Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-14 / 37. szám

PÉLDAKÉPÜNK A SZOVJET KULTÚRA Népnevelőmunka segítségével megjavítottuk a járhatatlan utat . k;iptünk. Zeneszerzőink egyre- több olyan alkotással jelent­- keznek, ame]y fokrói.fokra meg- 3 közelíti a szocialista realista i zene művészi és tartalmi k°ve­- [élményéit. Színpadjainkon egy­■ re sikerültebb szímüvek átorá- I zniják a mai életünket, úgy . a bogy aZf a szovjet színmüvek f péidája mutatja Az egyre széle. r sedö kulturális tömegmozgalom 1 egyre nagyobb tömegeket moz- 1 gósíff Szin|e napról-na,pra nőnek ■ ki földből az új kultúi-ottho- L nők, válnak a dolgozók máso. c. dik otthonává s megyénk nem- egy kultúrotihona vet, már pél- ä dá[ a szovjet kultúrotthonok . munkájáról. Ezek a kulturális eredmények, ■ a Szovjetunió niunkahőjeinek, • élenjáró munkásainak példája '■ hatalmas lendítő erőt jelentett » gazdasági életünknek, a szov­• jet kolhozparasztság' gazdag, ■ kulturált, boldog életének pél­■ dája mutat utat szövetkeze^ pa_ t'asztságunk számára a további fejlődéshez. A műit év őszén nálunk járt. 45 tagú szovjet mezőgazdasági küldöttség szíves baráti takácsa; termelő­szövetkezeteink megszilárdulá. sáj eredményezték. A szovjet mezőgazdaság olyan kiváló mes­tereitől kapott a falu segíisé- get, mint Subiadze, a Szovjet­unió Mezőgazdasági Miniszté. riuma Vízgazdálkodási Osztá­lyának helyettes vezeiöje, mint Borin, a Szovjetunió Mezőgazda­sági Minisztériuma gép- és trak­torállomási főosztályának helyet­tes vezetője, mint Prozorov, a Szocialista Munka Hőse, Lufivá elvtársnő. a híres fejönö és so­kan mások Az idén is, mjn[ az Bács.Kiskuu megyében, a kis­kunfélegyházi járásban, Alpár nagyközség határában, a po. lyáktelepi isko'a meleltt lévő út már halálos katasztrófával járt. Egyáltalán nem lehetett rajta közlekedni. Népnevelő munká. val odahatottunk, hogy 12 nap alatt 65 kocsi, ’ 138 gyalogod munkaerő az útat 218 méter hosszan megjavította. Ezen idő alatt körűibe.ül 800 köbméter földet hordtak el, illetve moz­gattak meg. Ennek a munka, díja 6 ezer forintba került volna. A téli időszak alatt népnevelő munkával s összefogással ön* tudatos dolgozóink közösségi munkában elvégezték, egy fillér, be se került. Ebben a munká­ban jó példával j járlak ejöí Al. mási Mihály, Fekete Imre, Ho ló Ferenc, valamint a poiyáktelepi dolgozók. Ezen útszakasz mellett tervbe, vettük a fásítást, mert az út egyik ojdalán körülbelül 200 négyszögöl használhatatlan terű. let van. Az út líét oldalára 250 darab nyárfát ültetünk a tavasz folyamán. Polyáktelepi dolgozók. Könyvismertetés A koreai ifjúság harca hazája szabadságáéit és függetlenségéért Ifjúsági K ö n y v k i a «I « cednek meg a könyv lapjain, akik Matroszov, Oleg Kosevoj, Zó ja példái nyomán életük fel. áldozásával küzdöttek a betoja. kodó zsoldos hadsereg ellen. Ezek a történetek a hős koreai nép szabadságharcának legszebb lapjai közé tartoznak. Siikösdön a Vörös Zászló ter­melőszövetkezet irodájában ép. pen megbeszélést tari a vezető­ség. A tavaszi munkálatok elő­készületeiről folyik a szó. A trágyakihordás meggyorsításá­ról, a kellő mennyiségű műtrá­gya biztosításáról. Ujra szervezték a brigádokat és a munkacsapatokat. A mun. kai egyelem az ö soraikban is meglazult. Az elmúlt évi zár­számadás megejjésekor a papí­ron szereplő 120 tag közül mind­össze 90 tagnak juttattak része­gedé.^ munkaegységeik után. A „papírtagokat” felszámol, ták. Kizárták a Csoportból. így magát a tanácselnöknek a fele­Az elmúlt évek során hazánk ban soha nem látott virágzás nak indult az irodalom, művé szét, a tudomány. Hatalmat eredmények születtek meg a termelő műnk., frontján. Szta hánovisták, újítók, munkamód' szerátadók harcoltak új és ú, győzelmekért. Egymásban s™. lejnek a nagysikerű új magyal filmek, egyre több értékes kbnyi lát napvilágot es napról-naprt növekszik a művészi igénnyé megalkotó,! színmüvek. daljá tékok és zenei müvek száma. Hí ennek az egészsége« fejlődésnél az okait kutatjuk, mindenek előtt a szovjct kultúra hatalma; jelentőségű segítséget, tárnoga. táfcár, példamutatását, kell figye lembe venni. Ez adót, lendüle tét a felszabadulás után ii-o dalmi, művészeti élesünknek. Ej indította jobb és színvonalasáét müvek alkotására a magyar írókat, művészeket és ez ösztö­nözte új győzelmekre a munkás­osztály legjobbjait. A szovjet film hódította meg először a dolgo/C tömegeket. A Találkozás az Hl. bán, Vidám vásár. Becsület bíró­ság,’ Párttagság; könyv. Szverd- lov, Bátor emberek, Berjin el este, Jégmezők lovagja és sok- sok más szovjet film alakjai é: eseménye; vésődtek be a dojgo. zók emlékezetébe. Ezek a kiválc szovjet filmek és a hazánkba ér­kezeit kulturális küldöttségek tagjai, köztük elsősorban Pu dovltin elv társ, a világ legkivá­lóbb filmrendezője, mutatták meg ajs utat az újjászülető ma­gyar filmgyártás előtt. Ennek köszönhető, hogy néhány év alatt olyan kiváló magyar fii. uiek kerültek a magyar közön­ség elé, mint a Talpalatnyi föld Gyarmat, a föld alatt, Különös házasság, Déryné, valamin, a nagysikrü békeharcos film, a Nyugati övezet. Ezeknek a fe­meknek egy részévei a Szovjet Film ünnepe előadásain mint kedves ismerősökkel újból talál­kozunk. Emellett, a Barátsági Hónap keretében a legszebb új •— legnagyobbrészt színes — «zovjet filmal'ko|áisokban gyö­nyörködhetnek dolgozóink Hatalmas diadalutat tett ha. zànkban néhány év alatt a szovjet- könyv. Ifjú Gárda, Volokajamszkj or­szágút, Az új ember kovácsa, Solohov: Uj barázdát szánt az eke és Csendes Don. Azsajev: Távol Moszkvától, Nyikolajeva: Aratás című müvei rövid idő alatt a legeldugottabb falvakba és tanyákba is eljutottak. — A szovjet, könyvek olvasása terem­tette meg a dolgozó tömegekben azt az igényt, hogy a mi íróink, költőink írjanak olyan remek­műveket, mint a szovjet írók. így váljk a szovje, irodalom a mi irodalmunk éltető erejévé, a kultúrforradalom ügyének nagy segítőjévé, A szovjet- zene a tömegdalok, indulók, mozgal. mi dalok, népdalok és a szovjet tánczene útján került közel a magyar nép széles rétegeihez. A nálunk járt szovjet népi együt­tesek gyönyörű dalait, nem fe­lejti el senki, aki hallotta. A Pjatnyickij.kórus, a Mojszejev- együttes ösztönözték aH-a kul- túrkormányzatunkat, hogy min­tájukra megszervezne az Állami Nép; Együttest. Hatalmas ez a segítség, amit üzemi és falusi kultúrcsoportjaink számára az együttesek magyarországi ven­dégszereplése jelentett. Megyénk kulturális vezetői is példát ve. hetnének a szovjet, népi együt­tesek eredményeiből és gondol­kodhatnának azon, hogyan le­hetne megyénkben több más megye példájára megszervezni a megye Központi Nép; Együt. lesét. Sokat köszönhetünk a szov­jet kultúra példamutatásának a filmművészet, irodalom, zenekultúra területén. Szinte felbecsülhetetlen az a se­gítség, amelyet, a Szovjetuniótól hol világos öltönyben, rendjelek- kel és szalagokkal kicicomúzva, S közvetlenül a Tifinak h-ozsan. názó jelszavak mellett amerikai filmet hirdető falragasz csábító címe — „New Orleans szépe” A fakerítésen Marlene Dietrich, a női vámpír gyöngéden nekifi- muSztja vállát Dedgije szalagok. kai és érdemrendekkel }eiékesi- tetf szépének. Ebben a városban nincs öröm, nincs dat, nincs vidám csevegés. Az emberek arca fáradt és bo­rús, Tekpitetük nyers és mogor­va* Készek arra, hogy minden semmiségért hajbakapjanak. — Rongyosak és kiéhezettek^ Váj­jon milyen gondolatok rejlenek összeráncolt szemöldökük mö. gölt, hogyan élhetnek és mi az, amiért küzdenek? Mif rejteget előttünk ez a hatalmas város, amelynek épületei még a fipülö- bomba-találatok és német felíra­tok — egy háború és egy meg. szállás borzalmainak — nyomait viselik ? Az utcai Zaj komor és nyo­masztó. A gyárak, a mozdonyok, a fényűző hud$onok és lincolnok szirénái baljóslatúan sivítanak a lépten-nyomon megmutatkozó nyomor rikító ellentéteként. Az állomás előtti téren piszkos hor­dárok, rongyokba öltözött bátyus falusiak, s koszorúba fűzött hajú nők kuporognak lecsúszott dur. va harisnyákban, golyváit sihe- derejc nyújtják alamizsnáért te­nyerüket, azt figyelik, hogyan lehetne benyúlni valakinek g zse­bébe. A föld filc van gyűrött uj. Ságokkal, (Részlet Bogomil Non&o: ^Aj-ulés.’1 című könyvéből.) seget is, Horvá/i Sándornét. Az} elmúlt, egész é^ben 9 munka­egysége volt. Musza Istvánná MNDSZ-funkcionáriUs sem vég­zett többet 5 munkaegységnél.. Lakatos István 13 munka egyse. géf, apja csak egy munkaegy­séggel múlta felül. Kizárták so­raikból Marusa (Jánost is. 51 munkaegységet szerzett, de ál­landóan bujtogá[ott. Nem egy­szer jelentette ki Manga Mihály és Kernya József előtt, hogy ,,nem látom a jövőt biztosítva”.1 Nem is láthatta, amikor cserben hagyta társai) és: elment a kulá. kokhoz dolgozni, j Késmárki An­tal 425, Kábái István 308, Szer­ié tics József 281 munkaegységei a becsületesen végzett munká­nak eredményei Ok bizony biz­tosítva látják jövőjüket. A Vörös Zászló tagjai boldog örömmel készülnek máreius hó 9.re, Rákos; elvtárs 60. szüle­tésnapjára. Az ősükösdi major épületét kitatarozták és teljesen rendbehozzák. Saját erejükből és saját anyag felhasználásával egy 40 sertés befogadására al­kalmas fiazt&ióf, építenek és a földjeikhez yezejö utakat meg- fogasolják és lehengerlik, hogy az igásfogatok közlekedését megkönnyithessék. — Ez csak Rákosi eivtárs iránti hálánk kifejezése, — mondja Szerle fics József. Há­lánk nagyobbik részét jó’ mun­kánkkal és főbb és jobb termés. eredményeinkkel akarjuk kife­jezni. Levelezőnk írja: Nemrég alakult meg a Kecs­keméti Magasépítő Vállalatnál a Magyar Szabadságharcosok alap- szervezete. A megalakulás óta «leginkább fokozódik a dolgo­zók vonzalma a szövetség iránt. A motoroskor hallgatói lelkesen beszélnek arról, hogy mennyi örömmel tanulják ma a mojor kezelését, vezetését, ’amejytői a múltban el voltak zárva. Az eredmények mellett azonban hiányosságok is fannak. A dől. gozók lelkesedése mellől hiány­zik a vezetőség aktivitása. Ezt a vezetőség mosth belátta ®s hi­báinak kijavításit érdekében vállalta, hogy március 9-re a taglétszámé, mégha romszoroz- Za. (Cseh Andras Kecskemét.) elmúlt években eljönnek hoz. zánk a szovjet munkások küldöttei, hogy tanítsák a magyar mun­kásokat, átadják tapasztalatai­kat, munkamódszereiket. így lett Muszka Imre, Bikov gyors­vágó sztahánovista tanításai nyomán sztahanovista. Fjodor Sávljugin, Sztálin.díjjal kitün­tetett kőmüves munkamódszeré­nek átvétele után ért el Pozso­nyi Zoltán kimagasló eredmé­nyeket a falazásban. Jónás Fe, renc, a Rákosi Müvek sztahano­vista martinásza elmondta, hogy amióta Amoszov elvtárs, a Lenin renddel kitüntetett szovjet, szta­hanovista olvasztár az üzemben járt, rámutatott. a hibákra és ta­nácsokat adott, azóta s o Ve k m 1 jobban és gyorsabban dolgoz. nak. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap új erőforrása lesz a ma­gyar kultúra fejlődésének, a ma­gyar gazdasági élet. további fel. lendülésének Szovjet művészek, tudósok, a szovjet munkásság élenjáró kép­viselői jönnek el hozzánk, kö­zöttük G M. Orlov, Sz|álin-díjas építőművész, Galina Jevgen.ye. jevna Nyikolajeva. Sz;álin-díjas írónő, Cserkaszov, a kiváló színművész, Kucser, Sz|ánn-díja£ szénkombájn-ktezelö. Volkonsz. kájn szövőnő, hogy újabb segít­séget nyújtsanak kultúrforradal- munk megvívásához. a szocializ­mus győzelmes felépítéséhez. — Készüljön megyénk dolgozó né. pe erre az új ünnepélyes talál­kozóra a kultúrmunka színvo­nalának emelésével, új munka, győzelmekkel „ szocla!ista film, könyv és színjátszás megszeret­4-fa 1 ác-ÓA/Pl A Bajai Gyapjúszövetgyár dol­gozói célul tüzfik maguk elé hogy 1952 első felében megszer­zik üzemük számára az élüzem büszke címét. Ennek elérésére fokozták munkai6üdülésükét és máris igen komoly eredménye­ket ériek el. Üzemünk a gyapjú szövetgyárak rangsorában a 2t helyről a 11. helyre került él sztahánovistáink száma 23.ról 2S-ra emelkedett, Uj sstaháino- vistáinkt Ilaffenscher Ferenc. RasZfig Bálint, Mándity Sándor- né, Úri JóZscf»é és Dikán Kata­lin, Növekvő munkaeredmé. nyeikkel az üzem többi dolgozói­nak pédamutatói, akik nemcsak Sztahanovistáink száma megnövekedett a termelésben, de munkarnód- ezerátadásukkal is azon vannak, hogy a kiűzött Célt meg is való­síthassák. Az, hogy üzemünknek immár 28 szfihánovistája van, büszke­séggel fiit el mindnyájunkat, ígérjük, hogy ssámuk rövidese*i tovább jog emelkedni. így har, colnak a mi dolgozóink a szo­cializmus építéséért, az ötéves terv harmadik tervevének győ­zelmes valóraváltásáért, a béke­tábor megerősítéséért. BÁCSTELEKI LAJOS a Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozója, a Népújság levelezője. A csellengők és munkakerülők kizárásával szilárdította meg a munkafegyelmet a sükösdi Vörös Zászló termelő- szövetkezet A koreai nép nagy felszaba. dító harcáról, az imperialis. ták elleni hősi küzdelmekről szólnak ezek a történeíek. A kö­tet előszavát Kim Uk Din, a Demokratikus Ifjúsági Szövet, ség elnöke írta. Ifjú hősök bá_ tor és lelkesítő történetei eleve­Belgrád, ahol az emberek arca j láradt és borús... \ A zemuni repülőtérről Beigrádba vezető út az úgy ne. vezeit „Uj Belgrad” mellett ha­lad el. Néhány ezer munkás ét ifjúmunkás görnyedezik esen c mélyfekvésű, ingoványos fii'0' pen, amelyet ií/-oft a® áradások és esözések után visszamaradt fiCsá-k poshadó vize borít, ...A szűk, Ifipe.hupás úton if­jak vonulnak csoporfian, vállra vetett csákánnyal, ásóval és éne­kelve. Énekük fahangú és ku­száit, szövege érthetetlen, ellen­ben minden második sfiófából Tifi neve rikolt ki. Az ö neve olvasható az üf szélén felállított nagy vászonplakátokon is. A munkások éneké olyan csüggedt, hogy ha a hiú jugoszláv dikláfir hallaná, bizonyára megtiltaná nekik, hogy tovább énekeljenek. As if jak kezés.lábas munkaru­hára emlékeztető kékes rongyo­kat viselnek. Ne-hezen vonszolják lábukat az j*lomtalanul nagy, rongyos bakancsokban, amelyek­ből kibújnak lábujjaik. Vala­mennyien nagyon elcsigázottak. Sárgászöld színű bőrük assot- (an tapad arccsontjukra- Mélyen, ülő szemükben fásulj közöny, tatán gyillöieg tükröződik. Gyű­lölet azok ellen, akik arra kény­szerítik őket, hogy rabként dől. goszanak, parancsnokaik ellen, akik a legkisebb kihágásért bör­tönbe kiiidenék őket. Gyermekek is vannak közöttük —• líz-lizen- kéfér-es gyermekek, — álig von, szólják fára(tt, lábukat kéf-ihá- roni számmal- nagyobb, durva, cserzetten.Rőtből készüli nehéz ban. A csapatok előtt zászló leng, de akik a zászlót viszik, ! éppoly fáradtak, mint •társaik, f nem csoda, ha kezükből kifor, , dúl a rúd és a zászló vállukra . bukik. . , ; v . ­: „Új Belgrad“ már három éve épül. . Az újságokban hemzsegnek a grandiózus tifii építkezésekről, ■ Utói korszakról szóló cikkek, ■ adafik jelennek meg a megépí- . tésre váró 25 emeietes épület- 1 óriásokról, s a mérnökök és az ■■ építő-brigádok vezefii nyifitko. : zafikat tesznek közzé. Ha a t%- . fiista lapokat olvassa az ember, , ,,Uj Belgádban” már régen tető ■ alá kellett volna kerülnie négy hatalmas épületnek, de mindmáig csak a puszta falak, az ácsmun­kák és a deszkázat készült el, s szemétdombként meredeknek a vasbetonkellékek, n homok_ és téglarakások. Az építkezés nem halad, Tifi szeretné a jugoszláv dolgozókat fáraói rabszolgákká süllyeszteni, de nem, sikerül. Ki- [ mennek a; építkezéshez, egyhan­gú dalokat zümmögnek, de nem dolgoznak, Hiányzik belőlük « lelkesedés és a munkakedv. Elérjük a Száv„ folyó partját, — ez már maga Belgrad, Bent vagyunk piszkos, Jusfis utcáin: egy városban, ahol csaknem 100 ezer munkás és tisztviselő, nő és gyermek cl. Mindenütt jelszavak és falragaszok, j-özfük Tifi arc- képe, A fényképészek, különböző helyzetekben, különböző egyen, ruhákban örökítik meg, hol fiiét%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents