Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-08 / 5. szám
m A jugoszláv munkásosztály szer. vezeti harca a Tito-fasiszták ellen. — A Kiskunfélegyházi Petőfi ált. isk. nevelőtestületének felajánlása a „Tanítók Napjára”. — Hogyan mozgósítja a bizal. miakat az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár, AZ 1DP BÍ€§KISKUKME€íIi;i FÁ R T IS 1 Z O T ï S Á « \ A A K LAPJA VII. évfolyam, 5- szám 4wi 50 fillér 1952. január 8, kedd A szavukat tettek kövessék A iminkitíc^eSem ni cgszi Isia*dííúsű róI tikgyalíiik vasa rim p six jizi‘iiidí, gépsiU o isi si so k és sillstmi $»axdas!Í»»k képviselőt Vasárnap délelőtt. 9 órakor összegyüLek üzemeink, állami gazdaságaink, gépállomásaink képviselői a szakszervezetek me. gyei székházának tanács,ermé- ben, h:gy megtárgyalják a Központi Vcze,őség munkafegyelemre vonatkozó h&;ároza:át. Gombos Aladár eiv|árs meg. nyiéó szavai u.án Kerek Is,váQ elvtárs beszámolójában jamer- ^aLte a munkafegyelem helyzetét és azzal kapcsolatos problé- mákat megyénk üzemeiben, ál. lamj gazdaságaiban és gépállomásain. Kerek elviárs beszámolójának bevezető részében vázolta fejlődésünk ama eredményei), amelyeket Rák esi elvtárs ismertetet) a Központi Vezetőség ülésén 1951 november 30-án. Kerek elvtárs hangoz; alt a, hogy megyénkben is az elért, ereamények ■nagymértékben annak köszön- he.ök, hogy munkásosztályunk egyre inkább megérti, hogy az életszínvonal további emelkedő. •se a termelés sxakadatlun növekedésétől függ. Megyénkben 44 üzem, az ipari dolgozók 79 százaléka te'lir fogadalmat a Parinak, Rákosi elVi.-ársnak az 195Í. ea [ervév idöelö.ti teljesítésére Ezzel bebizonyította megyénk vuunkásoszi,álya js, hogy megvan benne az akarat a termelés állandó jokozására. Az előadó az eredmények ismertetése u;án rátért a hiányosságok feltárására. Megállapította, hogy a meglévő hiányosságok oka elsősorban « hiányos vezetés, amely a i«g öb üzemünkben megvan. Emiatt ném tudják biztosítani a müsz-i, ki előfeltételeket, elhanyagolják a munka meg szervezését, valamint a nyersanyagok biztosítását. Ezek a hiányosságok elsősorban abból adódnak, hogy a vezetők általában nem dolgoz, zák fe\ megfelelően a párt és a kormány határozatait. Nem konkretizálják azokat a helyi viszonyokra. A vezetők nem ismertetik a munka-törvénykönyvben előirt jogokaá és kötelezettségeket, nem fUdaiosítják például, hogy a dolgozónak joga van a pihenésre, üdülésre, stb. Nem tudatosítják a sok. gyermekes anyák megsegítésére vona kozó haiározatoij. Például azt, hogy ha|gyermekes család, nái ez 465 forintot jelent. Kerek elvtárs a .továbbiakban ismer, ette a kollektiv szerződés egynéhány pontját, ,|Ovábbá az egyes rendeletek fontsabb intézkedéseit. Felhívta az elvi, ártsak figyelmét arra, hogy a fel. sorolt rendelet ek és a kollektiv szerződés be nem tamása az intézkedések végre nem hajtása nagymértékben segíti az ellenség munkáját. Ezt kihasználják a jobboldali nzoeiáldemokra;ák maradványai és a klerikális reakció, továbbá az üzemekbe, a gépállomásokra és állami gazdaságokba bekerült dekia.s./.a.1, elemek. Ezeknek nem egy esé|ben sikerült a dolgozók bizonyos rétegét befő. lyása alá kerí.eni, amely végső tokon, a munkafegyelem megia- zulásához veze.ett. Rákosi elvtárs több esa;ben figyelmeztetett, hogy as állami, népi és munkafegyelem, megla- zulása meggátolja népgazdaságunk további előrehaladását. Az u.óbbi időben sok szó ese:t a munkafegyelem megsztlárdftá. «áról. A legtöbb eseten azonban . a szavakat nem követte a tett. Vállalatvezetőink nem éltek törvény ad ta jogukkal nem vonták felelősségre a selejigyár.ókat, a lógósokat, a késön.övökei, valamint a fegyelem megbontó!;. Pedig népköz, ársaságunk mi. nisztertanácsának egyik rendelem kimondja, hogy a munka- fegyelem biztosításáért, elsősorban a vállalat vezetője felelős. Ezér.| a vállalat dolgozóinak fegyelmi hatósága a vállalat vezetője, Ezt a feladatot azonban igen sok esetben a vállalatve- ze.és nem végzi. Az üzemekben a munkafegyelem lazítóival szemben nagyfokű opportunizmus mutatkozik, nagymér.ék. ben érvényesül a kéz-kezet mos polii.ikája. Ez azért is van. meri a munkafegyelem megszilárdításáért, folyó harcot vezetőink népszerűtlen feladatnak tckini>k. A vezetés hiányosságának egyik oka. hogy a minisa;ertanács határozatát) a művezetők, mesterek kő. édességeiről és jogairól üzemeinkben még mindig nem tarják be maradéktalanul, azt nem hajtják végre kifogástalanul. A tőkés rendszerben szembeállították a múveza;öke,t a munkásokkal. Ez azzal, hogy a munkás, osztály kezébe ve„,e a ha. almai és az üzemek társadalmi tulajdonba kerü-tek, megszűnt; A •népi demokráciához hü művezetők és mesterek „ munkásokra támaszkodva komoly mértékben járultak hozzá eddigi sikereinkhez. Felemelt ötéves tervünk teljesítése a jövőben még na. gyobb feladatok elé állítja a müvez&őket és mestereket. A feladatokat! csak akkor tudják megoldani, ha állandóan fejlesztik szaktudásukat. ha pontosan teljesí,-k kötelességeiket, a dolgozókra támaszkodva egyre jobban rész.vesznek a munkaver. senyben, a Sz, abáncv-mozgalom. ban, a verseny műszaki feltételeinek biztosításában, a dolgozók szakmai oktatásában, nevelésében, Ez-t elősegíti a mlnisZjer- ,anacs határozata, amely kimondja, hogy a művezetők, mesterek a rá. bízott műhely, , illetve termelési rész.eg teljesjogú vezetője és az egyszemélyi ve. zetés elve alapján felelős mindenért, ami a műhely, ben, a termelés területén történik. Ennek következtében a művezetők felelősek a műhelyben a munkai egye.emért. Kerek elv.árs előadásának további részében ismerhette a művezetők és mesterek jogait kötelességeit. A munkafegyelem lazaságának egyik oka (ehát az, hogy a vezetők nem tar.ják be a rendeletekben, Szabályokban megkövetelt in.ézke- déseket, ille.ve azokat nem haji.ják végre. Az éremnëk azonban van másik oldala is. Fel kell vetni élesen a politikai munka. a felvilágosító munka hiányát. ami elsősorban üzemi páirszer- vezeteink, szakszervezei ejnk hiányos muűká.ából köve-ke. zik. Ez js nagyban hozzájárul a tnunkafegyeiem iazaságanoz. A munkafegyelem megszilárdítá. sóért folyó harc egy üt eszköze: a felvilágosító politikai, nevelő munka. Erre megyénk területén még inkább szükség van azért, meri elsősorban agrármegye vagyunk és ebből következik, hogy fejlődő iparunk számára az u.ánpó.lás, a munkaerő bizosítása m.ndcnekelött a dolgozó parasz.Ságból biz.osúandó. iizek a dolgozók nem ismerik az üzemek problémáit, még ke- vésbbé jogaikat és kötelességei, két. Még fétlábbai a földön és ’éLlábbal vannak az üzemben. föle Vannak még régi hagyományokkal, szokásokkal, fémek az újtól. Ezek a dolgozók kéLél- üek, kétlakiak. Üzemeinkben keveset foglalkoznak ezokkej a munkásokkal, nem nevelik őket, nem ismerhetik velük az üzemi szokásokat, a munkásosz.ály fegyelmét, az önkén) vállalt szocialista fegyelmei). Ebből következik, hogy lazítják a munkafegyelmé). Külö. nős gonddal foglalkozzanak a oártszerveze, eink, szakszervezeteink tehát ezekkel az új munkásokkal. Miután az előadó felvetette azokat az alapvető cfcoka,,, melyeknek köve, ltezménye a nagymérvű munkafegyelemiazasag, amiből eddig is súlyos károk származtak népgazdaságunkra, a kérdések könnyebb megér,é^e céljából a továbbiakban egypár Déidával illusz,rál;a ezeket a kérdéseket Megyénkben a muiikafegyeiem lazasága többféleképpen nyilvánul meg, talülko. zunk nagymértékű fluktuáció val, önkényes kilépésekkel, igazolatlan távolmaradásokkal, a munkaidő és gépkapacitás ki nem használásával, géptörésekkel. lopásokkal, csalásokkal, továbbit népi államunk törvényeinek, rendeletéinek be nem tarlósával, az állam iránti kötető seitsegek nem teljesílésével. Fi. a harmadik negyedévben a u Kecskeméti Piaffer Konzervgyárban az igazolatlan mulasztások kő- vetkőz, ében 4607 munkanap efietl i£i a termelésből. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalatnál pedig a negyedik negyedévben 366 dolgozó hiányzó, t igazolatlanul, a Bajai Magaséphö Vállalatnál a harmadik negyedévben 93 munkanap esett ki a termelésből; a negyedik negyedben pedig már 549. De nem jobb a helyzet a Kecskeméti Gépgyár ban sem, ahol a harmadik ne gyedévben 2064 munkanap esett ki az igazolatlan távolmaradók mlant. Ebben az üzemben előfordul-, hogy november 1-én 110 munkavállaló egyszerűen nem m,-rr be dolgozni. Ebből következe, t, hogy 120 métermázsa vus.at kevesebbet adtak népgazdaságunknak. Ennét az üzemnél álfami gazdaságokban A kalocsai erdőgazdaságban elő. fordult, hogy egy nap 100 mun. kás egyszerűen otthagyta a munkáját és több napig távo.maradt. A kerekegyházi gépál omáson az egyik traktoros három hét alatt három traktort tört össze, négy hónapon keresztül normáját 5—10 százalékban teljesítette, ugyanakkor az üzemfo. gyasztás, 120 százalékos volt. A tiS2akécskei gépa -omáson 200 kilogramm eltulajdonított gázolajjal feketén szántottak. A kalocsai gépá lomáson a legjobban teljesítő traktorosnak a gépén meglazították a csavarokat, eltörték az olajcsöveket, hogy megakadályozzák munkája tel. jesi lésében. A bácsbokodt gépállomáson november hónapban 7 mázsa olajjal nem tudnak elszámolni. Ennek értéke körülbelül 10 ezer forint. A gépá lomás vezetője ezt felelőtlenül kölcsön_ adta minden e.lsmervény nélkül. Ugyanezen a gépállomáson a traktorosok felelőtlenül petróleummal lüze'-tek. Ezért leégett a szálláskocsi. A páhi gépállomáson összetört egy traktor, A kár 15 ezer forint. A kivizsgálás megalapította. hogy nagyfokú fe'előlien. ség, lazaság következtében történt a kár. A gépállomásokon a szavakat most már te Feladatunk, hogy pártunk, Rákosi elvtárs útmutatása alap. jáU hozzáfogjunk egyik -egna- gyobb hiányosságunk kiküszöböléséhez, a munkafegyelem megszilárdításához. A feladatot meg tudjuk oldani, hiszen minden előfeltétel megvan, amit bizonyt, tanah eddigi nagyszerű eredményeink. Do.gozó népünk többsége elítéli, megbé yegzi a munkafegyelem lazítőit. És éppen ezért az a feladatunk, hogy vál_ a munkanap-kiesés melleit még liosszú időkön keresztül a selejt I« 20—24 Százalék között moz. gO[,t. Ennek oka egyrészt, az volt. hogy Molnár István a MEO velője, aki a uiuiiban Horthysta hadapród örmesier vol[, rendszeresen jó árut minősített se lejének, ugyanakkor a prémiumom felvette, de elöíoi- uult olyan ese, js, hogy a selcj- te, ve[te á] jó áruban és amikor már a gyár leszállt p ta ez: a félkész árut, különböző helyekből visszaküldték, min.; hasznúiba ;at'an seleijet. Amikor a pártszervezet fejvei e,fe a hiányos, súgót, a vállala; vezetés először megvon,a tőle a prémiumot, ek. kor a beosztottai közö.t elege- deiienséget szított, vagyis aITa akarta rábírni azokat',, hogy ne d3lgozzanak. Felfüggesztő, tűk a most folyik ellene a vizsgálj. Rajta leszünk, hogy az ilyen éj hasonló elemek megkapják népi államunk büntetését. Példának felhozta még Kerek elvtárs az,j is, hogy két építkezésen előfordult, hogy 10—15 perces késés követkéz, ében a gép ki nem használása miatt egy nap 5JfS munkaóra esett ki a termelésből. De nemcsak az üzemekben fordulnak elö ehhez hason’ó esetek, hanem az és gépállomásokon is. hanyagul kezelik az elszámolásokat. Erre jellemző, hogy a esát- aljai gépál.omáson 51, a bácsai. másin 50, a tiszakécskein pedig 33 mázsa üzemanyagról nem tudnak elszámolni. A nemesnádudvari állami gazdaságban az igazgató és fö- agronómus jóvoltából nagy mennyiségű gyapotot sz;ín o; falié’.. Az egyik traktoros pedig víz nélkül ment ki dolgozni. Elrepedt a hengerfeje. Mint aki jól végezte dolgát, otthagyta a traktort és hazament. A császártöltési állami gazdaságban a si ózásnál a munkát 7 óra helyett 9 órakor kezdték meg. Ugyanakkor két-háromőrás ebédidőt is tartottak. A munkát azután 3 órakor befejezitek. Efölött a gazdaság vezetője egyszerűen szemethúnyt. Kerek elvi árs ezekkel a példákkal illusztrálta és igazolta, hogy megyénk területén a munkafegyelem kérdésében nincs minden rendben. Sok a tennivaló és elkövetkezett annak az ideje, mint ahogy Rákosi elvtárs mondta a gépállomások és termelöszövetkeze. tek értekezletén, hogv tek kell, hogy kövessék. lalataink vezetői, pártszervezeteink, szakszervezeteink erre támaszkodva vonják be a munka- fegyelem megszilárdításáért fo. lyó harcba a becsületes, hazáját, osztályát szerető dolgozókat, az élenjárókat, sztahanovistákat Legyen a legfontosabb fegyelmezési eszköz annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbcíyegzi a fegyelmezetlenséget. Le.
