Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-20 / 42. szám

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete égayes liálsEinsatlanok állst mi tulaj do iiltavá te Iáról

A magántulajdonban lévő há_ Zak tulajdonosainak egy része házingatlanain a legszükségesebb felújítási munkálatokat sem végzi el. Ennek következtében a népgazdasági értéket képviselő ház ingatlanok állaga rohamosan romlik.

A Népköztársaság Elnöki Ta. náesa abból a célból, hogy:

— népgazdaságunkat megóvja a házingatlanok állagának romlásából eredő kártői;

— megszüntesse a volt ural. kodó osztályhoz tartozó elemek bázingat anból eredő, munkanél- kül szerzett jövedelmét.

Alkotmányunk 3. § .a, továboa a 4. § (2) bekezdése és a 3. §.

(2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a következőket rendeli:

1. § (1) A jelen törvényerejű rendelettel összes alkatrészeik, kel és tartozékaikkal együtt állami tulajdonba vétetnek:

a) mindazok a magántulajdonban álló házingatlanok (lakó. házak, villák, öröklakások, üzlet házak, üzemházak, raktárak stb.), amelyeket, vagy amelyek, nek egyes részeit bérbeadás útján hasznosítják ;

b) a tőkések, egyéb kizsákmá. nyojók és a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemei, nek házingatlanai, abban az esetben is, ha azokat nem bérbeadás útján hasznosítják,

(2) Ha az előző bekezdés b) pontjában megjelölt személy az állami tulajdonba vett házingat, lanában, vagy annak egy részében nem lakik állandóan, ál. lami tulajdonba kerül a tulajdonosnak a bázingat'anban, vagy annak egy részében tartott va. lam ennyi ingósága is.

(3) Ha a jelen § (1) bekezdés b) pontja alá eső személy házingatlanában az 1950—1952. évek bármelyikében egyidejűleg kettőnél több olyan bérlemény volt, amely üdülő Személyekkel kötött szerződés (megállapodás) folytán létesült, kártalaníiá3 mellett állami tulajdonba kerül nek a háztulajdonnal együtt a tulajdonosnak mindazok az in- góságai is, amelyeket az ilyen bérlemény berendezésére hasz. rtálnak — abban az esetben Is, ha a tulajdonos a házingatlanban lakik.

2. § (1) Nem kerül állami tu. fajdanba a dolgozóknak, így: a bérből, fizetésből élűknek, egyéb szellemi dolgozóknak, alkotó művészeknek, kisipari termelőszövetkezetek tagjainak, nyug. díjat élvezőknek egy, legfeljebb hat lakószobából álló ingatlana.

(2) Ha a dolgozó állandóan a saját házingatlanában lakik, nem kerül állami tulajdonba ezen ki. vili még egy olyan háingatlana sem, amely pihenése, üdülése té'jára szolgál, ha az családi szükségletét nem haladja meg. A dolgozó ezt a második ház. Ingatlanát akkor is megtarthatja, ha azt bármely oknál fogva maga nem használja.

(3) Nem kerül állami tulaj. Bonba a kisiparosok és kiskereskedők egy, legfeljebb öt lakószobából álló házingatlana, ha a tulajdonos abban lakik.

3. § (1) Nem kerül állami tulajdonba a dolgozó parasztnak az a legfeljebb hat lakószobából álló házingatlana, amelyben ma. ga Iáink és ezen felül még egy olyan házingatlana sem, amelyet bérbeadás útján hasznosít.

(2) A jelen törvenyerejü rendelet végrehajtása szempontjá- ból a dolgozó parasztok tanyai és egyéb gazdasági épületei nem minősülnek házingatlannak.

4. §. Az állami tulajdonbavé- te] alól mentesüllek azok a házingatlanok, amelyek a dolgo. rők társadalmi Szervezeteinek és szövetkezeteinek tulajdonában vannak.

5. §. Nem vétetnek állami tu. tajdonba azok a házingatlanok

amelyeknek tulajdonosa küj- állam.

6. §. Az állam és az egyházak között kötött egyezmények ha. tályát a jelen törvényerejű rendelet nem érinti.

7. §. (1) Nem kerül állami tulajdonba a kuláknak az a leg. feljebb öt lakószobából álló házingatlana, amelyben lakik és ezenfe ül mindazok a -.anyái és egyéb gazdasági épületei, amelyekre a tulajdonában levő me. zögazdasági ingatlanok megművelése céljából Szük3ég van.

(2) Kulák az, altit az 1952;

2. számú törvényerejű rendelet 15. §-a annak minősít.

8. §. (1) A dolgozók lakásépítő szövetkezetei (2.012/1950. (VI. 10.) M. Th. számú határo. zat) tagjainak háztulajdoni illetősége az állami tu’ajdonbavé- tel alól mentes.

(2) Az 1024 :Xn. törvényben meghatározott társasháatulaj- donoknál a telekkönyvi főbetétet képező közös telek az állami tulajdonbavétel alól mentes. Az önálló telekkönyvi ajbetétet ké. pezö helyiség (öröklakás, öröküzlethelyiség stb.) állami tulaj, donbavéteje, vagy mentessége tekintetében a jelen törvényerejű rendeletben foglaltak az irányadók.

9. §. A belügyminiszter indo. költ esetben egyes házingatlanokat az állami tulajdonbavélel alól mentesíthet.

10. §. (1) Az 1. §-ban meghatározott házingatlanok állami tulajdonbavétele kártalanítás mellett történik. A kártalanítás módját és mértékét külön jog. szabály állapítja meg.

(2) Az X. §. (2) és (3) bekezdésében említett ingóságokért a tulajdonost kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összegét az Ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (budapesti, városi) tanács végrehajtóbizottsága vég. érvényesen á japitja meg.

(3) Az olyan házingatlan, tulajdonos részére, aki munka- képtelen és egyetlen jövedelmi forrását az állami tulajdonba vett házingatlan képezte, a belügyminiszter — az (1) bekez. désben említett jogszabály ha_ tálybalépése előtt äs — kártalanítást állapíthat meg.

11. §. (1) Az állami tujaj- donba vett házingatlanhoz kapcsolódó jogok az állami tulaj, dcxnbavétellei egyidöben az államra szállnak.

(2) Az állami tulajdonba vett ingatlant terhelő, telekkönyvlleg bekebelezett Idegen dolog-beli és egyéb jogok (követelések) .— a telki szolgalmak kivételével — a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napján megszün. nek.

(3) Az állami tttlajdonba vett házingatlanra telekkönyvileg be nem kebelezett és a házlngat. lant terhelő jogok és követelések az állammal szemben nem érvé. nyesíthetők.

(4) Azok a követelések, amelyek az állami tulajdonba vett házingatlan volt tulajdonosával szemben az állam javára a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálla. nak — az Országos Epületjavi. tásl Alapból folyósított helyre- állítási kölcsön kivételével — arra tekintet nélkül érvényesítendök, hogy telekkönyvileg biz. tosított, vagy egyéb követelés, ről van szó.

12. §. (1) Az állami tulajdonba vett házingatlan lakóinak (bérlőinek), illetve az abban alkalmazottaknak helyzete váltó zatlan marad.

(2) Amennyiben a volt tulajdonos az állami tulajdonba vett Ingatlanban lakik, Illetve ott más helyiségeket használ, lakása (egyéb helyiségei) a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével bérletté alakul, amely után az 1953. évi január hó 1. napjától kezdődően kell lakbért fizetnie. Ezen időpontig a köz. terhek megfelelő részét köteles viselni.

(3) Az állami tulajdonba vett házingatlan volt tulajdonosa és a bérlők, illetve az alkalmazót, tak jogviszonyában a volt tulajdonos helyébe az állam lép.

(4) Az állami tulajdonba vett házingatlanokban alkalmazottakat (házfelügyelő, segédházfel. ügyelő, gépkezelő, fűtő stb.) az állami tulajdonbavétel napjától kezdődően büntetőjogi felelősség szempontjából közhivatalnoknak kéj tekinteni,

13. §. (1) Áz ingatlan.tul'ajdo. r.os, akinek házingatlana a jelen törvényerejű rendelet értei, méhen állami tulajdonba kerül, köteles a törvényerejű rendelet hatálybalépésétől számított három napon belül a házingatlan fekvése szerint Illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságával igazol, hatóan írásban közölni az állami tulajdonba vett Ingatlan helyét (címét) és telekkönyvi adatait.

(2) Ha a tulajdonos nem az állami tulajdonba vett házingatlanban lakik, a bejelentésre a házkezolássel megbízott, ennek hiányában pedig a legrégibb bérlő is köteles.

14. §. Az állami tulajdonba vett házingatlan volt iulajdo. nosa, annak megbízottja (gondnok, háfelügyelö, stb.) és hasz. nálója köteles a házingatlant és az állami tulajdonba került ösz- szes ingóságokat gondosan ke.1 zelni mindaddig, amíg tőle az ingatlan kezelését és az ingóságokat az illetékes állami szerv átveszi.

15. §. Aki a jelem törvényerejű

rendelet rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza, a társadalmi tulajdon büntetőjogi vé. eleiméről szóló 1050:24. számú törvényerejű rendelet rendelkezései Szerint büntetendő. A közlési kötelezettség (18. §.)

nem teljesítése 3 évig terjedhető börtönnel büntetendő.

16. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a ml. Oiszteriamács gondoskodik.

(2) A minisztertanács az állami tulajdonbavétel;el kapcsolatos kérdéseket rendelettel szabályozhatja, valamint a ren. deleti szabályozással a belügyminisztert és az illetékes szak. minisztereket megblzhafja.

Rónai Sándor s. k.,

a Népkötársaság

Elnöki Tanácsának elnöke.

Szabó Piroska s. k,,

a Népköztársaság

Elnöki Tanácsának titkára.

Természetbeni juttatásokat biztosít a szerződéses napraforgó vetőmag termelés

fogyasztói áron.

A földművelésügyi minisztérium rendelkezése folytán azok a termelőszövetkezetek és egyé. rtiiegi dolgozó parasztok, akik a megye^ Ma9 termelte fő és Vetőmag ellátó Vállalat részére napraforgó vetőmagot termeinek, a leszállított és a szerződésnek megfelelő minőségű termés mindem mázsája után fogyasztói áron kapnak 8 liter olajat, literenként 11 forintos, azonkívül 15 kilogramm oiajppgácsáf, a

Ebtől a rendeletből is megállapítható, hogy kormányzatunk a v&tőmagtermelésre különös gondot és súlyt fektet. Azok számdra pedig, akik a Ve. törmgtennesztősben résztvesz- nek, előnyöket és támogatást biztosít.

A napra forgóve főmag termesztésénél a. földművelésügyi minisztérium által előirt legkisebb terület 10 katászirális hold,

A terv nyomában

A mezőtúri Bercsényi tsz földjén kombájn aratja le és csépeli ki a gohonút. A kép előterében szovjet gyártmányú kombájn önti a learatott és kicsépelf szemet a mellette haladó teher, autóba. A. háttérben EMAG- £yártmá,nyú, új magyar kombájn dolgozik. Az ötéves tervben 2600 ilyen kombájn áll munkában és 200 ezer arató-aséplő munkás fáradságos munkáját végzi el.

Hírek a megyéből

A Bácsltiskunmegyei Ter. ményforgalmi Vállalat az 1951. év negyedik negyedévében megtartotta az ólüzem zászlaját.

*

A kecskeméti Kossuth 1er. melöszövetkezet kezelésbe vette Csorba Gábor törökfái kulák juhnyáját, mert a kulák a bír. kákát oly rosszul kezelte, hogy azok a rühességtől a gyapjút letépázták magukról. A nyáj erőnléte olyan rossz volt, hogy több állatott be kellett szájlí- tani, mert nem tuditak menni.

A jánoshalmi földmüvesszö. vetkezet dolgozó Rákosi elvtárs Születésnapjára tett vállalásukban elhatározták, hogy február 29-ig teljesítik a részjegybefize. tési és a tagtoborozási tervüket. A versenyvál’-alás heti eredménye 2006 forint részjegybe!i. zetés és öt új tag toborzása. Ha ezzel a lendülettel viszik továbbra la a munkát a jánoshalmi földmű vesszövetkezet dol„ gozói, vállalásukat 100 százalékban teljesítem fogják.

Mezőgazdasági tanácsadó

Készüljünk fel a tavaszi vetésre

A sikeres termesztés és így a jó termésnek egyik legfontosabb előfeltétele a jóminöségű, egész, séges vetőmag használata. Az Időben és jól elvégzett talaj, munka, az okszerű trágyázás is úgy hozza meg az eredményt, ha

jó minőségű magot vetünk. Ve. lésre mindig csak faj- és fajta, azonos, jólcsfráző, nagy csírá. zási energiájú, továbbá meg. felelően telt és tisztátlan anyagoktól mentes vetőmagot használj mik.

különösen fontos a vetőmag csirazöképessége

Ettől függ a növényállomány megfelelő zártsága, vagyis a ta. laj megfelelő kihasználtsága. De ettől függ a csfrázási energia, a fejlődés gyorsasága, a növények ellemáilóképessége és végül a termés nagysága is. A gyen. gébb csírázás arányában többet vetünk, mert a gyengébben csírázó vetőmagtéteJeknek a csírázóképes magjai is gyengébben csíráznak.

A csiráztatás a legtöbb mag. nál igen egyszerű és minden termelő maga i8, nagyobb nehéz, ség nélkül el tudja végezni. A csiráztatást itatóspapír között,

vagy homokban végezzük. Az Itatóspapiros között általában az aprómagvakat csíráztassuk (herefélék). Az itatóspapír Jaza szövetű, fehérezínü és háromszorosan összehajtható nagyságú legyem. Az itatóspapír belső lapjára — melyre jobbról és bajról ugyanolyan nagyságú lapot kell ráhajtani — hosszában és ke. resztben 10—10 vonalat kell húzni egyenlő távolságban. így száz keresztezést pontot kapunk, amelyik mindegyikére 1—1 ma got, összesen tehát 100 magot ráhelyezünk. Az Itatóspapírt állandóan nedvesen és üveglappal lazán befedve kell tartani.

HOMOK KÖZÖTT CSÍRÁZTATJUK A NAGYOBB MAGVAKAT

mint a gabonafélék, hüvelyeseit. A homok közötti csíráztatáshoz közönséges tányérba homokot — lehetőleg agyagmentes, tiszta homokot — teszünk 1 cm vastagon. a. homokot annyira kell megnedeveSi'teni, hogy az a fel. fordított tányérból ne hulljon ki, de iszapos se legyen. A magva, kát a homokba a homokréteg

feléig kell lenyomni. A tányért egy másik tányérral, vágy üveglappal kell befedni úgy, hogy a levegő járhassa. A csiráztatás1 fűtött szobában kell elvégezni, ahol nappal a hőmérséklet 18— 20 C fokra emelkedik, éjjel pedig 12—14 C fokra lehűl. így jobban megközelítjük a fermé, szetben történő bőingadozáso - kát.

A CSIRAZTATASNAL A MAGVAK GYORS CSÍRÁZÁSÁT IS FIGYELEMBE KELL VENNI,

mert a gyorsabb és nagyobb eréMyel osírázó magvak a talaj, ban is gyorsabban fejlődnek és így a kezdeti, legkritikusabb Időszakon hamarabb esnek át. A lassú, vontatott csírázás nem jó. A lassan, vontatottan csírázó magból fejlődött növényke — ezek természetüknél fogva már gyengébben és vonta tot*ab_ ban csíráznak — rendszerint to. vábbra is gyengébben fejlődik. JCzért ügyelni kell a csírázás

menetét és amint az megindul, naponként meg kell számlálni, hogy mennyi mag csírázott ki. Ebből állapíthatjuk meg, milyen a mag csírázást erélye. Mennél rövidebb idő alatt csírázik ki a magvak túlnyomó száma, annál nagyobb a csírázási erély. Búzából és árpából 10 nap alatt legalább 95 százaléknak kell ki- csíráznl, a zabból pedig ugyan ezen idő alatt legalább 92 szá Kilóknak.