Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

így formálja áf az ötéves terv Kalocsát, Grőszék egykori fellegvárát

Kiéggé elhanyagolt kujtúréle- tünk fellendítése céljából aa alábbiakat határoztuk:

a) Kéthetenként (először ja. nuár 26-án) kultúrdéluiánt rendezünk. Anyaga:

egy komoly előadás (irodalmi, természettudományi, történelmi). Az előadás megtartására tanárainkat kérjük meg. Az előadást egyórás kultúrműsor és kétórás együttes szórakozás, tánc követi.

b) ) Megszervezzük: iskolánk állandó DlSZ.kultúrcsoportját. Ennek keretében zenekart, énekkart, színjátszó, előadó, lánc éa ,,Görbetükör”-együ(test szerve, zünk.

A ,,Miénk az ískola”-mozgaloir» keretén beiül kiegészítjük szer. tárunkat, felszereljük fizikai előadónkat, grafikonokat, történelmi képeket készítünk.

Kéthavonként könyvismertető előadást és vl(át rendezünk. El- ső alkalommal február hóban. CéJ: megismertetni a szociális;* szépirodalom remekműveit.

A munkaterv további része; a tervbe vett feladatok ellenőrzésének módszereit tartalmazzák. Rendszeresen ellenőrzik a hiány, zőkat, későn jövőket, rosszul fe. lelöket, a tanulmányi átlagot, a fegyelmezetlenül viselkedőket. A vezetőség öttagú ellenőrző brigádot azervez, amely rendszeresen

láiogatja g foglalkozásokat és beszámol munkájáról a vezetőségnek. A taggyűlésen a titkári beszámolónak rendszeresen foglalkozni kell a munkaterv kiértékelésével.

Tervünk komoly, de teljesít, hetö, ha vezgtöségünk mindvégig hivatásának magasla|án áll. Iskolai DISZ-szervo~eiiin;c ennek a munkaterv>\ek maradók. nélküli teljesítését ajánlotta ícl Rákosi elvtárs születésnapjára. Tervünk teU'ésí|ésének erednie, nyeiröl rendszeresen értesítjük $

Népújságot.

Pittlik Elemér, az állami Katóiig József gimnázium DISZ-szervezet titkára, u Népújság levelezője.

Irodalomtörténeti ismeretterjesztő mun

megyénkben

ka

nem értesítette az üzemeket az előadás Időpontjáról, vagy a kullúrfelelős nem

szervezte meg az előadást.

A Kiskunfélegyházi Gépgyárban pl. eddig egyetlen előadást sem tudtunk megtartani. Mindig akadt valami, ami miatt épp az irodalmi előadásnak kellett elmaradnia. Sajnos, több üze. met is tudnák említeni, ahol ha. sonló a helyzet. Hogy az üzemi kultúrféelösök nem veszik elég- komolyán az irodalmi előadásokat, arra az is jellemző, hogy a szakosztályi értekezletre meg. hívott kultúrfeleCösök közül csak

egy

jött el. A többiek azt sem tar. tották szükségesnek, hogy távolmaradásukért kimentsék magukat.

Nem jött ©1 a SZOT és az MNDSZ meghívott képviseli, je, valamint a megyei tanács népművelési osztályának vezetője, vagy helyettese sem.

Az énekea'et behatóan foglal, kozott az ismeretterjesztő elő. adások szervezési és módszertani kérdéseivel. Az előadói szakosztály tagjainak beszámolóját értékes szempontokkal és útmutatásokkal egészítette ki a megyei pártbizottság és a Ter. mászeUuüomáUYi .Társaság. Ma

szervezete képviselőjének hozzá, szólása. Az éöadlsok szervezésének megjavítása érdekében elhatározta a szakosztály, hogy az előadók a jövőben még szóró, sabb kapcsolatot építenek ki az üzemekkel. Az irodalom iránt érdeklődő dolgozók közül min. den üzemi kultúrfelelős mellé Irodalmi aktívákat állítanak. Az előadók igyekeznek tevékenyen bekapcsolódni az üzemek kulturális életébe. Foglalkoznak a szavalókkal, bepillantanak a könyvtár munkájába, tanácsokat adnak a könyvtár fejlesztő, sere és a dolgozók olvasmányai, nak kiválasztására vonatkoző- lag. Előadásaik legfőbb célja nem elvont ismeretek közlése, hanem az irodalom megszerettetése lesz. Az előadói szakosztály tisztában van feladatainak fon. fogságával, de hangsúlyozta, hogy az illetékes kulturális és szakszervezeti vezető jóakaratű támogatása nélkül nem tud tel. jes értékű munkát végezni.

A Magyar Irodalomtörténeti

Társaság kecskeméti előadói szakosztály».

Pi illik elvtárs levelit örömmel vettük ős megyénk minden iskolai DISZ-szervezete elé példa, ként allipuk a levélben foglalt terveket, örömünkre szolgál if, júsdgwknak ez a komoly kéz. deményesése azért, mert nagy tanítónk, Rákost Mátyás elvtárs iránit forró szeretet csendül ki minden sorából és az a lelkese* dés, amellyel dolgozó népünk ifjúsága készülődik a szocializmust építésének hatalmas feladataira.

Film ismertetés

Dalolva szép az élet

A kecskeméti Városi Mozi jl± hó 11-töl Űrig újítja fel a rDa* lolva szép az élet” című zené» magyar filmpig játékot. A cselekmény egl/ vidéki városka gép. gyárában játszódik, de lejátszódhatna bármelyik üzemünkben is. Az új országot építő munkn során felvetődő problémák nagyrészt mindenütt azonosak. A1 film írói olyqn oldaláról mutat- jak. be az üzem életét, amelyik eddig magyár filmben még nem, szerepeit: as üzemi kulgirmun- kát állitjg, a cselekmény közép. pontjába. A feluji/Ott filmben Soós Imre, Latabár Kálmán, Ferrari Violetta, Ladányi Fe. renc és Balázs Samu játsszák « főszerepet, főbb más élvonalbeli

művészünkkéi együtt.

Népnevelőink munkáját seg-fti elő

a

NÉPNEVELŐfűzet olvasása

Utoljára 1936-ban. kisdiák koromban járiatn Kalocsán. Ntím sok az, amire visszaemlékezem: de igen érdekes. Ájiatos suta csönd ülte meg a várost. Aznap délelőtt eshetett az eső. mert amikor egy gyönyörű, zárt fekete autó álsuhant az utcán — kövér latyakot csapott álmél- kodó arcomba.

„A Zichy érsek úr kocsija"

— pillantottak utána megilletö- dötten a járókelők

Mentem az autó után a kano. riokbarna, barokk paloták között: nemsokára elfogyott talpam alól az aszfaltjárda. az autó

alól az úttest, bokáig süllyedtem a vendégmarasztaló sárba. Nagy hepe-hupás, kopár térség következett, mely körül düledező, mocskos fehér korlát tekeredett. A téren százszámra tanyázott a nagyöblü kubikos talicska, me. lyekböi kimeredt a lapát, min; csikaszsovány gazdáik ádámcsutkája a rongyos kabát gallérjaiból. A vásártéri korlát kö. rül kívül kidagadó tokájú zsan- dárok sétáltak: vállukon vigyáz, kodó puskával.

... Mikor megállt velem

a mai Kalocsa

szélén az autó s kiszálltam: szemem. önkéntelen a hajdani „köpködőt” kereste s tudat alatt rajta a „hazátlan, bitang kubikosnépséget”. Akkor ért az első meglepetés. Nyomát sem talál. tam. ötezer négyzetméteres, fiatal, ágadzó facsemetékkel telis- tele ültetett friss park szuny- nyadt a helyén, szikrázó hódunnába bugyo Iáivá.

Az út melléjt, amerről jöt. lünk, hatalmas, új épületek álltak, mint jókedvű, fiatal óriások: barna tetövállukon tartva a szürkéskék eget.

Fröcskölve surrant tovább velem az autó és én tovább kutattam a tájat. Emlékeztem: rozo. ga vítyillók düledeztek errefelé: körülöttük rengeteg csenevész, eárgaarcú hektiká3 kisgyerek. Valamelyik keserüarcú öregember gúnyos akasztófahumorra] odalökte kérdésemre: „Ezek a negyvennyolcas házak, fiatalúr.”

— Mikor valamennyire elcsittult köhögési rohama, kibökte: „— De, ha igazán cifra nyomorúsa- go. akar látni, akkor nézze meg arra hátul a Rokkant-telepet”

Ma a „Negyvennyolcas házak” előtt szürke, tisztára söpört betonjárda szalad az épületek elején, melyeket az Iszkra tsz tagjai csinosra tataroztak és kibővítettek. Dunái kis kölykök sikán- koznak, aPjukfaragta szánkákon s repül, puffan a meglehelt hógolyó. Betölti az egész minden, séget a, boldog kacagás.

A városi tanács

(elé röpít már az autó. A haj- danvaló papiházafc előtt a sztá- linvárosi épUletállváayerdők kis- öecsei nyujtózkodnak az ég felé és a Makadám Útépítő Vállalat jelzőtáblái figyelmeztetik a járókelőket, be]e ne lépjen a gödör, be, amely születő járdáknak, úttesteknek a bölcsője városszerte.

A tanácselnök szobájában ko- inoiyareú, fejkendős, fiatal Parasztasszony fogad: Samogyvári Ferencné, elnökhelyettes.

— Bizony eleink, ha hirtelen föitámadnának, összecsapnák a kezüket: „Ez volna Ka]ocsa városa?!” Ha valamelyik akkori polgármester betévedne a ta- nácsházára, hát bizonyos, hogy rögtön szörnyethalna újra.

«zen a helyiségekben mindenütt munkás- meg (Parasztemberek,■ asszonyok dolgoznak. Engem is hateiemis, fökötös Parasztasszony létemre állított ide a nép bizalma. Aztán azon is csodálkozna, hogy mi nem latinul meg németül karattyotun'f. mint akkor, tájt az urak, hanem úgy, hogy egy szóra megértsenek bennünket a feleink.

Behívatja közben Bozsó Ferenc mérnököt, a város építkezés- és közlekedésügyi osztályá. usk^e^siäisi«.Majd ö elmondja: mj, hol, mikor épülf fel az új Kalocsán. Pl. az ipar, mert azt az urak ide nem telepesíiettek. Nem hát, mert szerintük az ipari munkás megbízhatatlan, zavargó, örökké elégedetlen népség. Menjen kuibikoini. akinek nincs földje, Igenám, de — hova ?

Végszóra lép be a középkorú mérnök s folytatja Somogyvári- né szavait.— Hova mentek volna? Az érsekség meg az állam sokszor évekig nem építtetett semmit. Bezzeg mostanában. a felsza. badulág óta! — Paprikamalom épült: haialmas, modern tűzoltó laktanya, kulfúrház, négyszáz személyes gőzfürdő s most vetik az ágyát egy Betoneiemelő- gyártó Nagyüzemnek.

— Szép az is, ami megépült’ hanem az sokkalta szebb,

ahogy megépült!

— veszi át a szót Somogyvárj Ferencné. — Ez a néhányezer ember, aki itt lakik, nem győzte volna munkaerővel. Láttuk már akkor a bajt Dániel János tanácselnökkel együtt. No, nemsokára kirajzottak a népnevelők, aztán megmozdult „z egész város: mindenki ment építeni, társadalmi munkában. Van néhány öreg nagybajsza mezőőrünk, még ázol; is ott hajladoztak a fürdő falain, mert tudták, hogy maguknak csinálják Már most föl a fejünk, honnan állítunk elegendő munkás, az új gyárba, mert Kalocsa városában egy fia munkanélkülit nem lel, még lámpával sem.

— Biztosan látta jövet az új házakat — kapcsolódik bele Bo. zső Ferenc — meg a mindenfelé Szerteágazó járdakígyókat. Elpusztítjuk az országoshírü kalocsai sarat. uj épüle,ek emelkednek és új rendeltetést kapnak a régi, nagy papi paloták.

Kalocsa népe

nem felejtette el Grösz évsek úrék aU'% manipulációit. Hogy vissz* akarták venni a parasztoktól a földet. Hogy újra az Urak igájába szerették volna hajtani a magyart. Fájt a szivük a földreformnak még csak a gondolatától is és mindent elkö.

vettek, hogy ne alakulhasson meg egy termelőcsoport sem. Minden hiába! A történelem kerekét még ezek a hazaáruló ösz- szeeskíivó papok sem tudták megállítani: ma már három csoport, dolgozik városunkban. Az első, a Béke, pedig éppen az érsek úr birtokán alakult meg. A gonosz főpap egykori bérese, Rotnsich Gergely szervezte meg őket ezer akadályon át, Dániel Jánossal egyetemben.

— Derék ember Danié] János — bólint rá Somogyvári Ferenc- né — nem feledkezik meg az semmiről sem. Építettünk egy jókora bölcsödét, gyermekkórházat és tüdősebészefet is. A régi Gröiíz-palO[ákba meg iskolákat telepítőt tünk: Növénytermelési technikumot például, Jövőre már egy sereg segédagronómus rajzik ki onnan: aztán mennek segíteni a termelőcsoportoknak. A java pedig fölkerül Pestre, az egyetemre.

— Nem árj, ha beszélünk arró] is:

mif kap Kalocsa

az öi éves terv során, az elkövetkezendő esztendőkben. —Bo. zsó igazi, vérbeli mérnök: felragyog az arca, hiszen ez a kedvenc témája.

— A Fokfői-úton Farostlemez és Celluloidgyár létesül. A kővetkező ötéves tervben. Kalo. csa környékbeli szocializálódó falvainak a termését feldolgo. zandó cukor-, kender-, hús- és konzerváragyár veti meg a*Iá. bát a Duna mellett. Bekapcsolódik városunk az Alföld hajózási és öntözési csatornarendszerébe: óriási bolgárkertészetek születnek majd, mindenfelé beláthatatlan kiterjedésű rizs- és gya. pottáblák rmganak majd a szélben. Még álomnak is szóp. Hová beszélek: nem álom ez. hanem a holnapi és a ho-maputáni valóság. Itt szeretnék majd ©gy kis házat építeni a yáros szélén, azián a napi munkám uián kiülök majd játszadozni kicsiny unokáimmal: hadd gyönyörködjék a szemem és a szívem annak a tájnak a látványában, amelyet mi for. málunk a két kezünkkel, magunkhoz hasonlatossá.

Pártunk II. kongresszusán Révai elvtárs részletesen foglalkozott az iskolák kérdésével Útmutatásai nyomán azóta iénye- ges javulás állott be ezen a téren. A H. pártkongresszus egy. ben az iskojai DISZ-szervezetek feladatait is megszabta. A mi DISZ-szervezetünk nem tétlenkedett a múltban sem, de most elhatározta, hogy még tervszerűbbé teszi munkáját, még nagyobb eredmények elérésére tö. rekszik. Munkatervet dolgozott ki, melynek elveszítésénél a reális adottságokat vette figyelembe. (Ezt azért említem meg, mert eddig gok esetben túlméretezett terveket készítettünk.)

A munka t erv elsősorban a magasabb tanulmányi eredmények eléréséért szállt síkra. Töb. bek között meghatározz* a szak. körök munkáját. A harmad,!; pont szerint a szakkörök tagjai a körök értekezletein pontosan megjelennek. Felveszik a kapcsolatot *z illetékes egyetemi tanszékekkel, hogy a szakköri munka színvonalát és elmélyült, ségér biztosítani tudják. A negyedik pont kimondja, hogy * DISZ központi vezetőség határozata szerint havonként prop*, gandaelőadásokat tartanak *z Iskolában. Mivé) * KP több esetben rendszertelenül küldte az anyagot, így az előadás időpontja gyakran ejtolódott. Kimondja a munkaterv, hogy az előadás az anyagnah megérkezésétől függetlenül az előírt időben megtartandó.

Mivel * vezetőség tagjai kö. zött sok olyan harmadéves van, aki jövőre nem rendelkezik bőséges idővel a tevékenyebb mozgalmi munkára, minden ilyen vezetőségi tag mellé első vagy má. sodéves helyettest kell állítani. Ezeknek a helyetteseknek a ne. veié3e biztosítja a jövőévi jó munkát, az egészséges káderutánpótlástTornatermünk elkészült. Sport- bizottságunk hetenként lié| órában szertorna, 1 órában kosár- és röplabda edzést fart. Havon, ként rendszeresen rendezünk versenyeket, egy-egy sportágban. A versenyre egy másik helybeli középiskolát js meghívunk

EGY ALAPOS MUNKATERE

Az állami Katona József gimnázium DISZ szervezete megjavítja munkáját

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kecskeméti előadói szakosztálya február 3-án dél. előtt értekezletet tartott. Az ér. lekezleten a megyében folyó irodalomtörténeti ismeretterjesztő munka eddigi eredményeivel és hibáival! foglalkoztak.

A Társaság előadói október óta 50 előadást tartottal; a me. gye üzemeiben, szakszervezeti otthonaiban, MNDSZ-szervez.e. teiben. Az előadások Petőfiről. Arany Jánosról, Jókairól, Móricz Zsigmondrói és Gorkijról szóltak. A dolgozók mindenütt örömmé1 hallgatták meg az elő. adásokat. Szavalataikkal, fel. olvasásukkal és hozzászólásaikkal sok helyen maguk is bekapcsolódtak az előadások érdé. kesébbé, színesebbé tételébe. Könyveket olvastak el és vásá. roltak az előadások hatása alatt Megszerették és mégjobban ismerni akarják haladó íróinkat költőinket.

Az ötven eddigi előadás, a kb, háromezer hallgató: Szép ered. meny. Nem szabad azonban szem elöl tévesztenünk, hogy nem ötven, hanem közel Száz előadást terveztünk.

Az előadásoknak majdnem fele elmaradt.

Nem hisszük, hogy a dolgozók közönye, érdeklődésének hiánya miatt. Solt helyen megtörtént, hogy

az előadó hiába ment ki a

kijutott időre, vas.v a SZOT