Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-20 / 16. szám
Miért nem teljesítette 1951. évi tervét a Kecskeméti Gépgyár Keményebb felelőssé”revenant a mulasztókkal szemben Az e'mult évben többször beszámoltunk a Kecskeméti Gép_ gyár vezetőinek és dolgozóinak a tervéri vívott harcáról. Bírálatainkkal lapunk hasáb, jain keresztül rámutattunk azokra a hibákra, ma yek akadályozták a terv sikeréért foiyó munkát. A párt- és szakszervezet vezetősége, de nem különben ma ga a vá-lalalvezetőség- sem igye. kezeit a hibák megszüntetéséért következetesen harcolni és a sajtó által kapott Útmutatásoknak megfelelően a munkát meg. javítani. A minisztérium sem adta meg a kellő segítséget és támogatást a gyárnak az új gépek beállításával ami hozzájárult a lemaradáshoz. Az ötéves tervünk egyik fontos üzeme a Kecskeméti Gép. gyár, melyet nemcsak a megye dolgozói, hanem országunk vezetői is figyelemmel kísértek. A gyár dolgozói Adósak maradtak népgazdaságunknak. Évi tervüket csak 90.4 százalékra teljesítették, de nem tettek eleget a terv-szerűség követelményeinek sem. Tervszerűségük Is csak 71.11 százalék vojt. Ha megvizsgá juk a lemara. dás okát, azt kell megállapítani, hogy a pártszervezet és a vállalatvezetés komoly mulasztásokat követett el. A legnagyobb hiányosság az üzemben a ké.iaki munkások nagy szánva, a politikai munka gyengesége cs az ellenőrzés hiánya volt. Az üzem dolgozói túlnyomó részt földdel rendelkező mun. kasok még jeienleg is. Két mun. katerüeten akartak eredményes munkát végezni. A következménye az lett, hogy egyiket sem végeztek el töké.etesen és így munkájuk nem segítette e!ö sem a mezőgazdaság, sem az ipar fejlődését. Ebből az következett, hogy május hótól egész szeptemberig az üzem dolgozói közül napon. kéDt 38—40 fő hiányzott. Kapj munkájuk közben az előír; ter. vet sem tejesítették. A pártvezetőség nem lépett fel keményen a fegyelem megbontóival, tervünk ada. dályozóival szemben. Majdnem, hogy udvaroltak a hiányzóknak kötelezeitsegúk teljesítéséért. Az öntudatos dolgozók sem tudtak kel-ö ercl'.ye] fellépni, mert kevés támogatást kaplak a párttól és a szakszervezettől. A bizalmiak elhanyagolták .az új munkások nevelését, akik azután az üzemben lévő jobboldali szoclúldemo. kraták hálójába kerüllek. Ezeknek a munkája abban nyíl vánult meg, hogy az új munkásokkal fordítva rakatiák le az öntvényt, ezáltal csak selejtet termeltek, ami után fizetés nem jár. Ez elkeserítette az új dolgozókat, rövid idő után o,thagyták a gyárat. A terv teljesítésében mutatkozó lemaradáshoz a szakszervezet gyenge versenyszervezö munkája és a felvilágosító munka hiánya is hozzájárult. Előfordult, hogy a bizalmiak voltak azok, akik a nehézségekről és nem annak leküzdéséről agi. táltak a dolgozók között. A verseny nyilvánossága nem vo't biztosítva. A hatalmas versenytábla sokszer üres volt, vagy régi eredményeket muta.ott A lemaradáshoz hozzájárult, még a műszaki vezetőség hiányos ellenőrzése is, amely elnéző1 volt. Ez a termelés területén nagymértékű selejtet eredményezett. A müv-ze ök nem törődtek a tervszerűség betartásával, a felsőbb utasítással, Igyekazték a versenymozgalmat hátráltatni. Csak mennyiségi munkára törekedtek és nagy öntvények gyár.ására. Megtörtént az, hogy nyáron két hőnapik feküdt az udvaron az elkészített félkészáru, mert hoz závalő kis öntvényeket nem gyártottak. Itt arra hivatkoztak, hogy ennél a munkánál nem lehet keresni, és inkább felrúgták a tervet, ami törvény. A tervért vívott harcban döntő változás ál t be Rákosi ejvtárs beszéde után. Megjavult a fegyelem, csökkeni az igazolatlan mulasztók száma, a termelési egy. személyi felelőssége in. g. szilárdidt. Ez azonban nem veit elégséges a lemara. dás behozására, a terv teljesítésére. A Kecskeméti Gépgyár párlés szakszervezete, vaiamint a válla at vezetősége tanuljon az elmúl: év hibáiból és fogjanak hozzá az 1952-es tervév sikeres végrehaj tásához. A terv megvalósítása érdeké, ben a pártszervezet tegye kötő; ezejségévé minden kommunistának a termelésben való példamutatást. A pártcsoportok megerősítésével alakítsa ki az alulról jövő kezdeményezést, i munkafegyelem lazítóival szem ben, akik elítélik és kizárják so. raikból a mulasztókat. Ez a felvilágosító munka olyan természetű legyen és azt eredményezze, hogy az üzemben egyetlen lógos, ha. nyag mulasztó ne járhasson emelt fővel. Adjon fokozott segítséget a szakszervezet munkájához, ellenőrizze az adott feadatoh végrehajtását és vonja felelősségre a mulasztókat. Fokozott figyelemmel kísérje az ellenség, a jobboldali szociáldemokraták munkáját és a dolgozók segítségével azonnal távo. lítsa el az üzem területéről. Javítsa meg a termelés párt. ellenőrző munkáját, fektessen kellő súlyt a termelés tervszerűségének szigorú betartására és a selejt még fokozottabb csökkentésére. A vállalatvezetés a fegyelem meg’sziiárdításáért vívott harcában bátran alkalmazza népünk törvényét, mert ez az öntudatos doígozók követelése. Ebben a munkájában mögötte áll pártunk és az egész üzem öntudatos dol_ gozói. Sok a későn jövő, ami komoly munkakiesést okos A munkafegyelem megjavítása terén igen sok tennivalónk van. Sok a későnjövő, ami komoly munkaidő kiesés j okoz a terv teljesítéséből. Különösképpen az új munkavállalók azok, akik mulasztásaikkal lazítják sorainkat. Nem ismerik a gyűri munkát, az ott folyó életet, a verseny' szerepét. A tennivalónk az, hogy tokozott elvtársi segí.ségben részesítsük őket. A fegyclcmbontók másik csoportja a nan különböző óráiban eltűnnek munkahelyükről, különböző személyi ügy'ek intézése végett, g így tél, vagy egy órát is el,öltenek az üzem valamelyik eldugott részében, míg a másik dolgozó társának kell az ő Mulasztását is behozni. Ezeket a személyi ügyeket ebédidő alatt, vagy munkaidő után is elintézhetnék. Vállalatunk vezetősége Rákosi elv,árs beszéde uTáa fölfigyelve ezekre a hiányosságokra, az 1952-es év megkezdésekor szí. gorú intézkedéseket hozott a későnjövők és igazolatlan mulasztók megbüntetésére. Ezen hiányosságok megszüntetésében nekünk, népnevelőknek is hathatósan lei kell venni részünket. A meggyőző, harcos felvi. Jágosí.ó munkával oda kell hatni, hogy a főkapunk tábláján kifüggesztett feliratot: „Előre az ötéves terv harmadik évének sikeres te.jesi.ésével a szocializmusért — maradéktalanul végrehajtjuk, de nemcsak szavakkal, hanem tettekkel, hasonlóan az 1951. évi tervünkhöz. Tajii Teréz, a Népújság leve (szője, Alföldi Kecskeméj Konzervgyár. TERV F EL AD A FÁINK AT idő előtt teljesít j ii Bácslcislcunmegyei Építési és leltározási Válla, lat bajai kirendeltségének dolgozói, vállalásainkkal és mun ka felajánlásainkkal kívánjuk 5 éves tervünk harmadik terv évét győzelemre vinni. Az 1952. év első negyedében reánkváró feladatok: A vas kúti Dózsa termelőszövetkezet 50 sertést befogadó fiaztatójá nak befejező építési munkálatai. A nagybaracskai Petőfi termelőszövetkezet 50 sertést befogadó fiaztatójának megépítését, a nemesnádudvari állami gazdaság 3 darab 80—80 tehén számára alkalmas tehén- istálló, 2 drb borjwievelő és 1 drb fűszerpaprika-pajta építése. Szöllősi elvtárs mindnyájunk nevében szólott, amikor azt mondotta: — Semmi akadálya nincsen annak, hogy a tervet teljesíteni tudjuk. Ki- rendeltségünk fokozza a vezetésben a múltban megmutatko zott lazaság teljes felszámolását, több becsületet adjon c dolgozóknak és az elvégzett munkának. Fordítson nagyobb gondot a tetöanyagok időbeni szállítására. l/olt vezetőségünk a mult- ' ban nem sokat törődött a dolgozók problémáival. Ezi bizo.jjítja, hogy 'kirendeltsé günk dolgozói még ma sem kapták meg tüzelőanyag-utalványaikat. A pártszervezet vezetői, az üzemi bizottság tagjai a jövőben sűrűbben látogassák a munkahelyeket, beszélje, nek a dolgozókkal, ismerkedjenek meg problémáikkal. Vállaljuk, hogy a vaskúti cs nagybaracskai építkezéseket ha táridö előtt, március 31. helyett már március 20-ra befejezzük. Ugyancsak határidő előtt fejezzük be a nemesnádudvari állami gazdaság építkezéseit is. j\/Jüszaki vezetőink biztosítsák a tetőfedő anyagot Vállalásainknak ugyanis csak így tehetünk mafadéktálanul eleget. így biztosíthatjuk az állatszaporulat befogadására szükséges épületeket, hogy a szabad és korlátlan zsírellátást í a magunk munkájával is előse gíthessük. ■ A Bácskiskunmegyei Építő és Tatarozási Vállalat bajai kirendeltségének dolgozói \ Tito-L lilik a l>ckc esküdt ellensége Amerikai parancs : Értékeljétek le a dinárt A dinár leértékelése az amerikai monopolisták számára valóságos eldorádót jelent, mert mostmár hatszor olyan olcsón vásárolhatják a jugoszláv nyersanyagot, mini eddig. Hatszor ta kevesebb dollárért vásárolhatják meg a jugoszláv vállalatokat. Az olcsó s.ratégiai nyersanyagokat kiszállítják Ameri. kába, ahonnan visszaszállítják a drága hadfelszereléseket. Kapjak a nehéztüzérséget, von atókat és katonai tehergépkocsikat De az amerikaiak arcátlanul eláru.ítják a hitleri Wehrmach1 egykori fegyverraktáraiból még megmaradt „készletet’-’ is. Az amerikai imperialisták egyszerűen ágyai tölteléknek akarják fel. használni az amúgyis sokat szenvedett jugoszláv népet. Húsz hadosztályért 50 millió dollárt adnak. Ebből is nyernek, mert bevallásuk szerint minden Jugoszláviára költött dolláron kél dollárt keresnek. A Tito-klikk tehát nem más, mint amerikai pénzen kitartott fasizmus... Miért topog egyhelyben A KULTÚRFORRADALOM sdkösdön ? Örömmel lépek a Népújság levelezőinek soraiba. Ez az első levelem és a községünkben megindult kulturforradalomról szeretnék írni. A DISZ-fiatalok lelkes készülődése nagy sikerre vitte a Leánynéző című darab bemutatóját. A bemutatót további két előadás fogja követni. Csak még azt nem tudjuk, hol tartsuk meg az előadásokat. Mozink szombaton és vasárnap játszik csak, így ezt a helyiséget nem vehetjük igénybe. A kultúrteremben sem tarthat' juk meg, mert nincsen berendezve. Községünk az elmúlt nyáron 17.000 forintot kapott kuiturcélokra. Miután az összeget a tanács nem használta fel, azt vissza kellett utalni. Az ősz folyamán kaptunk 43 körszéket és 3 körasztalt. A tanács nem intézkedett annak elhelyezéséről és rendelkezésre bocsátásáról, így azt is vissza- vitték. Most itt áll kultúrtermünk használatlanul és üresen, így aztán érthető, hogy a kul- turforradalom kiszélesítéséért folyó harc is egyhelyben topog. Sürgős szükségünk volna se. gítségre, hogy kultúrotthonun- kat használatba vehessük és fiataljainkkal sikerre vihessük községünkben is a kulturforra- dalmat. Bényi Mihály, S üküsd, DISZ-titkár Február végéig lehet jelentkezni a do gozók álta ános iskoláiba A dolgozók általános iskolai esti tanfolyamaira 1952. január hó 15-:öl február végéig jeleni, kezzenek a dolgozók az üzemükhöz, vagy lakásukhoz legköze. iebb eső általános iskola igazgatójánál. A dolgozók általános iskolái nemcsak közismereti tárgyból adnak magas képzést a dolgo. sóknak, hanem megfelelő ideológiai oktatásban is részesülnek. Pártszerveseteink, a szakszervc-< set, általában tömegszervezete. ink, a nevelőtestületek és maguk a már b-iratkozoft hallgatók is tegyenek meg mindent. n felvilágosító munka eszközével, hogy üzemeink, termelöszövetke&etgm ink dolgozóinak ezrei jelentkezzenek a dolgozók általános is* kóláiba. Csatlakozzanak gyárunk 10 perces mozgalmához Baja összes üzemei A Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói magukévá tették a* 1952. évi terv túlteljesítéséért folyó harcot. Az üzcm valamennyi dolgozója vállalta a tízperces mozgalomban való részvételét. Üzemünk dolgozóinak lelkesedése a szocializmus építésé, nek meggyorsításáért, újabb győzelem. Január 14. óta gyári szirénánk a műszakok megkezdése előtt 10 perccel szólal meg, A 10 perccel étibb megszólaló sziréna újabb figyelmeztetés az ellenség felé, hogy minden ki ’r'ete, amellyel a mi épí ő munkánkat akarja akadályozni. 1 Ő cot fog vallani, üzemünk minden dolgozója el,öltéit szilárdsággal áll munkagépe és munka, padja mellett, hogy munkájának növekvő mennyiségi és minőségi eredményeivel győzelemre vigye a szocializmus építését. A 10 perccel előbb megszólaló szirénák azonban nemcsak az ellenséget figyelmez éti. Hanem figyelmeztetésül szolgál » többi üzemek dolgozói felé is, hogy csatlakozzanak a mi moz. galmunkhoz. Hirdetője a mi 10 perccel előbb megszólaló szirénánk mozgalmunk jelentőségének, a munkához való viszony megváltozásának, a szocialista gondolkodású új ember ípns. nah, az ötéves terv tejesítéséért folytatott harc újabb győzelmének, Bácstelki Lajos, a Bajai Gyapjúszöve.gyár do|, gozéja, a Képújság levelezője
