Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-10 / 7. szám
Elméleti tanács a d ó A fKiríoiBkfvááll aktíva jelentősége a »kocIsiííxibiiim égiíté^élien Hasainkban.. a szocializmus alapjainak épí;ése, az ország' széleskörű iparosítása és a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi gazdálkodássá való á,alakítása, hatalmas ütemben folyik. Rákosi elv árs it Közpoiui Vezetőség 1951. évi november SO.i ülésén mondot,t beszédében megái, lapította, hogy gyáriparunk termelése a múlt esztendő hasonló időszakához képesj 29.1 százalékkal emelkedett, — te' há; közel egyharmadával. Szántóterületünknek közel egynegyedén szövetkezeti és állami gazdaságok dolgoznak. Ilyen hatalmas iramú fejlődés a kapiiaus. ta országokban teljesen elkép. zelhetetlen. Mindez azonban nem magától megy és csak úgy lehetséges, hogy pár.unk maga köré tömöríti a dolgozók száz- ezreijt és mozgósítja őket a párt, és a kormány álfái kitűzöd célok megvalósi.ására. De hogy a dolgozók millióit m;zgó- sí.ani tnüjuk, nem elegendő maga a Párttagság, hanem meg keli lenni a tömegekben annak a hídnak, mely összeköti a pártot a tömegekkel. Ez pedig a pártonkivüli ak.ívák széles há- lózaia. A pár.onkívUJi aktíva- hálózat létrehozása és szaka, dalian szélesítse tehát szoros öszefüggésbeai van a Pál’t és a tömegek közöli viszony kérdésével, a szocializmus építésével és ezért elsőrendű pártfeladat. Mit értünk a pártonkivüli aktíva alatt? Pártonkivüli aktívák alatt azaknt a dolgozókat énjük, akik pártunknak nem tagjai, de egy etér,enek a párt politikájú val, résztvesznek célkitűzéseink megvaiósí.ásában ég ak(ív társadalmi munkát fejtenek ki ennek érdekében. Mindez természetesen nem azt. jelentheti, hogy minden do,gozó egyben pátaonkívüli aktíva. Ezzel telesen leegyszerűsítenénk ezt a kérdést és mesterségesen aka. dályoanánk azt az igen jelen ős politikai munkát, mely a pár. ronkivülj aktívák nagy tömegeinek megszervezésére ég nevelésére irányul De viszont nem lenne helyes az sem. ha a pártonkivüli aktívákkal szemben olyan követelményeket állítanánk, min, a párttagokká! szemben, mer* eZzel leszűkítenénk a pártonkivüli aktívák széles bázisát, gyengítenénk a Pár; tömegbefolyását és elmosódna a határvonal a párttagság és a párconkívülj tömegek között- A pártonkivüli aktívák összekö,ö kapcsot, hidat jelentenek a párt és a tömegek között. Ez aZ| je. lenti tehát, hogy a pár.onkivüli aktívák soraiba azok számíthatók, ak;k ak;ív társadalmi munkát vállalnak munkaidejük ala,t Vagy munkaidőn fúl. Továbbá, hogy a pártonkivüli akdvák hálózatát nem szabad leszűkíteni a szűk értelemben vett pártonkivüli népnevelőkre, hanem ide kell vennünk az aktív tö- megszervezeti tagoka;, a tanácsok tagjait, a. munkás és paraszt levelezőket, akiit leleplezik bírálatukkal a helyi fogyatékosságokat sib„ &tb. Falun különös jelentősége van a jelenlegi szakaszban a párton, kívüli ak,ivák tömegei növelésének és nevelésének. Sz álin elvtárs azt taní.ja, hogy: „...Pártunk alapvető feladata a falun aZ, hogy a Parasz okbój több- százezer főnyi nagyszámú pártonkivüli aktívát terem sen, melyek össze tudják kötni a Pártot a dolgozók tízmillióival” ... Ilyen aktiva nélkül, amely feltétlenül nagyszámú és feltétlenül igazi parasztokból áll, pártunk a falun állandóan be.e- geskedni fog”. Nálunk a falun már eddig is jelentős változás ment végbe. De mégis a falun a fejlődés üteme nem olyan gyors, min, a városban, a régi világ, a kapitalista világ szoká. sai és hagyományai a tulajdonhoz való ragaszkodás mélyebb mint a városban, aa o~z;ályhai'C Irta. Hídvégi Ferenc szakadatlanul éleződik, a termelő.,zöve. kezetek egyrészc nincs még eléggé megszi.árdui- va, a mezőgazdaság szociális,a átszervezésének nagy feladata még elölünk áll, 6 a Párt szer- vezetei is kisebb tag-é,számúalt és gyengébbek, mint az üzem ben. Ezért l<t különösen dön.ő, hogy a lermelőszöve,, Kezetek ben, az állami gazdaságokban, de nem kevébbé magángazdálkodást folyató dolgozó parasz. tok között széles pártonkivüli uk’.ívahálózatot .teremtsünk. — Szá.in e.vtárs így teszi fej a Kérdés,, 1924.ben: „Vagy teremtünk ilyen aktívát, és ezzel egyenlővé tesszük pártunk falusi he.yzeé, városi helyzetével és akkor semmilyen kérdés.öl, semmilyen nehézségtől nem riadunk vissza, vagy nem terem tünk ilyen aaiívá, és akkor egész falusi munkánk mindkét lábára sántítani fog.” Nálunk ma falun jelentős tö. megszervezetek vannak, min, pl. a *anácsok. DISZ. DÉFOSZ. .eruielöszövetkeze.ek, S|b. Ezek a tömeg«zervezo,ek a dolgozó parasztok jelentős részét á.iog ják és összekapcsolják páxtuna kai. Mégis a.apve,ő feladat h-gy a pár.onkívüli ak,ívák számát növeljük falun, mert a feiada.ok állandóan nónek. Rákosi elv,árs a Központi Veze;ö. ség november 30-j ülésén rámutatott arra, hogy terme.öszöve,- keze,einkben a munkafegyelem még nem kjeiégí.ó. a munka szervezése térén hiány osság ok vannak. A termelőszöve. kezeiket meg kelj szúárdí, ani, mer* ha ezt nem tennénk, altkor ez akadályozná további fejődésünket. Továbbá falun az állami fegyelem, a3 adófizetési és beadási köileze.tség (ei'én is sok a tennivaló. Mndezek a feladatok megköve.elik, hogy falusi pár,szervezeteink is növeljék a pártónkívitli aktívák tömegeit, mert ezzel növel.k a Párt befolyását ős meggyorsítják a faiu fejlődéséi. Leninnek és Sztálinnak a páitról szóló tanításában alapvető kérdés a párt ®s a tömegek közötti szilárd kapcsolat. „A párt nö és erősödik — tankja Sz álin elvtárs —, ha nő és evö- södik z párt körül a pártonkí- vüll aktíva széles ré.ege. A párt senyved és sorvad, ha ez az aktíva h.ányzjk.” A párnak a ha.;a.lom kivívásáért fo]y,aio,t harcban éppúgy, mint a szocta- Uzmug felépítésének idején szüntelenül erőst, cnje keli kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Ha ezt nem teszi, elkerüihe.e,- lénül elszige,elődik. Sz.álin elv. társ azt tanítja: „Ha kommunisták behúzódtak volna a maguk csigaházába, fallal választva el magukat p pártonkivüliek- től, minden* tönkrete,tek volna. Annak, hogy a kommunistáknak sikerüli a szocializmusért folytatón harcaikban dicsőségei szereanjök, a kommunizmus eL íenségei pedig megsemmisültek, ,öbbek közi az az oka, mert a kommunis.ák érhettek hozzá, hogy a pár,onKIvüiiek legjobb jatt ügyükbe bevonják, hogy a pártonkivüliek széles ré,egeiből újabb és újabb erőket merits* nek, hogy a párjukat a párton kívüli ak.ivisták tömegével ve gyek körül.” A pár.onkívüli ak|ivák [ö megei növelése hozzásegít ben nünket ahhoz is, hogy a Pád sorait ténylegesen a dolgozók legjobbjaival erősítjük. Ahol széleskörű pártonkivüli ak[íva van. ott nem nehéz a tag- és ■agjolöl.felvételi munka, mert a pártonkivüli aktívák táborából nagy számban nevelődnek ki azOK, akik alkuimasak orra, hogy pártunk soraiba felvegyük. Nálunk még gyakorj tapasztalat, hogy a pár.onkívüli aKtí- vák száma a kampányfe-adatok idején nő. műid utána visszaesik. Erről persze nem a pár- .onkíviili ak ivák ,,ehetnek. Ahhoz, hogy rendszeresen, áhandó és egyre növekvő pártonkivüli aktíva vegye körül a pártot’ vagy a he,yt pártszerveze.ekei, ahhoz legalábbis három feltételi ken biztosítani. Az első, hogy szervezeti alapot biztosítsunk a pár.onkívüli ak.Ivák részére, — iiyen szervezeti n‘ap maga a .°- megszervezei. Ezért a tömegszervezetek munkájának ellenőrzése, segitése különös tekin- tettei a DröZ-re —. fontos fel. adat- Másociik fe;ada,. hogy a pár.onkívüli ak.iváK tömege, bevonjuk a szerveze,t, poli,lkai oktatásba. Ez feltétlenül fon. tos, mer, enéikül nem ,adnának helyesen dolgozni, nem lá.náK -i munkájuk célját és ez végű,:* az aktivuhálózai szűküléséhez veze.ne. Harmadik, hogy a Pártonkivüli ak.ívák részere állandó feladatokat jelöljön meg a pártszervezet és gzaoja meg a munkájuk jrányá;. Ha ez nincs meg, a pár.onkívüli aktíváKat nem mozgósítjuk újabb és újabb fejada-ok elvégzésére, akkor a haióza, szá,hullik. EzérL a Pártonkivüli aktívákat nemcsak kampányfeladatok idején, de a mindennapi feladatok végrehajtásába is be ken vonni. A kommunista pártok világ szer,e döntö befolyásra te^ck szert a tömegek között és dön. tö poútikai ,ényezövé váltak. Szoveji unióban s a népi demo- kra.ikus országokban veze,ik és irányíják a kommunizmus, illetve a szocializmus epi.éséér; folyó harcot. Az imperialista országokban és a gyarma-.okon vezetik a békéér*. a felszabaduláséit folyó harcot. Hogy mindez így van, annak egyik legfon tosabb alapja, hogy állandóan [ámaszkodájik a dolgozó tömegekre, szilárd kapcsola.ban ál. lanak velük és szüntelenül növelik a pár.onkívüli aktívák milliós táborát. SS-ek, ha találkoznak. A haladónak éppen nem mondható „BerLngsko Tidende” című dán újságban jelent meg a következő kis cikk. Szószerint közöljük: „Dánokat is meghívtak a nyu. gatnémetorssági SS.konferenciába. (Düsseldorfi tudósítónktól.) — Hamburgban a tavasz folyamán az SS tagjai konferenciát tartanak és erre az összejövetelre meghívták azoka, a dánokat és norvégeket is, akik az SS tagjai voltak. Herbert Hille, ű3 egyko. ri rettegett SS-tábornok nyilat, kozott a konferenciáról és büszkén jelentette ki, hogy „nz ősz. sz(.jöveteire egész Európából érkeznek vendégek”, Hílle sötét múltja ellenére — vagy pián éppen azért — vezető tisztséget tölt be az egyik nyugatnémetországi katonai szervezetben, A nyugatnémetországi ha(ásá. gok uem gördítenek semmiféle akadályt a: összejövetel elé, hasonlóképpen a szövetségesek is minden megjegyzés nélkül napirendre tértek felet te.» Még az is lelre-t, hogy Adenau, érék, ső, a szövetségesek is részt vesznek a hamburgi konferencián. Megjelenésük nem keltene semmiféle zavart, összeillenek. Grácban felbukkant az SS halálfej Gráeban egy schilling nagy. ságú érmék kerültek forgalomba. amelyeken „SS.ek, foytas- sátok a harcot!” felirat mellett az SS-haJátfej .átható Kisebb érmeken pedig a horogkereszt és a fasiszta korszakot felelevenítő ..NSDAP” felirat látható. A „munkáspárti” Daily He. raid — mini Londonból jejen ik — hétfői számában megkezd e Ouderfán, volt náci tábornok cikksorozatának köz.ésé!- Gu- derian, mini ismere.es, vezető szerepet já.szot- a német fasisztáknak a Szovjetunió elleni orv. támadásába®. Jelen.eg tévéké, uyen közreműködik a nyuga:- ném©t re-vansiszta zsoldosegységek feiáili .ágában. Török saj,ójelentések arról számolnak be, hogy Törökországban az u.óbbl Időkben meg nagyobb mértékben meggyorsi. ották a stratégiai utak és más ka.onai objektumok épí ésé.. Az Adana környéki nagy repü- iöiér épí,ésé, 40 amerikai szakértő irányítja. A Pakistan Timos közli, hogy Laboréban eddig 15.000 ember írta a*á a Béke Világtanács fel. hívását. A nyngatnémeíországi amerikai megszálló csapa, ok majna- frankfurú feiiebbvi.eu bírósága január 10-én ,árgyalja LU,y Vväch.er „bűnügyet”. A stuttgarti USA.hadbiróság tudvalévőén nyolchavi fogházra és 15.000 márka pénzoünte.ésre í é-e a bá.or békeharcosnőt. A nyuga németországi demokra- tikus jogászoknak a bírósághoz intézet* levele élesen megbé. Iyegzi az amerikaiaknak azt a módszerét, hogy fue'tett ügynökeiket állítják terhelő tanúkként a bíróság elé. Az Angol Kommunista Párt középképp kérdésekkel foglalkozó értekezletet tar.ott, Palme Duff beszéde u.án felszólal: tik az Egyip ómból, Irakból, Pakisztánból ég a Délafrikai Unióból érkeze t küldöttek is. A határozat fokosoit békeharcra szólíJa fel az angol munkás- mozgalom tagjai;. A Dán Kommunista Párt központi bizottságának üiese határozatban követelte, hogy Dánia lépjen ki az atlanti egyez, menyből és folytasson önálló békepolitikát. Joseph Wii'th vő!* birodalmi kancellár az Associated Press ,udósitója előtt kijelentette, hogy a német nép többsége helyesli az össznéme,| választások meg artásá, ég ezek a választások feltétlenül meg is valósul, nak. Bonni jelentések szerint: a nyugatnéme.orsZági nemze gyü. lés elnöksége vég.egesen január 9-ére és 10-re Hizto napirendre a SchumAn.tervröl ss óló vitát. Lehr bonni belügyminiszter rendőrsége vasárnap es,e Duisburg. Humbomban erőszakkal szétoszlatott egy Schuman,,érv ellen tiltakozó nagygyűlést. Az Oiccsesztvén Front közli Reda Todorova asszony cikkét a jugoszláv nők antifasiszla hur- cáról, A jugoszláv nők — a cikk szerint — a férfiakkal ögy sox-ban vesznek rész, a hazafiak li[óellenes mozgalmában. A szpHti kikötőben dolgozó nők a férfiakkal együtt megtagadták egy amerikai hajó hadianyag- szállítmányának kirakását. A le,adóztatott, kommunista nők számára a Tjtö-fastez ák „különleges tábor ” létesítitek ,,45.ös posiafiók” elnevezéssel. Ebben a táborban olyan szörnyű körülmények uralkodnak3 mint a hitleristák hírhedt auschwitzi halc.ltáborában. A McCarran.törvény hatályon ki\ni) helyezéséé^ küzdő országos bizottság — mint New Yorkból jelenti a TASZSZ — levelet in ézejt Trumanhoz. A levélben követeli, Truman küszöbönálló kongresszusi üzenetébe foglalja bej hogy „a McCarran, örvény1 azonnali hatá- lyonkivül helyezését, ajánlja”. lények és számok Háború és béke A kapitalista országokban a egy ver kezesi hajsza következében egyre csökken n polgári ■zükségletekr0 termelő ipar tclesitménye, köz-szükség.éji cik. :ekcf termelő üzemek leállnak s nnek következtében növeks-ik : munkanélküliség, Az VSA 1951—52. évi költésvetésében a katonai kiadások lérik a 81.89 milliárd dől.ári, mi hetvenha.szorosa °z 1939. vi, erre a célra fordított kiadá- oknak. Az egyre növekvő kxito- ai kiadások természetesen éle. en befolyásolják a közszükség. 3ti cikkek árának alakulását, ■z USa munkaügyi minisz/é- iumánák hivata.os — de szépí- et> — adatai szerint ezen a t'-~ en több, mint kétszeres az emcl- ;edés. Angliáról ezeket a somokat etette papirrn Ralph Parker aladó újságíró: „A fegyvcrfzg- ést hajsza őrületében elmerült Mii Anglia a .egszörnyübb nyo- lortanya Európában ” A francia kormány naponként lyan összeget f°rdlt, fegyverke- ési célokra amelyből 11 kor- ■firü iskolát lehetne építeni, de tak fegyverkezésre van pénz,-,kólákra nincs. Olaszországban as állami köli. igveté8 60 szá a-léka szolgálja fegyverkezést. Jugoszláviában 19i)9.ben a Htségvetés 80, 1950-ben 50, 951-ben már 75 százalékát for- ilották h/idicélokra, Ausztráliában 1951. évin háborús cé.okra 181.2 millió uifSteriingef szavaztak meg, 23 ■.ázalékkai többet, mint a meg. ö-ö évben. 1948. október 20-án Sztálin elvtárs kezdeményezésére elfo_ gadták a nagy terraészetátalakí. tási tervet^ amelynek során 5820 kilómé,er hosszúságban 8 nagy állami erdősávét létesítenek. Ez a zöld gát, amelynek telepítése már évek óta folyik, útját állja majd a sivatagok felől jövő szá. raz szeleknek, mego.taimazza a kolhozok és szovhozok termő, földjeit az aszállyal szemben. Hatalmas eredményeket ért el a Szovjetunió az ország villamo. sírásának fejlesztése tcrén. Ebben az esztendőben 104 mil.iául kilowattóra villamosén orgiát fej. iesztenek, ami több, mint Anglia és Franciaország villamoscner- giatermeiése együttvéve, A gépgyártás össztermelése a mu t évhez viszonyítva 21 szá, zalékkal emelkedett A gépipar 1951.ben több mint 400 újfajta gépet gyárt. A vasúti, folyami és tengeri közlekedés ebben az évben 11 százalékkal növekedett, ez a 11 százalék majdnem egyenlő Anglia és Franciaország évi összes teherforgalmává,. A Szovjetunió nagyarányú építési programot valósít meg. Az állami beruházások összege az idén több mint két és félsze rese a háborút megelőző 1940-cs év berhuzásainak A nagy hidrotechnikai épitke. zések közül amelyekhez foghatók, a méretek és az építkezés üteme 'eklntetében. sehol máshol a világon nincsenek, a vo ga. doni víziútat 1952-ben már üzembehelyezik. Ez a vtziúl egységes köziek :dé’l rendszerbe foglalja a Szovjetunió európai részének valamennyi tengerét
