Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-17 / 13. szám

Alkalmazzanak szigorít intézkedéseket a munkafegyelem megkentél val szemben — követelték legutóbbi termelési értekezletükön a szabadszállási építkezés dolgozói Az elmúlt héten a 44/4. sz. Építőipari Vállalat szabadszállási építkezésének dolgozói összevont termelési értekez letet tartottak. Ezen a terme.ési értekezle­ten a munkafegyelem meg­szilárdításának. a minőségi munka megjavításának, az anyagtakarékosság, valamint a Köder- és a Deák.moz. galomhoz való csatlakozás kérdéseit vitatták meg. A termelési értekezlet beszá­molóját Födi Béja főmérnök tartotta, aki hangoztatta, hogy a munkafegyelem terén lazulás tapasztalható. Az elmuit év októberében pél­dául 3.5 százalék igazoltan mulasztó volt, ez a szám azon­ban legutóbb 14 százalékra emel­kedett. Különösen az iparitanulók körében mutatkozik meg a fegyelmező .lenség. Az építkezés dolgozói jó eredményeket értek eí a termelés fokozása terén. Az épületátlag például 124 Szá­zalékra elmélkedett. Ennek az eredménynek köszönhető, hogy a szabadszállási építkezés dol­gozói elnyerték a megyei pártbi­zottság vándorzászlaját. Ez az eredmény, valamint a megyei pártbizottság' vándort zászlaja arra kötelezi az építke­zés dolgozóit, hogy az 1952. évben még újabb termelési ered­ményeket érjenek el. Ennek egyik legfontosabb feltétele: a szocialista munkafegyelem meg_ teremtése, az anyagokkal való fokozottabb takarékoskodás, va­lamint az élenjáró munkamód. szerek mind szélesebb körben való elterjesztése. Földi Béla főmérnök beszámolójában hang­súlyozta, hogy ezt a célt szo.- gálja a nemrégiben született Röder.mozgalom is. A szabadszál.ásx építkezés dolgozói értékes felszó.alásaik_ kai, javaslataikkal eme ték a termelési értekezlet színvona­lát. Valamennyi sztahanovista és művezető lelkes örömmel csatlakozott a Xtöder. és Deák mozgalomhoz, hogy ezzel is hozzájáruljanak a 100 Százalékon aluli teljesít­mények megszüntetéséhez, a ter­melés fokozásához és az 1952. évi tervük sikeres végrehajtá­sához. Az építkezés dolgozói felszó. la.ágaikban élesen bírálták a munkafegyelem megbontok Alyim Péter kőműves például javasolta a váilalatvezelőségnek, hogy bírságolják meg Tanács Imre és Ürge József kőművese­ket az ál andó késések miatt. Atyim Péter kőműves javaslata után az építkezés dolgozói eré­lyesen követelték, hogy Tanács Imrét és Ürge Józsefet állítsák társadalmi bíróság elé, mert rendszeres késésükkel akadá­lyozzák a becsületes do gőzök küzdelmét a termelés fokozá. sáért és a terv te.jesl ésébeu. Atyim Péter ezenkívül felaján­lást is tett. Felajánlásában vál. lal.a, hogy ezévi tervét uugusz_ tus 1-re befejezi. Vale at Sándor kömüvos..át.. képzős arról beszélt, hogy bri­gádjában dolgozott Csele Edit és Dinnyés Ilona is, akik állam döan megbontották a brigád egységét és fegyelmét. Maga­tartásukkal akadályoztál; a brigád munkáját s ennek követ­keztében egyre inkább vissza, esett terme ésük. Csele Edit és Dinnyés Ilona már nincs a brigádban s azóta komoly fejlő­dés mutatkozik. Egyre inkább megszilárdul brigádjukon be- .ül a munkafegyelem, de állan. dóan emelkedik teljesítményül; is. A szabadszállási építkezés be­csületes dolgozói tehát ezen a termelési énekez-cten is bebizo­nyították, hogy élesen elítélik a munkafegyelem megbontóit és követelik a fegyelmezetlenke- dök e.távolítását. Az ép.tkezé- üzemi pártszervezetének, a szakszervezetnek és a műszak, vezetőségnek éppen ezért arra kel] vennie az irányt, hogy az eddigieknél is fokozot;abb eroy- lyel lépjenek fel a munkafegye_ lem lazítóivai, a termelés akadá. .yozóival, az elenséggel szem­ben. Alkalmazzanak szigorú in. tézkedéseket azokkal szemben akik fegyelmezetlenségükke; akadályozzák a termelést és ötéves tervünk sikeres végrehaj­tását. Ez a termelési ériekez ei újabb bizonytéka voit annal;, hogy a becsületes dolgozók több­sége egy emberként küzd a béke megvédéséért, hazánk fel. virágoz tatásáért a szocializmus sikeres felépítéséért. Mezőgazdasági országból ipari ország A nehézipar megveti lábát- az alföldi pusztán Egy szép óriás ál] a pusz á. ban, vörös színű téglából van a testé, üveg a teteje, izmai vas­ból és betonból valók. Fehér, mészbeöl.özöt, kis.cg,,vérei kiáL tásnyi távolságokra, elszór,an állják körül. A kiskunfélegyházi határban csoda [ör,én,: a ta" nyák közé szép nagy vasgyárat emelt a terv. Ezen a környéken, ott, ahol az ég a földet érj, de niég azon túl se, nem láttak Ilyent s hogy most Iá nak, an- nak szép hősi története van. A mü előbb a pár-, akaratá­ban, majd a mérnökök papír­ján szüléiét) meg, mint rajz. A születését megelőző sokféle irat­ban o,t szerepelt, egy dátum is: 1952. júljus 1. Erre az időpont­ra kellett, volna megindulnia a munkának a Középnehéz Vas. szerkezetek Gyárában. Máskép­pen történt. Az épí.ök olyan gyorsan tetö alá hozták a gyárat, hogy a tervezem időnél egy évvei ko. rábban megindult benne a mun­ka. Nem érié készületlenül az új gyár vezetőit a " gyorsaság, a gyorsan született, jó ered­mény, hiszen ők maguk is so­kat küzdöttek azért, hegy így teljesüljön a terv- HeUz Ferenc igazgató, meg Szilvást Gergely főmérnök mindent elkövetett a további sikerekért, s tavaly jú­liusban így már a nagy terv­gazdaságba bekapcsolódva kéz det( működni az üzem. Nagy szükség volt munkájukra. Hogy miért? Egy.ke tőre kiderül ab­ból, ha felsoroljuk, hogy mike gyárt az új gyár. Épüietvasszer- kezeteket, darukat, távvezeték' oszlopokat, talányokat, kazáno. kaj, mélyfúrótornyokat s mély­fúrószerszámokat, bányagépe­ket, csilléket. Keli-e sorolni to­vább? Már ők kéczí.et ék el az Inojai Műnek azokat a vasoszlo. j pait, amelyeke, sehol sem ;ud- tak legyár.ani. Pedig nekik is] hiányoztak még gépeik kevés, volt a szakmunkás s kevés még { ma is De azért-: sikerült. Hogy munkájukul miért koronázza si­ker, arra csak egy példái emlí­tünk. Egy sereg nagy gép érke. zett a kiskunfé,egyiiàzi vasú,ál­lomásra, s a gyári vasúti pályák még nem készül,ek el. így a nagy, nehéz gépeket, nem lehe­tet: kirakni. Az egész üzem, az igazgatótól a segédmunkásokig, nekiállt vasú vonalat épí cni, s a nagy gépek egy.ke tőre beke­rültek a 200 mé er hosszú, 60 méter széles, üvegiet'ös gyönyö­rű szerelőcsarnokba. Az üzem gyors fejlesztése ha­talmas gondokat rakott a mü. szaki veze,és yáilára, de boldog gondolt voltak ezek s örömmel csinálták. A legnagyobb gond a szakmunkáshiány volt. Hon­nan teremtsenek egy'k napról a másikra jó szegecselöket, esz- ergályosokat, gyalusokat a Kiskunság nagy tanya világából? Az üzem első szakmunkásait a többj vasszerkezeti gyárak küld­ték, de ;öbb, egyre több szak. munkás kellett­Neveljen a gyár új szakmun­kásokat — adta ki a jelszó: a párt — és segí senek a többi gyárak is új szakmunkáskép­zéssel fía.al testvérükön így is tör,én;. S azóta már az első csoport átképzös sikerrel te te je vizsgái: és szakmunkásként dol­gozik. A gyár a városban ipari technikumot jndí|ótt, gépszer­kesztőt tanfolyamst #zerveze;j s már ot: tar: a szakmunkáskép­zésben, hogy e hóhap 15-én ha. Zajönnek Kanizsáról a mé.yiúró. berendezések gyár. ás át ‘elsajá í- tó ipari tanmek iS. De megér­keznek nemsokára a Rákosi Müvekben tanuió ipari tanulók í*5. így dolgozik mg már a szer­kosz.ésben Patyi János, a négy elemit végze.t fiá.al kubikos, aki előbb a tanfolyamon, min. Lakatos tűnt ki, majd az iPárj technikumban mu.atOtt fel jó eredményt, s most már a mér­nöki rajzok szövevényének jó is. merője. Ezeknek az új szak- mimkásoknak voll köszönha.ó. hogy a Sz.álini Műszakban a gyári átlag 122 sházaiék jet., hogy Pázsit József á.képzős, esztergályos már minőségi mun­kát végez, Köveseit Pál pedig 403 szá*a"-ékot .(eljesite,,;. De ne feledkezzünk meg a régj szak­munkásokról sem, így Kubicset: József esz ergályosrói. aki 1040 százalékos teljesítés, ért el. ■ A vas és acél országa jegünk A nehézipar rendíthetedenül megve ette lábát az alföldi pusz­ién s kubikosok, zsellérek ipar! szakmunkásokként dolgoznak a tervidőpon náf egy évvei előbb megindul, gyárban. Teljesítményeink fokozás íval sikerre visszük ötéves tervünket A szabadszállási építkezésen dolgozó Kossuth kubikos-brigád tagjai 120 százalékra teljesíi et­ték az 1951. évi tervüket. Nagy János volt brigádvezetö ha­nyagsága miatt ázonban soka'1 k.lép ek a brigádból, meri a brigád nem udo;.; komoly aha eredmények®; elérni Ezt a bri­gádot most újjászerveztük és vállaltuk hogy 140 száza ókra emeljük teljesítményünket. Je­lenleg már 156 százaléknál tar­tunk, de ezzel nem elégszünk meg, hanem tovább küzdünk i.etjesi. ményünlc fokozásáért. TndjtiK, hogy minden százalék, kai ha almas csapást mérünk a béke ellenségeire és sikerre visszük ötéves tervünket. HEGEDŰS PAL. a Kos­. su|h kubikos-brigád yeze. iiöje. Szabadszállás. A kolhoz rádióállomása A villamosítás egyre nagyobb tért hódít a kolhozok életében. A Szovjetunió számos kolhoza épít saját erejéből erőművet. Nemrégiben avatták fel a Sztavropol.vidék Neveja Gyerevnya kothozfalujának 250 kllowattos vízlerőniüvét. Az új erőmű |ehe. tövé teszi, hogy minden ftolhozíag lakásába bevezessék a vtl. lányt és a rádiót. Képünk a kolhoz rádiód,lomását mutatja be. Oféves tervünk döntő évének feladatait- eredményesen végezzük el Az MDP országos aktívaértekezletének távirata Rukosi Mátyás elvtárshoz Szöveteit RùkOÿi elviávsunk! üzemeink elmúlt hetekben sorra jelentet jók, hogy betar­tották Ig&iétűkét, melyet Rákosi eivtársnak tettek, 1951. évi t&r- viiKCt teljesítettek, söt túlteljesítették. Ma- már ismerjük egész gyár.párunk főbb eredményeit és ezek alapján örömmel jelent­jük, hogy második kongresszusunk útmutatásait követve, gyár­iparunk egészében is nemcsak teljesítette 1951, évi felemeli lev­őét, hanem júl is teljesítette azt. A felemelt évi terv teljesítése és túlteljesítése nagyon komoly győzelme országunknak, dől, gozó népünknek. Azt jelzi, hogy jelentős lépést, tettünk előre a szocialista iparosítás útján, szá mottevö sikert értünk el a bé­kéért vivőn harc magyarországi frontszakaszán. Az 1951. évi terv sikeres teljesítését és túlteljesítését kö­szönhetjük a Szovjetunió állandó támogatásárak, köszönhetjük mitikusaink, mérnökeink, igazg afoink, felső gazdasági vezetőink ie/kes, odaadó, javuló munkájának, köszönhetjük a Magyar Dől_ jozók Pártja é3 szereiéit vezérünk, Rákost eivtárs kipróbált, bölcs vezetésének. ö\6ves tervünk második évének sikerei hatalmas eröf cs buzdí.ást jelentenek számunkra ötéves tervünk harmadik, döntő évében, as eddiginél nagyobb feladatok megoldásában. Az 1951. évi eredményeink nem festenek vakká bennünket a terv végrehajtása során taPasZiak hiányosságainkkal szemben. Alapany 1(1,6, meiésünk oly fontos ágai, mint a szénbányásza[ í,s az olajtermelés, nem tudták lemaradásukat behozni, New sikerült felszámolni a termeiés ütemének ingadozásait, ahővégi rohammunkát. Termelésünkben nagy lehetőségeké,t hagytunk kihasználatlanul. Non kielégítő még iparunkban a munkafe­gyelem. jffem elég szilárd a terv fegyelem. Ezek és egyéb hiá­nyosságok összefüggnek azzal, hogy a gazdasági vezetés mé;; nem sikerült korszerű színvonalra emelni. Szilárd elhatározásunk, hogy ötéves tervünk harmadik, dön, ló évének megnagyobbodott feladatait eredményesen végezzük majd el. ; . ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy jobb szervezéssel egyenle­tesebbé tesszük a termelés ütemét, egyenletesebb termeléssel, új termelési módszerek bevezetésévelj « folyamszerii termelésre való át érés meggyorsításával biztosítjuk gépeink, berendezé­seink, épületeink, nyersanyagunk jobb kihasználását' s a mun. kaerő észszerűbb eloszlását és felhasználását. ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy minden erőnkkel igyek­szünk biztosítani annak a. szellemnek kialakítását, mely szé­gyennek és gyalázatnak tartja a fegyelmezetlenséget, naplo­pást. A becsületes dolgozók szél eg tömegeire támaszkodva, ke­mény kézzel számoljuk fel a munkafegyelem és a bérfegyelem terén f°ntiálló hiányosságokat egyaránt, ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy az üzemek t°bor?.ö tévé. kenyjegének megjavításával, a munkaerő helyesebb elosztásá­val, ipari tanulóképzésünk átszervezésével, az új munkásak­kal való fokozott törődéssel sok olyan hiányosságot küszöbölünk ki, mely tavaly a termelés emelkedését fékezte. ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy as önköltségcsökkentési tervek szigorú végrehajtásával, az önálló gazdasági elszámolás rendszerének kiszélesítésével, a takarékosság következetesebb al­kalmazásával fokozzuk népgazdaságunk sz°cialis/a felhalmozá­sát. ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy 1952. évi tervünk mennyi­ségi előírásainak teljesítése mell élt, a dolgozó tömegek egyre növekvő igényeit és külkereskedeimünkef egyaránt kielégítő, kiváló minőségű és széles választékú termékek előállítására fo­gunk törekedni ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy az egyszemélyi felelősség következetesebb érvényesítésével, a vezetők szakmai k-épzettsé. gének emelésével, „ vezetők és a dolgozó lömeggk kapcsolatá­nak szorosabbra fűzésével és pártunk vezetésének még hatá­rozottabb érvényesülésével jelentősen emelni fogjuk a gazdaság' v'zeiés színvonalát. A pár tszer vezetek, a gazdasági vezCfök és a szakszervezetek egybehangolt közös erőfeszítésével megte­remtjük mindazokat a feltételeket, amelyek a muukaverseny. mozgalom újabb'nagy fellendüléséhez, n dolgozók „Ikofö kezde­ményezésének az eddiginél ts szélesebb körű kibontakozásához szükségesek. Szeretett Rákosi elvtársunk! Ígérjük és fogadjuk; hogy 1952. évi tervünk teljesítésével és túi 'ljesi ísével újibb győzelemmel visszük előre a béke és a szocializmus építésének nagy.ügyét, . . ; 1

Next

/
Thumbnails
Contents