Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-08 / 32. szám
AI pái* a termelés növelésére, a beadási terv jó teljesítésére készül Alpáron nagy a nyüzsgés a {anácsházán Bent a dolgozik érdeklődnek adóhátralékuk irányában, kjnt a tanácsháza előtti térségen, egymással beszélgetnek. Egy-egy elkapott szóból megtudhatjuk, hogy a község dolgozói kenyérgabonában be. adási kötelezettségüket 98 százalékban teljesítették. Túlteljesítették árpa-, kukorica., napraforgó-, széna- és baromfjbeadá. sukat. Elmaradtak a burgonyáéi a tojásbeadáeban. Az egyik versenytáblán elsárgult Papír hirdeti, hogy Szatmári Ferencné, Ignác Lágzio Varga, Sándor és K. Szabó And. rás példamutatóan teljesített® hazafias kötelességét. Nem így a kulákok, mint Dara András- né, Vince Béla, ijj. Barcsa Mihály, id. OsSa János, Zombori István és még többen. Míg Szat- raárlék azért harcolnak, hogy helyreállíthassuk a fasiszták által lerombolj bajai és földvári Duna .hidakat, hogy új gyárakat építhessünk, mint a Félegyházi Vasszerkezeti és a Bokodl Vajgyár, addig a kulákok szabotálnak, hogy rési üthessenek a béke bástyáján, amelyen keresztül az imperialisták és lakájai, Tito. ók betörhetnek országunkba. A nemzetközi feszült helyzet azt követeli, hogy fokozzuk védelmi intézkedéseinket, az Ország fejlődése pedig arra ösztönöz, hogy a mezőgazdaságban is nagyobb terheket rakjunk a v^- lunkra. A gépállomások gépesítésére az elmúlt év első felében hat és félmillió forintot használtunk fel. 1947-ben 17, ma már 30 gépállomásunk van. A kecs. kémét i hütöház 30 milliós beruházással épült. Minden falu rendelkezik már kivétel nélkül népkönyvtárral. Ezek a beruházások követelik meg azt, hogy a mezőgazdaság most már nagyobb arányban vállaljon hozzá.járulást. Az új begyűjtési törvény ezt már szem elö-t tartja. Az alpári dolgozók most már azon törik a fejüket, hogyan lehetne többet termelni, hogy a beadási tervet jól teljesíthessék. Tudják, hogy két irányban kell tervezgetni. Emelni kell a nö. vémytermesztéa hozamát és ki kell bővíteni az állattenyésztési tervet is. A növénytermesztés területén tökéletes ebbé kell tenni a talajmegmunkálást. Eddig Csak 300 holdon szántott a gép. Pedig a község 3000 hold szántóval rendelkezik Tehát alig a terület egyszerién folyik gépi munka. Ezen a területen még sók a teendő. Aipáron eddig azt hitték, hogy a talaj termelékenysége változatlan tulajdonság. Nem gondoltak arra, hogy mütrágyá. val és szerves trágyával a talaj termelékenységét erősen növelni lehet. Műtrágyát eddig egyedül csak a termelöcsopbrt használt. Több műtrágyával, traktoros ekéivel végzett mélyebb szántással lehet elsősorban a többlettermésért harcolni Alpáron. Alkalmazni kell továbbá a fejlett termelési módszereket. Rájöttek arra, hogy az őszi ár- pavetég körülbelül 3 mázsával többet hozott. Ezért már 203 holdon vetettek őszi árpát. Ez az idén 609 mázsával több árpát jelent. Elmaradtak a burgonyabe. adásban. Csak 66 százalékot teljesítettek. Fel kelt frissíteni a minőségileg már elfajzott velő- burgonyát. 100 holdra terveztek burgonyát. Eddig holdanként átlagban alig kaptak 8—10 mázsát. Jó vetőguinóvai átlagosan elérhetik a 30—40 mázsát is. így 2000—3000 mázsával többe, termelhetnek. Majdnem négyszer- annyít, mint az elmúl); évben. Ha pedig nyári ültetésü burgonyát termesztenek, ha a ve(ö. gumót jarovizáiiák, akkor 148 mázsa a termésátlag. Ez község; viszonylatban 14.000 mázsa burgonyát jelenthet. Vagyis tizenhétszer többet kapnak, mint az elmúlt, évben. A kukorica többszöri kapálása és a pótbeporzás is emeli a ter. mésliozamot. Ezen a területen is 3—6 mázsás többlettel számolhatnak. Az állattenyésztés vonalán legelső feladat, hogy rendbehozzák a közlegelőket. Azokat rendszeresen karbantartják és Javítják. Fogatolják, kiegyengetik a vakondtúrásokai, irtják a gyomokat stb. így nemcsak 1—2 hónapig ad füvet, hanem egész nyári időszakban. Eddig nem volt silózás. Az idén már 285 köbméter takar, mányt silóztak. Sokan eladták a tehenet, hogy ne kelljen teJct beadni. A 61 tehéntartó kulák közül ma mindössze háromnak van tehene. Ezeknek a törvény értelmében tehenet kell majd vásároiniok. A tejhozam növelésére be kell vezetni a napi háromszori fejést éa az egyedi takarmányozást- Eddig Alpáron csak kétszer fejtek. De nem szabad megfeledkezni a baromfiakról sem. Egészséges baromfi — több tojás — gyorsabb beadás! Ez legyen a jelszó. Ha például az egyik gazdának van 30 tyúkja, azok januárban könnyen 450 tojást tojhatnak. Ha csak 1.10 forinttal számítjuk, akkor is havi 500 forintot jelent a szabad piacon. így tervezgetnek Alpáron. így készülnek a dolgozó parasztok a begyűjtési terv teljesítésére, így készülnek arra, hogy növeljék s termést. Kövessék a csátaljai Budai Nagy Antal tagjai a fiatalok példamutatását Eredményekről számolhatok be. Mint a Népújság levelezője, levelezőtársat szerveztem szövetkezetünkből, a csátaljai Budai Nagy Antalból. Aladics Sándort. Nálunk, a szövetkezetben lazaság kíséri a versenymozgaimat. Nem tud a tagság soraiban a versenyszellem útat Törni. A ve. zetőség azza| tér ki a szervezés elől, nincs most munka, miro induljon a verseny. Pedig van. Csak az a hiba, melynek Aladics Sándor már hangot is adóit, hogy új vezetőséget választottunk a régiek személyében. Ezek pedig a múltban is rossz munkát végeztek. Hogyan ís volna munka, ha az íróasztalokon hasalnak egész napon át és nem néznek ki a ha. tárba. Nem látják, hogy a földnek trágya kell. Trágya pedig van bőven, még hároméves is, csak ki kellene hordani. Meg i*t van egy másik munka, 120 holdon lábon áll még a kukorica, szár. Három hold erdő is kitermelésre vár. De ha egyszer nincs, aki számbavegye. Szövetkezetünkben nem akarják megérteni, hogy a felajánlások nem reánk kényszerített terhek, hanem évi tervünk sikeres végrehajtásának egy-egy részlete, amit úgyis el kell vé. gezni és ha időben végezzük el, abból haszon csak nekünk származhat. Példamutatóan veszi ki részét szövetkezetünkben a DISZ-szer. vezet, A fiatalok felajánlásaikkal máris irányt vettek az idei mezőgazdasági munka fokozására. Vállalták, hogy egyetlen munkanapot sem mulasztanak és a 10 hold dohányt úgy fogják kezelni, hogy a simításban addig vesznek részt, amíg egyetlen levél is leszedetlen marad. Soraikban kialakult a páros, verseny is. Német Mária kihívta Szöllősi Rozáliát, Gál Ilona Csozó Erzsébetet. Bak Mihály pedig vállalta, hogy 100 százalékos minőségi munkát fog végezni. Büszkeséggel tekinthetünk fiataljainkra. Bebizonyították: szent ügyért, a békéért harcolnak. Bár hibák még vannak az S soraikban is. Laza még soraikban a munkafegyelem. Az éberségre is nagyobb súlyt kel. lene helyezniük. A vezetőség nem igyekszik megszerettetni a fiatalokkal a Szabad Ifjúságot. Pedig abból is csak tanul.- hatnának és helyes volna, ha egy .egy fiatal cikkeket olvasna fel belőle a többieknek. Leitermann Károly, a csátaljai Budai Nagy Antal tsz tagja, a Népújság levelezője NtPUJfÁC 'úmtuioiu Hálánk és szeretetünk kifejezéséül vállaljuk... Rákosi elvtárs 60. születésnapjára vállalom, hogy első negyedévi tervemet március 9-re befejezem. Török Istvánt, afcí. neh termelése 80 százaiéi: körül mo-og, munkamódsserátadásommal a 100 százalékon felül teljesítők soraibn emelem. Vállalom, hogy selejtemet 0.8 százalékról 0.6 százalékra csökkentem, 100 százalékos minőségi árut termelek és a Dedk.móz g alomba bekapcsolódva pariiváltóimmal a netán felmerülő hibákat átbeszélem. Ö7.V DEVICS BÉLÁN fi, a Bajai Gyapjúszövet.gyár kétszeres sztahanovistája. * t Vállalom, hogy március 9-re elsö negyedévi tervemet befejezem. Ké, gyengébben dolgozó munkatársamnak munkamódsze. remet átadom és egy gépkezelőt ég egy tanulót nevelek. Kihívom versenyre Jursanovics József és Szabó l!ona brjgádvezető- ket minőségi ég mennyiségi munka növelésére. CZURI ANDRASNÉ. a Bajai Gyapjú szövői gyár dolgozója. Jói megcricttcm öt&ves tervünk döntő évének jelentőségét. Ezért megfogadom Rákosi elvtárs 60. születésnapjára, hogy munkaeredményeimmel el fogom érni a sztahanovista szintet és ezévi teruemet 130 nappal előbb fogom befejezni. CSÖTÖNYI BENŐNÉ, a Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozója. A hartai gépállomás több traktorosa vállalta, hogy túlteljesíti tavaszi tervét Én, a hart<*i gépállomás traktorosa, őszi tervemét 250 száza. lékban teljesítettem. Munkám jutalmaképpen a legnagyobb vágyam teljesült: felvettek a párt tag jelöltjei sorába. Az őszi kampány befejezésével kaPlam 2500 forint prémiumot is. Kétszer vol. tani mint küldött Kecskeméten. Egyszer, mikor a Szovjetunió parusztküldöltei voltak üt. Másodszor pedia a termelöcsopor- tok és gépállomások dolgozóinak megyei értekezletén, Most, hogy levelezője lettem a Népujságnak, ez újra nagy megtiszteltetés számomra. Mindexe. két azért írom, elvtársak, mert ezekből is láthatjátok, hogy érdemes dolgozni, a tervet túltei- jesíteni, A mi gépállomásunk is megmozdult forrón szeretett vezé. riink, Rákosi elvtdrs 60. születésnapjára. Először is kihívtuk téli gépjavítási munkákra a kalocsai gépállomást. Gépállomásunk dolgozói vállalásukat igye. keznek teljesíteni, A Kiementtsz brigád már négy cséplőgépet éa kéf darab erőgépet javított ki• A tavaszi munkákra telkes vállalást tettek a traktorosok. Tófh László traktorvezető vállalta, hogy tavaszi tervét 200 százalékra teljesíti 92 százalékos üzemanyagfogyasstás mr-L lett. Brenner Márton traktorve. séta no százalékot vállalt, 96 százalékos üzema.nyag}ogyasi- tással. Ugyanennyit ajánlott fel Pusztai Henrik traktorvezető is. Kaschtedfer Henrik traktorver zetö 105 százalékos tervteljesí- tes{ és 98 száZalékos üzemanyag. fogyasztást, Klam Andris 120 százalékos tervteijesifést és 95 százalékos üzemanyagfogyasztást, Scherer András 110 száza-* lékos tervteijesitéSf és 95 száza* lékos üzemanyagfogyasztást és Totyík István 120 százalékos tervteijesitéSf és 95 százalékos üzemanyagfogyasztást vállalt. TÓTH LASZLO traktoros, hartai gépállomás. (1952 január, déli határ.) A puszta felett a csend Őrködött Csak az aPrő házak udvarain mozogtak imitt-omoft az emberek. Se nem esett, se nem fagyott az utcán, a határban dagadozott a sár. A gyerekek a tanyákról bokán felülér6 sárban indultak az iskolába, a tanyaközpont felé. Kozma Miska is hóna alá szó. rítva fekete táskáját, kezét z$eb- rerakva — dagasztotta a sarat a falu szélén. Már kiért a faluból s az út irányában, a lucernatarlón lépegetett. Azon nem süllyed be az ember. Több ideje volt szétnézni jobbra-balra. Különösen balra, mert balkéz felöl c$ak Pár száz méter és oft a határ. Márpedig ők az iskolában alaposan megbe. szélték, hogy az úttörőknek is vigyázni kell. Persze figyelni kell, de az ember nem, lát semmit. De mégis, ni Csak! Oft álldogál valaki a kiserdő sarkában. Érdekes, olyan, mint a régi tanyai tanító, akinek, az volt a szokása, hogy még a leghidegebb télben t* kisbabáiban sétált. Közelebb ért. Az öreg tanítóhoz hasonló ember szemmel láthatóan öt várta, mert (elé nézett. De mégsem az öreg az, — villant át a fiún a feU*. mérés — hisz nincs ott az orrán a szemüveg, no meg az arca, is fiatalosabb. Az ácsorgó ember egészen ido- genszerü kiejtéssel beszélt és az erdőn túlra, mutatott. KI IDEGEN EMBER — Milyen falu következik erre? — Arra már nem következik semmi. Mindjárt oft a határ — válaszolt a gyerek. Az idegen megindult az erdön keresztül, de ö utána kiabált: — Arra nem szabad menni! Minek megy arra? Az idegen mérgesen vissza, pislogott és meggyorsította lépéseit, Hátulról közeledlek a lányok. — Idegen ember, idegen ember! kiabáltak. A kiserdő fái eltakarták szemük elöl a mind gyor. sabban lopakodó ismeretlent, A lányok biztatni kezdték a fiút: — Fuss, Miska! Szaladj, keresd meg a határőröket. És Miska futott. A kiserdö sarkán már véget ért a lucernatarló, a Söldelö vetés szélén térdig süppedt a csizmája a sárban, de futott, A rejtett figyelőben Kulcsár örvezető odafordult Szöllősi elv. társhoz: — Egy gyerek szalad az erdő- széltől. Talán a vaddisznó ijesz- tet>e meg? Kússz ki az úf szélére és tudd meg, mi van. A gyerek szinte belebukott a határőr karjaiba. Nem bírt szó. hoz jutni. Csak n kezével integetett a kiserdőn túlra, ahová már nemigen lehet ellátni. A két határőrt kézenfogva húzni kezdte. Az úton már megjött, a szava is — egy idegen, éppen a határnak tart! — s újra futni kezdett. No eNe a szóra a határőröket sem kellett biztatni. A kiserdö másik oldalán, tőlük jó félkilo. méterre meglátták a távolodó alakot, amint a hadúr felé tartott, amely ott húzódott az idegen elöft mintegy százötven méterre. A legközelebbi járőr vi. szont távot innen, a falu alatt portyázott. El kell jutni as ismeretlen emberhez, nincs min töprengeni, Innen nehéz volna ,,Állj”.t kiáltani. A két határőr, meg Kozma Miska is segélykérőén néztek körül. A kiserdővel szembeniévé úton egy Szekér zörgöft. A két határőr szeme összevillant, — A lovak itt a lucernáson is tudnak vágtatni — „ gyerek már kiabált is. Megismerte a szekeret, meg a gazdát is. — Ferkó bátyám! Ferkó bátyám! Fordul, jón ide ! Tóth Ferkó bácsi káposztaie- velet vM haza a teheneknek. A széna mellett jó ]ßsz ez is, elnig- csálnak rajta a.s állatok. Meghallotta a kiáltást, meglátta 03 integető határőröket. Rövidre kapta a gyeplöszárat, aztán a lovak közé csapott. S egynéhány pillanat múlva a lucernaföldön mély nyomokat vágvg, futott a szekér, A lovak repültek, a kdposxtalevél szóró, doit kétfelé, de Tóth Ferkó bácsi már vágtatott a szekérrel. Hogyne, hiszen már ö is meglátta a határ felé lépkedő alakot. Bizonykodóan fordult visz. sza± — Elébevágunk! — mondta — majd befordult a szántások, ra. A kiskabdfos ismeretien csak. nézte a vágtató kocsit. Nem tudta elképzelni, ma keres a földeken a lovaskocsi. Talán elragad. Iák a lovak? Megdermedt, amikor a kocsi- derékban meglátta a két halár- őrt. Futni kezdett, de hiába Néhány másodperc múlva két oldalról két fegyver ve^e közre a menekülni próbáló banditát és Kulcsár úrvezető kezében megcsillant az acélbilincs. A lányok, meg Kozma Miska a kis erdő sarkán állottak. Tóth Ferkó bácsi gőzölgő lovait lcesu. takolva visszafelé indult. Néha- néha a határőrök után nézett. A gyerekek megvárták, „míg elhalad mellettük a járőr és aztán valamelyik lányka gyorsabb menésre nógatta mindannyiukat. — Gyerünk, mert elkésünk az iskolából! A lányok között ott ment Kosma Miska, szíve tele volt örömmel: úgy érezte, ma ö is tett valamit azérí, hogy a pusztai gyerekek iskolába járhassanak & nyugodtan tanulhassanak.
