Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-20 / 16. szám
AZ MDI» BACS K IS K U A MEGYEI PARTBIZOTTSAGA A AI£ LAPJA Vil. évfolyam, 16. szám BÁCSKISKUNMEGYEI „Emlékezzetek rá, szeressétek, tanulmányozzátok lljicset, tanítómesterünket és vezérünket!" (Sztálin.) 28 ÉVE HALT MEG V. I. LENIN 192-t. január 21-én Vladimir Iljics Lenin szíve megszűnt dobogni. Meghalt az emberiség legnagyobb lángelméje, a kommunizmus vezére, a Bolsevik Párt megszervezője, a szovjet allam atyja. „Lenin éit, Lenin él, Lenin élni fog” — írta Majakovszkij Lenin halála u.án. A nagy Lenin ma is él és él“i fog: halhatatlan müvét, a lenlnjzmust hagy a örökül ránk. Az a több mint negyedszázad, amely azóta eltelt, Igazolta, hogy a proletár- forradalom új elmélete helyes. Lenin aránylag fiatalon, 54 éves korában halt meg, de töb. bet tett az emberi haladásért, mint bárki más az ismert történelem folyamán. A történelem, az évek múlása., mely ködfá- ryolba burkolja a legnagyobba, kát is — Lenin alakját, jelentőségét, élő hatását csak növeli. Lenin nagyságát csak a harcoló és győzelmes proletáriátus nagyságával fejezhetjük ki. Naggyá teszi, hogy a világ proletárjainak, a legyőzhetetlen és megszámlálhatatlan hadseregnek a vezére volt. Naggyá teszi, hogy olyan ériá. sok voltak az elődei, mint Marx és Engels. Naggyá teszi, hogy olyan munkatársa és tanítványa van, mint Sztálin. Sztálin elvtárs esküje gránitnál maradandóbb emléket emelt Lenin tanításaink. A leg na. gyobb mér ék ez, melynél minden Kommunista Fárt, — a mi pártuhk is — lemérheti, hogy hol tart Lenin tanításai. nak megvalósítása felé. „Mikor elment tőlünk Lenin elvára — mondotta Sztálin —, örökbe hagyta ránk, hogy -ártsuk magasra és őrizzük meg tisztán a párttag magasztos fo. galmát.” A mi pártunk legfőbb erőfe- szílése irányul mindig arra, hogy tisztán megőrizzük a párttag magasztos fogalmát. Érvényt szerezzünk annak, ahogy Sztálin továbbította a ml számunkra is Lenin kívánságát: „A munkásosztály fiai, az ín. ség és a harc fiai, a mérhetetlen nélkülözések és a hősies erőfe- szí.ések fial, ezeknek kell mindenekelőtt egy Ilyen párt tagjai, nak lenni.’- Ezért távolítjuk el pártunk soraiból a b©fura_ kodotf ellenséget, ezért vl»z- sziik előre a párt és az állam vezető posztjára „a hősies erőfeszítések fiait”, a munkásosztály fiait. Mire tanít ma Lenin? Lenin mindenekelőtt arra tanít ma minket, hogy a szó. ciallzmusért harcoló munkáspártoknak nem lehet más tanítómesterük és mintaképük, mint a Szovjetunió harcokban megedződö t dicső Kommunista Pártja, a “agy Bolsevik Párt. Lenin arra tanít ma bennünket, hogy a Párt sorainak egy. Bégét és zártságát mindennel és mindenkivel szemben meg kell védeni. Lenin arra tanít ma minket, hogy a bukott osztályok akkor sem mondanak le a rés. taurüciő reményéről, amikor vereség érte őket, sőt a hatalomból kiesve, megsokszorozódo.t düh- vei akarják visszaszerezni a ha. ta!Mat. Élő figyelmeztetés ez számunkra, hogy a győzelmek nem altathatják el éberségünket, sőt fokozott éberségre van szükség, mert — mint Kákosi elvtárs mondotta — „az ördög nem alszik” és mindig új galádságokra készül. Titóék, ha. tárainkon való mesterkedő ie és a Hemze.közi reakció, az amerikai imperializmus szervezeti kémtevékenysége, a hatalmuktól megfosztott kiváltságos osztályok létezése arra figyelmes, let, hogy egy pillanatig sem szabad szemelő! téveszteni Lenin ránk is vonatkozó ta. nítását: fejlődésünk mai szaka szában az osztályharc éleződik és " e harcot csak éberséggel, készenléttel tudjuk győzelmesen megvívni. Lenin arra tanít ma minket, hogy a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet bővel kedik ugyan a legkülönbözőbb politikai formákban, de lénye, gük egy: a proletárdiktatúra. Ez vonatkozik ránk, népi demo kratikus országunkra is. Lenin arra tanít ma minket, hogy a forradalom eredménye, ként a néptömegek új életre éb cednek. A proletárdemokráola egyedül alkalmas arra, hogy fel. színre hozza a “éptömegekben szunnyadó tehetségeket, a szervezőket, vezetőket. A munkás- osztály és a parasztság még érintetlen, kimeríthetetlen for. rása az ilyen tehetségeknek. Lenin arra tanít ma minket, hogy az államhoz, a munkához való új viszony kötelességeket is ró a dolgozókra. A termelékeny. ség növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a selejt, a gondatlanság, a csalás, a normalazítás, a lógás, a bürokratizmus ellen folyó harc az új, megváltó, zott ember sajátja, a munkához, a saját államához való viszony kifejezője. Lenin arra tanít ma minké1, hogy elszakíthatatlan kapcsolat van a nemzeti függetlenség kivi. vása, biztosi,ása és a munuás. ság, meg a parasztság szociális fe.szabadílása között és hogy mindez csak a Szovjetunió általános érvényű tapaszta. tatainak segí ségével érhető el. Fejlődésünk a szocializmus felé csakis a világ első szocialista államával, a Szovjetunió együttműködése útján lehetséges. A mai nemzetközi helyzetben függetlenségünket, szuveréiútá. sunkat és biztonságunkat az imperialista támadással szemben csakis úgy tudjuk biztosítani, ha a Szovjetunió veze.te egységes, demokratikus, imperialistaellenes táborhoz tartozunk. Virágzásunknak, nemzeti szabadságunk., nak és függetlenségünknek egyetlen biztosítéka, ha hűek vagyunk a proletárnemzetközi, ség lenini elveihez, ha kérlelhetetlenek vagyunk a nacionalizmus minden fajtájával szemben. Az imperialis ák egyik alkalmazott fegyvere a “acionaiizmus, amelyet a demokratikus tábor gyengítésére próbálnak felhasználni. Ilyen mérgezett fegyver kezükben a fasiszta Tito.banda, amelyet a demokratikus béke- tábor és így közvetlenül a mi mellünknek is szegeznek. Csak a lenini elvekhez való szilárd hűséggel, a Szovjetunió vezette hatalmas és legyőzhetetlen béke. fronthoz való megingaiha,at]an hűséggel tudjuk ellene felvenni a harcot. Sem függetlenségünket megőrizni, sem vívmányainkat megvédeni, sem a szocializmust fel, építeni nem tudjuk, ha hajszálnyit is eltérünk a proletár. Internacionalizmus szellemétől, ha nem szeretjük Lenint, az ö alkotását, a Szovjetuniót. Lenint és müvének nagy folytatóját, Sztálint szeretni és a hatalmas Szovjetuniót követni: nemzeti felemelkedésünk biztosi léka, győzelmünk záloga. A Lenin és Sztálin Iránti hűség próbaköve annak, hogy ki hogyan szereti a dolgozó népet és a dolgozók hazáját. Ha azt akarjuk, hogy sokat szenve. dett népünk végre szabadságban, függe.lenségben, a maga országában éljen, ha a** akarjuk, hogy nálunk is végképp felszá. móljuk az embernek embertől való kizsákmányolását, a boldog, virágzó szocialista hazát akarunk építeni — Léniát és eszméinek folytatóját, Sztálint ke)l követni. Azokat, akik megmutatták a szolgaságba“ és nyo. mórban élő emberiségnek, hogy van kiút a szolgaságból és a nyomorból. Azokat, akik emberré tették az embert, akiknek névé. tői négy égtáj visszhangzik, akiknek neve öt világrészen a szabadság zászlaja. A hu. szonnyolc éve halott Lenin halhatatlan eszméi mutatják »éltünk is az útat, amely előre, a felemelkedés felé vezet, hogy ezen az ú,on, hogyan menjünk biztosan, szilárdan, ellenségeinkkel szemben kérlelhetetlenül: erre tanít Lenin ma min. két. Kiéleződnek az ES A csatlósai között az ellentétek A háborús politika és az amerikai imperialis,ák könyörtelen Parancsai másrészt egyre élesebbé teszik az USA és csailó. sai, továbbá a csatlósok egymás- közri ellentéteit. Erre mutat az, hogy a~ atlanLi tanács legközelebbi ülését hivatalosan február l6-ára halasztották ei s az a je. lentés, amely szerint tanácskozások folynak az atlanti tömb átszervezésére és székhelyének Angliából Franciaországba tövténő á;helyezésére. Nem csők. kennek az ellen., é;ek a nyugat- német revanshadsereg felállításával kapcsolatban gém. A párizsi Combit keserűen megálla. pifja. hogy a bonni kormátnV most már katonai és gazdasási követelésekkel áll ctö, amint ea Blynknak, Bonn ,, árnyék-had, ügymlniszierének!” kijelentéseiből kiderül. - — Truman újabb terheket jelentett be Truman a kongresszushoz in. tézeit jelentésében még súlyosabb terheket jelentett be és kénytelen Voit elismerni, hogy az e«zeveszait fegyverkezés következtében a köliségve;és defi. citje 1952-ben 8 milliárd, 1953. ban pedig 16 milliárd dollárra növekedik. Ugyanakkor hevese® kifogásolta, hogy a nyugateurópai országok haditermelése „messze mögötte marad a követelményeknek”. A fegyverkezési politika puszt£;ó követ kezmé. nye; azOnban még olyanokat is gondolkodóba ejtenek, akik egyébként feltétlen hívei aa USA vlláguralmi törekvéseinek, így Lippman, a New York Herald Tribune.jjan kénytelen volt beistmerni, hogy a Szovjetunió, vaj és a népi demokratikus or. szagokkal folytatott kereskedelem eltiltása a nyugateurópai országoknak, „az USa gyenge szövetségeseinek” nagyobb" kárí okoz, mint a Szovjetuniónak és a népi demokráciának. Blank a nyugatnémet hadsereg felhasználásáról más államokban Theodor Blank, a bonni kor_ mány jelenlegi „föszállásmeste. re” és jövőbeli hadügyminisztere legutóbbi saj lóértekezletén részeteket közölt a nyugatnémet hadsereg felállításáról. Elmondotta, hogy a nyugatnémet hadsereg katonáit az atlanti tömb. höz tartozó többi európai állam, ban is be lehet vetni, sőt „szükség esetén” más földrészen is íet lehet majd használni. Blank közölte, hogy Nyugat-Némelor. szágnak nemcsak saját csapatai eltartásáról kell gondoskodni, hanem ezen felül „bizonyos összeget” kell majd befizetnie a nyugateurópai háborús blokk közös pénztárába Az Abend című nyugaibetiinl lap jelentése szerint az úgynevezett „európai hadsereg” német egységeinek parancsnokává Speidel náci tábornokot ne- vezték ki, míg az „európai védő mi bizottságban” Heusinger náci tábornok képviseli majd a bonni államot. Churchill mindenben egyetért az amerikai imperialistákkal Churchill beszédet mondotr a világhelyzetről az Egyesült Államok kongresszusának együttes ülésén. Kijelentette, hogy Anglia számára segí.sége; jelen, tene, ha a tervbevetit középka. leti paktum más tagállamain al csapatai is állomásoznának e Szuezi-csatorna övezetében. Ez zel hango't adott annak a ki válságának, hogy az USA-se, gi-tse Angliát.
