Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

Iiön y v i s m er leié fi Marx: A Tőke III. kötete ( Sxi „Marx elméletének legmé­lyebb, minden irányú és leg­részletesebb igazolása és alkal­mazása — mondja Lenin — Marx gazdasági lanítása.” Ez a lenini megállapítás ter. mészetcsen vonatkozik a „Töke” III, kötetére, „a tőkés termelés összfolyamatának" vizsgálatá­ra is. Marx a polgári közgazdá­szoktól eltérően, nem a felszí­nen mutatkozó jelenségekből indult ki nagy munkájában, hanem — és ez egyik légiont», sabb érdeme — az értéktöbblet­ben általánosítja a profit, ka­mat és földjáradék mindaddig küiön-külön tárgyalt formáit s a legáltalánosabbtól, iegegy. szerübbtől halad azok felé a bo­nyolultabb formák felé, ame­lyekben a gazdasági viszonyok a konkurrencia hatására je'ént. keznek, de amelyek most már mind logikailag, mind történeti, leg könnyen levezethetők és megérthetök. Ilymódon a mü első kát kötete — „A töke ter­melési folyamata” és ,,A töke forgalmi folyamata” — az ér­téktöbbletet csak annyiban és csak addig tárgyalja, ameddig az első elsajátítója, az ipari tő­kés kezében van. Azzal, hogy miként oszlik meg a munkásból kisajtolt értéktöbblet a tőkések különböző csoportjai között, a III. kötet foglalkozik. „Az ér. téktöbblet megoszlása azután, Ura) hogy átment az első két kötet­ben kimutatott folyamatokon — ez az a vörös fonal, amely az egész III köteten végighúzódik” — írja Engels egy ismertetésé­ben. De legfontosabb a III. kötet­ben — a legfontosabb mind Lenin megítélése szerint, mind szocialista fejlődésünk mai kér. dései szerinti szempontjából — a földjáradék elmélete. Rendkívül fontosak Marxnak a földjáradék keletkezéséről és történeti fejlődéséről írott meg­alapításai. Rávilágít, hogy miért szükségszerü a kapitalizmusban a parasztság rétegezödése és a paraszti kistulajdon pusztulása, s hogy a föld magántulajdona ellentétben áll az észszerű me- zőgazdaságga1, a föld normá’is társadalmi kihasználásával, ame­lyet csak a társult termelők valósíthatnak meg. A kötet — amelynek jelentő, ségét, eszmei tartalmát a néhány sorban még vázlatosan sem lehet kellőképpen érzékel­tetni —, részletes név. és tárgy­mutató. idézett müvek jegyzéke egészíti ki. A „Töke” III. kötetének kiadása nagy eseménye a ma. gyár könyvkiadásnak és nagy segítség mindazoknak, akik a politikai gazdaságtant tanul­mányozzák. Zrínyi Miklós válogatott művei Szépirodalmi Könyvkiadó Régi magyar irodalmunknak Balassa mellett Zrínyi Miklós a legnagyobb alakja. A Szigeti ve­szedelem mindmáig legnagyobb eposzunk. Nagyszerű megének- lége a végvári vitézek hazafias, ságának, hősiességének, önfelál­dozásának. Zrinyi Miklós Válo­gatott müvei a Szépirodalmi Könyvkiadó Magyar Klassziku­sok sorozatában jelent meg, foly­tatva azt a nagyszerű kezdemé. nyezésn, amely eddig több klas­szikusunkat közelebb hozott dol­gozó népünkhöz. A most megje­lent kötet közli a Szigeti vesze­delem című 15 énekes höskölte. menyét, továbbá néhány versét, epigrammáját és prózai írásait, köztük utolsó nagy munkáját, a „Ne bántsd a magyart'-” Zrínyi írásaiból izzó hazaszeretet s az ellenség elleni kíméletlen harc tüze lobog. Klanjczay Tibor be­vezető tanulmánya bemutatta a költőt, a hadvezért, a politikust: a függetlenségéért küzdő nép szabadságügyének tántoríthatat­lan bajnokát, A kötetet gazdag jegyzet és szótáranyag egészíti ki. Élenjárnak ft hckelmrcban Miskén számos dolgozó pa­raszt már jelentős összegeket befizetett ezévi adójába. Cselik Ferenc háromszáz forintot, Csincsàk Mihájy 9 holdas gazda négyszáz forintot törlesztett már az államnak. Csörgő János 4 holdas gazda 220 forintot, Dos- ticza Józsefné 2 holdas Paraszt­asszony 250 forintot, Frenka Péter 2 holdas dolgozó paraszt pedig 200 forintot fizete.it be ed. dig. Úszódon Nyárasdi Ignác 10 hol­das gazda negyedévi adófizetési kötelezettségének máris eleget tett Cg 400 forintot befizetett. Özv. Nagy Lajosné 7 holdas Pa- rasztasszony már 700 forintot törlesztett idei adójába. Hajdú Sándor 4 holdas gazda 150 fo­rintot fizetett be. 330.000 hivatalosan nyilvántartott munkanélküli Kanadában Kanadában a polgári fogyasz­tásra szánt. termelés csökkentése következtében fokozódik a mun­kanélküliség. Január végén csupán a nyíl. vámtartott munkanélküliek szá­ma 350.000 volt. A torontói munkanélküliek küldöttsége felkereste a város képviselőtestületét és rámutatott, hogy a város sok üzemében a munkásoknak csaknem két­harmad részé1 elbocsátották. A küldöttség követelte, hogy a szövetségi kormány létesítsen keresekedelmi kapcsolatokat minden országgal, emelje fel 50 százalékkal a munkáséi, küli segélyt és nyújtson segítsé­get azoknak, akik nem részesül­nek segélyben. Több városban ;l munkanélkü. liek küldöttségei követelik, hogy szervezzenek közmunkákat a munkanélüiség felszámolása ér­dekében. A kiskunhalasi járás mar- habeadásban elmaradt. Kelebia január hónapban mindössze két marhát adott be. Kecel község marhabeadását csak 33 száza, lókban teljesítette. Kiskőrös 88 darab sertés helyett csak 36 darabot szakított be. — Vedd vissza n gázt! — 7ciúl- totta Szopori elvtárs n vontató pótkocsijáról Havasi Jenő gép- vezc,f6 tanulónak. Amaz bálin, [ott. Gurultak még néhány mé­tert, azután megálltak. Of vol­tak az állami gazdaság földjén, a határt jelző drótkerítéstől alig néhány méterre, Kopárt kihalt vidéket kutatott a tekintetük, amint a drótkerítésen átpülan. •totta-km Cigarettára, gyújtottak. Egymásra, néznek, elmosolyod­tak, minit az oiyan emberek, aJcik tudják, hogy közöset gondoltak. Szopori Jó-séf megfontoltan kez­dett morzsolgatni egy felszedett rögöt. Jenő, 17 éves „tanítványa” várta, mit fog mondani, — Tudod-e, mire gondolok? — kezdte Szopori József és ke­zét fíai/al lraktoroslársa vállára telte. Ahogy szeretettel vizsgál- gatla arcáf, szeme megakadt a fiú zubbonyára tűzött DISZ. jelvényen ; — At-ra gondolok, hogy eddig se végeztünk rossz munkát, Volt olyan nap, hogy IS holdat is fel- szán tot tünk, pedig sz ivós ialaj ez. Te is derekasan megálltad he­lyedet. Becsületeit szereztél DISZ tagságodnak, nz állami gazda- ságnak. Most mit tegyünk? _ Bontsunk fei egy üveggej és igyunk ennek örömére? Nem! Ezután még jobban dolgozunk és neked még többet kell tanulnod. Mondd, forgajod-e szorgalmasan azokat rí sznkkönyvckCj, amiket a múltkor adtam "! Havasi Jenő elpirult. Itt bi- eony hiba va». Szopori elvtárs észrevette. Gondolkodott egy percig, az fán igy szólj: — Tudod e, hogy itt a határon. Önkéntes határőrség az ellenségtől néhány lépésre mi a kötelessége e£y DlSZ-tag- n ak ? — Jói kel/ dolgozni... éberen vigyázni és Segíteni a, határőr elvtársakat, úgy, mint a múlt­kor, — élénkült fel Havasi Jenő. — Négyen követtek el hajársér- tést egyszerre. Mi meg egy per­cet se késlekedtünk. Körülfog, tűk a falut erről — és kezével félkört írt te a levegőben —, a határőrök meg amaTról. Néhány óra alatt nyokocsiptük mind a négy bilan go t! Szopori József derült arccal hallgatp. Bólintott és hozzá, tette: — Es tanulni kell. Minél töb­bet. Enétkiil nem tudsz soha jól dolgozni. Bár árnynak nézed majd a farkasit, mert ludajlan vagy. Hál mindezt csak azért mond­tam el neked, mert alig néhány hónapja vagy ezen a gépen, mé­gis igém jót dolgozol. Utolsóf szívott cigarettáján és eldobta: — Most pedig munkára.' Egyet sohasem felejts el: úgy kezeld a gépet, mint segítőtársadat. Óvatosan váijs sebességet, ne kínozd, induljunk! 1 Tréfásan há'tbavág/a „ fiút és felült a traktorra. Jenő mögéje ugroff, Fényes hosszú hajfonOf- ként tekergeti mögöttük a kifor­dított fekete barázda. Jobbra fordultak és Jenö szeme ismét a drótsövény mögött elterülő nép. télén tájr„ févedt: ,J,IilyCn si­vár és örömfeten lehet ott as élej áí.uúütea napsugarak g. mi­énk. Hogyan is gondolhatnának arrafelé a dolgozók egy olyan ál­lami gazdaság felépülésére, mint a miénk. Van-e j,növénykórhá­zuk” mp't itt nálunk, (Ihol új növények meghonosításával és gyógyításával kísérleteznek. — Büszke (ke dhe/nek.e olyan tehén­nel, amely SÍ Mer fejet ad na­ponta? Elhinnék-e, hogy 540 ki­logrammos serté, látható a. te- uyésztelepiimkön ? és mindez a miénk, dolgozó parasztoké, munkásoké. Néhány év alatt va­lósult meg Széchenyi gróf volt birtokán. Sokat dolgoztunk ezen mi, DISZ.fia falok is. Ksbe[ci Teréz, Kocsi Magda, Markó Pis. ta meg a többiek. És amikor nemrég bitangok jöttek át, hogy mindent összerombolják, Hz kör­münkkel védtük meg n határőr ebHársahUtal együtt. Azóba még jobbün őrködünk,” Járőr fünf fel a tábla végén. Havasi Jenő tekintene szeretet­tel kísérte minden lépésükéi, míg csak el nem távolodlak. — Déli hara,ngszót sodort feléjük a szél. Nem sokkul ebéd után a drót­kerítésen túl. a ritkíts kukorica- táblában valami mcgmozáult.Et- sönek S~opo,i József figyelt fel. A mozgás megszűnt, azután új­ból folytatódott. — Valaki közeledik — emelke­dett. jel Szopori elvtárs. — Nem Is egyedül, főbben jönnek erre­felé. DermedtVn o/ko/s mind a kel­jen, Gazemberek feszegetik a BŰNÖZÉSI REKORDOK AMERIKÁBAN Hány hüntetict követtek el 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokban? Hivatalos adatokat erről még nem teltek közzé. Az azonban már világos, hogy a büntetlek Száma nagyobb volt, mint 1950-ben Mint maguk a* umerikaí újságok beismerik, g bünözés hii]láma az Egyesült Államokban, évröl-évre maga. sabbra emelkedik.. „ A Szövetségi Nyomozó Iroda határt. Mindenáron meg wi akadályozni átjiHásukat! — Szopori elvtárs, én az őrsre szaladok! — mondta Jenő %zga- tolan — crtesHem a határőr elv. társakat, azutáni a DISZ tagakat, Elfogjuk ezeket, is! — Várj! — mondta nyugodtan os idős traktoros. — Először is nem kelthetünk feltűnést, mert elillannak a jómadarak. Aztán mire gyalog odaérkezünk, meg vissa, addigra már üt is jöttek. Dol_ ozz tovább, én elmegyek a vasúfi ö'rhúizhoz és elkérem f[ kerckpárt. Aztán úgy sietek, hogy mindannyiunk éleiéről van SZÓ. Felzúgott a traktor. Havasi Jenő, mintha mi sem történt volna, fovább szántott. Fáiszem- rnel nzonban a határ sértőket fi­gyelte. Keserű gyűlölet fojtogat­ta t°rkút: „Csak jöjjetek! Ké­szül már a méh<5 fogadtat ástok. Kétszeres most már az őrség, ml is tagjai vagyunk!” A határsértök a drótokat vag­dosták. Biztonságban érették magukat és előjöttek a kukori. ca,szár ok mögül. „Csak idejében érkezzenek meg a határőrök” — gondolta Havasi Jenő. Az első ügynök már á.jjöt'. Segíteni kezdte a többieket. S ebben a pillanatban a határőr elvtársak is feltűntek. A gép­pisztolyok csövébe néző bitan­gok elsápadlak. Felemelték ke­züket. Havasi Jenő szere!eh volna felujjongcpn. A tábla végén meg­fordult, gázf adoif, a, traktornak és újabb barázdát fogott ekéje alá. Példamutatással ösztönözzük a velünk tanuló elvtársakat arra, hos,y többet és rendszere­sebben tanuljanak Mi, a kunszen.tmikiósl közép­fokú politikai iskola tanulói nagy tanítónkat, Rákos; elvitársat véve példaképül, elhatároztuk, hogy mi ;s rendszeresen fogjuk magunkat képezni. Éppen ezért tanulócsoportot szerveztünk és ezen keresztül nyújtunk egy­másnak segítségei). Nem enged­jük, hogy politikai iskolánk kol. lektivája lemorzsolódjék Példa- mutatással ösztönözzük a többi velünk tanuló elvtársat arra, hogy többem és rendiszeresebbea tanuljon. Arra kérünk minden elvtársat, hogy most, Rákosi eívtárs szü­letésnapjára, tiegyen hasonló fel. ajánlást. H;l megjavítja tanuiá. eáj, ezen kerejsztüi egészen biz­tosan megjavul majd a munkája is. Domborodjék ki itt is az a törvényszerűség, hogy* a kom­munista mindenben élenjár és példamutatásával vezeti a dol­gozó tömegeké).. a békéért, a még szebb és boldogifob jövőért folytatott harcban. Juhás- Lászlón ő. Török Rózsa, Kentes László, Széli Jánosné. Rács Lajosné, ■Kiss Ignácné Kszmiikjös. igazgatójának, Edgar Hoover- nek tanúsága szerint 1950-ben megdöntötték a megelőző évek összes rekordjait. Az egész or­szágban 1,790.030 nagyobb bűncselekményt jelentettek be (csak nagyobbakat!), — tehát 18 másodpercenként egy bűn. cselekményt! Amellett a legsú­lyosabb bűncselekmények 29 százalékát 21 éven aluii ameri­kai polgárok követték el. A Szövetségi Nyomozó' Iroda 1951 októberében néhány előze­tes adatot közölt, éspedig a kö­vetkezőket: az év első felében a bűnözések száma 5.1 százalék. kal nőtt, a városokban és <t szá­zalékkal faluhelyen 1950 meg­felelő időszakához viszonyítva. Habár a reakciós újságok tet­teiéit „nyugtalanságot” mutat­nak ezzel a kérdéssel, „az Egye. sült Államok első problémájá­val” szemben, a valóságban a sajtó, a rádió. az irodalom és az új háború „kádereinek” kikép­zésére beállított egész mai „ame­rikai életforma” bűnözésre ösz­tönzi az ifjúságot. Ez szükség, szerűen komoly nyugtalansággal tölti el az összes becsületes és egészégcs gondolkodású ameri­kaiakat. Mint mindig, ezt a nyugtalanságot. mo3t is kihasz­nálják saját érdekükben az ame­rikai zugpolitikusok, akik már nem egyszer hirdettek „döntő harcot” a bűnözés ellen. Ezzel a demagóg jelszóval választották meg tavaly New York városi tanácsának elnökévé „ „függet­len” Rudolph Hulleyt. Hujley a választási küzdelem során pori. likai tökét kovácsolt magának versenytársainak megbírál ásá- ból és nem egyszer állt ki lelep­lező nyilatkozatokkal. Többek közt kijelentette a kö­vetkezőket: A bűnözők befurakodása a politikai életbe olyan légkört teremteti, amely­ben az ifjúság nyilvánvalóan minden irányból rossz hatás alá kerül. Zug-játékosok játékbar. lángokat szerveznek iS az ifjú­ságot lopásra és bandifizmusra ösztönzik anélkül, hogy bármi* ; féle megtorló intézkedéssel ta* : Iá,[koznának . Frank CosteHo, ■ Lansky (híres fögengsZ|erck —« a szerk.) 4® más, politikai kap­csolatokkal! rendelkező bűnözök ■ vezérlete atatt iskoláinkban, söj kórházainkban is virágzik a ká. ■ bítószerkereskedelem. A gonosz­tevők az ijsS7.es gyógyszertára­■ kai e kereskedelem központjává [ették. Azonban | a hasonló választási t’rádák egyáltalán nem akadá­■ lyozzák még a nép „választott* 1 jait” New i Yorkban. Washing. 'ónban és pz Egyesüli Államok ■ más helységeiben abban, hogy • az ujjaik között nézzék a bűnö­zés fejlödésjé). Valóban, az ame­• rikai otthopi betörőt, rablót és gyilkost csak egy lépés választ* , ja el a Rídgway-féle pribékek. löl, akik önegeket és gyermeke- . két gyilkoljak, a, nőkkel erösZa- ; koskodnak ! és kifosztják Korea ősi templomait és Palotáit. fis . micsoda tömegben szándékozik ■ kiképezni ilyen „emberanyagot” , az új világháború terveit kidol­gozó Pentagon. Nem véletlen, bogy a Szövet, eégi Nyomojzó Iroda főnöke, Ed­gar Hooveij, aki beszámolt a ■ szenátus kijtalásügyi bizottsága előtt és kövéielte, hogy a szená. tus a következő költségvetési év-ben 64 millió dollárt fordítson a Szövetségi Nyomozó Iroda szükségleteire, a legkevésbé sem hangsúlyozta a bűnözés el­leni harcot. A kiadások legfőbb „indokaként? persze a „vörös veszedeiem”| ellen; harcot hozta fel. így tehát a gengszterek és rablók nyugodtak lehetnek, A rendőrség és a Szövetségi Nyomozó Iroda nem |örödjk a bűnözőkkel: az „amerikai rend” fenntartói a nép haladó erőinek elnyomásával vannak elfoglalva, A. kormány ;pe.dig. . . mellesleg szólva a Washingtonban nemrég kitört botrányok újból meg­győzhették a világot arról, hogy hol végződik az amerikai bü. nözők világa és hol kezdődik a a amerikai közigazgatási gépezet. Mint mondják, egyre jobban el­mosódnak a határok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents