Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-05 / 29. szám

Párt és pártépltés A dunapataji taggyűlés tapasztalatai át A AA>AA ' Megyénk pártszervezeteiben most zajlanak le a január havj taggyűlések. E taggyűlések fö- feladata, hogy megvitassák Rá­kosi és Gerö elviáráak beszédét és határozatot hozzanak a uiud. kafegyelem megszilárdítására. Ahhoz, hogy a taggyűlés jó munkát tudjon végezni, hogy be tudja tölteni feladatát, mely a község további fejlődésének irá­nyításában reá húrul, fontos, hogy a párttagság a titkár elv- ,árs beszámolója alapján még jobban megismerje Rákosi elv- |árs beszédének mély elv; tar. talmát. Ezért döntő, hogy a tit­kár elvtársak jói felkészüljenek a taggyűlésre, konkrét példákat hozzanak a község életéből, mit tett a pártszervezet vezetősége a párttagság, valamint, a tömeg- szervezeiek, hogy a községben az állami és népi fegyelem meg­szilárduljon, A taggyűlés felada. ta, hogy a párttagság a becsü­letes dolgozó parasztokkal közö­sen olyan közhangulatot alakít­son ki a községben, melyben lép. ien-nyomon elítélik a hanyago­kat, a lógósokat, spekulánsokat A taggyűlés másik döntő kér­dése a pártcsoportok megalakításának előkészítése, mely a párivezetöség egyik leg. fontosabb soroniévö feladatát képezi. Pártunk erősödését nap mint naP nyomon követi gazda­sági sikereink. A pártoktatás, a népnevelő munka, t.agjelöltfelvé- tel, tömegkapcsolatainknak el­mélyítése fontos része a párt. csoport munka. A pártcsoportok a pártmunka alapvető részét ké­pezik. A dunapaiajl pártszervezet taggyűlésén Csak részben lettek érintve ezek az igen döntő kér­dések. László István elv[árs, az alapszervezet titkára » nemzet­közi helyzet rövid nagy általa, nosságokban mozgó értékelése után csak egy-két mondattal érintetie Rákosi elviára nagy­jelentőségű beszédét. Hamar át* siklott a kérdés feleit. A tagság Így az állami kötelezettség terén mu takozó eredményekről, hiá. cyosságokról, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében tett intézkedésekről, a tanács ezen Irányú munkájáról nem sok (U- domást szerzett. A konkrét pél­dák:, a számszerű adatok hiá- jnyában nagy általánosságok hangzottak el úgy a beszámoló. ban, mint az egy-két hozzászó­lásba®. Esázló elvtársnak pedig mód­jában letit volna felsorolni, ha alaposan felkészül, a község eredményeit, valamint azt, hogy mit kapott a község a fe]s7.a- ibadulás óta és mit kap az ötéves jerv harmadik évében. Az egé$z- eégház, a villany, az autóbusz­járat, a járda, mozi, sportpálya, az ötéves terv harmadik évében épülő fürdő, kultúrotthon, gya­logjáró, betonozott piactér. — Mindez komoly feladatok elé ái. Útja a pártszervezet vezetőségét, a tagságot, a becsületes dolgozó parasztságot. Közösen kell fel­lépniük azokkal szemben, akik nem tesznek eleget az állammal szembeni kötelezett tségüknek, s nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a községben a t®rv necsak terv> hanem valóság legyen. A beszámolóban ez hiányzott és mivel nem volt alapos és el­mélyült. a felszólalók közül Csak 3. Tóth Jánosné és Nyúl elvtárs érezték á, alaposa^, hogy milyen példamutatással kell hozzájárul­ja iok, mint kommunistáknak, ezeknek a terveknek megvalósí­tásához. S. Tóth Jánosné vállal. ta, hogy Rákosi elvtárs 60. szü­letésnapjára eleget |e-sz félévi tojás-, baromfi- és adókötelezett-. ség teljesítésének. Nyúl elvtárs pedig a paPrikatelepi dolgozók nevében teti ígéretet a taggyü. lés előtt, hegy március 9-re, Rá­kosi elvtárs születésnapjára, a 110 százalékos termelési ered­ményt 115 százalékra fogják fel. emelni. A hozzászólásokban SzcviF'védi István és Tihanyi Sándor elvtársak kemény bírá­lattal illették a vezetőséget, mi­vel nem foglalkozik kellően a tagsággal, főleg azokkal, akik már többször távoltartották ma­guk a taggyűléstől. A hozzászó. lók kihangsúlyozták » Páriépí[és jelentőségét, mely valamennyi kommunistának kötelessége. — Többször elhangzott a taggyű­lésen, hogy az egyéni dolgozó parasztok bevonása a párttagok soraiba a legfontosabb kérdés. Rejlő elvtársnő örömmel számolt be a taggyűlésen, hogy egyre nagyobb érdeklődéssel tekint az egyénileg dolgozó parasztság a. tanácsülések felé. Ezen a téren mutatkozó örvendetes javulás számarányban is megmutatko­zik. Még a múlt tanácsülésen 20- 30 dolgozó paraszt jelent meg, most a legutóbbi tanácsülésen 130 dolgozó paraszt vett régzt. Szemerédi István elvtárs bírá. latot gyakorolt László elvtárs párttHkár felé. -aki mindent ma­ga akar intézni, mindent mapára válla). Nem von be mafla me’lé aktívákat. Nem foglalkozik kel­lően a vezetőség tagjaival. Az oktatás lebecsülését jelenti a propagandistak rossz felké­szültsége László éa Kasza elv. társak munkájában. Ezek rosz. szül készülnek fel az előadások­ra, Így ez unalmassá válik, melynek következtében lemor­zsolódás mutatkozik az Iskolán. A munkafegyelemről. annak megszilárdításáról nem hoztak határozatot a taggyűlésen Ha. tározati javallat egyáltalán nem hangzott el a beszámoló után, amely helytelen volt, mert a párttagok részére nem leit meg­szabva a legközelebbi feladat. A DISZ részéről js bírálat érte a vezetőséget, mivel nem foglal­kozik aktívan a fiatalokkal, ha­bár a DISZ már eddig Is több fiatalt adott a pártszervezetnek, mint tagjelölteket. A faggyúié, sen három tagjelöltet vettek fel a DISZ-böl. a tagság éberen vi­gyázott a párt tisztaságára, számtalan kérdést tettek fel a tagjelöltöknek, elmondanák ön­életrajzukat, felemlítették hi­bájukat, javaslatot tettek to­vábbi munkájukra. Hiányosság volt az a Pártszervezet vezető­sége részéről, hogy nem foglal­kozott alaposan a felvételre ja. vakoltakkal, akik közül egy pá­ran meg gém jelentek a tag­gyűlésen ajánlóikkal együtt. A dunapataji taggyűlés azt bizonyítja, hogy ahol a párt tit­kár eivtárs nem készül fel aia. posan a beszámolójára, ahol elő­zetesen nem tárgyalja át a be­számolót a vezetőséggel, ahol nem szereznek be kellő konkré­tumot a beszámolóhoz, ott a tag. gyűlés lényege elsiklik, 'ott a hozzászólók nagy általánosságo­kat vetnek fe], ott nem születik meg ;l kellő határozat Rákosi elvtárs nagyjelentőségű beszédé­nek végrehajtására. A párttitkár elvtársaknak js kötelessége, hogy elmélyülten tanulmányoz­zák Rákosi elvtárs beszédét, a párt. ég kormányhatározatokat, ne egyedül készítsék e] a beszá­molót, hanem ebbe a nagy és komoly munkába a vezetőség valamennyi tagját vonják be, A taggyűlés akkor lesz eredmé­nyes, ha a vezetőség tagjai be­számolnak munkájukról és a titkár elv [ára elmélyült, komoly önbírálatot gyakorol munkája felett. A dunapataji pár;szerve. eet vezetősége ezeke| tartsa szem előtt a legközelebbi tag­gyűléseken. Párosversenyre hívom Salacz István sztahánovista társamat Üzemünk, a Bajai ÉpületasztaJ0sipari Vállalat elmúlt félévi tervét 103.8 százalékra teljesítette. Eredményeinket túlszárnyal, hattok volna, ha nem lettek volna hibák a munka megszelve" zése terén. Minden hónap elején lazán és döcögve ment a termel lés és csak a hónapok végén kapott lábra a lendület és kapkodó munkával igyekeztünk behozni a hónapeleji lemaradásokat. Szükség van arra, hogy ezt a hiányosságot kiküszöbölve a tö­megmunkánál, az üzemben szervezzék meg a szaiagrendszert. A Bajai Gyapjúszövetgyár felhívását követve üzemünk dől. gozói magukévá tették a tízperces mozgalmat. A mozgalom nagyban hozzá fog segíteni bennünket eredményeink növelésé hez. A március 9. versenymozgalmat üzemünkben tovább széle­síteni, szeretett Rákost elvtársunk születésnapjának méltó meg­ünneplésére versenyre hívom ki Salacz István sztahánovls|a tár samat. Vállalom, hogy március 9-re 1952. évi május l.i tervemet befejezem és tervem túlteljesítésével az eddiginél is ered­ményesebben fogok harcolni a békéért, a szocializmus mielőbbi megvalósításáért. Lampert Mihály sztahánovista marós, a Bajai Épületasztalosipari V. __ dolgozója, a Népújság levelezője. Á s árulók internacionáléja egyébként mi leszünk a vádlók — hangsúlyozta Jouvenej. — BizcaiyítékaiBk alapján ez a per kimutatja majd, hogy az árulók internacionáléja: olyan ügynö­kök bandája, akiket minden be. csuk; es ember megvet. Renaud de JouVenel baloldali francia közíró „Az árulók inter- nacionáléja” címen könyvet írt azokról a hazaárulókról és fa. siszta ügynökökről, akik a nyu­gateurópai államokban a népi demokráciák országai ellen fej­tetlek ki propaigandatevékeny-. séget. A könyvet ezek közül a hazaárulók közül néhányan „sé. relmegnek” tartották magukra nézve és rágalmazás; perr indí­tottak a könyv szerzője és az előszó írója, André Wurmser egen. André Wurmser és Renaud de Jouvenel a Mutualite-palotában sajtóértekezletet tartott a könyv perének tárgyalásával kapcsolat­ban. Az értekezlet során Wurm, ser kijelentette, hogy az árulók azért rendezik ezt a peri, mert, a népi demokráciák ellen irányuló újabb kampányra ke­resnek ürügyet. Renaud de Jou­venel, miután leleplezte a pert indító disszidens politikusoka;, hangsúlyozta, hogy a háború vagy a béke kérdéséről van szó, ezek az árulók háborús uszítok, mert reményeiket csak a háború teljesítheti. — A per során A Ce Soir a titkos amerikai, angol és francia vezérkari tanácskozásról A Ce Soir jelentése szerint az amerikai hadügyminisztérium­ban már több mint egy hete tit­kos katonai tanácskozást foly­tatnak Franciaország, az USA és Nagy .Britannia vezérkari képviselői. A tanácskozáson a délkeletázsiai „problémáról” tár­gyalnak abból a célból, hogy a háborút kiterjesszék Kína terü­letére. A Ce Soir rámutat, hogy ez a tanácskozás folytatása annak az értekezletnek, amelyet, Bradley, Juin és Slim januárban Washing­tonban tartott. » Az egyiptomi és tuniszi események erőteljes nyomatékkai idézik az imperialisták emlékezetébe a régi igazságot, hogy a „szuro­nyok sok mindenre alkalmasak, de ülni rajtuk — legalább is kényelmetlen”. E felismerés idő. szerűsége egyébként nem koriá. tozódik csupán Egyiptomra és Tuniszra, ahol az imperialisták szuronyos bűvészmutatványa kezd végképp csődöt mondani. Waiter Lippmann, a* amerikai imperializmus politikájának Ismert szószólója, a New York Herald Tribune hasábjain érde­kes beismerést telt ezzel kapcso­latban. „Az iráni, egyiptomi, tu. uiszi és más formában }1 búr. mai, indokínai és maláji ese­ményekkel szemben tanácstala­nul állunk” — írja Lippmann, aki igen helyesen Washington háborús politikáját nyaktjjröcn kockázatos vállalkozásnak te­kinti és arra figyelmezteti cik­kében honfitársait, hogy az „idők jeleinek” komoly figyel­met kell szentelniük. „A po. litika, amelynek sikerielensé. géro ebben a forrongó világban biztosan lehet számítani, az a politika, amely a népeket esz­köznek tekinti.” Lippmann, ha általános és némileg homályos formában is, de ráiapint a* egyiptomi, tuniszi, iráni ese­mények igazi jelentőségére. Ar. ra tudniillik, hogy az impe­rialista hatalmak ezeken a terü­leteken háborús terveik szövöge­tése közben olyan erővel kerül, lek szembe, amely a széles nép. tömegek hazafias és szociális törekvéseinek forradalmi érzüle­téből táplálkozik. A gyarmat« népek szabadságküzdelme túlju­tott azon a ponton, amikor kü. löuböző kormánypaktumok és kompromisszumok révén az im­perialisták gátat emelhetnek a népmozgalom c|é. Az eltávolí­tott egyiptomi kormány külügy. minisztere még a múlt év de. cemberében figyelmeztette Edent, hogy a tömegek elzárták a kormány mögö*t a visszavonulás útját s ha rákényszerftenének valamilyen kompromisszumot, nem tudi«a érvényt szerezni neki. Az imperialisták figyelmét nem kerülhette el, hogy az; egyiptomi eseményekben a kez­deményező erő a tömegekből árad. Az angolok felismerték, hogy az egyiptomi események, ben a döntő fordulat nem akkor következett be, amikor a kairói kormány felmondta az angol, egyiptomi szerződést, hanem ak­kor, amikor nyomban a szerző" dès felmondása után a csatorna, övezet hetvenezer munkása sa. ját elhatározásából sztrájkba- lépott és ezzel olyan nyomatekot adott a kormány lépesének, ami eleve elzárta a kompromisszu­mok útját. ,,A Szerződés fel. mondása — írja Tierre Courtade a rHumanitében — hatástalan diplomáciai lépés maradt volna, ha a munkásosztály nem avat. kozik be elhatározó módon az eseményekbe.” AZ angolok na­gyon jól ismerik Egyiptom és Szudán dolgozó tömegeinek álha- tatos harcát hazájuk független. Bégének kivívásáért. Ez a küzd«', lem, amely húsz éve lankadatlan erővel folyik, do különösen 1915. óta ölt egyre élesebb formákat, százait adta a vértanúknak, akik az angol és az egyiptomi rendőrük golyóitól hullottak el. Most, hogy Egyiptomot és ÉSzak-Afrika többi leigázott or. szagát az angol .amerikai-francia gyarmatosítók háborús terveik bázisául akarják felhasználni —. ez a hazafias küzdelem összeol­vadt a békéért folyó küzdelem­mel. Egyiptom és Tunisz népé­nek megmozdulása nemcsak a gyarmati rendszer elleni hatal­mas tiltakozás, hanem éles szembefordulás a® imperialisták háborús politikájával. Ezek az elnyomott népek megértették, hogy nemzeti szabadságuk ügye és a béke ügye elválaszthatni, fanul összeforrott abban a küz­delemben, amely a Szovjetunió vezetésével a béketábor foly­tat az imperialisták ellen, a béke megvédéséért és az el"yo. mott gyarmati népek felszabadj', fásáért. Fokozódó elégedetlenség Angliában a Omrchill-liormány gazdasági politikája miatt Az angol pénzügyminiszter bejelentése új „gazdasági intéz, kedésekkel” kapcsolatban, ame­lyek a dolgozók életszínvonalá­nak további romlására vezetnek. Anglia lakosságának széles kö­reiben egyre élesebb tiltakozást vált. hi. A 650.000 tagot képvi. selö londoni Szakszervezeti Ta­nács nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítéli ezeket, a gazda­sági intézkedéseket. A nyilatko­zat szerint ezek az intézkedések Szándékosan arra irányulnak, hogy növeljék a munkanélküli, ségef, csökkentsék a dolgozók életszínvonalát, hogy tönkrete­gyék az országos egészségvédel' ml rendszert. nwmflm Szovjet ajándék as olasz árvízkárosultaknak A genovai kikötőben nagy tömeg üdvözölte a Tyimirjazev szovjet gőzöst, amely a szovjet nép ajándékát jutatta ei az északolaszországi árvíz áljai sújtott és az o(asz imperialista kor. «. mán y által segítség nélkül hagyott olasz dolgozóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents