Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

gyárból a másikba küldték. Már a sajtóban is kezdenek az ilyen panaszok jelentkezni, ami azt mutatja, hogy gazdasági veze. tőink e kérdést még nem fogják ezzal a komolysággal, amelyet megérdemel.

Az új munkásokkal kapcsolatos másik kérdés, amelyre Gorö elvtárs már kitért, de amelyről én szintén nyomatékkai szőni kívánok, a balesetelhárítás, a biztonsági intézkedések, berendezések kérdése, valamint az ezzel kapcsolatos fe.világosítő munka, plakátok, figyelmeztető felhívások stb. Elvtársaim, évente száz-kétszázezer új műn, kás kerül be iparunkba, ezt min. denki tudja. Ezek a munkások legtöbbször tapasztalatlanok, faluról jöttek, fiatalok. Ezeknek semmiféle gyakorlatuk nincs a munkavédelem terén és éppen

ezeknél kel fen® fúKÍSj* tâb'ùàû — sokkal inkább, mint a régi, tapasztalt munkásoknál — vigyázni minden néven nevezendő munkásvédelmi és egészségvé_ delmi intézkedés betartására.

Ehelyett ez a kérdés meglehe. tősen háttérbe került. A szak. szervezetek, amelyeknek egyik legnemesebb feladata éppen ez volna, szintén nem törődnek vele. Emiatt gyakoriak a súlyos balesetek. Nem egyszer egy-egy ilyen üzemi baleset jóidöre megnehezíti a fiatalok, vagy az új munkaerők toborzását is. Fel. használom a mi gazdasági ve. ze tőink ez aktíváját arra, hogy nyomatékosan fe-hívjam figyel, műket: itt is el vagyunk maradva és változtatnunk kell Czcn a téren is: meg kell javítanunk a balesetelhárítás, a munkavédelem minden ágát.

Sok a panasz a minőségre

Sok szó esett a minőségről. Több elvtárs panasz tárgyává tette, hogy a tervteljesítésné) már szokássá vált, hogy a nagy, könnyen legyártható, vagy kevés megmunkálást igény;ö dara_ bokka. a gyár túlteljesíti tervét, viszont a finomabb, jobb megmunkálást követelő darabokkal elmarad. Globálisan megvan a tervteljesítés, de amikor köze. többről megnézzük, kiderül, hogy ebben a teljesítésben igen komoly hibák vannak. Például a hengerművek teljesítésénél az ellenőrzés alkalmával már rögtön megnézzük, hogy a tervtejje- sités nem úgy történik.e, hogy u durvahengerdénél tű-teljesítés van, a finomlemez pedig el van maradva. A tapasztalat gyakran azt mutatja, hogy valóban így „te.jesítik” a tervet.

Rengetek baj van emiatt a minőséggel ,is. Az elvtársak hallották a BAMERT.gyár igaz. gatójának panaszát, hogy néha több munkaóra keli a durván elkészített darabok rendbeho. zására, mint az egésznek a ki- gyártására. Sok a panasz a minőségre általában és gyakori tünet, hogy igazgatóink kezde, nek húzódozni a minőségi munka elvállalásától Már az is baj, ha a bejföldi piacról sok a rekiamá. cló a minőségre és az e vtársak tudják, hogy mennyi panasz érkezik. De még nagyobb baj, hogyha külföldről, az exportálj árura kapunk ilyen panaszokat. Az elvtársak, mint gazdasági életünk vezetői, tudják, hogy bizony, az ilyen panaszok egyre gyakoribbak. A panaszok kivizs. gáiáaa fo.yamán természetesen felelősségre vonjuk az illető igazgatókat. Emiatt újabban már kezdenek az elvtársak húzódozni az exporttermékek vállalásától, vagy pedig azon a címen, hogy ez különös pontosságot igényel, nem tartják be a határidőket. A helyzet már olyan, hogy külkereskedelmünkre komolyan érezteti hatását.

Kezdünk egy egész ómmá he. Jyeo — éppen az ilyen gondos munkát; Igénylő megrendelések, a finommechanika terén — az exportban lemaradni. Nem szorul magyarázatra, hogy mi,t jelent, ha exporjtervüoket nem •tudjuk teUealtem, ha dezorgani. zálódik egész expor,(érvünk. Ha kiviteli ,erveinkct nem judjuk jól végrehaj.anl, akkor azok a gépek, nyersanyag.k, amelye

két külföldről vásárolunk az ipar számára, tei-mésze,e®en vontatottan, tervszerű,lenül érkeznek és ez egész termelésünk, re károsan hat ki.

A műszaki értelmiség és munkásság viszonyáról itt aránylag kovés «zó esett, amit úgy (6. kintek — és azt hiszem, az értekezlet is úgy tekin,i —, hogy ez a viszony uiaposan megjavult. Annyira megjavult, hogy tulajdonképpen; problémát ,,a;án mar nem ;s képez. Ennek euenére e kérdésre azért térek vissza, mert a bányászattal kapcsola.. ban a munkafegyelem hiánya mellett — mint a felszólaló elv. ■tárjak rámu,at:ak — a legnagyobb baj az, h:gy az új gépe. ke; nem tudjuk kezelni, Ez pe- dig azt muta,ja, hogy legalábbis a bányászatban, nZ értelmiségiek és a bányászoknak a munkája még nincs jól koordinálva, n;ncs egymásra hangolva. KU, iönben lehetetlen voina, hogy a kaparósZaiagok, rázócsúzdák fejtögépek szakadatlanul any^ nyit álljanak, mint ahogy ezt it; az igazgatók és a sztahanovisták panasz tárgyává tették. Tar. tok tőle, hogy az ér,elm.ségiek és munkások jó egylutmüködé- sének kérdése még más iparágban eines teljesen megoldva.

Amikor a gyárakban járok, nem egy helyen előfordul, hogy mindenki óit Van már a megbeszélésen. de a főmérnököt rendszerint úgy kell külön behivat, nom. Ebböt is arra köve(kez.;e. tek, hogy bár a jóvjszdny az értelmiséggel . kétségtelenül elmélyül, marad még tennivaló :s etég. Ezért ezr a kérdést ne ha. nyngoljuk el és az elV|ársak sza. kada[lanut tartsák napirenden. Soha nem lehet azt mondani: na’ most már a munkások és az,, értelmiség köz;, olyan jó a viszony, hogy ezzei a kérdéssel többé nem kelt foglalkozni. Ezt a viszonyt mindig mélyebbé és mindig jobbá lehet és kell tenni

A gazdasági vezetés jó együttműködése a pártszervezettel — jó eredményekhez vezet

Szólanom kell még az igazgatók és a helyi pártszervezet viszonyáról. In, ezen a konteren, cián erröt kevés szó eset;. Az első gondolatom az volt, hogv talán azért, mert e téren is minden rendben van. Valóban, mi az utolsó esztendőben rend. kívül nagy súlyt helyeztünk pártvonalon e kérdésre és nem győzlük hangoztatni, hogy a jó pártmunkát. a jó termelés' eredmény mutalja. A m; pár tunk bizonyos fokig ellentétek, ben fejlődik. Vol| egy idő, ami kor pártértekezleielnken a termelés kérdése alte kerül; szóba Most bizonyos fokig 111 ár az o' tenkczöjénél tartunk, egy-egy pártőrtekezietünk inkább term» lesi 0rtekezie hez kezd hasonlí jani. Az elV[ársak hallották i;l egylk-máeik páriti [kárunk fej szólalásáf, ha nem tud,;ák volna. hogy az Hiai° párt titkár, gkkor legalább is az igazgató

első helyettesének vélték volna mert a pártmunkáró] úgyszó' ván semmit sem szólt, kizárólag a termelés különböző kérdé seihe/, foglak állásit.

Tapasz.altani már ennek az ellenkezője; is. Tavaly július, ban elmentem megyei tanácselnökeink értekezletére, mert meg akartam nézni, hogyan készl.ik elő a termésbegyüjté0|. Némi meglepetéssel hallottam, hogy fl tanácselnökök szinte kizárólag olyan követeléseket hangoztat, .jak, hegy a pár; népnevelőit feltétlenül mozgósítsuk, a pártagl- táció a feladat magaslu;án legyen, a pór;szervezetek készüljenek fej, €tb. Megérte-; tem.' hogy a tanácselnökök féltek a nehéz feladattól és mindkét kezűinket a pár; szoknyájába ka. paszkod;ak, Meg js mondtam nekik, hogy ha nem tudnám, hoj vagyok, azt hinném, hogy a ml agit.-prop. osztályunk ülésére

tévedjem be, annyira „pártsze. rüen” vették a kérdéseke;.

Természetesen nagyon helye,,, hogy tanácselnökeink nem feledkeznek meg a párimunkáról de ez eseten kétségkívül pjl zásba vitték. Az s.z eredménye m»ndenesetre megvolt, hogy a párt valóban te)jes erővel segített, nekik és ha a oegyuj;cs olyan eredményes voir, min; amilyen, abban kétségkívül aa nak is szerepe van, hogy a mi tamácselnókcinkl idejekorár. tgénybevették a Párt segítséget Ezea a megbeszélésen — mint az elvtársak eddig még- győződhetitek róla — bizonyos fokig az ellenkezőjét, jnPasziaL juk. Ip alig hallottunk olyan igazgató, vagy gazdasági vezető elvtársat, aki akár csak tel

olyan erősen, mint a tanácselnökök, forszírozta, vagy köve telte volna a pártunk tásá[. Az első gondolatom a* volt, hogy olyan nagyszerűen folyik már lent, az üzemekben s pár;- és a gazdasági vezet es kooperációja, hogy nem is tartják az ejv.àrsnk szükségesnek, hogy erről beszéljenek. De attól ,tárnok, hogy in valami másról is szó van. Az eivtársak talán átestek egy kicsit a nyereg- másik oldalára és annyira beleméi ü-tek u termelés probléma, júbu, hogy elfelejtették, hogy a pártszei-vezerjel való jó munka a termelés egyjk dön,ö tényezője. Ezér, én azt a régi megállapításunkat, hogy a jó párt- nvunkát a jó termelési eredmény méri, mos; úgy variálom, hogy a gazdasági veze.ésnek jo egyik trnüködése a pár|szerveze,- tel, vagy ennek az együtimükö. désnek a hiánya pontosan visz- sza.ükröződik a termelés jó vagy rossz eredményeiben. —. Nyomatékosain kérem az ipt jelenlévő gazdasági vezető elv,társukat, hogy ezt a variációt tartsák szem előtt és akkor kétség, kívül még jobb eredmény eke, fognak elérni

Gazdasági vezetőink mögött ott áll dolgozó népünk és győzelmes pártunk

Befejezésül rá akarok muta.*

ni ennek a tanácskozásnak magas színvonalára, amely az, mu(atja, hogy gazdasági vezejô. ink cgyüit nőttek népi demokrá. ciánkkal és azokat a feladató, kai, amelyek elé a szociud/mus épí,ése állítja őket, jól megoldják. Azt is inu(atja ez az ak.i- va, hogy gazdasági vezetőink tudatában Vannak az elö.tüna álló ötéves tervünk döntő esz- .cnclejének jelentőségével és ;eljes erővel felkészülnek rá. Ml azéi't kér,ük ide az elv.ársa- hat, bogy felhívjuk figyelmüket a harmadik tervév kezdeté, nek problémáira, hogy meg. könnyitsük az idei munka bem. ditásút.

Azonkívül el akarfuk kerüln. hogy megismétlődjék a tavaly; es&i, amikor az év elején köny- nyen vettük a tervet. Ez azt eredményezte, hogy sok helyen iemaradás kele.kezett és e lemaradás után lohol unk aZ[án decemberig és bjzony nem egy helyen be sem iud.uk hoznj.

A tavalyi év egyben-másban nehezebb volt, mint az idei, mert hiszen menet közben lényegesen megemel,ük n tervet, ami már magábanvéve is megnehe- zí.e;:|e a feladatok teljesítésé;. Ennek ellenére, ezt. a tervet — amint erre Gerö elv.árs rámu. ta;Ott — nemcsak teljest ewük, hanem túl is teljesítésük.

Az idei év sem könnyű, de kétségtelenül ebben a te-kimet- ben ezervezeitebb, mint a tava. iy;. Ezért mi blz.osak vagyunk benne, hogy az idei tervet is teijesíthe jük, sôt, ha jól dolgozunk, túl is fogjuk teljesíteni.

A gazdasági veze öink pedig legyenek meggyőződve róla, hegy ebben a célkitűzésben mö- göj.ük Alj az egész dolgozó nép ég mögöttük áU a ml vihared- zet;, sok győzelme, látó:;, gok nehézséget legyőzőn pártunk: a Magyar Dolgozók Párja! (Hcsszaniartó, ütemes, nagy- taps. Felkiáltások: Éljen Rákosi!),

Wirth volt birodalmi kancellár Nyugat.Berlinben megtar. ■tóit sajtóértekezletéi kijeién, jeiiie: a Schuman-terv veszé- iyezietl a békét és meghogszab- bljja Németország szétszakíiotp eágát.

Palermóban, Szicília fővárosában lelkes ünnepséggel fogad.

ták az; a szovjet küldöttséget, amely a szovjet nép adományait átad ;l az északolaszországi ár. vízkárosult lakosságnak és mos; körutazást tesz az országban BonjUo; a szicíliai tartományi gyüiés elnöke kijelentette: a szovjet nép humánus cseleke. deie elősegít; a népek közötti békés kapcsolatok megteremtését.

jr<ln északi tartományainak

öbb válasz.ókerüle.ében a Med- ás/is-s-váiasz.ások küzdelmeit véres provokációk kísérik, amelyeknek számos halálos áldozata van. Babolszerben a rendőrség s a ka.onaság tüze, nyitott „az imperialista olajtársaságok ellen harcoló nemzeti ,társaság” választási gyűlésének részvevőire.

Washingtonból jelen;! a TASZSZ: Az úgynevezet; kölcsönös biztonsági kérdésekkel foglalkozó hiva;al bejelentette, engedélyezi, hogy Törökország a Marshall-;erv törökországi „ellen ér ték”-alapjából 163,524.000 lírát fordítson ka-onai Programm jának kibővítésére.

Koblensbo érkezeit Valin tá bőrnek, a francia légierők fő. felügyelője, Blanc tábornok, a francia szárazföldi haderő ve zérkarl főnöke és Homy alten- gernagy, a francia haditengerészet vezérkari főnöke, hogy Nyugat-Néme,országban szemleu.al tegyen és tájékozódjon aa újrafelfegyverzégröl.

A bejrua amerikai követség előtt nagy tömcgejk tüntettek Dzsabar örnagy, a Koreát pusztító libanoni származású ameri. kai pilóta és az úgynevezett „középkeieti parancsnokság” feiá.u.ásának terve; ellen.

Hoover, az FBI főnöke, saj. tójelentések szerint, levelei intézett SawyerheZ' az amerikai taxitulajdonosok szövetségének elnökéhez. Ebben köve,telte, hogy a taxivezeiőlt hallgassák ki az utasok beszélgetését. A Washington Post ezzel kapcsolatban megállapítja; Hoover ust kívánja, hogy «s amerikai ía~ kossúg jelentős róste ,,nemhlva~ taios besíigó” legyen.

Több mint. tízezer lakos gyűlt össze Porf_TauJilcl>an YSzuez elökilíötőjében), högy üdvözölje a kikötőbe érkezeit szovjet ha. lászhajókat.

A Szovjetunió békejavaslata

Január 12-én délután az ENSZ.közgyülés politikai bizottsága megkezdte köveikezö napirendi pontjának, a Özov. jetunió küldöttségének, „Az új világháború veszélye ellen, valamint a béke és a népek közötti barátság megerősítéséért teendö intézkedésekről” szóló javasaimnak megvizsgálását,

Visinszkij elvtárs felszólalásában részletesen megvilágította több, az agresszív atlanti csoportosulásban egyesült ország fegyverkezési versenyének pusztító következményeit. Ez a fegyverkezési verseny okozza a nemzetközi he.yzet feszültségét és a széles népiöme- gek elnyomorodására, életszín- vonajuk álandó süllyedésére vezet.

A szovjet küldöttség vezetője ízután a szovjet kormány névé. oen a kővetkező közgyűlési ha, '■ározaitervozetet terjesziette a po.itikai bizottság elé:

1. A közgyűlés kijelenti, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve, zi'te, tagságával össaeegyezhe- tetlen az agresszív atlanti tömbben való részvétel és az, hogy egyes államok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, idegen területeken katonai, haditengerészeti és légitámaszpontokat létesítsenek.

2. A közgyűlés szükségesnek ismeri el, hogy: a) a koreai hadműveletekben részvevő or. szágok haladéktalanul beszün. tessék a hadműveleteket, fegyverszünetet kössenek és tíznapos határidőn belül vissza, vonják csapataikat a 38. szélességi körtől : b) háromhónapos ha,áridón belül minden külföldi csapatot — a kiiföidi önkéntes egységeket js — vonjanak ki Koreából.

3. A közgyűlés, elismerve, hogy az atomfegyvernek, mint az agresszió és az emberek tömeges elpusztítása fegyverének használata ellentmond a népek te kiismeretének és becsületének és összcegyezhetetle® az Egyesült Nemzetek Szerveze- lének tagságával, bejelenti az atomfegyver fe tétlen eltiltását és szigorú nemzetközi el er.örzés létesítését az eltiltás végrehaj. tása felett, azt tartva szem előtt, hogy az aiomfegyver eltu. tása és a nemzetközi ellenőrzés egyidejűleg .ép életbe.

4. A' közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanács állandó tagjainak —• az Amerikai Egyesült Államoknak. Nagy-BritanQiának, Franciaországnak, Kínának és a Szovjet Szocialista Köztársasá. gok Szövetségének, hogy e ha. tározat elfogadása napjától szá. mított egy éven belül egyhar- maddai csökkentsék e határozat elfogadásakor meglévő fegyverzetüket és fegyveres erőiket.

5. A közgyűlés táján ja, hogy minden állam azonnal, de mindenesetre a közgyűlésnek «z atomfegyver eltiltápáró; és az öt nagyhatalom fegyverzetének és fegyveres erőinek egyhar- maddal való csökkentéséről hozott határozatának e.fogadása után egy hónappal szolgáltasson teljes hivatalos adatokat fagy. vDízelének és fegyveres érőinek állapotáról, beleértve az atomfegyverre és az idegen területeken lévő katonai támaszpontokra vonatkozó adatokat.

6. A közgyűlés aján ja, hogy a Biztonsági Tanács keretein belül létesítsenek nemzetközi ellenőrző szervet, amelynek feladata: az atomfegyver eltiltásáról, a fegyverzet és a fegyvr^ rés erők csökkentéséről szóló ha. tarosatok teljesítésének ellenőrzése és az államok által fegyverzetük és fegyveres erőik állapotáról Ezolgá-tatott adatok ellenőr zése.

7. A közgyűlés felhívja min_ den állam kormányát —■ mind az Egyesült Nemietek Szerve. zete tagál amaiét, mind azokét, melyek jelenleg nem tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének —, hogy világértekezleten vizsgálják meg a'gyakorlati intézkedéseknek a kérdését, amelyeket a fegyveres erők és a fegyverzet lényeges csökkenté, sét, az atomfegyver eltiltása és az ‘ eltiltás teljesítése fölötti nemzetközi e-lenőrzés létesítése terén kell végrehajtani. A köz. gyűlés ajánlja, hogy a egrövi. dobb időn belül, de mindenesetre 1952. július 15-né) nem később, hívják össte az említett világértekezietet.

8. A közgyűlés felhívja az Amerikai Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát. Franciaország got, Kínát és a Szovjetuniót, kössenek békeegyezményt, egye. sltsék erőfeszítéseiket e fenköít és nemes cél elérésére. A közgyűlés felhívja aa összes többi békeszerető államot is, hogy csatlakozzék a békeegyezmény, hez.