Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

Áz 1952—53-as tanév iskoláztatási feladatai megyénkben A FÉNY, amely utat mutatott a sötétben l&iott. harcból minden szervezet nek ki kell vennie részét. A to vábfotanulásra jelenikezetekke állandóan kell foglalkozna. A párt- és a tömegszervezetek nép' nevelőinek, az iskolai szülő munkaközösígnck, DISZ.szerve­zetőknek és föléig pedagógusa iáknak fontos feladaia, hogy i továbbtanulásra jelentkezettek­nél a szükséges átirányításokul egyéni meggyőzéssel végrehajt, sá-k és a szülők részéről is biz t ásítsák, hogy a jelentkezettek üjí ~ i az iskolába be is irathoz zónák. Az egyes iskolatípusok megismertetése és megszerette, téso terén helyes kezdeménye­zéssel találkoztunk a kalocsai mezőgazdasági technikumnál amikor tanulmányi kirándulási-;; hívta meg az egyik áKaiáüos is­kola VIII. osztályosait. A látót, lak alapján azonnal tizenöt ta­nuló jelentkezett ;,z iskolába. A* iskoláztatási terv nemcsak a kö­zépiskolákra, hanem az egyete. öleinkre is kiterjed. Fiataljaink szívesen tanulnak tovább, de megyénkben is túlzott jelentke­zés tapasztalható mérnök; és orvosi egyetemek iránt. Ugyan­akkor pl. az Egyetemi Oro-sz Intézetbe, a Pedagógiai Föisko. Iákra, a Jogi Karokra a meg­lévő tervelőirányzatnál jóval ke­vesebben jelentkeztek. Xi t is nagyfokú feivllágo«í|ó munkára van szükség, hisz nekünk nem. csak mérnökök kellenek, meg orvosok, hanem jó tanárok, for­dítók, tolmácsok, jó bírók, jogá­szok is, sit>. Meg Kell ismertei, nünk tanulóifjúságunk előtt az ©gyes pályák szépségeit. Fel kell hivnunk a tanulók fi­gyelmét arra, hogy államunk széleskörű diákotthoni hálózat­tal, menzákkal, tanulószobákkal, ösztöndíjakkal segíti a tanulást, A megyei tanács oktatási ősz. tályán-ak és a járási oktatási cso­portoknak az jskolabizoitságok- knl együtt, tervszerűen kell dől. gozniok az iskoláztatás teljes si­keréért. A megyei tanács okta­tási osztályán külön iskoláz^, iási csoport alakuit. Ez a cso­port irányítja ,,z egész iskoláz­tatási munkát a megyében. Gon. doskodik arról, hogy a tömeg- szervezetek, az egyes iskolák társadalmi bizottságai tevéke­nyen bekapcsolódjanak a felvi. •lágösító munkáiba. Megszervezi az egyes iskolák volt hallgatói részéről a levelező mozgalmat, hogy ezzel is közelebb hozzák az általános iskolákat a* középisko­lákhoz, illetve a középiskolákat az egyetemekhez. Gondoskodik arról, hogy a sajtó is kellőkép­pen foglalkozzék a továbbtanu. iás kérdésével és -tevékeny se­gítséget nyújtson a nehézségek leküzdésében. Pár| szervezeteink irányításá­val és támogatásával minél szé. lesebbkörü és állandó felvilágo­sító munkával küzdünk a jövő tanév iskoláztatási feladatainak maradéktalan teljesítéséért. HORDOS KAROLY, a megyei tanács oktatási osztályának dolgozója. DISZ szervezetünk hibái Milyen hibák gátolják az ifjúság munkáját Iskolánk nagylétszámú DISZ. szervezetei rendelkezik. Az em­ber azt gondolná, hogy egy ilyen szerveseiben csak jó eredmé­nyek születnek. Nálunk azonban valami baj van a DISZ-munkák körül. Nem elég lendületes a munkatempó, bizonyos vontatott, súg jellemzi DISZ-szerv0zetünk életét. Hiába próbál a tit:l<ár jól dolgozni, ha a vezetőség tagjai nem veszik ki részüket erejük­höz képest a. munkából. A leg­többen megelégednek „zzal, hogy résztvesznek a vezetőségi ülése, ken, vagy egyéb megnyilvánulá­sokon, ahol a szervezetet képvi­selni kell és ezzel, véleményük szerint, el is van intézve min. den. A munkák tervszerű szét­osztása körül nincs baj. A ki­adott munkát áiveszik a reszort, felelősök, sőt legtöbbször ők is átadják a® aktíváknak, de azt már nem ellenőrzik eléggé, hogy elvégezték-e a rájuk bízott jel­adatokat. Lássunk néhány pél. dát. Az iskola tanulmányi gra­fikonja már szeptember óta ké­szül, már itt a félév, de még most sincs késé. A tanulmányi felelős kiadta a munkát, az osz. tálytitkárok átvették, de grafi­kon ma sincs. Az iskolánknak elég szép fali­újság táblája van, de legtöbb, szőr üres. A faliújság felelős nem szervezi meg jól az aktívák munkáját, legtöbbször ahhoz az eljáráshoz folyamodik, hogy rá- pa'i'ancsot valamelyik osztályra: írjon két-három cikket. Az cset. leg hosszas könyörgési-e meglrja, ezzel a faliújság két hétre el van intézve. Megszűnt a „Villám” is, pedig a múlt évben igen alkalmasnak bizonyult arra, hogy nap mint . nap rámutasson a hibákra. Szá- - mos ilyen esetet tudnék még i felsorolni, de a fen ff pár példa ■ is elegendő arra> hogy megértse i mindenki: „ DISZ aktívái nkm : végzik kellő lelkesedéssel mun. i hajukat. Kötelesség szerűen csí- . nálnak „valamit”, mert „meg ' keli csinálni”, Az ilyen munka ! aztán egyáltalán nem vívja ki a i dicséretet. Nagy hiba ez nálunk. A fag­■ ság és vezetőség közös feladata, 1 hogy ezeket a hibák„t k(kü-szö. ■ bölje, Amíg ezek n hajok fc.nn- állanák, nem lesz nálunk jó DISZ ■ munka, TÉRJÉK MIHÁLY, állami általános gimnázium II. o. tanulója, Kecskemét. <lett olvasni Mezei István, Szép- irodalmat is d0 érdekelte min* den mii, amely a mezőgazdaság­gal foglalkozik. Kezében könyv: ,’A talaj alapvető tulajdonságai”< MoSf hozta vissza.,„Kihasználom az időt — mondja —, mint lát­ják, elvtársak, még szakiroda.U mat is olvasok. Nehogy ast mondják, mire hazamegyek, hogy Hűtlen fettem mesterségem­hez. Mert csak így tudok szak­képzett trakforisth lenni...” „A- irodalom ázzál js élőbbé hatóerővé válik, ha az emberek közvetlenül cselekvő részesei le, hétnek. Minden színdarab, amit eljátszunk, vers, amit elszava­lunk, közelebb hoiza az értelem­hez, a világosáéhoz,” Lőrinc* Zoltán törzsőrmester elvtárs kul­túr felelős mondja', ezeket. ami. ko,- elmondja, miért végzik a« elvtársak örömmel a kultúr-: munkáf. „Leleményesek itt az j emb0rek. Most, szinte a semmi- ) bői egy kulfürautöf, építünk. Es­ténként beszámolnak az elvtár. sak: menyire halódtak. Minden nap elkészül valami rajta. Vetí­tőgépet viszünk magunkkal, ki­megyünk majd a termelőszövet­kezetekbe, tanyaközpontokba, a falvakba. No, de emellett darabokat is tanulunk. Héf egy- felvonásos daraboti próbálnak a* egységünknél és a, Magyar-Szov- j0t Barátság Hónapjában bemu. tatjuk Szimonov: „Legény a tal­pún” című színdarabját. Gondol tünk arra is, hogy elmegyünk vele SstdUnvárosba” Az irodalom új barátai Olvasó katonák között Kiskunfélegyházán A FÜSTBEMENT TERV Az ifjúság kényszermunkára való mozgósításával és egyéb erőszakos eszközökkel sem sikerült 3 titóistáknak befejezni a Banja Luka.Doboj stratégiai útvonal építését. A nagy lárma után, amit az útvonal építőinek .,roham­munkájáról” csaptak a titóisták, ma már kénytelenek beismerni, hogy az útvonal csak a jövő évben készül el. Egy évvel később, mint ahogyan azt tervezték... Az útvonal építésének terve elsősorban azért esett kútba, mert az ifjúság 70 százaléka megtagadta részvételét a munká­ban. Másrészt azért bukót; meg a terv, mert azok az iijak, aki. két a titóisták erőszakkal elhajtottak a munkára, minden mó­don akadályozzák és szabotálják az építést. Ötéves (érvünk sikeres meg. valósításához a szakemberek tíz' ezreire, mérnökökre, orvosokra, mezőgazdászokra, pedagógusok­ra, műszaki közép, é« felső- káderek ezreire van szüksé­günk, Ezek ja-vaj-észét középis­koláink és egyetemeink képezik ki. Közoktatásügyi kormányza. , lünk egyik jegfontosabb feladata az elkövetkezendő hóapnokiban, hogy a szakember utánpótlásun­kat az 1952—53-as tanévre biz. tcsrsa: közép- és főiskoláink, egyetemeink Padjait minél főút munkás és dolgozó parasat szár. mazású tanulóval |öltse meg. Tanügyigazgatás; szerveink az előkészítő munkát már december hót folyamán megkezdték. Az általános isko­lák VIII. osztályában és a közép­iskolák utolsó évfolyamán c-lö/.e. tes felméréseket végeztek annak megállapítására, milyen pályák iránt érdeklődnek legjobban a fiataljaink. Az eredmények azt mutatják, hogy elég nagy arány­talanság áh fenn a tanulók spontán irányulása és népgaz­daságunk szakember szüksé-gle. te; között. Megyei viszonylatban különö­sen nagyfokú lemaradás mutat­kozik a mezőgazdasági technika, mohba való jelentkezéseknél. Az ebbe az iskolatípusba előirány­zott taunlólétszámnak csak a fele jelentkezett. Lehetetlen ész­re nem venni ezen a téren az ellenség kezét. Az ellenség na. gyón jól tudJa. hogy egész szo­cialista fejlődésünk milyen dön­tő mértékben függ mezőgazda, ságunk terméshozamának növe­lésétől, mezőgazdasági szakem. bere;nk számától és felkészült, «égétől Ezért igyekszik lebe­szélni fiataljainkat a mezőgazda­sági technikumban való tanulás, ról azzal a hazug híreszteléssel, hogy o;t csak fejni meg kapálni tanítják a tanulókat, ezt Pedig iskolán kívül is meg lehet ta­nulni. Az általános gimnáziumok felé sem kielégítő még a mun­kás és paraszt®zármazású tanú. lóik érdeklődése. Fel kelt hív­nunk a szülők figyelmét arra, hogy ez az iskola készít elő el­sősorban az egyetemi továbbia_ müás>ra és éppen, ezért a mun­kás- és parasztszármazású ta. nulók legjavának itt Keli tanul­mányait folytatnia. Megyénk egyébként a jövő tanévben új általános gimnáziummal gy«ra. podik, mert ősszel két osztállyal már megnyílik a kiskőrösi gim­názium. . Leánytanulóink érdeklődését fokozni kell az ipari techniku­mok felé. A kiskunhalasi magas, építőipari technikumba pl. 70 leánytanulóra van szükség, de alig fele jelentkezett. Iskoláinkat elsősorban mun­kás és doigazóparaszt szárma­zású tanulókkal kell benépesí. temünk. Ezt követeli meg tőlünk népi demokráciánk államhatal­mának megerősítése, a munkás- parasztszövetgég további meg. szilárdítása. Természetesen ez nem jelenti, hogy a dolgozó ér­telmiségi gzülők gyermekei elöl elzárjuk a továbbtanulás útját. Ellenkezőleg. Főleg a pedagó­gus és a müszaki értelmiség jól tanuló gyermeke; előtt a to. vábbtamulás minden tehetősége bjziosítva van. Az iskoláztatás sikeréért foly­Tíz éve múlt... Kegyetlenül hideg volt a, tói. A nyomor a várps torkát szo­rongatta. A halkan suhanó luxusautók előtt rongyokba burkolt munkások takarították a havat, a, munkások és parasztok aita. ián kis cédulákkal kopogtatott a postás, hirüladva, hogy fiuk a fronton eleseft a bankárok és tőzsdések os&talékáinak védelmé­ben. A palotákban éppen farsangra, készülődtek és pezsgőt ho­zattak ládaszámra. 1912 tele. Iszonyatos tél volt, í3 a fasiszta sajtó bértoílnokaj naponta feltálalták válogatott hazugságaikat, hogy leplezzék a munkások előtt megcsúfolásaikat, gyötrelmeiket, Fellapoztuk a régi újságokat. Lássuk hát, mir őr írtak?. Az Esti Újság január 10-i számában cikket közöl — « bál. rendezésről. „Közönséges polgárember nem is hisk, hogy a bál­rendezés milyen bonyolult feladat. A bálelnök minden éjjel „tár­saságban” van, táncolnia kell, napon la ncgy-öf vizitet bonyolít le, megeszik föménteien szanliniás szendvicset.. J” Az Esti Uj. ság január 20-i száma arcátlanul dicsekszik azZaR hogy a „köz­ségi takarékpénzyir igazgatósága ma kiadott jelentésében beszá­mol arról, hogy a nyerescg {öbb mint 20 százalékkal emelkedett. Kövérre híztak a bankárok, tele zsebelték magukA a fasiszta háborún. De az Uj Magyarság cikke mindezt megpróbálja „láthatót. lanttá” tenni. Közli Antal István igazságügyi államtitkár beszé­dét, aki elmondta: „A kormány erős és igazságos kézzel gondos­kodik arról, hogy az elkerülhetetlen megpróbáltatásokból a nem­zőt minden rétege egyformán kivegye részét és k nélkülözések tekintetében ne legyenek jobban vagy kevésbbé jobban igénybe, vett csoportok.” 8 hogy minderről hogyan gondoskodik ez a* „igazságos” kormány, arról hírt ad ugyanebben a\ számban egy kis eldugott jelentés: ,,Virágh Ferenc pécsi püspök a pécsi Jó­tékony Nöegyiet szegényeinek pénzbeli adományéin kívül 100 kilogramm fejeskáposztát, 10 kilogramm kelkáposztát, 100 kg vöröshagymá t, 50 kilogramm ve gyeszöldségei és 50 kilogramm céklát adományozott” — „Csütörtök reggel a Corvin-tér 8, sz. házzai szemben — írja az Uj Magyarság másik 'híre — a bu­dai vigadó épületénél lévő homoktárolófülkében híjrom munka». külsejű férfi holttestére bukkantak. A rendőri bizottság megál­lapította, hogy mindhárman hómunkások, akik szerdán a ho- mokfárolóban húzódtak meg éjs'Síkára és reggelre holtan találták őket És február 1-én, ebben a szörnyűséges sötétségben felgyul. ladt a fénysugár; Megjelent a párt lapja: a Szabgd Nép. S az első szám már erős, hatalmas segítője léff annak a hajónak, melyet a Párt vívott a dolgozók jobb életfeltételeiért, a szabadságért, Cikket közöl a, többi osztályokkal valló együtt, működéséről, n mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok nyomoráról, nz osztályharc és nemzeti harc összefüggéseiről, a munkásegységről. „... Osztályharcot hirdetünk... a bérek feli emeléséért, á drágaság ellen, a jobb ellátásért... Minél több üzemben indítunk bérharcot, minél több üzemben ' követeljük a munkások élelemmel, ruhával, szükségleti cikkekkel való ellá­tását... annál több iesz a kenyerünk, a szabadságunk, annál szé. lescbb less a f>ontunk...” A Szabad Nép beszámol azokról a harcokról, melyeket a dolgozók vívnak nz üzemekben. ,,A famunkások (asztalosok) sorozatos bérmozgalmakkal egy pengő fölé emelték az órabére­ket. A kőművesek mozgalmainak eredménye, hogy órabérük 1.2Ô, 1.50 pengőin emelkedett... Kisebb arányú béremeléseket ér­lek cl az elmúlt hónapokban egyes vasüzemekben) a szabók, a kesztyűsök, az ezüst művesek.” Munkáséveteket közöl a Szabad Nép. ,,Lapunk súlya és ereje megsokszorozódik, ha hű tükre lösz mindannak, ami a dől. gőzök körében történik. Ezt pedfg úgy érhetjük ej, ha komo­lyan vállaljuk a feladatot: Minden elvtárs a Szabad Nép mun. katársa.” Most fiz év múltán a Szabad Nép levelezőinek utódai ültek összo országos konferenciára. Becsület és tisztesig a bolsevik sajtó levelezőjének lenni, olyan sajtóénak, melyhek a hősi múltú Szabad Nép is tartozik. Kiskunfélegyháza — a múlt­ban tespedt, poros, nyomasztó hangulatú kisváros — ma lüktetc életet él. Ide is új életet hozott a terv. Ez a jellegzetes paraszti város megelevenedik a tßrv nyo- vián. Gyára épült, utcáit autó. busz járja., m<l már múzeum épí­tésére is gondolnak, Peföji gp- jának régi mészárszékét újjá­építik, a ház múzeum és könyv, tár l6sz. Ebben a házban nevel­kedett az egykori „székálló le­gény” fia, akiért n múltban, iSaz, csak virtusból, de annyit versen­gett Kiskunfélegyháza és Kiskö. lös. Ma már csak mosolyognak a vitákon, Petőfiért ma már nem kell versengeni, ö ma min­denkié, a népé. De a félegyhá­ziak büszkeségének ma új for­rása van: a néphadsereg. Dicse, kedve mondják: „A mi katoná­ink”. .. A város nagy fia lanttal és karddal kezében érezte harcos­nak, embernek önmagát. Mi, ahogy a laktanyában elnézzük a könyvtár zsúfolt polcait, a meg­viselt könyveket, a.melyek arról beszélnek: sok kézen jutottak keresztül, látjuk, hogy a leöltö vágyó/ itt a néphadsereg meg. valósítja. „Müveit katona” — eb­ben a két szóban is összefoglal­hatjuk a&t az óriási különbséget, amely a mi hadseregünket fl.s el­- nyomó hadseregektől megkiilön. i bözf.eti. 5 Szombaton különösen sokan l keresik fel a könyvtárat. Jutási i Tibor szukaszvezetö elvtárs Ejo­■ dorov „Partizánok élén” című , könyvét, Szömörei Ferenc elviár $- ,,Egy szovjef tisZf. naplója”-f oh- vasia el és hozza vissza■ He ha ■ a könyvtár kölcsönzési naplóját . olvassuk, abból is láthatjuk, hogy ■ szorgalmasan olvasnak az elvtár. ■ sak. Az olvasók között sokszor , feltűnik Tarján Béla alhadnagy, . Adám főtörz-sörmester, Mezei . István, Papp Béla elvtársak ne­ve. De nézzük az olvasókat kö­■ zeiebbröl. Markáns, határozott, kemény, ' rokonsZenves arc. A Voioka­■ Utmszki országút Mornlls Uliját képzeltem ilyennek. Osvá/h Bán, ■ dór tiszt, elvtárs a larcali kőbá­nyából került a hadseregbe. 1919- jöl, amióta bekerült, ez a nevelő iskola még keményebbé formál­ta .Külön öröme, hogy anyját, népköztársasági érdeméremmel Hintette ki a nép állama — fiai. ért. Traktorista volt, most tankisid, de nem feledi a földe/. Amikor « traktoron jár{, gyakran hátrate­kintett; ekéje nyomán egyre for­dult a föld és elgondolkozott, hogy lehetne termöbbé, gazda­gabbá tenni Mái otthon eikßz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents