Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

Rákosi és Gerő elvtárs beszédét tárgyalták meg a bajai üzemek, vállalatok és hivatalok vezetői Az üzemeli, vállalatok és hi­vatalok bajai vezetői az elmúlt napokban közös értekezletre jöttek össze, hogy megvitassák iZévi tervük teljesítésének alap- vetö feladatait, hogy a még megmUiatkozó hibákra rámutat­va, megjelöljék az utat, melyen haladva hiányosságaikat ki ahar. ják küszöbölni. BARTA BALAZS elvtárs, « városi pártbizottság titkára, be­számolójában Gerő és Rákosi elvtársik beszédeivel foglalkozva rámutató^ arra, hogy 1952: — ötéves tervünk don/o esztendeje. Mert mint Gerö elvtárs mondot­ta: ,,fiöntő esztendő ez, nemcsak azért, mert ez az ötéves terv harmadik éve, hanem azért is, mert az 1952-re magunk elé tűzöl t feladatok mCg valósítása, val megvalósítjuk az ötéves (erv- ben meghatározott alapvető cél- kitűzéseinknek több mint felét.” Elsőnek Kovács Lajos szólott a bajai osztálymérnökség részé­ről. Rámutatott a. sztahanovista vasutasok egyre növő erCdmé. nyeirc és a bácsbokodi sZjUháno- vista iskola jelentős munkájára. F öld? si Lajos a Magasépítési V. elért eredményeiről szótva rá- mu-latatt a klerikális reakció el­leni harc fokozásának szükséges, ségérc. A klerikális reakció be­folyásának eredménye volt, hogy u vállalat dolgozói közül az el­múlf óv december 23 munka­napján 198, a december 30.i munkanapon pedig 290 dolgozó maradt távol n munkától. Az ezévi feladatok sikeres végrehaj­tására megkezdik az építkezé­sek gépesítését, Makk Ferenc, a Népbolt központi vezetője beje­lentetio, hogy harminc áruda lé, pelf eddig versenybe és az áru­dákon belül a dolgozók páros- verscnyben állnak. Mint hibára mutatott rá, hogy a verseny ki­értékelését eddig elhanyagolták. A Népbolt központi dolgozói az elmúlt évi negyedik évnegyed, ben 222 százalékban teljesítették tervüket. A közeljövőben női át­képző tanfolyam indul 20 rész­vevővel. liefe súlyt a párttal való kap­csolatra. Rámutatott űzetnének hibájára, melyet Gerö elvtárs beszéde alapján ismertek fel tel. jes egészében. Náluk is az első dekádok döcögő eredményen, a második dekád végének lendü­lete követett. — Nagymihályi József járásbírOsá3i elnök, Voz. doszkj Antia hozzászólásai után Be dó Tibor, az Erdőgazdaság igai9atója szólalt fel. Arról a lelkesedésről szólott, mellyel a dolgozók Rákosi elvtárs 00. szii­A Me$zöv járási kirendeltsé­geinek lanyha, felületes mun­kája következtében a január hó 27.1 közgyűlések mind a tagság részvételének biztosítása, mind uz ügyvezetői beszámolók terén, sikerességben jóval alulmarad­ok az előző hetek közgyűlései­nek színvonalától. A beszámolók nem hozták fel­színre a szövetkezetek munkája, ban meglévő hiányosságokat, legtöbbször csupán unalmas ál­talánosságok ismétlésére szorít­koztak, Ezért a tagság aktivi­tása sem volt elégséges. Nem domborodott ki a beszámolók, ból az ellenség elleni harc sem, a bírálat és önbírálat alkalma­zása terén is súlyos hiányossá­gok voltak Sokhelyütt, mint pl. Osolyóepáloson. a szövetkezet felé elhangzott építő kritikát &i ügyvezető meg nem engedett módon utasította vissza. A rossz szervezés és előkészí­tés iskolapéldáját tapasztaltuk Bá,monostoron, ahol a közgyü. léssel egyidőben legelőtársulati gyűlést tartottak, melyen a fel­ügyelőbizottság elnöke is részt- vett és így csak másfélórás ké­séssel lehetett megkezdeni a közgyűlést. A járási titkárok, körzeti fe. ielősök, valamint az ügyvezetők között szinte egyet setn talál­tunk, aki a közgyűlés előkészí­tését összekapcsolta volna a részjegybefizetés és tagtoborzás letésna-pjára munka felajánlásaik, kai készülnek. NVSZPL Ferenc a gépüzemek javító műhelye részéről a mun­kafegyelem megszilárdulásáról, Roslás Sándor pénzügyi kérdé­sekről, Horvát József a földmű vesszövetkezej munkájáról, Si unity István a Gázüzemek továb­bi hálózatépítéséről szóltak. BARTA Balázs a városi párt­bizottság titkárának viszonvá­lasza cs az Infernaciondlé elének, lésével ért véget az értekezlet. előtérben lévő munkájával. Pe­dig erre a kisgyülések éa a kör. eetl taggyűlések ideje aiait ko­moly lehetőségek nyünak. — A részjegybefizetés terén mutat­kozó tnnyaság, ]aza munka eredménye, hogy megyénk az országos versenyben az utolsó helyre került. Kirívó rossz példával jár elöl ezen a héten Bénák elvtárs, a dunavecsei járás titkára, kinek járásában ezen a héten mind­össze 50 forintos részjegybefi. zetés történt. Mindezek a hiányosságok arra mutatnak, hogy a Mészöv já­rási kirendeltségének titkárai, ellenőr-instruktorai és doigozói nem látják tisztán, hogy a terv teljesítése (örvény Annak nem teljesítése dolgozó népünk el­lenségeinek malmára hajtja a vizet. A járási kirendeltségek szá. molják fel az eddigi közönyt és lazaságot, mely munkájukat a héten jellemezte és személyes példamutatással, az egyszemélyi vezetés érvényesítése mellett Indulnak harcba a közgyűlések kiváló megszervezéséért és a részjegybefizetési terv 100 szá­zalékos végrehajtásáért. Előre Rákosi elvtársnak tett vállalásunk maradéktalan végre­hajtására, a részjegybefizetés és tagtoborzási előirányzat február 20-ra való tejesítésére. A földművesszövetkezeti közgyűlések hiányosságai KERESZTES GYULA a MÁV dolgozóinak munka lendült-íér öl adott számot, bejelentve, hogy a vasút dolgozói célul tűzték ki maguk éjé, Gerő elvtárs útmu­tatása szerint eddigi váltakozó eredményeiket egy egyenletesen emelkedő vonallal fogják helyet. telíteni, Kemény László a DAV eddigi eredményeit ismertette. 1951-ben a vállalat a fdluvilia- mositásf. 118 szdzalákra teljesí­tette. Á munkafegyelem meg. szilárdítását nagyban hátráltat­ták a múltban a befurakodott bujtogaiák, az ellenség szekér- totói. Ilyen volt a kiskunhalasi üzemvezetőségnél Kiss István üzemvezető. Ö és beosztottjai pia gánmunkálat okát végeztek, ami nagyban hozzájárult a fe­gyelem meglazuldsához. Kiesről aztán kiderült, hogy 19ijl.ben részlett a délvidéki rablások­ban és 1944-ben nyilas bizalmi volt. NAGY BÉLA felssóldhsa után petrich Gizella, a Bajai Gyap- jú szövet gyár igazgatója szólott az üzem eredményeiről, majd Jaszenovics Mihály hozzászóló, sál, Horvát Mihály, az Épület asztalosipari Vállalat igazgatójá­nak felszólalása követte. Beseé dóben felhívta, a vezetők figyel mét Rákosi elvtdrs szavaira: — nagyon belemerülnek a gazda •ági kérdésekbe és álig helyez­Munkateljesítményünket 120 százalékra teljesítjük A Katymári Téglagyár felajánlása március 9-re A Katymári Téglagyár dolgo­zói szeretetük éa hálájuk jeléül Rákosi elvtárs 60. születésnap­jára az alábbi felajánlást tették: Mi, a Katymárj Téglagyár dol­gozói, örömmel leszünk felaján­lást Rákosi elvtárs 60. születés­napja tiszteletére. Ezzel Is ki­fejezésre juttatjuk hálánkat pártunk szeretetteljes gondosko­dásáért, mellyel bennünket és minden dolgozót részesít. Úgy érezzük, hogy akkor ünnepiünk legméltóbban, ha fegyelmezet. tebben többet termelünk. 1. Vállaljuk, hogy munkagé­peinket és a szerszámainkat a termelés érdekében úgy használ­juk ki, hogy teljesítményünket 120 százalékra teljesítjük. 2. Vállaljuk, hogy első negyed­éves tervünket határidő előtt 10 nppal befejezzük. Vállalásunkat becsülettel tel. jesítehl fogjuk. Méltók akarunk lenni pártunk és szeretett vezé­rünk, Rákosi elvtársnak bizal­mára. A Katymári Téglagyár dolgo­zói nevében: Salamon Béla üb..tjtkár. Élenjárnak a begyűjtésben Hozzászólás egy elmaradt ankéthoz napon nem dolgozott. Egész na­pon át, a közlekedés nehézsé. gei miatt Baja utcáit rótta. — Nem beszélve a hiába kiadott Útiköltségekről. An hiszem, valamennyi elv­társ nevében írhatom: a jövő­ben biztosítsák az előadót az ilyen ankétra, hogy a tanultak alapján tovább* tudjuk biztosíta­ni az oktatás színvonalának emelkedését, KOCSI IMRE, a Utáljál állítnU gazdaság vez, 4 Január 25-re a Raja városi ta. Bács közgyűlési termébe okta­tási ankét volt hirdetve. Az an­két 9 órakor kezdődött volna. Háromnegyed 10 órakor azonban közölték a megjelentekkel, hogy az ankét elmarad. Nem tudom, ml oka lehetett annak, hogy az előadó nem je. lent mei,. Szétoszlottunk anél­kül, hogy segítséget kaphattunk volna további munkánkhoz. ( Ez a hiba aztán azt eredmé­nyezte* hogy 50 filyiárs azon á százalékban, 63 kilogramm nap. raforgóelőírását 220 százalék­ban teljesítette. 3t kilogramm élőállatbeadási kötelezettségének pedig 511 százalékban tett ele­get. Krausz Adám 10 holdas, Szin­tén újsolti gazda kukoricabe adási kötelezettségének 646 szá­zalékban, napraíorgóbeadási kö­telezettségének 156 szá­zalékban tett eleget. 22 kilo­gramm baromfibeadását 141 szá­zalékban, 340 kilogramm élőál- latelőírását pedig 353 százalék­ban teljesítette, A Mexicói Kommunista P?rt nyilatkozata A Mexicói Kommunista Párt nyilatkozást tett közzé, amely­ben élesen bírálja az amerikai, mexicói tárgyalásokat, amelyek­nek igazi célja „katonai egyez­mény megkörése az Egyesült Ál­lamokkal a mexicói nép háta mögött.” Üdvözöljük a magyar sajtó napja alkalmából a megyei pártsajtó dolgozóit1 A minisztertanács rendelefo folytán minden évben feb­ruár 1-én ünnepeljük a magyar sajtó napját. Ez alkalommal meleg elvtársi szeretettel köszöntjük pártunk megyei lapjának belső munkatársait és levelezőit. A kommunista sajtó felada, hogy a szocializmus építése, a béke védelme érdekében széles tömignevelőmunkát végezzen. Megyei lapunk tehát elsősorban a párt. és kormányhatározatok helyi végrehajtására mozgósítson, konkrétizálja a párt poli­tikáját a megye viszonyaira. Pártunk megyei lapjának munkatársai eddig is nagy mun­kát végeztek ezen a téren, hogy pártunk politikájának végrehajtására mozgósítsák megyénk dolgozóik További munkájukban is lelkesítse az elvtársakat, a mi újságíróinkat Sztálin elvtárs tanítása, aki a pártsajtót a politikai tömegmunka egyik legélesebb fegyverének tekintette, „melynek segítségével a párt a maga szükséges nyelvén min. den nap, minden órában beszél a munkásosztályhoz”. Megyei lapunk levelezői is eredményes munkát végeznek, amellyel nagy segítséget nyújtanak pártunknak az ellenség lelep­lezésében, a hibák feltárásába11, a helyi közvélemény kialakítá­sában. Lenin elvtárs komoly jelentőséget tulajdonított a kom­munista »ajtó levelezőjének, hogy „kíméletlenül bélyegezze meg a hibákat, nyíltan tárja fel gazdasági életünk fekélyeit, s e fe. kélyek orvoslása, kiirtása végett a dolgozók közvéleményéhez forduljon”. Levelezőink további munkájuk során, az ellenség leleplezé­sén túl, járuljanak hozzá szocialista hazánk építéséhez, a he­lyes kezdeményezések és munkamódszerek átadásához. Megyei párlbizoltságunk nagyra becsüli a pártsajtó munka, társainak munkáját és értékes pártmunkának tekinti azt. Ehhez a nehéz, de nagyon megtisztelő, nagyon hasznos munkához kíván továbbra is sok sikort a Magyar Dolgozók Pártja BácskiskuDmegyei Bizottsága. A magyar sajtó dicsőséges korszakából Rákóczi Ferenc szabadság, harca idejében jeleni meg az első magyar újság. A hetenként egyszer megjelenő újság címe: „Mercurius Hungaricu$” volt. Ebben a hetilapban válaszoltak a magyar hazafiak a csiszár Csatlósai által szerkesztett „Wiennerisóhes Diarium”-ban megjelent, gúnyos hangnemben megír;, a szabadságharcosokat szidalmazó írásokra. * 1780 ban jelent meg Pozsony­ban pz első magyar nyelven író. d0CÍ lap, a Magyar Hírmondó. Ez és a többi folyóirat alázatos há'görbitéssel a császár számára írlak. Nem a nép hangját tar- labnaziák * Az 1825-ös országgyűlésen a magyar rendek követelik, hogy a tanácskozások eredményeiről és menetéről a nép ne csak kép­viselői útján, hanem hivatalosan, sajtón keresztül értesüljön. Az osztrák Zsarnokok beleegyeztek látszólag az országgyűlési tudó. sífások kiadásába. De mind Wes­selényinek, mind Kossuthnak elkobozok a nyomdáját. Hiába volt minden erőszak. a szabad­ság törhetetlen harcosai az ese­ményeket kézírással sokszoros!, to (iák és Országgyűlési Tudó­sítás címmel terjesztették. * A titkos rendőrség kopói Kos- sU(hot börtönbe vetik. De a nép nyomására kénytelenek voltak szabadon bocsátani. Elfogadják JapinditásI kérelmét és 1841 ta­vaszán megjelenik a Pesti Hir. lap. Ebben az újságban a for­radalmárok lángoló szavakkal követelik a szabadságot. * A forradalom letiporja az át- lco.s cenzori Intézményt, felléleg- zik és lábra áll a szabad magyar sajtó. Petőfi, Kossuth. Arany János, Vajda, Tompa az Igazság szavával rázzák fel az ország va. iamennyi polgárát, hogy telje­sítsék hazafiúi kö,élességüket. A magyar sajtó akkor éli első di­csőséges fénykorát. Vas Gereben szerkesztésében megjelenik « Nép Barátja, amelybe minden számottevő író és költő ír. Tán­csics megindítja a Munkások Újságja, majd később a Fórra. daiom című lapokat. Kossuth megszerUesZii a Kossuth Hír­lapja című újságot. * A szervezett ipari munkások segí-ségévei és irányiiásával ké­sőbb jelentek meg az első mun. káslnpok. Ezek felemelték sza­vukat a Paraszt1 követelésekért is ó# öcs karcot folytattak a mágnások és főpapok népelnyo- mó uralma ellen. Ezeknek a régi újságoknak elsárgup lapjain a régi népelnyomó rendszer gaz­ságait, a nép tengernyi ezenve. dését olvashatjuk. „Magyaror­szág legelhagyatO) tabb népe, * földműves nép, » mezőgazdasági munkás — írja 1896-ban a Föld. művelő című újság. — Ok szán, tanak, vetnek, de mások arat­nak. Magyországban csak egy joga van a földművelő szegényt népnek: az éhezéshez és a nyo* morhoz való joga. « Milliók éheztek és nyomorog* tak az urak Magyarországában. A munkás sajtó bátran síkra, szájlt a dolgozók követeléséért Az 1905-ös orosz forradalom hí-* reit a magyar munkássajtó jut­tatja el hazánk dolgozóihoz. A* orosz forradalmárok hősies har.' ca lelkesítette a magyar Ipari munkásokat és a 6zegényparaiz- tokat. „Az oroaz birodalomba» most meri össze fegyvereit vég­ső harcában a munkásság a ha­talommal.*' — Erről ír a Világ1, szabadság cimü újság, amely hirdeti az orosz forradamárok Jelszavát: azoknak kell a földet átadni, akik azt saját kezükkel művelik meg. A munkássajtó harca nem volt hiábavaló. 1907-ben keserűen állapította meg a földbirtoko­sok egyik fullajtára, hogy az Or­szágban átlag 20 százalékkal kellett felemelni a munkabér;. • 1919 dicsőséges napjaiban a magyar munkásság csatasorba állt a t.őkés rendszer ellen. „Ma. gyarország proletársága a mai nappal a maga kezébo vesz min­den hatalmat” — írta a Vörös Újság 1919 március 22-én. A proletárdiktatúra „a munka gyü­mölcseit azok ölébe hullajtja, kik verítékkel dolgoznak, alkotnak, teremtenek. A földbirtokos nem hajthatja 80 krajcáros napszám, ba a földmüves-szegények mil­lióit” — írta a munkássá j|ó 1919-ben. * A nemzetközi reakció vérbe, fojtotta népünk forradalmát. A munkássajtó azoüban nem hall­gatott el. A kommunista sajt* harcolt, hogy Magyarország na legyen az imperialisták gyarma­ta, hogy szabadsága, kenyere le­gyen a népnek, hogy a föld azo- ké legyen, alak megművelik, S 1942.ben, az akkori rendszer engedélye nélkül megjelent a Szabad Nép első száma- Meg­jelent az az újság, amely büsz­kén hordozta címlapján a fel­írást'- Rákosi Mátyása .ujsájüa. ,, Weltner Ferenc vaskúti 8 hol­das tanácstag burgonya beadását 106 százalékban, baromfibcadá- sát 105 százalékban teljesítette. Az élőállatbeadásban szintén élenjár, 61 kilogramm élőállat- beadási kötelezettségét 203 szá­zalékban teljesítene. Simity János 4 holdas csiké- rial dolgozó paraszt 150 kilo­gramm kukoricaelőírását 301

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents