Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-22 / 17. szám

Tei*inclősz«W'efkereteink cs gépállomásaink eddigi hatalmas fejlődéséiül és mcgszilárditá« suk feladatairól tárgyaltak megyénk termelő- csoportjainak és gépállomásainak munkaértekezletén Vasárnap délelőtt a Ka/ona József gimnázium feldíszíti magytétmébén összejöttek megyénk icrmciös-.öve/keneté inch és gépállomásainak élenjáró dolgozóihogy megbeszéljek az or­szágos tanácskozás appián előttük álló feladatokat és visszate. kincsének az eddig végzett munkára. Az új magyar falu képvi­selői jöttek öséíe, olyan emberek, akik munkájukkal bizonyítot­ták be, hogy milyen nagyszerű eredményeket biztosit az ö»«- szefogás, a nagyütemi gazdálkodás. Az elnökségben helyet foglaltak: a megyei pártbizottság képviselői, a földművelésügyi minisztérium termelöszövetke, ~eti főosztályának kiküldő! te, a, megyei tanács tagjai és szAmos kitüntetett, élenjáró dolgozó. Az értekezleten a beszámoló) Szabó István elvtárs, a megyei tanács einökhelyeiiese mondotta. Rámutatott beszéde elején az első országos .-tanácskozás ó(a eiért eredményekre. Annakide­jén megyénk szántóterületének még csak 1.3 százalékát rette ki a termelöcsoportok területe. Ebben az időben megyénkben 92 harmadik típusú termelöcsoport volt 1950-es taglétszámmal. Első típusú csoport mindössze csak egy volt 22 taggal. Rákosi elV|árs 1948.as kecs­keméti beszéde óta a dolgozó pa­rasztok egyre nagyobb tömegei ismerték fel a nagyüzemi gaz. dájkodás fölényét a nadrágszíj- Parcelláikkal szemben. Pártunk II kongresszusa előtt már me­gyénk területének 7 és fél S/.á. zalékát tette ki a termelöcso­portok földterülete. Pártunk II kongresszusa nagy lendületet adott a további fejlődésnek. Je­lenleg megyénkben 347 termelő, csoport van, 23.750 taggal. A megye összterületének ma 13.1 százalékát feszi ki a termelő­szövetkezet jerüleié. A továbbiakban Szabó elvtárs rátér,t arra a döntő támogatás, ra, ameiyet pártunk és álla inunk a gépállomásokon keresz­tül nyuJiott termelöcsoporfja. inknak A gépállomásaink na­gyobb mértékben csak 1950.ben kezdjék meg a 'termelőmunkát a falvakban. Ebben az időben 238 erőgéppel, 38 von.|atóval és 3 tehergépkocsival dolgoztak Iparunk fejlődése, ötéves ter­vünk második évének sikerei elősegítették, hogy a tavalyi őszi munkálatokhoz már megkétszereződtek az erőgépek Jelenleg megyénkben 30 gép­állomás működik. Gépállomása, inkon ma már sok olyan gép van, amely dolgozó parasztjain­kat hozzásegít a magasabb fér. tnéfhozam eléréséhez, ilyenek a különböző vetögópek, kuijiváto- rok és ékeknpák, melyek sok ezer darabot, tesznek ki. Gépállomásaink, mint a szó. cializmus építésének bázisai, döntő segítséget adtak p&rusz Ságunknak és fcrmelöcsoportja. inknak a falusi osziályharc győ­zelmes vitelében. Valamint szer­vezési és politikai vonalon és a mczögazdaEági szakkérdések, ben. A gépállomások és a termelő- csoportok közötti szorosabb kapcsolat érdekében arra főre. kedjünk már a múlt év végén, bogy gépállomásaink dolgozóit elsősorban a termelőcsoportok bői biztosítsuk. Ennek eredmé «ye az, hogy a gépállomások dolgozóinak több mint. egyliav. ninda a termelőszövetkezetekből került ki. Ezek után Szabó elvtárs fel­vetette az állami fegyelem kér. déséf a termelőszövetkezeteink felé. Nem tűrhető <az az állapot, hogy például a liísottsertésböl megyei viszonylatban csak 2 szá­zalékot telj estiének csoportja­ink. De nem sokkal jobb a hely. z.et a tojásnál és a jejbeadásndl sem. Csoportjaink adtak ugyan be hizottseriést, ds nem a be­szolgáltatásra számoltatták át- Az állami fegyelem betartása. ban élenjár a tompái Szabadság termelöcsoport, amely hízot/- sertésböi ’nemcsak hogy ieijesí- iHte beadásit, hanem egy » ni. *tk Csoportnak is kölcsönadóit. A felsőszeni jván; Vörös Csillag termelőszövetkezet szintén pél­dát mutatott, mert kenyergabo. nabeadását 1080 százalékra, tej- beadását 200 százalékra iteljesí- teite. Ezzel szemben y kiskunféiegy_ házi Kossuth termelőszövetkezet kenyérgabonabeadüsáf. csak 80 százalékra, tejbeadását 65 szá­zalékra teljesítette csupán. Búr. gonyábői, élőállatból, tojásból pedig semmit, sem adott be. Ezenkívül még több csoportot fel lehelbe sorolni, amelyek beadási kötelezettségüket még nem teljesítették. Termelőszövetkezeteinknek fe- há| nagy súlyt kell helyezni az állattenyésztésre, mert a gya­korlat szerint a lemaradás leg. inkább az állattenyész|éssel kap­csolatos teljesítésekből -adódik. A továbbiakban n termelöcso. porfek .termelési tervkészítésé­vel foglalkozott. Eddig az vo't a helyzet, hogy a terveket néhá- nyan összeülve nz irodában ké. szí;et(ék el és nem beszélték meg -a csoportútokkal. Nem botiitC'pák fel a terve* brigádok­ra és munkacsapatokra. A ter. mciési terv: törvény a csoport számává. Mozgósítani ken mln- don érőt, hogy a csoport a te­vét necsak -teljesítse, hanem f.úl Is teljesítse. Szabó elV|áre ezu|án beszélt a gépállomások és a terme!öcso portok közötti kapcsolat elmé­lyítéséről. A gépállomás és a csoportok közölt Össze kell hun. goini „ munkál, meg ke[i kötni mindenütt a szerződést. A szerződés feltételeit pedig be kell 'tartani. Hiányosságként említette meg, hogy termeiöcsoportjaink ke­veset alkalmazzák a modern nS- rcitec birkái erárápokat, pél. dául a póibeporzást. Pedig a tompái Uj Éléinél 30—35 má­zsás kukorlcaátlngierméSf értek el ezzel a módszerrel. Feladatként jelölte meg, hogy a jövőben az állattenyésztés fellendülése ér. dekében át kell férni a sertések expressz hizlalására, a többször; fejesre, a mesterséges borjúne­velésre. Komolyabb gondot kell fordítani a baromfitenyésztésre merf eZ jelenes jövedelme) biz­tosit a termelőszövetkezeteknek, Arra kell törekedni, hogy ál. la'tállományuk eltartásához a szövetkezetek saját maguk ter­meljék a 'takarmányt. Meg kell kétszerezni a másodnövények vetését és be kell vezetni a zöld futószalagos termelést. Végül Pedig a szemestakarmányok termelését. Ezzel összefügg, hogy megfelelő férőhelyről is gondoskodjunk nz álla túllő, mányn-ak. Ezután rátért, a munkafegye­lemre. Megyénkben „ munka fe- 0Velem hiánya mérhetetlen kárt okozott. A hajósi József Attila termelőszövetkezet 1650 hold földön gazdálkodik. Ebből 220 hold szőlő. Minfegy 300 'tagja van a csoportnak és ebből vál. takozVa 100-nn, 60.an, 30-ao vetfek rész) a munkában. Kuko- rjcaveténüknek csak kisebb ré széf kapálták meg, azt Is csak egyszer, így mintegy 200 holdon csak 5 mázsa ái lagt érmésük volf. Szőlőjüket elhanyagolták és ezért csak két és fél hektót Szüretelték holdanként. 42 hold gyapo[VeLésükről csak 63 mázs;, gyapotot -takarítottak be. így volt ez más növényféleségnéi is, ezért a csoport 235 ezer fo­rint mérlcghiánnyai zárta az el múlt, gazdasági évet. Persze < zárszámadáskor „zok méltatlan­kodtak a legjobban, akik égés évben a legnagyobb lógósok vol­tak. a csoport vezetői még int sem értették meg azt, hogy legfontosabb feladat a munkaié, gyelem megszilárdítása, inkább LOO.OOO forint hiteiért futkos­nak, hogy az elégedetlenséget megszüntessék és meg tudják tartani azokat, akik azzal fe. uyegetöznelt, hogy kilépnek g csoportból. Több ilyen csopor,of meg le he;ne említeni. Általános jelen ség volt az őszi vetési és beta karí;ási munkák idején, hogy <i csoport tagoknak csak igen ke­vés százaléka dolgozolt. Honán elhagyták a csoportjukat és néni egyszer a kulákhoz uieatek dől gozni. Nemcsak a termelöcsoportok- núl, de a gépállomásokon is vannak a munkafegyelmet sú lyosan megsértő jelenségek. A kerekegyház! gépállomáson egy traktoros három héf alatt, három (i'akiort tört ÖSSjté, 4 hónapon keresztül normáját 5—10 «zúza téki’a teljesítette 120 százalékos Uzenianyagfogyasztás mellei t. A munkafegyelem ilyen mér­vű meglazulása miatt a becsit. le| es dolgozók jogosan háborod tak fel és követelték, hogy ko meny kézzel versünk Véget cn ti ele az állapotnak. Ebbe,, a kérdésbet is Rákod elvtárg útmutaiását kell követ­ni és akiltnéi a puszta agi|úció rábeszélés ,,csak annyit használ. min[ a víz”, azokkal szemben a törvény erejét is igénybe keli vefín/. A vezetők, nek ezt a kérdést keményebben kell kezelni. A termelöcsoportok alakítsák meg n brigádokat és h munkacsapatokat, állandó terü­lettel. Jegyzőkönyvileg adják á• részükre n munkaié füle lej és a: ahhoz szükséges munkaeszközö­ket és fcieiögieijcs mu>nkdt köve leijének, A munkaértekezlete­ken, munkacsapat, és brigád, valamint, a tngéi’tekezle teker birálóau hozzak lei a munkafe­gyelem megsértőit, munkaegy­ség elvonással, súlyosabb esj. tekben pedig bíróság elé való .Villással járjanak el velük őzemben. A kővetkezőkben a tanulás kérdését vetette fel, amely ösz- szefügg a munkafegyelem laza Hágával. Nagyobb fokú politikai neveléssel, n dolgozók öntudu'lo- sabbá válnak és me g szilárdul a munkafegyelem is- A termelő­szövetkezetek vezetői ne ide ge„kedjenek n tanulástól. A b öv étkezőkben a szövetke­zeti demokráciáról beszélt Sza. bő elvtárs, Égyes csoportokban nem vonják be a taOokaf a fon­tos kérdések eldöntésébe, Ezz.el a tarthatatlan állásponttal sza­kítani kejl. A tagsággal közÖ_ sen kell megbeszélni a tervef, merf így a tagok aktivizálód­jak, gazdának érzik magukat s egyre több segítséget fognak adni a veze;QSégnen. Végezetül Szabó elvtárs fog. la)kozo;t Rákosi elvtárs szüle­tésnapjának mélfó megünneplé­sére indítandó munkaverseny, nyel. A beszámoló U|án elhangzott hozzászólásokat a kővetkező számunkban ismertetjük. Harcra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM! Allagi Márton 5 holdas katy- mdri dolgozó paraszt 1952-es éri adóelőírását már 100 száza­lékban teljesítette. Bandik Ferenc U holdas katy- tnári dolgozó paraszt sem ma­radt el Allagi Mártontól. Ö is 100 százalékban tett eleget 1952-es évi adótartozásának. Tázlár József, 6 holdas katy- mári dolgozó paraszt, az előírt 2U kilogramm sertés helyett 576 kilogrammot adott be. Virág József 29 kilogramm sertés helyett o30 kilogrammot szállított be. Rozs János 12 holdas katy- mári dolgozó a muitóvi adóját még mindig nem rendezte. Máriás János 12 holdas dol­gozó sem rendezte az 195l-es évi adóját. Sertésbeszolgáltatá- sát pedig egyáltalán nem telje­sítetté. Pilaszán Lukács 9 holdas éM- gozó és egyben szövetkezeti al­kalmazott a multévi adóját nem rendezte. TurcSányi Péter is lemaradt a békeharcban, mert a multévi adóját egyáltalán nem rendezte. Miért nem folyik kultúrmunka a kecskeméti Katona József gimnáziumban Ha végigtekintünk iskolánk kultúrmunkáján, azt tapasztal­hatjuk, hogy tavaly és tavaly­előtt szép eredmények szület­tek ezen a munkaterületen. Az idén egészen más a helyzet. A jó kuítúrgárda Különböző csoportokból épül fel, melyek rendszeresen tartanak próba, kát, hogy jól felkészüljenek az előadásra. Iskolánkban ez a fel­építés nincs meg. Az év elején még volt szinjáiszőcsoport, mely egy alkalommal szerepeit is. Utána megállt a kultúrmunka. Ha a dolog mélyére nézünk, be kell látnunk, hogy ez igen hely­telen állapot A hiba forrásai nz Iskolai DISZ-szervezetbea van­nak. A vezetőségnek meg kellett volna látni a. hibát A luutúrfe- ielösöknek nem voltak jő kap. ceolntai a tagsággal. így nem is csoda, ha nem fej ödöt; ki egészséges ku! túrélet az isko­lánkban. Nem elég az, ha a kultúrfelelösnek jó munkaterve van, a kultúrfelelős állandó és tevékeny, mozgósító munkája nélkül eredmények nem szülét, nemek. Nemrég választottuk meg új kultúrfelelősUnket Ter­vei közön szerepet aZ iskolai zenekur, énekkar, tánc- és sztn- játszócsoport megszervezése. Havonként egy kujtúrdé'után rendezése. Tervbe vettük, hogy a pártszervezetekben időnként kultúrműsort adunk, rendszere, sen tartunk próbákat, hogy jól fölkészülhessünk ezekre a sze. replésekre. Ezek a szép tervek természe­tesen c»ak akkor válnak valóra, ha a tanulótársaink szakítanak eddigi passzív magatartásukkal, tanu lnak a muü hibáiból és szívügyüknek tekintik az iskola kultúrmunkájának fellendíté­sét. Csapiár Gábor, a Népújság levelezője, kecskeméti Ka­tona József gimnázium. Kurjánzik a korrupció Tito Jugoszláviájában A Pondelnik, a csehszlovák tájékoztatási minisztérium lapja írin : Titóék fasiszta rendszerében eddig soha nem tapasztalt mér­tékben burjánzik a korrupció. A Utóista hóhérok a nyugati ban­kokban helyezik el azokat az összegeket, amelyeket a jugo­szláv néptől raboltak el. A múlt év januárjában például 125.000 dollárt helyeztek el lon­doni, svájci, amerikai és argen­tin pénzintézeteknél. A jugoszláv importbank igazgatója a Mát év áprilisában 1300 dollárt utalt át saját nevé­re egy svájci banknak. A tüóista vezetők, hegy elkendőzzék ez. irányú aljas mesterkedéseiket, sokszor nem a saját, hanem kita­lált nevekre helyezik el a jugoszláv nép nyomorán szer. zett pénzt, vagy aranyat. A Tito-banda megvesztegeti saját embereit, hogy még mé­lyebbre rántsa őket az árn'ás fe. neketlen mocsarába. A magas­rangú katonai személyiségek üzérkednek a feketepiacon, szó., szoros értelemben spekulációt folytatnak. Az összeharácsolt pénzekből fényűző módon élnek. Rukavina tábornok például nemrégiben 300.000 dinárért ren­det magának külföldről ebédlő- bútort. Az UDB tisztjel sze­mérmetlenül elrabolják a gálád módon meggyilkolt jugoszláv hazafiak értékei». A szovjet tapasztalatok felhasználásának eredményei a hildpusztai állami gazdaságban A hildpusztai állami gazda­ságban, a szovjet tapasztalatok alapján, bevezették a fiasko- cák egyedi takarmányozását. Ezzel jelentős lépést tettek a gazdaság állattenyésztési szín­vonalának emelése érdekében. E szerint a kocák takarmányozá­sát malacaik száma szerint ál­lítják össze. Az előzetes jó ta­karmányozásnak köszönhető, hogy a fiaztatásnál a tervhez viszonyítva 123 százalékot ér­tek el a sertésgondozók. A fiaz- tatási átlag kocánként 9.1. Hasonlóképcn a szovjet ta­pasztalatokat felhasználva, je­lentős eredményeket értek el a gazdaságban a háromszori fejés bevezetésével. Az állatok jobb takarmányozása, az istállóban a tisztaság biztosítása és a napi háromszori fejes bevezetése ha­talmas eredményeket hozott. Augusztus hónapban csak 8779 liter volt a tejtermelés. Szep­tember hónapban ez a mennyi­ség már 10.792 literre emelke­dett. A fejési átlag augusztus­ban 7.3 liter, az istállóátlag 7 liter volt. Szeptemberben a fe­jési átlag már 8 literre emelke­dett. Havonta jelentősen növe­kedett a tejtermelés. December hónapban már 26 ezer 617 li­tert fejtek a gazdaságban. A fejési átlag pedig az augusztu­sinak több mint kétszeresére míelkedett, vagyis H.7 liter volt. Az istdllóátlag 10.S liter­re növekedett.

Next

/
Thumbnails
Contents