Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-09 / 6. szám
TEREMTSÜK MEG A SZOCIALISTA MUNKAFEGYELMET ! Vonjuk felelősségre a lógósokai, selejígyáríókat és azok védelmezőit nem vonták felelősségre azokat, akik megsértették a munkafegyelmet, akik kart okoztak a népgazdaságnak. A sumári gépál omáson megtörténi, hogy egy traktorista egyéni parasztnak adta át a traktort és ö hazament aludni, nem vonták felelősségre. Simon István, a mátéházl ál.ami gazdaság brigádvezetöje pedig beszá. mott arról, hogy a gazdaságban a vezetőség, ha megbünteti a lógóst, a naplopót, a kártevőt, akkor a büntetést később ecn gedi. Erről számolt be Gábor Ferenc, a Kecskémé li Magasépítő Vál,a at párttikára is. Ennél a vállalatnál sem vonták f.e_ lelösségro a naplopókat, távolmaradókat, selejtgyártókat. A hozzászólások folyamán felszínre került az is, bogy a vállalatok vezetői nem ismerik eléggé a felelős, ségrevonás kérdéseit. Pedig a kormány rendeletéi alap. ján a vállalat fegyelméért a válla átvezető felelős. Nem lehet a felelősséget megosztani, esetleges most alakítandó bizottságok, ra áthárítani. De felszínre került az is, hogy a vállalatvezetők nem élnek törvényadta jogukkal. Az értekezleten felszólalt Németi József elvtárs 1s, a r-iegyei pártbizoiíaág titkára. Hangoztatta, népünk min. den íe-e-,]eges fi,léré, az ötéves terv telje .i égére fordí ja. Népünk anyáéi erőfeszítései azi[ célozzák, hogy hazánk erős bástya legyen a béke frontján. De vannak olyanok, akik lopják a napot, akik selejtet gyártanak, akik igazr la,dánul ,[ávol- ttparadnák. Ez ,örléní. például'a állami gazdaságiul i3 Itt a silógödör ásü. ághoz a dolgozók csak délelöit 10 órakor érkeztek. Egynegyed l.kor ebédhez lá.tak, ez kettőig rabot;. Kettőtől egynegyed 4.ig megint,dolgoztak. De már három óra körül méltatlankodtak, h:gy rétég mindig nem érkezetit meg a tehergépkocsi, amely hazaszállítja őket- Sok ilyen példát tudna felhozni. De most. már be^eit a pohár. Itt a% ideje, hogy meg. teremtsük a szocialista munka, fegyelmet. A továbbiakban Németi ejv- \árg rámutatott arra, hogyan keli megteremteni, ill&tve hogyan kell helyreállítani a mun. kafegyeimet. Politikai nevelő- munkával olyan szellemet kell kialakítani, amely elítéli a lógósokai, naplopókat. hátulkullo- gókát- A naplopás, a tógás szégyen és gyalázat legyen. Ezt a feladatot a pár.szervezoteknek kell elvégezni. Ez központi fel. adat, nem kampányfeladat, nem egy-két hét alam kell elvégezni. A pártszerveze,ek mutassanak rá az élenjáró munkások módszereire Becsüljük meg eze-ke, a dolgozókat, lássák munkájuk anyagi előnyeit is. Azoka-t, akik megsértik & munkafegyelmet, faliújságon, pát’uapokon kell kipedengérezni, meg kelj szó. gyeníteni őket. Akik a figyelmeztetés ellenére nem változnak, azokat Pedig felelősségre kell vonni. Az üzemi pártszervezet feladat», bogy a vállalatvezetők mindenütt tiztosí^ák a koUek \iv szerződésben megállapított járandóságokat. Ugyekenek arra, hogy hogyan bánnak a munkásokkal. Ez különösen vona,- kozik a gépállomások vezetőire A dunavecsei és a soit i gépállo. mások nem törődjek azza,, hogy a trult.oris.ák hideg, ablaktalan, tiije-Jen helységben tartózkod- nak. Nem blz.osítou.ák az emberséges munkafel|0te,eket. A meleg é.elt, a meleg szobát, a t,iszi.álkoáási eszközöket. Érvény,; keli szerezni a koliekiív az,:rződesekben bizt^^oit fel.’ tételeknek. Ami jár a munká. soknak, azt meg kell adnj. Németi elvfárs rámuíaitofn arra, hogy sok esetben helytelenek a módszerek, amelyeke^ a nap.opók, tolvajok, stb. eben használnak. A mátébázi állami gazdaság politikai munkával, népnevelőkkel akarja a tolvajokat megnevezni. Azoka.t nem nevelni keli. -hanem felelősségre vonni. Büntetés jár ,tolvajlásért. Sok esetben a v«ze ők félnek fegyelmező eszközökhöz nyúlni. Már nem elegendő, hogy fele. lösségrc vonjuk a lógósokat, a naplopókat, hanem azokat is, akik azokat védik. Nem egy ese.ben előfordult, hogy falva- Inkban az egyik, vagy másik pánvezeiőségi jag védi azokat a dolgozó parasz.okai. akik 3-4 év óta nem fizettek adót. Hasonló a helyzet a feketevágásoknál is. Az, gondolják, a do], gozó parasztot nem lehet fele- lősségrevonni, csak a lculákor, Pedig- a törvény mindenkire egyformán érvényes. Befejezésképpen Németi elvtára hangoztatta, hogy nem le. szünk többé engedékenyek és hozzálátunk ahhoz, hogy a tolvajokat, trakfOrrongúlókat, s|b. kemény kézzel megrendszabá- ly-ozzuk. Betett a pohár. A szci- va'rüt mostmár tettek kövessék. Ntímeti elvjárs hozzászólása u:án 1 Kerek elvtárs válaszolt a hozzászólásokra. Majd Gombos elvtári azokra a rendeietekre hívta Ùçl a jelenlévők flgye.mé;, amelyek- a vállalatok vezetésé vei, a m,unkafegyelem kérdésé, vei foglalkoznak. Az Iuternacio- nálé eléne’klésévei ért vége. az értekezlet.' Örülünk a villanyfénynek Malenkov elvtárs 50 éves • A mai napon tölti be 50. évét Georgij Makszimiljanovics Malenkov elvtárs. a Szovjetunió Kommunista (bo)9evik) Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió miniszterelnökhelyeitese, Sztálin elvtárs egyik leg- Uűbb tanítványa és harcostársa. Malenkov elvtárs a háborút megelőző években behatóan fog_ la;kozott az ipar és a közlekedés pártirányitásának kérdéseivel, s a XVIII. pártkonferencián (1941. februárjában) erről u kérdésről tartott beszámolót. A háború alatt a Bolsevik Párt és a szovjet kormány fontos feladatokkal bízta meg. A Tájékoztató Iroda első értekezletén Zsdánov és Malenkov elvtársak liénvis. |tők a nagy Bolsovik Pártot. Szerte a világon eievenen élnek még a dolgozók emlékezetében azok az erőt és öntudatot árasztó szavak, amelyeket Malenkov elvtárs 1949, november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 82. év. fordulóján mondott: „Uehet.e bármi kétség afelől, hogy lia az imperialisták harmadik világháborút robbantanak ki, ez már nem egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz?" Malenkov elvtárs életével, munkájával megszemélyesíti a bolsevik harcosnak azt a típusát, akinek — az ö szaval szerint — „megkülönböztető vonása, hogy kíméletlen a fogyatékosságokkal szembe«, igényes magával, egész munkájával szemben, alti szá, mára az állam, a haza, a párt érdekei niindenekfelett valók”. Ötvenedik születésnapja alkalmából a világ dolgozói és mi. magyar dolgozók forró szeretettel köszöntjük Georgij Makszlmi.janovlcs Malenkov elvtársat, a szovjet nép kiváló fiát. A megyei versenybizottság működésének margójára Tegnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy vasárnap a Szakszervezetek Székházénak tanácstermében az üzemek, ál.ami gazdaságok, gépá lomá- ok képviselői összejöttek, hogy megtárgyalják a Központi Vezetőség határozatát a munkaié, gyelem megszilárdításáról. Rész. letesen foglalkoztunk Kerek István e-vtárs, a megyei pártbizottság szervezőtitkárának beszá. mo,ójával. A beszámoló után a hozzászólások következtek. Több hozzászóló rámutatott arra, hogy rosszul szervezték meg a munkát. Erről beszélt Cse- csetka elvtárs, az ál ami gazdaságok központjának vezetője is. Különösen szembeötlő volt ez az egyes gazdaságokban. A mun_ kafegyelem megiaauiásáb0z az is vezetett, hogy a vezetőit nem mindenütt ismerték a párt és a kormány határozatait, ahol pedig azokat ismerték, nem mindig'’ hajtották végre. Erről bc-szé t Papp János, a kís. kunhalasi tangazdaságból. Sokhe.yüH pedig nem biztosították a műszaki feltételeket. Ez történt a Kecskeméti Gép. gyárnál. A fejlesztésről számolt be Ba-ogh Ferenc vállalatvezető. Errö beszéli még Gábor Ferenc, a Kecskeméti Magasépítő Vállalat pártátkára is. A munkafegyelem meglazuló- sónak egyik oka az is, hogy nem vonták felelősségre a csellengőket, nap opónat, eclejtgyár. (ókat. Erről számolt be Fóidesi Sándor, a Bajai Magasépítési Válla-attól. Ez történt a császártöltés! gépállomáson Is. A munkáscsábítás, a munká- ’ sok vándorlása is aláásta a munkafegyelmet. Patrik Gizella, a Bajai Gyapjű- Bzövetgyár vá-lalatvezetöje be. számo.t arról, hogy igen sok munkás hagyta ott a gyárat és elment bányásznak, vagy az épi. töiparban keresett helyet magának. Hamarosan visszajöttek. Előfordult az is, hogy olyanok álltak munkába, akiknek munkába állításáról sem a párttitkár, sem az üb. nem tudott. Igen erős volt a munkásvándorlás a Bajai Magasépítő Vállalatnál is. A vállalat azonban keveset tett a Vándorlás megakadó yozására. A munkafegyelem meglazulá. »ának az is oka, hogy * vállalatvezetők nem s0kat törődtek a munkások szó. dális helyzetével. Erről számolt be Strumberger elvtárs, a mátéházi állami gazdaságból. Közölte, hogy az állami gazdaság dolgozói 50 kilogramm kukoricáért elmentek a kulákhoz dolgozni, mert hízójuk számára a. gazdaság vezetősége nem gondoskodott elegendő takarmány, ről, Hasonló volt a helyzet a tü- ; cloneI is. Az állami gazdaság dolgozói az erdőkbe mentek dolgozni, ahol munkájukért fát kaptak. Pedig mindkét problémát a gazdaság vezetősége meg tudta volna oldani. A felszólalók felszínre hozták azt is, bogy a káderfluktuáció is nagymértékben aláásta a munkafegyelmet. Cserélgették, ide- odadobá'ták a kádereket. Ez különösen súlyos gazdasági ráfizetésekhez vezetett az állami gazdaságoknál. Erről beszé t Csecsetka elvtárs. Karászi József, a bajai járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve. zetője rámutatott arra, hogy a munkafegyelmet az is aláásta, hogy Úgy érzem, hogy Csengőd község dolgozót nevében köt*- lességem, hogy megköszönjem pártunknak és Rákosi dlv/árs. nak, hogy ennek „ 34f0 ta-kosú kisközségnek as ötéves terv ke. rebben villanyfény jutott, Ami. kor aa első este kigyúlt a fehér fény, idősek és fiafilok szivdo- bogva, ragyogó arccal, csillogó szemekkel, meghafva álltak az HCán a villanyoszlop alat'K A múltban bizony nem nagyon törődtek azzal, hogy Csengőd dolgozói villanyhoz jussanak a~ egészség felon petróleumlámpa helyett. Csengőd dolgozót vés- setek számot! Gondolkoztatok-e azon, hogy eleget tettetek-e beadási kötelezettségeteknek ? Csengődi dolgozó paraszt! Nem érzel lelkiismereffurdalást okkor. amikor végigmész az Mied» villanyvilágítás mellett és tudod azf, hogy beadási kötelezettségednek nem tettél eleget? Háj nem látod ezt a lilktHö erőt adó új lététet. amiben részed va» ? Beadiist kötcteze[(-séged teljesítésével €qy.egy kiest községben kigyúj a villanyfény, új gyermekodho-n épül, iskola és kór Váz és egyíjen súlyos csapást inért, ; a haláig párosokra, az ellenségre, az imtnerialistákru. \ Bírdnkóltds hiíiycft harcos ki- álíássai .eljesitsui kötelezettsége de/. R- ősi elvtárs vezetésével, pártunk mutatásával járd ae{ az uta{ n'iály megho.,za mind- annyiunk számára, n szebb, gondnélk\ii boldog, hulfuraxtabb embert él* tet. / NAG'V JÜLI'.á tanácnökhe. yeues, Csengői. Tokáré of kodj a villannyal! „A munkaverSeny a szocializmus építésének kom. munista módszere.” (Sztálin) Rákosi elvtárs november 30-i beszédében mondotta, hogy a mezőgazdasági termelésünk a második világháború előtti tíz év átlagát csupán 16 százalék, kai haladta meg. A mezőgazda- sági munka terén, valamint a begyűjtés téré'1 nagy je.entősége van a versenymozgalomnak, mert ez elősegíti a tervelőirányzatunk teljesítését, illetve túlteljesítését. Tanácsaink egyik komoly fel. adata, hogy a versenymozgalmat megszervezzék, kiszélesítsék, ellenőrizzék és állandóan érté. keljék az eredményeket. Ezen túlmenően biztosltaniok kell a verseny nyilvánosságát. Nézzük meg a megyei tanács versennyel kapcsolatos munkáját. Ragadjuk ki például a mezőgazdasági osztályt, Pt az 1951. év elején Pa'ádi Imre vo;t a verseiiyfelelös. Utána május tájékán Csáki Mátyás állt erre a posztra. Később júniusban Fa. ragó József foglalkozott ezzel a kérdéssel. Jelenleg Kiss Vera a megyei tanács mezőgazdasági osztályának e, versenyfelelőse. A versenyfele.ősö-k ásandó váltakozása miatt egyik sem tudta jól elvégezni a feladatát, mert mire belejött volna a munkába, addigra leváltották. Hiba volt az is, hogy a versenyfelelősökct legtöbbször más munkába is be. osztották és e'öfordult, hogy mindennel foglalkozott, csak a versennyel nem. Kiss Vera munkáját a mező- gazdasági osztályon a megyei ta. náos részéről nem ellenőrzik. Nem adnak neki segítséget a verseny megszervezésére. A sa. ját bevallása szerint úgy fog. lalkozilt a kérdéssel, ahogy ő jónak látja, mert segítséget sehonnan sem kap. Soha meg sem kérdezték, hogy mit csinál, hogy megy a verseny ? Nézzük meg az úgynevezett versenybizottságot is. A verseny- bizottságnak tagjai a begyűjtést osztály, a mezőgazdasági osZ. tály egy tagjából, a megyei ta. nács sajtó, és propagandaosztá- lyánalt egy tagjából és a megyei tanácstitkárból tevődnek össze. Cseh elvtárs a sok egyéb irányú elfoglaltság következtében éppen a versenybizottság irányítását hanyagolja el. Ez a versenyhi, zottság hetenként összejön, hogy megá lapítsa a tényeket. Mert versenyről, vagy verseny ellenőr, zéséről nem Igen lehet beszélni. Legfeljebb azokról a verseny- Uezdeményezésekről lehat sző, amelyet egyes községek, járások tettek. Azonban a versenykihí. vasok rendszerint csak kihívások maradtak és senki sem gondolt arra, hogy a teljesítéseket ellenőrizni is kell. Nézzük csak meg tehát miből áll az úgynevezett versenybizottság munkája. Abból, hogy a mezőgazdaság ©s a begyűjtés vonalán beérkezett jelentéseket értékelje. Nem dolgozik munka, terv szerint, nem foglalkozik » verseny szervezésével, kiszélesítésével és ellenőrzésével. Hogy mennyire Így van ez, bizonyítja az az eset, hogy Kis. kunfélegyháza még 1951. január 22.cn hosszú:ejáratú, egészévi versenyre hívta ki Kecskémé, tét. Senki sem törődött a verseny sorsával. Kiskunfélegyháza városnak csak most jutott eszébe, hogy meg kellene néziH, hogy hogyan teljesítették a verseny, pontokat. Eddig Sem a két város, sem a megyei tanács versenybizottsága nem gondolt arra, hogy figyelemmel kísérje és ellenőrizze a versenyt. A megyei tanács hanyagsága természetesen magával hozta azt is, hogy a járási tanácsok szintén elhanyagolták a verseny, mozgalmat. Az úgynevezett versenybizottság működését híven tükrözi vissza az, hogy az 1952. évi ja. nuár 2j értékelés a begyűjtés vonalán az 1951. évi december 23-i állapotokat tükrözi vissza. Ez a január 2-i értékelés úgy tükrözi vissza a december 23.1 helyzetet, mintha az január 2-án lenne aktuális. Mérhetetlen és szinte bűnös hanyagsággal kezeli a megyei ta. nács a verseny nyilvánosságát. A mezőgazdasági osztály például 1952, január 3-án adott át a nae. gyei pártsajtó részére olyan versenyjelentéseket és verseny- kihívásokat, amelyek november 30.ról és december elejéről keltek. A versenyjelentések sajtó útján idejében való közzététele sok helye« megkönnyítette volna a mezőgazdasági és begyűjtési munkák sikeres elvégzését. Helyes lenne, ha a megyei tanács ellenőrizné, valamint segít, séget nyújtana ennek az úgynevezett versenybizottságnak, mert nem utolsó sorban a verseny ellanyhulása okozta pél. dául azt, hogy az őszi munkákban megyénk mindig az utolsók között volt. Nagy feladataink megoldásában nagy a Jelentősége a versenynek is. A verseny eddigi e.hanyagolása rányomta bélyegét megyénk munkájára. Az új tervévben kemény felada. tok várnak megoldásra és ezeknek a feladatoknak megoldása, hoz nagyban hozzá fog járulni, ha a megyei tanács részéről komolyabban foglalkoznak versenymozgalommal. \
