Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-05 / 29. szám
Párt és pártépltés A dunapataji taggyűlés tapasztalatai át A AA>AA ' Megyénk pártszervezeteiben most zajlanak le a január havj taggyűlések. E taggyűlések fö- feladata, hogy megvitassák Rákosi és Gerö elviáráak beszédét és határozatot hozzanak a uiud. kafegyelem megszilárdítására. Ahhoz, hogy a taggyűlés jó munkát tudjon végezni, hogy be tudja tölteni feladatát, mely a község további fejlődésének irányításában reá húrul, fontos, hogy a párttagság a titkár elv- ,árs beszámolója alapján még jobban megismerje Rákosi elv- |árs beszédének mély elv; tar. talmát. Ezért döntő, hogy a titkár elvtársak jói felkészüljenek a taggyűlésre, konkrét példákat hozzanak a község életéből, mit tett a pártszervezet vezetősége a párttagság, valamint, a tömeg- szervezeiek, hogy a községben az állami és népi fegyelem megszilárduljon, A taggyűlés felada. ta, hogy a párttagság a becsületes dolgozó parasztokkal közösen olyan közhangulatot alakítson ki a községben, melyben lép. ien-nyomon elítélik a hanyagokat, a lógósokat, spekulánsokat A taggyűlés másik döntő kérdése a pártcsoportok megalakításának előkészítése, mely a párivezetöség egyik leg. fontosabb soroniévö feladatát képezi. Pártunk erősödését nap mint naP nyomon követi gazdasági sikereink. A pártoktatás, a népnevelő munka, t.agjelöltfelvé- tel, tömegkapcsolatainknak elmélyítése fontos része a párt. csoport munka. A pártcsoportok a pártmunka alapvető részét képezik. A dunapaiajl pártszervezet taggyűlésén Csak részben lettek érintve ezek az igen döntő kérdések. László István elv[árs, az alapszervezet titkára » nemzetközi helyzet rövid nagy általa, nosságokban mozgó értékelése után csak egy-két mondattal érintetie Rákosi elviára nagyjelentőségű beszédét. Hamar át* siklott a kérdés feleit. A tagság Így az állami kötelezettség terén mu takozó eredményekről, hiá. cyosságokról, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében tett intézkedésekről, a tanács ezen Irányú munkájáról nem sok (U- domást szerzett. A konkrét példák:, a számszerű adatok hiá- jnyában nagy általánosságok hangzottak el úgy a beszámoló. ban, mint az egy-két hozzászólásba®. Esázló elvtársnak pedig módjában letit volna felsorolni, ha alaposan felkészül, a község eredményeit, valamint azt, hogy mit kapott a község a fe]s7.a- ibadulás óta és mit kap az ötéves jerv harmadik évében. Az egé$z- eégház, a villany, az autóbuszjárat, a járda, mozi, sportpálya, az ötéves terv harmadik évében épülő fürdő, kultúrotthon, gyalogjáró, betonozott piactér. — Mindez komoly feladatok elé ái. Útja a pártszervezet vezetőségét, a tagságot, a becsületes dolgozó parasztságot. Közösen kell fellépniük azokkal szemben, akik nem tesznek eleget az állammal szembeni kötelezett tségüknek, s nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a községben a t®rv necsak terv> hanem valóság legyen. A beszámolóban ez hiányzott és mivel nem volt alapos és elmélyült. a felszólalók közül Csak 3. Tóth Jánosné és Nyúl elvtárs érezték á, alaposa^, hogy milyen példamutatással kell hozzájárulja iok, mint kommunistáknak, ezeknek a terveknek megvalósításához. S. Tóth Jánosné vállal. ta, hogy Rákosi elvtárs 60. születésnapjára eleget |e-sz félévi tojás-, baromfi- és adókötelezett-. ség teljesítésének. Nyúl elvtárs pedig a paPrikatelepi dolgozók nevében teti ígéretet a taggyü. lés előtt, hegy március 9-re, Rákosi elvtárs születésnapjára, a 110 százalékos termelési eredményt 115 százalékra fogják fel. emelni. A hozzászólásokban SzcviF'védi István és Tihanyi Sándor elvtársak kemény bírálattal illették a vezetőséget, mivel nem foglalkozik kellően a tagsággal, főleg azokkal, akik már többször távoltartották maguk a taggyűléstől. A hozzászó. lók kihangsúlyozták » Páriépí[és jelentőségét, mely valamennyi kommunistának kötelessége. — Többször elhangzott a taggyűlésen, hogy az egyéni dolgozó parasztok bevonása a párttagok soraiba a legfontosabb kérdés. Rejlő elvtársnő örömmel számolt be a taggyűlésen, hogy egyre nagyobb érdeklődéssel tekint az egyénileg dolgozó parasztság a. tanácsülések felé. Ezen a téren mutatkozó örvendetes javulás számarányban is megmutatkozik. Még a múlt tanácsülésen 20- 30 dolgozó paraszt jelent meg, most a legutóbbi tanácsülésen 130 dolgozó paraszt vett régzt. Szemerédi István elvtárs bírá. latot gyakorolt László elvtárs párttHkár felé. -aki mindent maga akar intézni, mindent mapára válla). Nem von be mafla me’lé aktívákat. Nem foglalkozik kellően a vezetőség tagjaival. Az oktatás lebecsülését jelenti a propagandistak rossz felkészültsége László éa Kasza elv. társak munkájában. Ezek rosz. szül készülnek fel az előadásokra, Így ez unalmassá válik, melynek következtében lemorzsolódás mutatkozik az Iskolán. A munkafegyelemről. annak megszilárdításáról nem hoztak határozatot a taggyűlésen Ha. tározati javallat egyáltalán nem hangzott el a beszámoló után, amely helytelen volt, mert a párttagok részére nem leit megszabva a legközelebbi feladat. A DISZ részéről js bírálat érte a vezetőséget, mivel nem foglalkozik aktívan a fiatalokkal, habár a DISZ már eddig Is több fiatalt adott a pártszervezetnek, mint tagjelölteket. A faggyúié, sen három tagjelöltet vettek fel a DISZ-böl. a tagság éberen vigyázott a párt tisztaságára, számtalan kérdést tettek fel a tagjelöltöknek, elmondanák önéletrajzukat, felemlítették hibájukat, javaslatot tettek további munkájukra. Hiányosság volt az a Pártszervezet vezetősége részéről, hogy nem foglalkozott alaposan a felvételre ja. vakoltakkal, akik közül egy páran meg gém jelentek a taggyűlésen ajánlóikkal együtt. A dunapataji taggyűlés azt bizonyítja, hogy ahol a párt titkár eivtárs nem készül fel aia. posan a beszámolójára, ahol előzetesen nem tárgyalja át a beszámolót a vezetőséggel, ahol nem szereznek be kellő konkrétumot a beszámolóhoz, ott a tag. gyűlés lényege elsiklik, 'ott a hozzászólók nagy általánosságokat vetnek fe], ott nem születik meg ;l kellő határozat Rákosi elvtárs nagyjelentőségű beszédének végrehajtására. A párttitkár elvtársaknak js kötelessége, hogy elmélyülten tanulmányozzák Rákosi elvtárs beszédét, a párt. ég kormányhatározatokat, ne egyedül készítsék e] a beszámolót, hanem ebbe a nagy és komoly munkába a vezetőség valamennyi tagját vonják be, A taggyűlés akkor lesz eredményes, ha a vezetőség tagjai beszámolnak munkájukról és a titkár elv [ára elmélyült, komoly önbírálatot gyakorol munkája felett. A dunapataji pár;szerve. eet vezetősége ezeke| tartsa szem előtt a legközelebbi taggyűléseken. Párosversenyre hívom Salacz István sztahánovista társamat Üzemünk, a Bajai ÉpületasztaJ0sipari Vállalat elmúlt félévi tervét 103.8 százalékra teljesítette. Eredményeinket túlszárnyal, hattok volna, ha nem lettek volna hibák a munka megszelve" zése terén. Minden hónap elején lazán és döcögve ment a termel lés és csak a hónapok végén kapott lábra a lendület és kapkodó munkával igyekeztünk behozni a hónapeleji lemaradásokat. Szükség van arra, hogy ezt a hiányosságot kiküszöbölve a tömegmunkánál, az üzemben szervezzék meg a szaiagrendszert. A Bajai Gyapjúszövetgyár felhívását követve üzemünk dől. gozói magukévá tették a tízperces mozgalmat. A mozgalom nagyban hozzá fog segíteni bennünket eredményeink növelésé hez. A március 9. versenymozgalmat üzemünkben tovább szélesíteni, szeretett Rákost elvtársunk születésnapjának méltó megünneplésére versenyre hívom ki Salacz István sztahánovls|a tár samat. Vállalom, hogy március 9-re 1952. évi május l.i tervemet befejezem és tervem túlteljesítésével az eddiginél is eredményesebben fogok harcolni a békéért, a szocializmus mielőbbi megvalósításáért. Lampert Mihály sztahánovista marós, a Bajai Épületasztalosipari V. __ dolgozója, a Népújság levelezője. Á s árulók internacionáléja egyébként mi leszünk a vádlók — hangsúlyozta Jouvenej. — BizcaiyítékaiBk alapján ez a per kimutatja majd, hogy az árulók internacionáléja: olyan ügynökök bandája, akiket minden be. csuk; es ember megvet. Renaud de JouVenel baloldali francia közíró „Az árulók inter- nacionáléja” címen könyvet írt azokról a hazaárulókról és fa. siszta ügynökökről, akik a nyugateurópai államokban a népi demokráciák országai ellen fejtetlek ki propaigandatevékeny-. séget. A könyvet ezek közül a hazaárulók közül néhányan „sé. relmegnek” tartották magukra nézve és rágalmazás; perr indítottak a könyv szerzője és az előszó írója, André Wurmser egen. André Wurmser és Renaud de Jouvenel a Mutualite-palotában sajtóértekezletet tartott a könyv perének tárgyalásával kapcsolatban. Az értekezlet során Wurm, ser kijelentette, hogy az árulók azért rendezik ezt a peri, mert, a népi demokráciák ellen irányuló újabb kampányra keresnek ürügyet. Renaud de Jouvenel, miután leleplezte a pert indító disszidens politikusoka;, hangsúlyozta, hogy a háború vagy a béke kérdéséről van szó, ezek az árulók háborús uszítok, mert reményeiket csak a háború teljesítheti. — A per során A Ce Soir a titkos amerikai, angol és francia vezérkari tanácskozásról A Ce Soir jelentése szerint az amerikai hadügyminisztériumban már több mint egy hete titkos katonai tanácskozást folytatnak Franciaország, az USA és Nagy .Britannia vezérkari képviselői. A tanácskozáson a délkeletázsiai „problémáról” tárgyalnak abból a célból, hogy a háborút kiterjesszék Kína területére. A Ce Soir rámutat, hogy ez a tanácskozás folytatása annak az értekezletnek, amelyet, Bradley, Juin és Slim januárban Washingtonban tartott. » Az egyiptomi és tuniszi események erőteljes nyomatékkai idézik az imperialisták emlékezetébe a régi igazságot, hogy a „szuronyok sok mindenre alkalmasak, de ülni rajtuk — legalább is kényelmetlen”. E felismerés idő. szerűsége egyébként nem koriá. tozódik csupán Egyiptomra és Tuniszra, ahol az imperialisták szuronyos bűvészmutatványa kezd végképp csődöt mondani. Waiter Lippmann, a* amerikai imperializmus politikájának Ismert szószólója, a New York Herald Tribune hasábjain érdekes beismerést telt ezzel kapcsolatban. „Az iráni, egyiptomi, tu. uiszi és más formában }1 búr. mai, indokínai és maláji eseményekkel szemben tanácstalanul állunk” — írja Lippmann, aki igen helyesen Washington háborús politikáját nyaktjjröcn kockázatos vállalkozásnak tekinti és arra figyelmezteti cikkében honfitársait, hogy az „idők jeleinek” komoly figyelmet kell szentelniük. „A po. litika, amelynek sikerielensé. géro ebben a forrongó világban biztosan lehet számítani, az a politika, amely a népeket eszköznek tekinti.” Lippmann, ha általános és némileg homályos formában is, de ráiapint a* egyiptomi, tuniszi, iráni események igazi jelentőségére. Ar. ra tudniillik, hogy az imperialista hatalmak ezeken a területeken háborús terveik szövögetése közben olyan erővel kerül, lek szembe, amely a széles nép. tömegek hazafias és szociális törekvéseinek forradalmi érzületéből táplálkozik. A gyarmat« népek szabadságküzdelme túljutott azon a ponton, amikor kü. löuböző kormánypaktumok és kompromisszumok révén az imperialisták gátat emelhetnek a népmozgalom c|é. Az eltávolított egyiptomi kormány külügy. minisztere még a múlt év de. cemberében figyelmeztette Edent, hogy a tömegek elzárták a kormány mögö*t a visszavonulás útját s ha rákényszerftenének valamilyen kompromisszumot, nem tudi«a érvényt szerezni neki. Az imperialisták figyelmét nem kerülhette el, hogy az; egyiptomi eseményekben a kezdeményező erő a tömegekből árad. Az angolok felismerték, hogy az egyiptomi események, ben a döntő fordulat nem akkor következett be, amikor a kairói kormány felmondta az angol, egyiptomi szerződést, hanem akkor, amikor nyomban a szerző" dès felmondása után a csatorna, övezet hetvenezer munkása sa. ját elhatározásából sztrájkba- lépott és ezzel olyan nyomatekot adott a kormány lépesének, ami eleve elzárta a kompromisszumok útját. ,,A Szerződés fel. mondása — írja Tierre Courtade a rHumanitében — hatástalan diplomáciai lépés maradt volna, ha a munkásosztály nem avat. kozik be elhatározó módon az eseményekbe.” AZ angolok nagyon jól ismerik Egyiptom és Szudán dolgozó tömegeinek álha- tatos harcát hazájuk független. Bégének kivívásáért. Ez a küzd«', lem, amely húsz éve lankadatlan erővel folyik, do különösen 1915. óta ölt egyre élesebb formákat, százait adta a vértanúknak, akik az angol és az egyiptomi rendőrük golyóitól hullottak el. Most, hogy Egyiptomot és ÉSzak-Afrika többi leigázott or. szagát az angol .amerikai-francia gyarmatosítók háborús terveik bázisául akarják felhasználni —. ez a hazafias küzdelem összeolvadt a békéért folyó küzdelemmel. Egyiptom és Tunisz népének megmozdulása nemcsak a gyarmati rendszer elleni hatalmas tiltakozás, hanem éles szembefordulás a® imperialisták háborús politikájával. Ezek az elnyomott népek megértették, hogy nemzeti szabadságuk ügye és a béke ügye elválaszthatni, fanul összeforrott abban a küzdelemben, amely a Szovjetunió vezetésével a béketábor folytat az imperialisták ellen, a béke megvédéséért és az el"yo. mott gyarmati népek felszabadj', fásáért. Fokozódó elégedetlenség Angliában a Omrchill-liormány gazdasági politikája miatt Az angol pénzügyminiszter bejelentése új „gazdasági intéz, kedésekkel” kapcsolatban, amelyek a dolgozók életszínvonalának további romlására vezetnek. Anglia lakosságának széles köreiben egyre élesebb tiltakozást vált. hi. A 650.000 tagot képvi. selö londoni Szakszervezeti Tanács nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítéli ezeket, a gazdasági intézkedéseket. A nyilatkozat szerint ezek az intézkedések Szándékosan arra irányulnak, hogy növeljék a munkanélküli, ségef, csökkentsék a dolgozók életszínvonalát, hogy tönkretegyék az országos egészségvédel' ml rendszert. nwmflm Szovjet ajándék as olasz árvízkárosultaknak A genovai kikötőben nagy tömeg üdvözölte a Tyimirjazev szovjet gőzöst, amely a szovjet nép ajándékát jutatta ei az északolaszországi árvíz áljai sújtott és az o(asz imperialista kor. «. mán y által segítség nélkül hagyott olasz dolgozóknak.
