Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-04 / 2. szám

Megyei küldöttértekezleten választották meg a Mező- és Erdőgazdasági Szakszervezet első országos értekezletének küldötteit Sztálin generalisszimusz távirata Rákosi Mátyásnak Rákosi Mátyás táviratára, melyet Sztálin generalisszimusz 72. születésnapjára küldött, Sztálin a kővetkezőket válaszolta: „Szívélyes köszönet az üdvözlésért és a jókívánságokért. I. SZTÁLIN” Miről beszélnek Baján? December 30.áu jöttek össze a Szakszervezetek Megyei Ta. nácsa székházában a megyei szakszervezet, a DÉFOSZ, az erdőgazdaságok do.gozóinak kül. dőlttel, hogy beszámoljanak az elmúlt évben végzett munkájuk ról és megválasszák a Mező. és Erdőgazdasági Szakszervezet első országos értekez.etén rész­vevő küldötteket. Az értekezleten résztvett a SZOT Országos Bizottságának, a DEFOSZ Országos Bizottságát nak és a Megyei Pártbizottság küldötte. Az elnökség megválasztása után a beszámolót Gombos Alá. dár elvtárs tartotta. Beszédének elején ismertette: ,,A Szakszervezetek Orszá. gos Tanácsának elnöksége a dolgozók kívánságát teljesít­ve határozatot hozott a me. zőgazdasági és erdészeti dol­gozók szakszervezetének megalakítására, amely a párt irányításával az ipari dolgozók közvetlen támo­gatásával a mezőgazdaság terü­letén képes lesz arra, hogy a párt. és kormányhatározatokat a dolgozó tömegek bekapcsolá­sával maradéktalanul végrehajt­sa.” Ezután rátért arra, hogy mi tette szükségessé az új szak- szervezet megalakítását. Elmon­dotta, hogy eddigi kemény harcunk ered­ményei és a Szovjetunió ta, pasztalatai nyomán jöttek létre a gépállomások, állami gazdaságok, A IX. pártkongresszus célul tűzte ki, hogy a mezőgazdasá­gunk termelését az ötéves terv ideje alatt 50 százalékkal, a munka termelékenységét pedig 90 százalékkal fc-cmeljük. A kongresszus óta megyénk mező. gazdasága hatalmas fejlődést ért el. Eredményeink ismertetése után ' a DEFOSZ feladatának végrehajtását vizsgálta meg Gombos elvtárs. Amióta & DEFOSZ megala­kult, a mezőgazdasági munká­sok a DEFOSZ munkástagoza- tát alkotják. Az állami gazda­ságok és gépállomások számá. nalk növekedése erősítette és nö. velte a munkástagozatot. A me zőgazdasági üzemek ugyanakkor mindinkább hasonlókká váltak az ipari üzemekhez Pártunk 1949-ben a DEFOSZ-t bízta meg az üzemi bizottságok kiépítésével, majd a munka, verseny szervezésével. Az üzemi bizottságok azonban egyre ke. vésbbé töltötték be feladataikat. A DEFOSZ munkástagozata sem volt szakszervezet, hanem csak egy nagy egységes parasztszer. vezet egy része. A termelőszövetkezetek fej­lődése következtében az egyénileg dolgozó parasz­tok mind nagyobb számban lettek a szövetkezetek és egyéb tömegszervezetek tag, jai. Mindez ahhoz vezetett, hogy a DEFOSZ nem megfelelő szer. Vezet többé a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók számára, hanem elengedhetetlenü szüksé gessé vált, törvényszerűen kö­vetkezett be az új szakszervezet megalakítása. Gombos elvtárs ezután sok konkrét esetet sorolt fel, annak bizonyítására, hogy az üzemi bizottságok és a DEFOSZ fejlő­dése elmaradt a mezőgazdaság fejlődésétől. Többek között a madarasi állami gazdaságban Hombulik traktoros elvtárs foglalkozott újítással és többször bement a műhelybe ahonnan a gazdaság vezetője megvetéssel kizavarta. Ugyanez történt Gujkó József elvtárssal, a katymári állami gazdaság dolgozójával, A mély­kúti gépállomáson Zsolnai Mi. hály elvtárs észszerüsítéssel két ember munkáját végzi és senki erre fel nem figyelt. A bokodi gépállomáson kivi. szik a gépekhez a hálóhe. Iyeket, de nem tudnak benno aludni, mert az állomás ve. zetöje a raktárból nem adja ki a pokrócokat. A dunave- csei gépáüomáson a brigád, szá'lás tisztántartásáról és fűtéséről az állomásvezető n»m gondoskodott. Azonban az üzemi bizottsá­gok és a DEFOSZ sem tett meg ezen hibák kijavítására min­ci ént, A bácsalmási állami gazda­ságban a gyapot sarabolásáná: helyi norma helyett az agronómus az országos normát állapította meg, s mivel ez elmaradt munka volt, a dolgozók csak negyven százalékot tudtak elérni, s háromszázan ott akarták hagyni a munkát. Tizenkét dolgozó el is ment. Ugyanitt a tehenészetben dolgozóknak 32 fillérrel kevesebb órabért fizettek ki. A kalocsai gépállomáson a jóléti keretet alkatrészek vásárlására fordították. A mélykúti gépállomáson ugyanezt tettek az utolsó ne­gyedévi jóléti kerettel. Az ilyen esetek lazítják a munkafegyelmet, tág teret ad. nak az ellenségnek. Ezután Gombos elvtárs bővebben fog. .alkotott a munkafegyelem kér désével. A munkafegyelem laza­ságára .több példát említett fel, A kerekegyházi gépállomá­son egy tj-aktoros három hét alatt három traktort tört össze, négy hónapon ke, resztül a normáját 5—10 százalékban teljesítette 120 százalékos iizemanyagfo. gyasztás mellett. A tiszakécskei gépállomáson 200 kg gázolajat loptak el, amibö feketeszántást végeztek. A kalocsai gépállomáson a legjobban teljesítő traktoros_ 1 nak a gépén meglazított ált a csavarokat, eltömték az olajcsöveket azért, hogy megakadá.yozzák munkája teljesítésében. Ugyanilyen eset fordult elő a bácsbokodi gép­állomáson is. Hozzá kell tennünk — mon­dotta Gombos elvtárs, — hogy a gépállomások, állami gazdasá­gok és erdőgazdaságok dolgo. 2óimaik nagy többsége nem ért egyet azokkal, akik lazítják a munkafegyelmet, semmibe ve. szik a nép törvényeit és rendele­téit, akik nem becsülik a nép vagyonát. De azt Is megmondha. tóm, hogy a javíthatatlanokkal szemben a legkeményebb rend. szabályoktól sem riadunk visz. sza. Rámutatott azután Gombos elvtárs, hogy a munkafegyelem lazasága jelenleg a legnagyobb fékünk. Ezután rátért az új tzakszervezet feladataira. Az új szakszervezetnek dön­tő feladata lesz, hogy pártunk irányításával szer. vezze a szocialista munka. versenyt. Segítse a mező. gazdasági üzemek vezetőit a szocialista bérezés követke­zetes bevezetésére. Kemé­nyen harcoljon a norma, csalók és az egyenlősdi elle» Másik döntő feladata: a szocialista érdekvédelem biztosítása. Segítse a dolgo­zók munkakörülményeinek megjavítását, a segélyek, családi pótlék, nyugdíj, fi. zetéses szabadság, napközi­otthonok, üzemi konyhák, brigádszállások, traktoros- pihenők és egyéb jóléti célo. kaf szolgáé lehetó'ségek kihasználásával. E feladatok helyes megoldása elősegíti a nőknek mind nagyobb számba való bevonását is a termo.ésbe. Feladata lesz a munkavédelmi rendszabályok Fontos betartása. A dolgozók egészséges javasla­taival, panaszaival való törődés. A harmadik döntő feladata, aminek végrehajtása elöfetétele az előző kettő maradéktalan végrehajtásának: a dolgozó tö­megek politikai és szakmai neve­lése. Feladata a dolgozók éber­ségre nevelése a volt földesurak, a tőkések kiszolgálói, a kulá- kok ellen. Az élenjáró szov­jet mezőgazdaság tapasztalatai, nak minden területen va'ő alkalmazására tanítani A szakszervezetek neveljék a dolgozókat helytállásra, ádozat- készségre. Errs annál is inkább szükség van, hogy a béke meg­védését biztosítani tudjuk. Végezetül felhívta Gombos elvtárs az értekez.et figyelmét arra, "hogy ezek a feladatok sem könnyűek. Mcgvan azonban a szükséges feltétel ahhoz, hogy sikerrel megvalósítsuk. Ku.önö- sen nagy segítséget ad ezen munkához Rákosi eivtárs novem­ber 30-i beszéde, a Szovjetunió fe.becsiilhetetlen ’ értékű ta­pasztalatai. Segítséget ad ehhez a munkához a munkásosztályunk és pártunk. Gombos elvtárs beszámolója után a hozzászólások következ­tek. Kocsis Mihály elvtárs, az Gpületlakatosipari Vállalat szta- hánovistája szólalt fel elsőként Emondta, hogy átérzik az ü] Szakszervezet megalakításának nagy jelentőségét és erőmmel veszik tudomásul azt. ígéretei tesz arra, hogy az eddiginél fo- kozottabban támogatják majd az új mezőgazdasági szakszerve­zet et. Ezután még huszonegy hozzá­szóló foglalkozott az állami gazdaságok, gépállomások eddi­gi eredményeivel, hibáival. A hozzászólók a beszámo.óban felvetett kérdéseket alátámasz­tották. Az elmondott péidák bi. zonyították, hogy fejlődésünk szükségessé tette az új szak­szervezet létrehozását és me­gyénk mező- és erdőgazdasági dolgozói örömmel veszik tudo­másul azt. Fehér Anna elvtársnő elmon­dotta például azt, hogy a kis kunfélegyházi gépál,omás évi tervét 115 százaékra teljesítette, azonban, ha a DEFOSZ jól mű­ködött volna, ma sokkal na­gyobb lenne ’az eredmény és több nő dolgozna a gépállomá­son. Szügyi Lajos elvtárs, a csá- BZártöltési állami gazdaság do,, gozója a hibák alapoa felvetésé­vel járult hozzá az értekezet sikeréhez E.mondotta, hogy náluk a DEFOSZ es az üb el­nézte a lazaságokat. Például, egy kocsis dolgozó 80 mázsa trágya kihordását írta be, s csak 10 mázsát Vitt ki. A vezetőség felvett egy másik gépál.omáson el. bocsátott traktorost aki kilenc órára jár be, ezenfe­lül mos1 tönkre'-e11' egy lánc. talpas traktort és még min­dig nem küldték el. A mun- kaíegye.em lazaságát bizo. nyitotta az, hogy a silózás. nál a dolgozók hét óra he. tyett fél tíz órakor álltak munkába, utána reggeliz­tek és 3 órakor abbahagyták a munkát, azt mondva, hogy mikor érnek haza, ha 4 óráig dolgoznak. A többi hozzászóló is hason'ó- képpen, főleg a munkafegyelem lazaságára vonatkozó példák felvetésével tette meg hozzászó­lását Kerek István elvtárs a me. gyei pártbizottság nevében üdvözölte az értekezletet. Hozzászólásában főként azokat a fontos kérdéseket világította A bajai MNDSZ asszonyainak népnevelő csoportjai állandóan járják a várost, sorba felkeresik a dolgozókat lakásaikon. így top­panjak be Valcsik János dolgozó kisparaszthoz, aki a kiscsávolyi kerületrészbeu lakik. Népnevető asszonytársaink itt találták ma­gukat szembe a tanács dolgozói, nak merev és bürokratikus mun­kájával, mely nem erősíti, hanem gyengíti a munkás.paraszt szö­vetséget Valcsikékboz az elmúlt napok­ban végrehajtók állítottak be. Közölték, hogy 4 mázsa búzaadó­hátralék miatt záiogolni jöttek. Valcsik né — férje távollétében, — közölte a végrehajtókkal, hogy adó. és begyűjtési kötelezettsé­güknek eleget tettek, sőt azo. kát túl is teljesítették. A tanács végrehajtó közegei Valesikné sza­vaira nem hederítettek, hozzá, láttak a zálogoláshoz és lefog­laltak egy lovat, egy tehene*, egy üszőt és 7.5 mázsa kukori­cát. Valcsik János másnap felment a pénzügyi osztályra és irataival Igazolta, hogy minden kötelezett, ségének eleget tett. Nemcsak az 1951-cs évben, de azt megelőző, teg is Meg is nyugtatták, hogy pusztán tévedésről van szó. Val- osik János meg is nyugodott, csak egy bökkenő volt; volna felesleges paprikája, azt is sze­retné ha átvennék tő;e, mert nincs helye, hol tárolná és félő, hogy az elromlik. Erre a pénzügyi osztályon azt felelték: — miért sietett az adóját kifizetni, mert ha hátraléka volna, most azt át­vennék és fizetésébe beszá. mííanák. Valcsik János becsületes egyé­nileg dolgozó klsparaszt. Az egész kerületrészben pél­dát mutat az áüamfegyeiem szigorú betartásával Az elmúlt évben begyűjtési kö. telezettségének tú|teljesíté. sóért oklevelet és pénzjutal. mat kapott. A bürokrácia útvesztőjében azonban mint ,,adóhátralékos” szerepel. Akkor, amikor nem egy öntudatlan, vagy notórius adó­nemfizető szorgalmazása volna a legfontosabb feladat. Jobban utána kellene nézni az adó­könyvben, kik is a hátralékosok, kik a notórius nemfizetők. Ne a Valcsik János és a hozzá hasonló öntudatos dolgozó parasztokat zaklassák. Főleg pedig, ne ve*, sék szemükre: — miért siettek adójukat olyan gyorsan kifizetni, A bajai MNDSZ.asszonyok. kormányzatunk. Ez is biZo. nyitja, hogy a nép áramá­ban dolgozó parasztságunk Rákosi elvtárs n. kongresszusi beszédét, az állattenyésztés fejlesztését magáévá tette, amiért a jutalom nem marad el, mert államunk a jól dolgozókat közvetve, vagy közvetlenül meg­jutalmazza. gyelem megjavításának jelentő. sége. Beszélt ezután Kerek elvtárs a régi és új dolgozók nevelésé­nek szükségességéről. Végezetül Jenei elvtársmő a DEFOSZ, valamint Takács elv. társnő a SZOT Országos Bisott. ságának küldöttei szólaltak fel, Foglalkoztak a nevelés kérdésé­vel, azonkívül azzal, hogy az üzemi törzsgárda kialakításához mik a tennivalók, továbbá az új szakszervezet jelentőségéről beszé-tek. Ezután Gombos elvtárs vá­lasza következett, majd a második napirendi pótra tértek át, az országos értekezlet kül­dötteinek megválasztására. Papp elvtárs, a jelölöbizott. ság e nőké ismertette ,a javasla­tot. A jelölőbizottság javaslatát az értekezlet egyhangúlag jóvá­hagyta. Ennek során az állami gazdaságok. gépál omások és erdögazdaságok legjobb dolgo­zóit, munkaérdemrenddel kitün­tetett dolgozóikat választónak meg küldöttként a Mező, és Erdőgazdasági Szakszervezet első országos értekezletére. meg, amelyek a hozzászólások során nem kerültek kellő súly. lyal megvitatásra. Felvetette, hogy a gépállomások dolgozói­nak köte.escége, hogy a szo­cialista építés agitátorai legye, nek. Nocsak az egyénileg dolgozó parasztság, hangra a tszcs dolgozói felé is gyakorolják a nevelő munkát. Ez elsősorban teszi kötelezővé a gépá.lomáson belüli munka, a politikai tudás fej csztéoét. Ezután az állami gazdaságok feladataira tért Kerek elvtárs. Legfontosabb feladat meg. mutatni a nagyüzemi gazdál­kodás minden előnyér, neme­sített vetőmagot adni a dől. gozó parasztságnak és az állatállomány fejlesztésében elő járni. Elmondotta hogy a mezögazda. oág országos, általános fej ődé. sén belül, megyénkben is van fejlődés, azonban nem olyan arányban, mint ez szükséges lenne. Itt kezdődik a munkafe­Fekete Lajos kecskeméti apaállatgondozó jutalomban részesült A F. M. 2851.123(7)1951. sz. rendeletére a minisztertanács két­éves állattenyésztési terv végre­hajtása érdekében jó munkát végzett Fekete Lajos Kecs­kemét városi apaál atgondozőt, aki egész évben nagyszámú apaállatot gondozott, bikákat és kanokat, a fedeztetésnél nagy százalékot ért el, 300 forint pénzjutalomban részesítette *

Next

/
Thumbnails
Contents