Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-15 / 11. szám

Az 1951. év gazdasági munkájának tanulságai és ezek felhasználása az 1952. évi népgazdasági terv sikeres telj esi lése érdekéken

Gerő Ernő elvtárs beszéde az országos akiívaértekezíeien

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége szombaton január 12.én országos aktívaér. tckezie.re hívott össze párt funkci .náriusoka-t, állami, gazdasági szervek és vállaltok vezetőit. Az értekezlet részvevői melegen ünnepelték a megjelent Marosi Mátyás elv.ársa; és a Magyar Dolgozók Pár,ja Poij-.j. kai Bizottságának többj tagját. Az értekezleten Gerö Ernő e.v. tára mondott beszámolót ,,Az 1951. év gazdasági munkájának tanulságai és ezek fe,ha«ználása az J952. évi népgazdasági ;0rv sikeres teljesítése érdekében” címmel.

Az értekezlet«) Hidas István elvtára nyito;.a meg. majd átadta a szót Gerő Ernő eiv.árs. nak.

— Az 1951-es népgazdasági tervünké — kezdte beszédé; — •néhány nappal ezelö,,. befejezték. Az 1951-es év. pár.unk II. kongresszusának éve, ö éves népgazdasági tervünk második éve volt. Ebben az évben népgazdaságimba; már felemelt öt. éves ^rvünk szerint épi.et.Uk.

— Elvtársak! 1951-ben gyár iparunk ;eijes termelési tervét

103.4 százalékra teljesítet: vagyis a gyáriparban a felemel; terme.ési .érvét nemcsak telje. sí,et;ük, hanem jelenben túlteljesítettük. (Nagy taps.) Teljes terlnelési tervét kivé ej nélkül minden termelő minisztérium teljesítene. Egész gyáriparunk

1951-ben 30.1 százalékkal fér. melf többet, mini 1950-ben —- Ezenbelüi a nehézipar termelése

37.7 százalékkal, a könnyűiparé

26.9 százalékkal, az élelmiszeriparé 16.5 százalékkal emelke. deM.

— Egész fejlődésünkre jellemző nehéziparunk termelésének alakulása. Nehéziparunk

nemcsak absolut értékben növekedőit igen jelentős mérték, ben, hanem meggyorsul, évröi- óvre nehéziparunk növekedésének ü.emo is. így 1949-ben a nehézipar termelésének növeke. dése aZ előző évhez képest 33.7 százalék volt. 1950-ben 1949hez képest 35.8 százalék, 1951- ben pedig 1950-hez képest — amint már említenem —=■ 37.7 száza.-'k. Nehéziparunk termeié, se 1951-ben elérte az 1938, évi termelés 310.9 százalékát, ' va gyts nehéz.parunk 1951-ben a náoorú előttinek jóval több, mint háromszorosát termelte!

— Gyáriparunk termelékenysége 1951-ben 14.5 százalékkal haladta meg az 1950. évit, nehéz, iparunkban pedig a terme.é- kenység 17.7 százalékkal Volt magasabb, mját 1950-ben. Ha gyáriparunkban a termelékenységet 1938_ban 100-nok veszszük, akkor 1951-ben a termeié, kenység gyáriparunkban 150.6 volt. Vagyis az elmúlt évben gyáriparunkban a Termelékenység a háború előttinek több mint másfélszeresére emelke den- Elv.ársak! Hogy ennek mekkora jelentősége van, azt akkor tudjuk megállapítani, ha figyelembe vesszük Leninnek, Sztálinnak azt az ismeretes té.elé,, h:gy a szocializmus — mint új rendszer — valamely országban akkor szilárdul meg, ha a kapi.alizmusénái magasabb termelékenységet valósít meg.

— Teljesítettük és túlteljesítettük 1951.ben a tervet a nép. gazdaság többi ágaiban is. Tel. jesítette termelési tervét a mezőgazdaság, szállítási tervét » közlekedés. Beruházásaink értéke az egész népgazdaságban az elöze;es számlások ezerinj, miu,;egy negyven százalékkal volt magasabb 1951-ben, mint

1950-ben.

Gerö elvtárs rámutatott arra hogy dolgozó népünk a pár, és Hákosi elv.árs vezetésével méltó

válasz, adott azoknak, akik tor

vünket megvalósúhatatlannak mondották.

— Mindez, ejv,társak, össze, fcgjalóan azt jelenti, hogy 1951. ben a szocializmus épí ősében, a béke magyarországi fron,sza. kaszának megszilardí.ásábar komoly győzelmet, arattunk <Nu(jy taps.)

Tervünk sikerének forrása: pártunk vezetése, a Szovjetunió segítsége, dolgozó népünk öntudato.4 munkája

—. Jelentősen felemelt népgazdasági tervünk sikeres meg- Valósítását ég túl|eijeal ésöt kő

szönheijUk mindenekelőtt pár tünk helyes irányvonalának « annak, hogy következetesen harcoltunk pártunk II. kon gresszusa határozatainak végre hajtásáért!

— Tervünk sikeres meg valósi tásában pártunk helyes polip kai irányvonala mellen szerepe, játszott állami szerveink jy muhkája és döntő szerepe voi. ebben annak, hogy púr.szerveze. teink ée pártbizottságaink komolyan fogialkoz ak a termelés kérdéseivel, megjavították a termelés párteUenőrzéséi, a ;erv meg valósi ására mozgósító,; ták

a dolgozók millióit, felkaroL,ák a dolgozók helyes kezdeménye záseji, olyan kezdeményezéseket, mtn.| Gazda Gézáé, Röder Béláé, Deák Jánosé g e kezdő ményezések&t és általában a szocialista munkaversenyt képe. fielt voltak tömegmozgalommá fejleszteni. 6S bár ebből a műn. kábó[ a szakszervezetek ég DIS? szervezőiek is kivették részüké,, ez a részvétel bizony aktívabb ls lehelet volna.

Gerö elv ars ezután arról beszélt, hogy 1951. év; tervünk megvalósítása munka«osz á- lyunk. értelmiségünk odaadó munkájának köszönhe.ö. Jelentős segítséget nyújtó.) az 1951. évi tfirv teljesítéséhez Rákosi elv.társaak-a. Központi Vezetőgég novembe-ri ülésén elmondó t> beszéde, valamim a pár) és a kormány december 1-1 határozata, Az Í951_es évben a Konkrét, anyagi segi.ség mellett minden edd-gínéi szervezettebb forrná, öltö.t a gazdag szovjet tapasz falatok átvé.eie. Különösei" nagyje.en.őségüek azok a tapasz. ajajok, amelyeket a Szovjetunióba küldő.t delegációink hoz.ak magukkal a népgazdaság legkülönbözőbb területeiről. Nagy segítséget jelentet, tervünk végrehajt ásánoz, a nép: demokráciákkal, a Kínai Népköz, ársasággal és a Német Demokratikus Köz.ársásággal le. bonyolí.o, t árucsereforgalom. Majd Gerö e'-vtárs így folyttá a beszédét:

Ugyanakkor azonban elv. társak, amikor elégtétellel állapijuk meg, hogy az 1951. évi feszi.ait népgazdasági tervei nemcsak teljesítőjük, hanem túlteljesítettük, amikor jogos büszkeséggel húzzuk alá, hogy ez munkásosz.áiyunk. dolgozó parasztságunk, népi demokráciánk komoly győzelme, nem feledkezhetünk meg azokról a hiányosságokról sem. amelyek 1951. évi tervünk ;eljesítése során megmutatkoztak,

— Nézzük- meg ,ehá|, milyen főbb hiányosság-k voltak 1951. évi gazdasági munkánkban?

. -Mindenekelőtt a- terv egészében való teljesítése és túheije- sítése nem takarhatja el. hogy

egyes területeken, bár ezeken is jelen,ős előrehaladást tettünk, elmarad .unk felemelt tervünk céiklüzéseihez képest. Es erről annál kevé3bbé szabad megfe. ledkeznünk, mert az elmaradás részben nem akármilyen teriiie- ten rau, átkozik, hanem éppen azon a terüie.en, az alapanya. gok termelésének Területén, amelyre pártunk II kongresszusa különösképpen feihiv.a a figyelmet. így jóllehet, széntermelésünk 1951-ben — 1950-hez képest — csaknem 15 százalék. kal, kereken 2 millió tonnával emelkedett, ami egyeben észtén, dő alatt ilyén országban, mint Magyarország, igen komo.y emelkedés — mégis, szénbányászatunk egészében 1951. évi fölemel; tervét nem teljesl.ette és egyelőre 1952. első napjaiban szén,, érni el ősünk viszonylag gyengén indult- Ped.g mina ;öbb és több szénre van szükségünk és minden körülmények közöl,t biztosítanunk kell, h.gy szénbányászatunk 19ó2-ben mimegy 3,300.000 (Onnávat több szene); adjon yz országnak, mmi amennyi) 1951.ben ténylegesen adót;!

Gerő elvtárs ezután rámuta. {Ojt arra, hogy lemaradás mu- ;a,kozik a nyersolaj.ermeiésben is. Az 19ó2-es évben különösen Ugyeini kelj arra, hogy vaskohászatunk az évi terve,) neesaK egészeben, hanem részlegeiben ;s teljesítse. Meg kell gyorsíta- íiunk aiuminiumipyrunk, vaia- Qlin) vegyes és tarkaércbÿnya- szatúnk és tarkaérckohásza- tunk fejlődésé; Is. Pártunk II. korgresszUsának határoz-a-a ér.elméoen í'éiemelt ötéves ter. vünk döntő kérdése az alap. unyagtermelés é's villamosener- giatermeiés gyorsított fejlesztése. Ez áll áz idén js terveink középpon-jában. Ezu,án Gerö elvitárs így íolytatia beszédét:

— Gyáriparunk termelésének

1952-ben elörelá .hatóan mint" egy 25 százalékkal kell növekednie, az 195-1. évi tényleges termeléshez képest, vagyis az emelkedés 19ö2-ben az előző évhez Vijzunyí; vy száza.ékosan valamivel kisebb, mini amennyi, vei 1951-ben az azt megelőző évhez képest volt. Tévedés volna azonban azt gondo.ni, hegyez, a mintegy 25 százalékos növekedést könnyebb elérni mint amilyen, feiada.ot jelen,e^ 1951- ben a valamelyest magasabb százalékos növekedés eierése. Itt mindenekelő,t figyelembe kelp venni, hogy bár népgazdaságunkban a tartalékok meg igen nagyok, sőf. a tartalékos egyrésze ujra ii-rmeiodik, azér 1951.ben és a megejozó években a viszony,ag könnyen uiozgósV ha.ó tartaiékaink tekintélyes részét raKr igénybeve, tűk. Eb. bői az következik, hogy az 1952-re kitűzőt, felada^k megvalósításának még tervszerűbben, még nagyobb íeadmejel keli hozzálá nunk. mini; ahogyan az 1951-e« terve,t meg. valósító,,,uk 1952-ben még fo.

kozoi.tabb mértékben kell taaa- rékoskodnunk az agyaggal és tovább kell folyta nunk a harco- a minisz er.anács takarékosság: ha.áríza.ának . maradéktalan megvalósításáért; újból foko. zott figyelme; keli szen.elnün* a Gazda-mozgalomnak, amely az. utóbbi hetekben mintha kissé ellanyhul, volna. Még jobban meg kelt szerveznünk az együj- müködés; az. egyes üzemeken belül, és az egyes üzemek, iparágak, minisz ériumok között, min.) ahogyan ez; 1951.ben tettük..

— Minderre annál inkább szükség van, mert száza lékosau valamivel kisebb emelkedés abszolút . értékben sokkal nagyobb növekedést jelen: 1852.ben 1951- hez kéne1-1 mim amekkora a növekedés 1951_ben voit 1950-hez

képest,

— Az említetteken kívül az

1951. évi népgazdasági terv sikeres te jesítése és túlteljesítése s az említett mutatkozó hiányosságok néhány olyan tanul. Ságot vetnek fel, amelyekre különösképpen fel keli hívnunk gazdasági vezetőink, de párt- funkclonáriusainu és tömegszervezeti funkcionáriusaim, figyel, mét is.

— Mindenekelőtt fel kell hív. nunk a figyelmet arra, hogy mint már Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség mu.tévi, november 30-i ülésén mondotta,

1952. — ötéves népgazdasági tervünk döntő esztendeje! Döntő esztendő ez nemcsak azért, mert ez az ötéves terv harmadik éve, hanem azért is, mert az 1952-ri> magunk elé tűzött feladatok megvalósításával megva ósitjuk az ötéves tervben meghatározott alapvető célkitűzéseinknek több mint felét. Döntő év ötéves tervünkben 1952. azért is, mert ötéves tervünk nagy és legna. gyobb létesítményeibe 1952-bea kell a leghata.masabb összegeket befektetnünk, de a hatalmas befektetéseknek eredményeit legnagyobbrészt csak 1953. végén és 1954_ben fogjuk a termelésben kézzelfoghatóan érezni.

Ezután Gerö elvtárs arról beszélt, hogy az 1952. évi feszített tervünk sikeres tejesítésének megvannak a feltételei. Majd így folytatta:

— Ezek a kérdések a következők: 1. a termelőeszközök jobb kihasználása és a termelés egyenletesebbé tétele; 2. a fe- gye em megszilárdítása; 3. a munkaeröszükséglet tervszerű biztosítása; 4. az önköltség csökkentése ; 5. a minőség meg. javítása; 6. a vezetés színvona- iánaik emelése.-— Az első kérdés: a rendelkezésre álló termelőeszközök, ipari felszerelés, gépek, bérén, clezések, épületek, nyersanyag jobb kihasználása és persze ezzel együtt a munkaerő helye, sebb, rendszeresebb, tervszerűbb felhasználása.

— Mi szükséges ehhez? M> az, amit ezzel kapcsolatban fc-vet az 1951-es év tapasztalata? Mindenekelőtt a termelés egyc'Ulètfcs ütemű eme kedésén(;k biztosítása és ezen beiül is elsősorban a tíznapos, dekádtervek szerinti egyenletesen emekedö termelés megvalósítása s a hó végi rohammunka, felszámolása Persze, egyes terüelteiken, egyes iparágakban nem elégedhetünk meg már most sem a dekádtervek szerinti egyenletesen eme* kedo termeéssel, hanem az egyes iparágakban nekünk naponta meg keil határoznunk a termelést és naponta, sőt vannak t-erü.etek, ahol óránként is

tudnunk kell ezt követni.

— Jelenleg a legtöbb üzemünkben a hónap végén roham, munka folyik. Például a műit év novemberében a szénbányászatban az első dekádban az egész hónapban termelt s-zénmennyíség 29.8 százalékát termeltük, a második dekádban 32.4 százalékát, a harmadik dekádban Fedi g 37.8 százalékát, amit nem le. hot normálisnak tekinteni.

Gerö e.vtárs rámutatott, hogy a rohammunka súlyos károkat okoz a tcrmc.ésben, ezért mindenütt be kell vezetni a graft- konszerü termejést. A termelő» eszközök, a berendezések jobb lehasználása érdekében alkalmazni keli a diszpécserrendszert.

Gerö elvtárs ezután arról beszélt, hogy a termelés egyen, ietes emelkedésének egyik alapvető feltétele a kooperáció helyes megszervezése és jó műkő» dé3e. Meg kel gyorsítani a fo. yamszerü, ciklusos és zárt cik. lusú termelésre való áttérést és a munka termelékenységét nő- velő új termelési módszerek, mint a gyorshengerlés, gyors- húzás, gyorsvágás, gyors üzem. mozgalom bevezetését és széles tömegmozgalommá nej ezeket kifejleszteni. Gerö elvtárs ismertette azokat az eredményeket, amelyeket e téren az elmúlt évben elértünk. Ezután így foy. tatta:

— Mindez azt mutatja, aogy ha csak a már ismert kezdeménye, zéseket megfelelően e,terjesztjük és következetesen alkalmazzuk, akkor is igeu jelentős tartalékaink vannak az 1952. évi terv teljesítéséhez és túltejesítésé. hez. Pedig nem kétséges, hogy a már ismeretes kezdeményezésekhez 1952. folyamán újabbak fognak járulni.

— Természetes, hogy a ter. melöaparátus, gépek, ipari fel. szerelés, épületek, munkaerő helyesebb f elhasználása nem valami csak felülről irányított és nem bürokratikus folyamat. Ebben igen nagy szerepet jái. szik és kell hogy játsszék a mumkaverseny elmélyítése és további kiszélesítése g ezen belül mindenekelőtt a szakszervezetek és a DISZ fokozott aktivizálása a munkaversenyben és a Sztahá. nov.mozgajom kifejlesztésében és ugyanakkor a pártszervezetek felvilágosító és irányító műnk«, jának további megjavítása a munkaverseny, a termelés, a helyes kezdeményezések felkarolása és elterjesztése terén. Sokszor felvetik az elvtársak a kérdést: minek alapján versenyez, zünk? Versenyezzünk az 1952. évi terv alapján, a havi, a negyedévi, az évi terv alapján. Versenyezzünk egész évben a minisztertanács és Szakszerve. zeti Tanács zászlajáért minden üzemben, minden egyes iparágban, egész iparunkban.

Fokozottabb felelősségre vonást a tervtegyelem megsértőivel szemben

— A második kérdés, amelyre, mint em.íteiem, fel keá hívni a figyelmet: a munkafegyelem, a bérfegyelem és a tervfegyeiem megszilárdítása. 1951 .ben a bérfegyelem meg azuit, Szerencsére távolról sem olyan mér. tékben, mint 1949-ben, amikor Központi Vezetőségünknek ezzel a kérdéssel igen komolyan, mint alapvető kérdéssel ke! et{ fogta koznia. De azért a bérfegyelem meglázulása 1951 .ben nem volt jelentékte en, hanem igen komdy volt és nem mehetünk e- mellette. Szigorú rende, kejl teremtenünk a normák ke. zelése terén. Biztosítani a minisz- lertanáes határozatának meg- va ósítását, hogy amennyiben a termelési feltételek megváltoznak, mert például új, magasabb terme.ékenységü gépeket aikal. maznak. vagy átszervezés à ta1 korszerűbbé, tökéletesebbé te. szik a munkafolyamatot, a.Kkor a normákat kötelezően meg kel változtatni Ez jejen.eg álta ábar nem történik meg, csak egye? esetekben s ez a normák iazitá sáúak. a bérfegyelem mcg.azulá.

sának egyik legfontosabb formája.

— A tervfegyeiem szempontjából, elvtársak, szükséges, hogy a lógosok, az önkényesen kilépők, az igazolatlanul mulasztók elea szigorúbb rendszabályokat alkalmazzunk, amire jogszabályaink lehetőséget adnak és amit a becsületes dolgozók, azaz a dolgozók túlnyomó többsége már réges.régen maga követel,

— Meg kell mondani, hogy ezen a téren mi, vezetők, bizonyos tekintetben elmaradtunk a dolgozók széles rétegei mögött, akik már régóta követelik, hogy alkalmazzuk ezeket a szigorúbb rendszabályokat. Ugyanakkor persze szem előtt kell tartani Rákosi elvtársnak azt az útmutatását, hogy a munkafegyelem megszilárdítása terén a fő feladat olyan légkör megteremtése, amelyben nincs maradása a lógósnak, a naplopőnak, az iga- zo atlanul mulasztónak, a bősz. szú forintért egyik munkahely- rö. a másik heiyre. repülő vándormadaraknak. És figyelem b£ kell venni az'. is, hogy a gazda-