését jelentené. A Saar- kérdés körül támadt francia^ nyugatnémet ellentét világosan megmutatta Bon'» re vans .törekvéseinek élességét. Elképzelhe., tő-e, hogy Franciaország önvé, delmi öszlöne annyira eltompul1 volna, hogy a „vezető amerikai pénzügyi körök élénk nyugat, német érdekeltségeire” való te. kiníettel — mint ezt a Le Monde írta — megfeledkezzék legközvetlenebb nemzeti biztonságá. uak alapvető követelményeiről?
