Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-23 / 18. szám
Lelkes hangulatban íoíyt le termelő- szövetkezeteink és gépállomásaink dolgozóinak megyei munkaértekezlete S2*bó István elvtárs beszámolója uián lelkes hozzászólások következtek. Mint a csatorna zsi. lipjének a megnyitása után a víz, úgy öntöttek a szavak a hozzászólók ajkáról. Számos eredményt. problémát és hiányosságot vetetlek fel. Főként a munkafegyelem megszilárdításáról esett sok szó. Vizmeg' Balázs Dusnokról elmondotta, hogy az országos tanácskozás előtt a terméöszövet- kezetben bizony nagyon gyengén állt a munkafegyelem, ö résztvett a tanácskozáson és elhatározta, hogy a munkafegyelem megszilárdítását tűzi ki célul, mint a csoport megerösí lésének egyik legfontosabb fei adatát. Bár voltak eredményei a csoportnak, a laza munkafegyelem azonban sok kárt oko zott. 80 dolgozó közül 40—45 végzett munkát, ezért van mint. egy 35 mázsa gyapotgubó még ma is a termelőszövetkezet padlásán, fejtotlenül. A jövőben a legszigorúbb intézkedéseket hozzák a munkafegyelem megbontóival szemben, mert ezek már eddig is igen sok kárt okoztak a termelőszövetkezet, nek. A munkufegjelem lazasága badság termelőcsoport párt- titkára elmondotta, hogy 90 tagból alig 60-an dolgoztak A hiányzók miatt a becsületes tagok sem tudták magukat utólérni a munkában. A másik fontos kérdés, amo’.y- lyel foglalkoztak a hozzászólók a hajósi József Attila termelő- csoportnál is hatalmas károkat okozott, mint azt Várhelyi Fái, a termelöcsoport agronómusa elmondotta. A hanyagok miatt nem tudták te'jesíteni termelési tervüket és súlyos veszteséggel zárult az évi mérlegük. Csornák Imréné, a dávodi Sza_ ax állammal szembeni kötelezettségek teljesítése. Ezzel kapcsolatban nagyon értékes hozzászóósa volt Papp Hiháiy országgyűlési képviselőnek, a kiskunfélegyházi Vörös Osillag termelőszövetkezet elnökének. Elmondotta, hogy csoporttagjainak legnagyobb része állandóan azt számolgatta, hogy mennyi esik egy-egy munkaegységre, mennyi jövedelemhez fognak majd jutni, de arra egyáltalán nem gondoltak, hogy az állammal szemben is vannak kötelezettségeik. Mikor a gabonabeadásnak eleget tettek termelőszövetkezeteink, úgy gondolták, hogy már több kötelezettségük nincs. Elfeledkeztek a tojás-, zsír- és a húsbeadásról. A jövőben ennek az állapotnak meg kell szűnnie és termelőszövetkezeteink az ái.ammal szem. beni kötelezettségük minden részletét teljesítsék, (Végh József, a hóddunapusz- tat termelöcsoport elnöke szintén az állami fegyelemről szót. Elmondotta, hogy van olyan ter- melöcsoportlag, amely azt gondolja, hogy mivel ö termelőszövetkezetben van, neki nem olyan fontos kötelezettség Bz állammal szembeni kötelezettség teljesítése, mint az egyéni gazdálkodóknak. Ezek a tagok nagyon tévednek, mert a termelöcsoport tagjainak az állami fegyelem betartásában is é en keli járni. Különösen lent a déli határszélen, Titóék szomszédságában. Többen foglalkoztak a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek megerősítésével. Várhelyi Pál, a hajósi József Attila részéröl rámutatott arra, hogy elsősorban a pártszervezet megerősítése szükséges ahhoz, hogy a munka megjavuljon. Borbás Lajosné elvtársnö, a kiskunhalast Vörös Szikra termelőszövetkezet párttltkára 6zintén rámutatott, hogy milyen jelentős hibák származnak abból, hogy a pártszervezet nem ellen, őrizte a munkát és nem segítette a csoportot. A pártszervezet vezetősége jóformán pártmunkát sem végzett. Ezért fordulhatott elő az, hogy ag elnököt, aki iskolán voit, a távolié lében leváltották és helyette olyant választottak meg, aki nem méltó arm, hogy a csoport ügyeit intézze. Szűcs István elvtárs, a fülöp- száilási Dózsa termelőszövetkezet elnöke pedig elmondotta, hogy a pártszervezet eddigi jó munkájának köszönhetik eredményeiket. A pártszervezet munkája segítette elő a munkafegye. lem megszilárdítását. Sok szó esett az új termelési módszerek bevezetéséről. A flllöpSzállási Dózsa termelőszövetkezetben felszólaló sprint a kukorica négyzetes veté. sével 4 mázsával többet nyertek holdanként, már a tavalyi évben. Az idén már a kenyérgabonát is keresztbe vetik. Elmondotta a hozzászóló, hogy a szovjet ta pasztalatok felhasználása megsokszorozta a szövetkezet jövedelmét. Szabadít Elek, a vaskúti Dózsa termelőcsoport agronómusa elmondotta, hogy a szovjet tapasztalatok nyomán a háromszori fejés bevezetésével és az egyedi takarmányozással, a fejési átlagot napi 6 Iker. röl 9 literre emelték tehenenként. A munka jobb megszervezéséről is sokat beszéltek a hozzászólók Számos termelőszövetkezetben megvalósították már t\z országos tanácskozás felhívása;. Létrehozták az önálló bri. gúdokat, munkacsapatokat és Jegyzőkönyvileg átadták részükre a területet a gazdasági felszereléssel együtt, mint például a fUiöpszállási Dózsában, vagy pedig Bállá Ferenc elvtárs beszámolója szerint a kecskeméti Dózsa termelőszövetkezetben. A gépállomások részéről számos hozzászóló foglalkozott u termelőszövetkezetek és n gépállomások közötti kapcsolatokról. Bencslk Ilona elvtársnö, a páhj gépállomás vezetője elmondotta, hogy az új szerződés, amelyet a termelőszövetkezetekkel kötnek, előírja, hogy a gépá'lomá- sok idejében elvégezzék a munkát és hogy a termelőszövetkezeteknek a megfelelő munkaerő; biztosítani kell. A termelőszövetkezeteket, amelyek hozzájuk tartoztak, azzal támogatták már tavaly is, hogy a csépiést és be. takarítást segítették. Ebben az évben még fokozottabban működnek együtt majd a termelő- szövetkezetekkel. Sajnos, ezen a téren egyes termelöszövetke- zeteknel hiányosság tapasztalható és vannak olyan csoportok, amelyek kereken megtagadták, hogy a gépállomásnak munkaerőt adjanak. Tóth János, a kunszentmtklósi gépállomás politikai vezetője árrá- beszélt hogy 3, gépállomás vezetőségének jobban kelj ellen, őrizni és segíteni a traktorosok munkáját. Többet törőd,{ének a trakto. rosok életkörülményeivel, a szállásokon biztosítsák nekik a tisztálkodási lehetőségeket és meleg ételről ]s gondo3kodja nak. Elmondotta, hogy ö maga is traktoros volt és tudja, mit Jelent az, ha az embernek napokig nincs meleg étel a szájában és tisztálkodni sem tud. Ha a gépállomások vezetői ezt megfogadják, számíthatnak arra, hogy a munkafegyelem megjavul. Mészáros István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának gépállomáscsoport, vezetője rámutatott arra, hogy a gépállomásokon eddig fennálló hiányosságokért, különösen a munkafegyelem terültén, elsősorban ök a felelősek. A jövőben arra törekednek, hogy Rákosi elvtárs szavai szerin olyan légkört alakítsanak ki a gépállomásokon is, amelyben a munkukerüiés Szégyen és gyalázat. Nem egy hozzászóló megbírálta a megyei tárnicsot ts, hogy nem ad elegendő segítséget és támogatást a termelj csoportok megerősítésére. Elő-, tör dúl, hogy a beküldött igény/ léseket csak későn intézik el. Erről beszélt Nagy Zsigmond a harcai Lenin termelőszövetkezetből. Keserű János elviárs, a földművelésügyi minisztérium főosztályának kiküldötte három kérdésről beszélt. Először is az új növénytermesztési é# állattenyésztési módszerek bevezetését vetette fel. A másik kérdés a tanulás volt. így kell a legtöbb nehézsége:. leküzdeni a maradiság és az ejlenséges kártevés területén. Megemlítette, hogy a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a Dózsa termelőszövetkezet nem fogadott el egy most végzett fiatal agronómust. A harmadik probléma, melyet megemlített az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal valö szoros kapcsolat. Erről .keveset beszéltek u hozzászólók. Ez pedig igen fontos kérdés, mert Sztálin eivtárs azt mondotta, hogy a ma még egyénileg gazdálkodó parasztokat úgy keli. tekinteni, mint a holnapi termelőszövetkezeti tagokat. Közelebb kell tehát hozni a dolgozó parasztokat a ter- meiöszövetkezetekhcz, mert ezzel i3 előbbre viszi a megye a ozoeializmus építését, azért is, mert akkor szívesebben lépnek be a termelőszövetkezetbe. Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság átkára a munkafegyelemmel és az eddig elért eredményekkel kapcsolatban szóit hozzá. A hozzászóló elvtársak teljes joggá éles bírálatban részesítették a termelő- csoportoknál és a gépállomásoknál lévő naplopókat, a munkafegyelem megsértőit, mint olyanokat, akik a fejlődésnek gátlói — mondotta. A laza munkafegyelem hatalmas károkat okozott egyes termelőszövetkezeteknél. Megyénkben úgy próbál tűk megoldani a laza munkafegyelemmel kapcsodban előállott munkaerőhiányt, hogy segítséget küldtünk a termelőszövetkezeteknek. Ez nem helyes megoldás, mert ezzel a betegségen nem segítettünk. A jánoshalmi Uj Alkotmány terme.öszöveikezetnél például előfordult, hogy amikor a dolgozók segíteni menteit, ak-, Az amerikai nagytőkések így okoskodnak: mi szívesen pénzeljük a fasiszta terrorszervezeteket és nem zárkózunk el az elöl sem, hogy ezt a szándé. kunkat törvénybe iktassuk. De miért csak ml? Hátinak más pénzforrások Is. A fasizmus egész története amellett bizonyít, hogy a múltban számos bőven csörgedező lorrásból merítettek anyagi erőt a fasiszta vállalkozók. Lehetőséget keli teremteni a régi források megnyitására. Azoknak a kormányoknál«, amelyek céljainkkal egyetértenek cs elfogadják támogatásunkat úgy politikai, mint gazdasági téren, — a „kölcsö. nős biztonság" elvét meg kell tanu|niok helyesen értelmezni. Kölcsönös biztonságról van szó, tehát nem lehet egyoldalúan Amerikára hárítani a fasizmus aktivizálásával járó pénzügyi terheket. Mindenkinek vissza keli adni vagyonát, akiről múltbeli tevékenysége és jelenlegi érdekei alapján feltehető, hogy régi ideáljához nrm lehet hűtlen, akiben tehát megvan a készség, hogy áldozatokat hozzon a fasizmus feltámasztása érdeké, ben. Igazságtalanság, hogy Krupp visszakapta a vagyonát és Starhemberg nem. Mi mindig szembenállót tunk a hitlertzmus- sai — mondják a Wall Sreet politikusai —. mert monopolizálni akarta a fasizmust. Ezt /íiem tűrhettük és nem is türMiért adják vissza Starhemberg vagyonát? jük el. Nekünk az a nézetünk, hogy minden ország fasisztáinak joguk van ahhoz, hogy terrorakciókat fejtsenek ki a háborús politika érdekében. A fasizmus Nyugat-Németországbnn már szépen fejlődik. Meg kell adni a lehetőséget a többi országok fasisztáinak is a fejlődésre. Itt van ez a derék Starhemberg, semmiben sem különbözik a náciktól, csak abban, hogy ö nem nagynéniét fasizmust akart a múltban, hanem speciális osztrák fasizmust. Terrorszervezete, a Heimwehr bebizonyította, hogy semmiben, sem mun. kásüldözésben, sem töineggyll- kosságok rendezésében nem ma. radt el az SA és az SS mögött. Neki tehát ugyanolyan joga van, hogy részt vegyen Európa fa- sizálásában, mint Kruppnak é* n német tábornokoknak. Módot kell adni neki ahhoz, hogy mesterségét folytathassa. Ehhez a mesterséghez > alaptőke kell. Ez az amerikai okoskodás hatott az osztrák közigazgatási bíróságra, amikor úgy döntött, hogy Starhemberg hercegnek vissza kell adni a vagyonát, amely 18 kastélyon kívül 8504 hektárnyi földterületet jelent, amiből Alsó-Ausztria ban 3417 hektár van. ebből 800 hektár szántóföld, 58 hektár szőlő é* 3500 hektár erdő, Felső- Ausztriában 5147 hektár, ebből 478 hektár szántóföld és kerek 4700 hektár erdő. A bácsborsódi állami gazdaság dolgozói a munkafegyelem megszilárdításáért A bácsborsodi állami gazda, ság üzemi értekezletén a dől. gezők megvitatták Rákosi elvtára november 30-án elhangzott beszédéi. A hozzászólásokból sűrűn hangzottak fel az elítélő Szavak a munkakerülők és az igazolatlanul távolmaradók el-, len. akik fékező! és bomlasztói a tcrvszerü munka eredményessé, gének. Bírá Vince brigádveze|ö ezért javasolta, hogy a brigades munkacsapatvezetők együttesen vegyék fel -, harcot, a munkafegyelem lázi tói és a lógósok elten. Mû thé László agfOnómus is a munkafegyelem megszilárdítását sürgette. Be>ec Ferenc a munkafegye. lem lazaságából eredő hiányos, ságnak emlí|i fel a gyapbiátvé- teinél megmutatkozó késedéi- mcskedést. A dolgozók ezütán megfogadták, hogy az élenjáró dolgozók példamutatását, fogják követni. Kiss Erzsébetét és Kflsinci Máriáét. Mindketten munkájuk mennyiségi és minőségi teljesítésével 10—10 mázsa gyapotot szedtek a szovjet gyapotszedési 'tapasztalatok alkalmazásával. Méljó elismerésül a gazdaság egy-egy kerékpárral ajándékozta meg őket. Megkezdődött a tanítás a miskolci Műszaki Egyetemen Miskolcon már’ második éve építik 150 hold területen az új Műszaki Egyetemet. A hatalmas egyetemi épületben 12, egyenként fŰO—300 személy befogadására alkalmas előadóterem, több mint 150 tanulóköri helyiség, korszerű kémiai és fizikai laboratóriumok lesznek. Bár aa egyetem csak 1953-ben épül fel teljesen, a tanítás már megkezdődött. Egy hagy előadóterem g több fizikai jaboratórium már elkészült. kor a szövetkezet tagjai búcsúra. távoztak. Most a tavaszi munkára való előkészület megköveteli, hogy rendezzük sorainkat és megszilárdítsuk a munkafegyelmet. Ne felejtsük el, hogy megyénkben nem kevesebb, mint félmillió hold földön kell elvégezni a tavaszi vetést. A jól végzett munkának megtesz az az eredménye, hogy termelőszövetkezeteink nemcsak minőségben, hanem mennyiségben is növekedni fognak. Gura községben például két-liárom hét leforgása alatt számos új termelőcsoport alakult. Az értekezlet lelkeshangú táviratot küldött Rákosi elvtúrsnak, amelyben koma'y vállalásokat tettek megyénk termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak dolgozói, a termelőszövetkezetek és gépállomások megerősítésére, valamint a tavaszi mezőgazda- sági munkák idejében való elvégzésére. Az értekezleten számos vállalás hangzott e| Rákost elvtárs 60. születésnapjára. amellyel lelkesedésüket és szefetetüket felezték ki dolgozóink, népünk szeretett vezére iránt így például a fülöpszállási Dózsa termelőszövetkezet részéről Reilo Géza, a vaskúti tanács elnöke a termelőszövetkezeti község nevében vállalta, hogy 5000 gyümölcsfát ültetnek március 9-ig. A [felszólalók kérték a gépállomásokat és termelőszövetkezeteket, hogy csatlakozzanak vállalásaikhoz. Az értekezlet Sarok Antal elvtárs zárószavaival ért véget. Rámutatott arra, hogy ez az értekezlet lelkes és aktív volt. Felhívta a figyelmet, hogy a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozói minden erővel készüljenek fei a tavaszi munkákra. Le kell mosnunk a szégyent, amely ] a múlt évben érte megyénket, mert az őszi mezőgazdasági munkákban az utolsók között kullogtunk. Harcoljanak a termelőszövetkezetek és gépállomások a megyei párt- bizottság vándorsáskájáért, a munka jobb megszervezésével és a munkafegyelem megszilárdításával. Az értekezlet lelkes hangulatban folyt le. A jelenlévők többször éjtelték pártunkat és népünk nagy vezetőjét, Rákosi elvtársat és a béketábor őrét: a nagy Sztálint. Az értekezleten elhangzottak hatalmas segitsé. get nyújtottak a részvevőknek a további munkához.
