Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-24 / 19. szám

N -f Hogyan akarják nevelni Dávodon az új, szocialista embed, ha nem szólnak hozzá az új kullúra forradalmi szavaival? Egy alkalommal már foglal­koztunk lapunk hasábjain a dá- vodi kuitúrcsopoi’t ügyével. Az elmúlt években kimagasló ered­mények sfüleftek a kuliúru te. rüie;én ebben a községben. A kultúrcsopon lelkes tagjai jobb. nál.jobb műsorokkal szórakoz­tatták a falu dolgozóit. Megin­dult a népi hagyományok gyűj­tése is. Általában pezsgő élet, jól szervezeti tervszerű kultúr, munka folyt. Dávodon. Sajnos, ezekről a'z eredményekről csak múlt időben beszélhetünk. Amikor érdeklődtünk a párt. titkár elV|árs:ó], hogy azó|a mi­lyen újabb eredmények szület­tek, csak lemondó fejcsóválás volt a válasz. Kultúrcisoport? — a kul-:úr- csoport szétesett! Elnémulf dal. pihennek a friss, táncos lá­bak, nem szól már a m.a embe, rének ezernyi problémája n kul. t úrotthon színpadáról. Belső egyenetlenségek künnyü zsák­mánya leit a szépen fejlődő együttes. Nem jobb a helyzet a tömeg oktatás vonalán őem. Eddií egyetlen Szabad Föld Téli Es előadás sem hangzott el. A párt titkár elvtárs azzal védekezem amikor szemére vetettük ezt a nagy hiányosságot, hogy nincs fagy baj. működik a Szülök Is­kolája. A SZFTE előadásaira nincs is szükség, hiszen a Szü­lök Iskolájának azonos a téma. Ilkája. Ez a válasz megadja a feieje- lct arra a kérdésre is, hogy mi­ért Hallgatott el a kül|úra egy­re bátrabb hangja a községben. Nyilván azért, mert sem a párt- vezetőség, sem a fanács nem is. mert a kui;úrforradalmiuik ha. talmas jeleniöségét. Nem látt-a meg benne azt az erőt, amely helyesen irányítva képes a falu egész belső arculatát megvál­toztatni. A válasz azonban csak egyik oldala a dolgoknak. Az igazság másik felét ott kell ke. resnünk, hogy tanfolyamon van Gréczi Lajos tanító. Tanfolyam­ra meni, hogy fejlődjön, tanul­jon. Ifihagyta a községet és azóta egyre szaporodnak a ha. jók a kuliúna frontján. Egy. ideig haldoklóit, sorvadozott a kultúrm-unka, majd rövid szen­vedés után a feledés csendjébe merült. Ha ez így van, akkor kétsze­res a felelőssége a dávodi párt- szervezet és t,anács vezetőin ek, mert azt jelenti, hogy a virág­zás korából felidézels eredmé. nyékben sincs semmi része az említetteknek. Nincs benne sem. ml részük, mert amíg Gréczi Hajós itt volt: volt kultúra; mióta eltávozott; niucs kultúra. Pártunk II. kongresszusán ko­moly. jelentőségteljes ég irány, mutató határozatok születtek. A kuli úrforradalom irányát meghatározó súlyos szavak hangzónak ei Révai elvjárs aj­káról. Egyre nagyobb kulturá­lis eredmények születtek falusi és üzemi kultúrotthonainkban. A kulturális mozgalom tömeg, méreiekben kibontakozón. A dá. vodi tanács-házán és a pártszer­vezetben azonban ruég ma is úgy könyvelik el a szocialista kul­túra ügyét, hogy — „hát igen, szép dolog az, ha a fiatalok tán­colnak. dalolnak, színdarabokat adnak elő. Jól ia es«|t a dicsérő 67.6, amit ezért kaptunk, de az se nagy baj, ha nincs kultúrcso- port. Majd lesz. ha valakinek eszébe jut megmozgatni a dől. got. Ettől még nyugodtan alud. hatunk.” Ne aludjarPk olyan -nyugod­tan a falu vOze/öi. Nem tértiéi­nek napirendre súlyos mulasztá­saik felen. PúHunk politikájá­nál helyezkedik xzembe ag — akár tudatlanul, akár tudatosan — „ki Így gondolkodik, Hogyan akarják éleire «égi. tenl és neve‘ni az új. szocialista ember*, ha nem szólnak hozzá az új élet nyelvin aj kultúra foirpd-'..,! szavaival. Egy lelkes „ spontán kezdeményezésé. Ç.. építve. — látó — ilyen ká­tyúba kerültek. Most n'acs Sen. «-t a faluban. aki kézébe venné a kultúra kormányrúdját. Ezen a bünö6 nem.örödömsé- gen sürgősen változtatni kell. ös_ze kell gyűjteni a falu tét­lenségre kárhoztató; t kultúr, munkásait és okos tanácskozá. son kell megbeszélni velük a bi- bákaj. Uj, lendületes határoza­tokat keli hozni. Távolbatekiníö terveket készíteni, mert az idő sürget és rövidesen sor kerül a komoly felelősségre vonásra ia. Hadd rengjen a színpad desz­kája a táncolok lába alatt, gyűl­jenek össze a falu dolgozói a Szabad Föld Téli Es.ék tanulsá­gos előadásain- Csendüljenek fel a dalok, a csipkelődő rigmusok a kultúrbrigád száján. Hadd hallgassák ;lz élenjárók büszkén a saját jó munkájuk dícséretét és a hátul kullogékkal, a téma. radókkal együtt Szégyenkezzen mindenki, ;k;nek a nem.örö- dömsége és közömbössége ide juttatta Dávod községet. A bajai járás kultúrcsoportjai lelkesen készülnek a járási kultúrversenyre A bajai járás községeinek kultúr csoportjai lelkesen ké­szülnek a járási kultúrverseuy re. A járás 14 színjátszó, 8 tánccsoportja és 4 énekegyüt­tese közül eddig már beneve­zett 6 színjátszó csoport, 4 tánccsoport és 8 énekegyüttes. Vaskút fúvószenckuráuak rész vételét jelentette.be. Az eddig benevezett kultvr- csoportok a bácsbokodi DISZ színjátszó csoportja, a csátaljai állami gazdaság DlSZ-színját- szó- és énekegyüttese, az érsek- csanádi MNDSZ-tánecsoport, a hercegszántói tá, cegyiittes, a délszláv színjátszó-, ének- és tánccsoport, a nagybaracskai DISZ-színjátszó, tánc és ének együttese, a sükösdi DlSZ-szín- játszó csoportja, a széremlei színjátszó csoport és táncegyüt­tes és a felsöszentiváni színját­szó csoport tagjai máris nagy lendülettel készülnek a verse­nyen való részvételükre. A március 9-én megrende­zésre kerülő járási kultúrver- senyt körzeti bemutatók előzik meg. A körzeti bemutatókat Vaskúton, Sükösdön, Felső szentivánon és Nagybaracskán rendezik február 10—17—24 és március 2-án. Az itt megrende­zett bemutatók győztesei vesz nek részt a bajai járási kultúr- versenyen. A kultúrforradalom kiszéle Bitesében jelentős munkát vé geztek eddig Vaskút, Bácsbo kod és Gara kultúrcsoportjai A garai MNDSZ kultűrcsoporf ja nemrégiben mutatta be Csi ky Gergely Ingyenél'jk című szatirikus vígjátékát. A nagy siker híre hamar elterjedt Úgyhogy a gamiaknak Herceg szántín is meg kellett ismételni előadásukat. A siker itt is ősz tályrészül jutott. Bátmonostoron viszont ciha nyagolják a kultúra kérdését. A községben sem színjátszó cso­port, sem tánc- és énekegyüttes nem működik. Dávodon a ta valy szépen szerepelt színjátszó csoport — a vezetés hiányában — felbomlott. Mind a két köz ségben sürgős munka vár kulturmunka életr ekeit cséré és fokozására. Hozzászólás „/I pártfunkcionáriusok és a pártsajtóu című cikkhez „Pártfunkcionáriusaink és a pártsajtó” című cikkhez kívá­nok hozzászólni. A vi|ára felve. tett kérdés eddigi érdektelensé. gét két fényezőben látom. Elő­ször abban, hogy pártfunkcio­náriusaink egy része nem érzi még át kellőleg a kommunista sajtó fontosságát és jelentősé­géi. Másodszor pedig abban, hogy sok még a ,|ennivaló olyan­irányban, hogy megyei lapunkat arra a színvonalra emeljük, hogy maradéktalanul beíölthes. se hivatását. ,yAZ elméié/ mihelyt n törne, gekbe behatol anyagi erővé vá­lik, (Marx). Eg hat(0'ozza meg alapjába» r kommunisfa xJjtá feladaját. A j MdaJ ebből kö­vetkezően; kommunhla elmé­let ferjess-leae, a tömegek fel­világosítása.” Megismertetni a pár;tagságunkkal, de a legszé­lesebb rétegekkel is pártunk el­méletér. politikáját. Megtaníta­ni őkef, a kommunista világ- szemléletre, a dialektikus mate- rializmusra és.anr.ak a gyakor. la;-ban való alkalmazására. A kommunista elmélet -tuda­tosítása; a széles tömegek fel- világosi tás». Céljainkat c^ak a tömegek bevonásává] érhetjük el. Ezért a tömegeket mozgósí­tanunk k<*U ellenségei ellen ví. vott harcára, mozgósítani kell, saját érdeke védelmére, A szé. les néprétegek akkor lesznek ál­dozatra, munkára, harcra ké­szek. ha ]á;ják harcuik célja és ha van vezetőjük. Vezetője pe­dig a Pár* A vezetésnek pedig egyik leghatásosabb eszköze és fegyvere — a saj;ó. A pái'tsaj. tó terjeszti a marxi.lenlni-sztá- linj elméletet, ismerteti az igaz­ságot, visszaver és szétzúz min. den hazug propagandát. A kommunista sajtó vissza kell, hogy tükrözze a párt har­cát. Ismertetnie és segítenie kell ezt a harcot. Elen kell járnia ebben a harcban, elsőnek ke]l a felvetett problémákat a dolgo­zók elé vinnie, hogy így is tá. mogassa és erősítse n párt har­cát. A pártsajtó csak úgy töl-t. heii be hivajását maradéktala­nul, ha nem csak szerkesztői, de levelezői Is ismerik a párt poli­tikáján, programmját. Tudják, mit akar a Párt az adott pilla­natokban. Ismerjék a párt stra­tégiáját. Elméleti és tárgyi is. méreteikkel mindénkor a döntő kérdések felé igazodjanak. Is­meretében legyenek a napi ren­den lévő kérdéseknek. írásukban törekedjenek an-a, hogy mondanivalójukat tömő. ren, világosan, közér.hetően és magyarosan fejezzék ki. Legye­nek lendületesek és tágyilago. sak. „Minél kevexebb politikai fecsegést, .minél több figyelmet a kommunista építömunka leg­egyszerűbb, de eleven ténnyel szemben/’ (Lenjn.) Forduljunk olyan kérdések felé, melytől fejlődésünk, éle­tünk, jövőnk függ. Szüntelenül figyeljük, ’mi éri sérelem a dől. gozó népet, harcoljunk értük, jövőjükéri. A Népújság a munkás és pa­raszt levelezők széles hálózatá. nak kiépí[ésével és a széles dol­gozó tömegek iránymutatója lesz, betöltve a Pártsajtó nemes és magasztos hivatását. EINWILLER FERENC, a bajai I. körzet alapszer- veze,|i titkára. Harcra, építésre, munkára nevet A SZOVJET FILM! í ilmismertetés Sstálindíjas hatalmas filmalkotás a kecskeméti Árpád-moziban Január 28-án lesz a „NAHINOV TENGERNAGY' című történelmi film bemutatója A filmg| a Sztálin-díj első fo. kozaiávai tüntették ki. A fjlm rendezője Pudovkjn és több sze. rcplöje, Személy szerint is meg­kap, ák a film megalkotásáért a Sztáün-díjat. A „Nahinov tengernagy” cl mii [örjénelml film az orosz flot.ának d.cső«é.get szerző nagy orosz hazafi éleiének legjelen­tősebb f,-jeze.é| örökíti meg. a film középpontjában a múlt szá­zad ké[, hatalmas, egész Orosz ország sorsával összefüggő tör­ténelmi esemény áll: a sinope.i tengeri üközet és Szevasz,opol hösies védelma 1854-ben, az angol-francia támadókkal szem­ben. A 19. század közepe táján, nagy küzdelem indul* meg a nagyhatalmak között, a keleti kereskedelmi u.ak birpkáé» Nyuga.; a törökökkel lépett sző vétségre, hogy egyensúlyba hozza hatalmát az egyre erősödő Oroszországgal. Az angoi-francia török szövetségnek nem a cár' Oroszország megsemmisítése volt a célja. Szükségük voi, i feudális Oroszországra. „Euró Pa csendöré”_re — csak arra vi­gyáztak, hegy Orosz.rszág ne , egyen nagyobb hatalomra szer* mint az övék Ha ebből a ver­sengésből Oroszország kerül ki győztesen, felborí(ja az angolok áfa] olyan nagy körül.ekintés- sel fenntartó, t egyensúlyt. A Feke.e. te;igeren állomásozó orosz flo.ta Parancsnoka Nahj. nov tengernagy volt. Nahinov elesett a szevasz opoii Csatában, de haihata-, lan dicsősége fenn­maradt. Ez a dicsőség nemze­dékről nemzedékre száll és még dicsőbb hadite|;ekre szólítja az u.ódoka,. A hős iençernagy alakját Dikij viszi a vaszonra, aki a „Harmadik csapás” és a „Sz.álingrádi csaia” című fil­mekben Sztálin alakját elevení. telte meg Könyvismertetés Gorbatov: Donyeci bányászok Gorbatov regénye az ejső sztálini ötéves terv idejéből, a szocializmus építésének kezdeti stádiumáról szól. Rendkívül ér- dekfeszítö olvasmány. Gorba­tov regényében a szerelem nem válik hatodrangú írói kötelesség gé, hanem valóban azt a szere­pet tölti be, melyet az ember lel. kében és életében elfogta-. Gor­batov alaposan ismeri a bányát. A bányászat minden elemét. Ű maga is a Donyec-medence vidékén született és nevelkedett. A szocialista bánya már nem re- méaytelnül robotoló emberek sö tét, piszkos, földa.atii munkaheT 'ye, hanem a szocialista ipar egyik fontos feltétele, aho] a dolgozók által megbecsült és szeretett bányászok küzdenek az új, bojdog életért. A regény olvasása oiíhatailan érdeklő, dést kéjt a bánya iránt, még olyan embereknél is, akiknek foglalkozás távol áll ettől a szakmától* Ö l ÉVES TERVÜNK: BÉKETERV Rövidesen megjelenik a Mü­veit Nép Könyvkladó kiadásá­ban „ötéves tervünk; béketerv” című könyv. A gyönyörű kiállításban meg­jelenő, grafikonokkal, képekkel illusztrált könyv komoly támo­gatást jelent az agitáciős mun. kában pártfunkejonáriusaink- nak, állami vállasaink vezetői, nek és a népnevelőknek. A könyv részletes ismertetésére még visszatérünk. Beszélgetés N. Tyih.nov, a kiváló író legutóbb egy szovjet kül­döttséggel Pakisztánban járt. E.ményeiröl „Elbeszé­lések Pakisztánról” címmé] könyvet irt, amelyben fel. -|árja az elnyomott pakisz­táni nép szenvedését. Ebből a könyvéből közöljük in kö­vetkező írását. Nyomorúságos agyagkunyhó volt. Nyáron minduntalan szára: agyagdarabkák hullottak az em­ber fejére és vállára, az esős időszakban pedig piszkos Pata­kok csorogtak le „ faflkon s a kunyhó minden pillanatban azsul fenyegetett, hogy lakóira omlik és az egész lakásból csak nedves aűyaghalom marad, semmi más. A szalmutetöt folyton figyelni kellett, hogy idejében megjavít­hassák. A kunyhó belsejében két nyűn nemeztakaró volt leterít, ve, megfakultak az időtől. Edé­nyek hciyett különböző nagyságú konzerves dobozok sorakoztak a pid.ón. — Gondosan kimosták mindegyiket, hiszen a fazekakat, tányérokat, poharakat pótolták. Száraz ^ágyával raklak füzet, így főzték az ebédet, mert más tüzelő nem volt a háznál. Kese­rű, kékeszöld füst àradf a kis tűzhelyből. Képzelni sem lehet olyan ég­bekiáltó szegénységet, ami ift tárul az ember elé. Es így van ebben a viskóban hosszú idő óLa. Az aPyagfalak között reményte­lenül peregnek az éle, napjai, mi hozhat i/t változást? Csak a halál, amikor a takarók, meg a konzerves dobosok gazdája még szükebb agyaggödörbe ke­rül, s ezzel minden befejeződik... A gazda gyermekei fdgranyi. top, -í-eaundi néztek rank. Eb­ben, g. viskóban még nem láttak, nem olvastak könyvet, látogatá­sunk olyan volt a gyermekek szemében, mint valami szép me­se, vagy egy fakir bűvészmutat­ványa, Amikor beléptem a kunyhó mélyébe, a falon arcképet pil­lantottam meg. A sarokban sö. téf vo.t. Gyufát kelie.it gyújta­nom, hogy kivChessem, kit áb­rázol. A csupasz falon Sztálin élvtárs újságból kivágott képe függött. Csodálatos és váratlan volt. —• Megkérdeztem a kunyhó gazdá­ját: — Honnan vetted ezt a képet 7 Az idős, félig meztelen pa­kisztáni az üdvözlés jeléül vé­gigsimította szakállát, majd, lassan így felelt: — Ez Sztálin elvtárs fény. képe... Az Jmroz” újságból vágtam ki... — Azf tudom, kinek a fény­képe. I)c mondd csak; olvasol vjágot / Tudsz egyáltalán írni, olvasnif — Nem — felelt a pakis}~ ídni — nem tudok. Nem tudom, elolvasni az újság betűit, csak úgy mondják el, hogy mpöl írnak... De tudom, hogy kicso­da Sztálin és beszélgetek is vele! — Hogyan ? — Amikor nagyon nehéz az élet, elmondom: „Látód, hogyan élünk? Hát szabad, hogy em­berek így éljenek?” Erre ö így válaszol: ,Hatom és tudom. Még egy kis idő és minden máskép, pen lesz!” Én így szólok: nHi- s-ek, mert, ha nem hinnék, már régen végeztem volna ezzel a nyomorult élettől!” A gyermekekre mutatva, hoz- Ä(i/eszj; — Hiszem, hogy ők egészen másképpen élnek majd..., Égé« izén másképpen. *.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents