Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-22 / 17. szám
Tei*inclősz«W'efkereteink cs gépállomásaink eddigi hatalmas fejlődéséiül és mcgszilárditá« suk feladatairól tárgyaltak megyénk termelő- csoportjainak és gépállomásainak munkaértekezletén Vasárnap délelőtt a Ka/ona József gimnázium feldíszíti magytétmébén összejöttek megyénk icrmciös-.öve/keneté inch és gépállomásainak élenjáró dolgozóihogy megbeszéljek az országos tanácskozás appián előttük álló feladatokat és visszate. kincsének az eddig végzett munkára. Az új magyar falu képviselői jöttek öséíe, olyan emberek, akik munkájukkal bizonyították be, hogy milyen nagyszerű eredményeket biztosit az ö»«- szefogás, a nagyütemi gazdálkodás. Az elnökségben helyet foglaltak: a megyei pártbizottság képviselői, a földművelésügyi minisztérium termelöszövetke, ~eti főosztályának kiküldő! te, a, megyei tanács tagjai és szAmos kitüntetett, élenjáró dolgozó. Az értekezleten a beszámoló) Szabó István elvtárs, a megyei tanács einökhelyeiiese mondotta. Rámutatott beszéde elején az első országos .-tanácskozás ó(a eiért eredményekre. Annakidején megyénk szántóterületének még csak 1.3 százalékát rette ki a termelöcsoportok területe. Ebben az időben megyénkben 92 harmadik típusú termelöcsoport volt 1950-es taglétszámmal. Első típusú csoport mindössze csak egy volt 22 taggal. Rákosi elV|árs 1948.as kecskeméti beszéde óta a dolgozó parasztok egyre nagyobb tömegei ismerték fel a nagyüzemi gaz. dájkodás fölényét a nadrágszíj- Parcelláikkal szemben. Pártunk II kongresszusa előtt már megyénk területének 7 és fél S/.á. zalékát tette ki a termelöcsoportok földterülete. Pártunk II kongresszusa nagy lendületet adott a további fejlődésnek. Jelenleg megyénkben 347 termelő, csoport van, 23.750 taggal. A megye összterületének ma 13.1 százalékát feszi ki a termelőszövetkezet jerüleié. A továbbiakban Szabó elvtárs rátér,t arra a döntő támogatás, ra, ameiyet pártunk és álla inunk a gépállomásokon keresztül nyuJiott termelöcsoporfja. inknak A gépállomásaink nagyobb mértékben csak 1950.ben kezdjék meg a 'termelőmunkát a falvakban. Ebben az időben 238 erőgéppel, 38 von.|atóval és 3 tehergépkocsival dolgoztak Iparunk fejlődése, ötéves tervünk második évének sikerei elősegítették, hogy a tavalyi őszi munkálatokhoz már megkétszereződtek az erőgépek Jelenleg megyénkben 30 gépállomás működik. Gépállomása, inkon ma már sok olyan gép van, amely dolgozó parasztjainkat hozzásegít a magasabb fér. tnéfhozam eléréséhez, ilyenek a különböző vetögópek, kuijiváto- rok és ékeknpák, melyek sok ezer darabot, tesznek ki. Gépállomásaink, mint a szó. cializmus építésének bázisai, döntő segítséget adtak p&rusz Ságunknak és fcrmelöcsoportja. inknak a falusi osziályharc győzelmes vitelében. Valamint szervezési és politikai vonalon és a mczögazdaEági szakkérdések, ben. A gépállomások és a termelő- csoportok közötti szorosabb kapcsolat érdekében arra főre. kedjünk már a múlt év végén, bogy gépállomásaink dolgozóit elsősorban a termelőcsoportok bői biztosítsuk. Ennek eredmé «ye az, hogy a gépállomások dolgozóinak több mint. egyliav. ninda a termelőszövetkezetekből került ki. Ezek után Szabó elvtárs felvetette az állami fegyelem kér. déséf a termelőszövetkezeteink felé. Nem tűrhető <az az állapot, hogy például a liísottsertésböl megyei viszonylatban csak 2 százalékot telj estiének csoportjaink. De nem sokkal jobb a hely. z.et a tojásnál és a jejbeadásndl sem. Csoportjaink adtak ugyan be hizottseriést, ds nem a beszolgáltatásra számoltatták át- Az állami fegyelem betartása. ban élenjár a tompái Szabadság termelöcsoport, amely hízot/- sertésböi ’nemcsak hogy ieijesí- iHte beadásit, hanem egy » ni. *tk Csoportnak is kölcsönadóit. A felsőszeni jván; Vörös Csillag termelőszövetkezet szintén példát mutatott, mert kenyergabo. nabeadását 1080 százalékra, tej- beadását 200 százalékra iteljesí- teite. Ezzel szemben y kiskunféiegy_ házi Kossuth termelőszövetkezet kenyérgabonabeadüsáf. csak 80 százalékra, tejbeadását 65 százalékra teljesítette csupán. Búr. gonyábői, élőállatból, tojásból pedig semmit, sem adott be. Ezenkívül még több csoportot fel lehelbe sorolni, amelyek beadási kötelezettségüket még nem teljesítették. Termelőszövetkezeteinknek fe- há| nagy súlyt kell helyezni az állattenyésztésre, mert a gyakorlat szerint a lemaradás leg. inkább az állattenyész|éssel kapcsolatos teljesítésekből -adódik. A továbbiakban n termelöcso. porfek .termelési tervkészítésével foglalkozott. Eddig az vo't a helyzet, hogy a terveket néhá- nyan összeülve nz irodában ké. szí;et(ék el és nem beszélték meg -a csoportútokkal. Nem botiitC'pák fel a terve* brigádokra és munkacsapatokra. A ter. mciési terv: törvény a csoport számává. Mozgósítani ken mln- don érőt, hogy a csoport a tevét necsak -teljesítse, hanem f.úl Is teljesítse. Szabó elV|áre ezu|án beszélt a gépállomások és a terme!öcso portok közötti kapcsolat elmélyítéséről. A gépállomás és a csoportok közölt Össze kell hun. goini „ munkál, meg ke[i kötni mindenütt a szerződést. A szerződés feltételeit pedig be kell 'tartani. Hiányosságként említette meg, hogy termeiöcsoportjaink keveset alkalmazzák a modern nS- rcitec birkái erárápokat, pél. dául a póibeporzást. Pedig a tompái Uj Éléinél 30—35 mázsás kukorlcaátlngierméSf értek el ezzel a módszerrel. Feladatként jelölte meg, hogy a jövőben az állattenyésztés fellendülése ér. dekében át kell férni a sertések expressz hizlalására, a többször; fejesre, a mesterséges borjúnevelésre. Komolyabb gondot kell fordítani a baromfitenyésztésre merf eZ jelenes jövedelme) biztosit a termelőszövetkezeteknek, Arra kell törekedni, hogy ál. la'tállományuk eltartásához a szövetkezetek saját maguk termeljék a 'takarmányt. Meg kell kétszerezni a másodnövények vetését és be kell vezetni a zöld futószalagos termelést. Végül Pedig a szemestakarmányok termelését. Ezzel összefügg, hogy megfelelő férőhelyről is gondoskodjunk nz álla túllő, mányn-ak. Ezután rátért, a munkafegyelemre. Megyénkben „ munka fe- 0Velem hiánya mérhetetlen kárt okozott. A hajósi József Attila termelőszövetkezet 1650 hold földön gazdálkodik. Ebből 220 hold szőlő. Minfegy 300 'tagja van a csoportnak és ebből vál. takozVa 100-nn, 60.an, 30-ao vetfek rész) a munkában. Kuko- rjcaveténüknek csak kisebb ré széf kapálták meg, azt Is csak egyszer, így mintegy 200 holdon csak 5 mázsa ái lagt érmésük volf. Szőlőjüket elhanyagolták és ezért csak két és fél hektót Szüretelték holdanként. 42 hold gyapo[VeLésükről csak 63 mázs;, gyapotot -takarítottak be. így volt ez más növényféleségnéi is, ezért a csoport 235 ezer forint mérlcghiánnyai zárta az el múlt, gazdasági évet. Persze < zárszámadáskor „zok méltatlankodtak a legjobban, akik égés évben a legnagyobb lógósok voltak. a csoport vezetői még int sem értették meg azt, hogy legfontosabb feladat a munkaié, gyelem megszilárdítása, inkább LOO.OOO forint hiteiért futkosnak, hogy az elégedetlenséget megszüntessék és meg tudják tartani azokat, akik azzal fe. uyegetöznelt, hogy kilépnek g csoportból. Több ilyen csopor,of meg le he;ne említeni. Általános jelen ség volt az őszi vetési és beta karí;ási munkák idején, hogy <i csoport tagoknak csak igen kevés százaléka dolgozolt. Honán elhagyták a csoportjukat és néni egyszer a kulákhoz uieatek dől gozni. Nemcsak a termelöcsoportok- núl, de a gépállomásokon is vannak a munkafegyelmet sú lyosan megsértő jelenségek. A kerekegyház! gépállomáson egy traktoros három héf alatt, három (i'akiort tört ÖSSjté, 4 hónapon keresztül normáját 5—10 «zúza téki’a teljesítette 120 százalékos Uzenianyagfogyasztás mellei t. A munkafegyelem ilyen mérvű meglazulása miatt a becsit. le| es dolgozók jogosan háborod tak fel és követelték, hogy ko meny kézzel versünk Véget cn ti ele az állapotnak. Ebbe,, a kérdésbet is Rákod elvtárg útmutaiását kell követni és akiltnéi a puszta agi|úció rábeszélés ,,csak annyit használ. min[ a víz”, azokkal szemben a törvény erejét is igénybe keli vefín/. A vezetők, nek ezt a kérdést keményebben kell kezelni. A termelöcsoportok alakítsák meg n brigádokat és h munkacsapatokat, állandó területtel. Jegyzőkönyvileg adják á• részükre n munkaié füle lej és a: ahhoz szükséges munkaeszközöket és fcieiögieijcs mu>nkdt köve leijének, A munkaértekezleteken, munkacsapat, és brigád, valamint, a tngéi’tekezle teker birálóau hozzak lei a munkafegyelem megsértőit, munkaegység elvonással, súlyosabb esj. tekben pedig bíróság elé való .Villással járjanak el velük őzemben. A kővetkezőkben a tanulás kérdését vetette fel, amely ösz- szefügg a munkafegyelem laza Hágával. Nagyobb fokú politikai neveléssel, n dolgozók öntudu'lo- sabbá válnak és me g szilárdul a munkafegyelem is- A termelőszövetkezetek vezetői ne ide ge„kedjenek n tanulástól. A b öv étkezőkben a szövetkezeti demokráciáról beszélt Sza. bő elvtárs, Égyes csoportokban nem vonják be a taOokaf a fontos kérdések eldöntésébe, Ezz.el a tarthatatlan állásponttal szakítani kejl. A tagsággal közÖ_ sen kell megbeszélni a tervef, merf így a tagok aktivizálódjak, gazdának érzik magukat s egyre több segítséget fognak adni a veze;QSégnen. Végezetül Szabó elvtárs fog. la)kozo;t Rákosi elvtárs születésnapjának mélfó megünneplésére indítandó munkaverseny, nyel. A beszámoló U|án elhangzott hozzászólásokat a kővetkező számunkban ismertetjük. Harcra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM! Allagi Márton 5 holdas katy- mdri dolgozó paraszt 1952-es éri adóelőírását már 100 százalékban teljesítette. Bandik Ferenc U holdas katy- tnári dolgozó paraszt sem maradt el Allagi Mártontól. Ö is 100 százalékban tett eleget 1952-es évi adótartozásának. Tázlár József, 6 holdas katy- mári dolgozó paraszt, az előírt 2U kilogramm sertés helyett 576 kilogrammot adott be. Virág József 29 kilogramm sertés helyett o30 kilogrammot szállított be. Rozs János 12 holdas katy- mári dolgozó a muitóvi adóját még mindig nem rendezte. Máriás János 12 holdas dolgozó sem rendezte az 195l-es évi adóját. Sertésbeszolgáltatá- sát pedig egyáltalán nem teljesítetté. Pilaszán Lukács 9 holdas éM- gozó és egyben szövetkezeti alkalmazott a multévi adóját nem rendezte. TurcSányi Péter is lemaradt a békeharcban, mert a multévi adóját egyáltalán nem rendezte. Miért nem folyik kultúrmunka a kecskeméti Katona József gimnáziumban Ha végigtekintünk iskolánk kultúrmunkáján, azt tapasztalhatjuk, hogy tavaly és tavalyelőtt szép eredmények születtek ezen a munkaterületen. Az idén egészen más a helyzet. A jó kuítúrgárda Különböző csoportokból épül fel, melyek rendszeresen tartanak próba, kát, hogy jól felkészüljenek az előadásra. Iskolánkban ez a felépítés nincs meg. Az év elején még volt szinjáiszőcsoport, mely egy alkalommal szerepeit is. Utána megállt a kultúrmunka. Ha a dolog mélyére nézünk, be kell látnunk, hogy ez igen helytelen állapot A hiba forrásai nz Iskolai DISZ-szervezetbea vannak. A vezetőségnek meg kellett volna látni a. hibát A luutúrfe- ielösöknek nem voltak jő kap. ceolntai a tagsággal. így nem is csoda, ha nem fej ödöt; ki egészséges ku! túrélet az iskolánkban. Nem elég az, ha a kultúrfelelösnek jó munkaterve van, a kultúrfelelős állandó és tevékeny, mozgósító munkája nélkül eredmények nem szülét, nemek. Nemrég választottuk meg új kultúrfelelősUnket Tervei közön szerepet aZ iskolai zenekur, énekkar, tánc- és sztn- játszócsoport megszervezése. Havonként egy kujtúrdé'után rendezése. Tervbe vettük, hogy a pártszervezetekben időnként kultúrműsort adunk, rendszere, sen tartunk próbákat, hogy jól fölkészülhessünk ezekre a sze. replésekre. Ezek a szép tervek természetesen c»ak akkor válnak valóra, ha a tanulótársaink szakítanak eddigi passzív magatartásukkal, tanu lnak a muü hibáiból és szívügyüknek tekintik az iskola kultúrmunkájának fellendítését. Csapiár Gábor, a Népújság levelezője, kecskeméti Katona József gimnázium. Kurjánzik a korrupció Tito Jugoszláviájában A Pondelnik, a csehszlovák tájékoztatási minisztérium lapja írin : Titóék fasiszta rendszerében eddig soha nem tapasztalt mértékben burjánzik a korrupció. A Utóista hóhérok a nyugati bankokban helyezik el azokat az összegeket, amelyeket a jugoszláv néptől raboltak el. A múlt év januárjában például 125.000 dollárt helyeztek el londoni, svájci, amerikai és argentin pénzintézeteknél. A jugoszláv importbank igazgatója a Mát év áprilisában 1300 dollárt utalt át saját nevére egy svájci banknak. A tüóista vezetők, hegy elkendőzzék ez. irányú aljas mesterkedéseiket, sokszor nem a saját, hanem kitalált nevekre helyezik el a jugoszláv nép nyomorán szer. zett pénzt, vagy aranyat. A Tito-banda megvesztegeti saját embereit, hogy még mélyebbre rántsa őket az árn'ás fe. neketlen mocsarába. A magasrangú katonai személyiségek üzérkednek a feketepiacon, szó., szoros értelemben spekulációt folytatnak. Az összeharácsolt pénzekből fényűző módon élnek. Rukavina tábornok például nemrégiben 300.000 dinárért rendet magának külföldről ebédlő- bútort. Az UDB tisztjel szemérmetlenül elrabolják a gálád módon meggyilkolt jugoszláv hazafiak értékei». A szovjet tapasztalatok felhasználásának eredményei a hildpusztai állami gazdaságban A hildpusztai állami gazdaságban, a szovjet tapasztalatok alapján, bevezették a fiasko- cák egyedi takarmányozását. Ezzel jelentős lépést tettek a gazdaság állattenyésztési színvonalának emelése érdekében. E szerint a kocák takarmányozását malacaik száma szerint állítják össze. Az előzetes jó takarmányozásnak köszönhető, hogy a fiaztatásnál a tervhez viszonyítva 123 százalékot értek el a sertésgondozók. A fiaz- tatási átlag kocánként 9.1. Hasonlóképcn a szovjet tapasztalatokat felhasználva, jelentős eredményeket értek el a gazdaságban a háromszori fejés bevezetésével. Az állatok jobb takarmányozása, az istállóban a tisztaság biztosítása és a napi háromszori fejes bevezetése hatalmas eredményeket hozott. Augusztus hónapban csak 8779 liter volt a tejtermelés. Szeptember hónapban ez a mennyiség már 10.792 literre emelkedett. A fejési átlag augusztusban 7.3 liter, az istállóátlag 7 liter volt. Szeptemberben a fejési átlag már 8 literre emelkedett. Havonta jelentősen növekedett a tejtermelés. December hónapban már 26 ezer 617 litert fejtek a gazdaságban. A fejési átlag pedig az augusztusinak több mint kétszeresére míelkedett, vagyis H.7 liter volt. Az istdllóátlag 10.S literre növekedett.