Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-06 / 4. szám
Az elmúlt évezredek új mondanivalói mes* y énk múzeumaiban Könyvismertetés BÈKEORSEG folyamatban. Hasonló ásatások folynak a Kecskemét melletti Szentkirályon is. A jelelt azonban a7-t mutat, ják, hogy múzeumaink vezetői nem rendelkeznek megfele.ő aktívahálózattal megyénk területén, mert hírek érkeztek arról is, hogy a községek határában megélénkülő építkezések során sok értékes ku.túrtörténeti onyag pusztult el. Solt határában pél. dáui ókori sírok nyomaira búk. kanták. A leletek legnagyobb, része azonban elpusztulj mert avatatlan kézbe került. Tanácsaink egyéb munkájuk mellett éberen őrködjenek afelett is, hogy történelmi múltúnknak ezek az értékes emlékei ne kallódjanak el a hozzá nemértés, nemtörődömség miatt, hanem kerüljenek méltó helyükre, múzeumaink szekrényeibe. ,,'A békéért harcolunk! Vesszenek a gyujtogatók, Háborús bujtogatók!” Ez a gondolat vonul végig Harsak: .Békeőrség” című nagy költeményén. A mü alkalmat ad gyermekeinknek arra, hogy megismerjék belőle a béke leg. bátrabb, legodaadőbb fiatal harcosait, a szovjet gyermekeket és ugyanakkor barátságot kos. eenek a világ minden békehar. cos fiataljával. A költemény azonban nemcsak a békéért küzdő, lelkes ifjakat énekli meg, hanem a béke ellenségeit is’ le.eplezi, hadd tudja meg minden fiaia., kik azok, akik életére, jövőjére tör. nek. ’ Az Országos Béketanács és az Ifjúsági Könyvkiadó közös kiadásában megjelent költeményt Keszthelyi Zoltán fordí. tótba magyarra, A szép illusztrá. ciók O, Vereszkij Szovjet művész munkája. A , Békeörség” gyermekekhez szól — fc-nöttck is tanulhatnak belőle, ■ tlgyanosalk az Országos Béke. tanács kiadásában jelent meg a ,,Korea harca a békéért, a szabadságért” című képes’ szőve, ges füzet. A szép kiá.litású kiadványból újabb — eddig nálunk nem ismert — rész eteket tudunk meg az ameri. kai imperialisták koreai szörnyű gaztetteiről és ugyanakkor még közelebbről megismerkedhetünk a szabadságért küzdő hős koreai nép eddigi nagyszerű ered. ményeivel és tántoríthatatlan helytálásával. Az újesztendő kulturális éle. tü»k számtalan eredményét hoz. ta magával A kutatók száza» munkálkodnak a tudomány minden területén, hogy az egykor) misztikus babonákkal átszőtt természet a maga valóságában jelenjék meg szemeink előtt s ugyanígy a maga va.óságában jelenjék meg a történelem is, melyet az egykori uralkodó osztályok igyekeztek a „maguk ké. •téré és hasonlatosságára” átfor. máiul. Megyénk múzeumai a he. lyes történő mi szemlélet kia1!- kításának idejében a valóságos történelem megismertetésének céltudatában sorakoznak fel ennek a munkának elöbbgitelo érdekében. Tegyünk egy sétát múzeumaink termeiben és nézzük meg az új mondanivalót az elmúlt ezredévek és Századok emlékei között, A Kecskeméti Múzeum fejlődéstörténeti kiállítás kere. tőben mulatja be a fö.d kialaku. lásának történetét beleépítve a gyönyörű szemléltető táblák anj agába a saját múzeumi anyagát is. A Bajai liirr István Múzeum a Duna történelmei mutatja be. A folyó geológiai kialakulásától kezdve áttekintést ad a partvidék természetrajzáról, a környék népességének ősi szokásairól, foglalkozásáról. Ennek kereté, ben páratlanul gazdag halászaii anyag gyűlt össze, amely a fel. szabadulás előtti múzeumi gyakorlattal ellentétben a nép ősi életébe ad bepillantást. Kisku n félegyházán rendkívül érdekes börtönügyi kiállítást nyitottak meg. Egy másik múzeumi teremben a kis. paraszti tógazdaság, a céhmol. nárság, a kosárfonás és a fésűs mesterség emlékeit láthatjuk. Rendkívül érdekes a vadfogás, a vadászat, a tflzgerjesztés és a világítás régi népszokási anyaga. Kitűnő a népi mértékegysége]; gyűjteménye. A múzeumok anyagának kiegészítése céljából több helyen folynak megyénk területén ásatások. Kiskunfé.egyházán a város közelében lévő ú. n. Templomha!mon 167 Nagy Lajos király Idejéből származó sírt tártak fel. A halottak a XIV. szá. zad középen kerü.tek a földbe. A sírokban talált leletek becses viselettörténeti anyaggal gazda, gitották régészetünket, ugyanakkor igen bő anyagot szolgáltattak az akkori parasztság életmódjára, temetkezési szokásai, ra is. A szegény paraszt abban az időben — mint ahogy a kis, kunfélegyházi leletek bizonyítják — a legolcsóbb fakéregből készített koporsóba zárták halót, taikat. A mindennapi élethez szükséges szerszámok és edények mellé faszén darabkákat szórtak. A régi babonás lüt szerint ezek a faszéndarabkák elkergetik a gonosz, átkosszándékú szellemeket. A sirok preparálása, tudó. mányos feldolgozása most vau Ne engedjük elkallódni történelmi múltúnk emlékeit! Világoshegyen megtalálták Rózsa Sándor, a híres betyár ellen kiadott elfogatóparancsot Pántunk II. kongresszusa tanácskozásain igen sok szó esett haladó hagyományaink, történe;, mi múltúnk kérdéseiről Igen fontos feladatok megoldása vár történelemkutatóinkra, ha haladó történelmi hagyományaink, nak, népűnk sokévszázados küz_ deimeinek hiteles és hű történe. tét fel akarják tárni a dolgozó nép előtt. Hazánk, így megyénk történelmi múltjának fe kutatása, dokumentumok, eredeti okmá. nyok feltárása nagy segítséget adhat történészeinknek. Minden bizonnyal még mindig igen sok értékes adat, okmány, fe.jegyzés van elrejtve községeink és városaink levéltáraiban, irattárai, ban, esetleg magánosok kezén is Ezek íe.'kutatásába bárki bekapcsolódhat, aki szívügyének érzi a' történemi múlttal való foglalkozást. A közelmúltban dr Gaál De. Az ember egyre qazdaqabb les: Viktor rajztehetségére már az iskolában felfigye’-tek Később tanárai biztatására járni kezdett a körzeti kultúrház képzőművészeti körébe. A serdülő fiű azonban hama. rosan gyárba került lakatos- tanulónak. Hozzászokni a mű. helyhez, ’elsajátítani a munkát és barátokat szerezni — igen komo.y dolog. Az iskolában persze sokkal könnyebb volt Megkapta a feladatot elvégezte, ellenőrizték. De egészen más a helyzett itt, a műhelyben. Az ember veszi a szerszámot, a félgyártmányt, az anyagól. Mindezekben már valakinek a munkája rejlik, a már megkezdett munkát folytatni kell csu. pán Pl. össze kell szerelni a kocsiemelö szerkezetet. A szerelés kész. Kipróbálják és nem működik. Hs nem elég, hogy az ember maga hiába pocsékolta idejét, tönkretette még a más munkáját is és drága anyagot rontott el. Ilyen körülmények közöt Viktor megállapította, hogy nincs idő a rajzo-gatásra. A műhelyben nemcsak a napok, de a hetek is észrevétle. nül elrepülnek. Viktor fokozatosan megszokta új helyét és e3zé_ be jutottak a rajzai: „kár volt kimaradni a körből, most már idő is volna rá”. Viktornak akikor is éppen ez járt a fejében, amikor egy ismeretlen fiú lépett a munka- padjához és vidám tekintettel teiötöl.talplg végigmérte az újoncot. Mosolyából, járásából, az egész fiúból rögtön látni lehetett, hogy a vidám fajtából va.ó. , Az’ ilyennek soha nincs rossz kedve” — gondolta magában Viktor. — Te vagy Krászivin? — Igen — válaszolta csodál,, kozva Viktor. — Miért lógatod az orrod? A művezető azt mondja, derék la. katos lesz belőled. Ez jó. Táncolni tudsz-e ? Nem, és nem is akarsz? Es énekelni? Azt sem. Ez már rossz Csak ne félj, gye_ re a kultúrgárdánkba és majd megtanítunk... Különös dolog Nem is ismerem és mégis tudja a nevemet. Biztosan a Komszomol Bízott. Ságból van — találgatta a fiatal lakatos. A jövevény egyszerűen beszélt vele, — úgy, mint régi ismerős, sei. Az ilyennek könnyen kiönti az ember a szivét és Viktor is szinte észrevétlenül kedvenc foglalkozásáról, a rajzó.ásról kezdett beszélni és arról, hogy kár volt kimaradnia a képzőművészeti körből. — Különös ember vagy — mosolygott Viktorra a láiogató, — Úgy beszélsz, mintha a gyárban nem volna képzőművészeti kör Ha kész vagy a műszakkal, menj el, rajzolj. Ha festőművész vagy. — ez megint a javadra van Mellesleg, ma éppen fog.al_ kozás van ott. Ezen az estén Viktor ku önös gonddal csinált rendet a munkapadján. Már mindenki haza. zsö kecskeméti rajztanár néprajzi kutatásai közben például Világoshegyen ráakadt Rózsa Sándor, a híres betyár, a sza badságharc későbbi harcos katonája ellen kiadott császári el. fogató parancs eredeti példánya, ra. Az elfogatóparancsot a te. masvári császári és királyi nyomda készítette. Többek között az az érdekessége, hogy tartalmazza Rózsa Sándor személyleírását. A személyleírás szerint Rózsa Sándor 40 éves, 15 éve bujkáló rabióvezér. Termete alacsony. Az alsó testrésze gyenge, míg a felsőtest arányta_ tanul fejlettebb. Érdemes volna ezekkel a hér. désekkel foglakozni. A Törté, nettudományi Társulat megyei szervezetének vezetősége részéről helyes lenne, ha a tagjain keresztül szervezett formában indítaná meg megyénk történelmi múltjának fe.kutatását és feldolgozását, ment és ő még mindig töröl, gette és rendezgette a szerszámot. , A körben biztosan mindenki nagyszerűen rajzol — la. tolgatta a fiatal munkás — én pedig.. ” — Habozott, szándékosan1 húzta az időt, de aztán eszébe jutott, hogy az új isme. rös meg fogja kérdezni, ha ta. Iá koznak: „hogy halad a munka, festőművész?” Erre a gondolatra Viktor véglegesen e|ha. tározta, hogy megy. Legyőzte félénkségét és zavarát. benyitott és igyekezett úgy ieülni, hogy ne csapjon lármát a székkel. Csak ezután mert körülnézni és látta, hogy igen vi.ágos szobában -van — a hosz_ szúlábú asztalok mellett hozzá hasonló fiatal fiúk űrnek, bár igaz, voltak idősebb emberek is közöttük. Valamennyien fi. gye.mesen hallgatták a kör vezetőjét « Körösikörül az állványokon számtalan gipszfigura á.-ott. Végre ismerős környezet — sóhajtott megkönnyebbülten Vik_ tor, — ,.,A festészet — hallotta most a vezető hangját — nem szórakozás. A tehetség a dolognak csak az egyik feét jelenti, a művészi alkotás komoly tudá3, elmélyülő gondolat és nagy munka eredménye Semmisem hull az ember ölébe magától Az igazi művészethez kitartás, nagy akaraterő és emberszeretet kell. A kör vezetője egy ízben ar. ról bessé.t hogy a festőművész, nak alaposan meg ke 1 ismerkednie az emberi test anatómiájával Az igazi művész áz esc. «lényeknek nemcsak a külső formáját, de tartalmát és értelmét is kifejezi. Ezért van ké. peikben annyi mély igazság. Nagyon soi<at kél tanulni, tudni, míive.t emberré kell válni, ha az ember mindezt el akarja érni. Kiváló mester akadhat min. denféle munkánál. Pl. Pave. Bi- kov. ö az esztergályosok között, ami Rjepin a festők közt. A művészeti alkotás komoly tudás és megfeszített munka eredménye — De mindezen már a műhelyben tűnődik Viktor. Eszerint úgy kell .enni, hogyha az ember kellőképen felkészül és igyekszik, nem Sajnálja az erejét, akkor a lakatos is igazi művészi a.kotást hoz létre. Gondolatait az arramenő művezető szakítja meg Bonyolult rajzot tesz le a munkapadra, A művezetőnek most nincs ideje magyarázgatásra, — igaz, nincs is rá szükség. Viktor önállóan is kiismeri magát. Azelőtt so. káig nézegette volna a rajzot, mint va.ami csodálatos talányt. Most figyelmesen megvizsgálta a papírlapot és a vonalak bonyolult Szövevényébő. egyszerre kibontakozik előtte a legbo. nyolultabb alkatrész. Az előadásokból, könyvekből, megfigyelésekből merített új tapasztaltok kiegészítették azt a tudást, amelyet a fiatal laka. tos a műhelyben szerzett és az egész egyet-en folyamattá változott benne — alkotásra szó. lította. A munka egyre érdeke, sebbé s fontosabbá vált. öntudatában egyre vi.ágocabbán kristályosodott ki a legfontosabb: minden művészet -munka és mindenfajta munka művészetté válhat. Viktor érzéséi mélyebbé, meg_ figyelései értékesebbé vá lak és amt a legfontosabb: gyorsan elsajátította hivatását. Megtanult bonyolult gépeket, szerszámú, kát készíteni. Rajztudását a tár. eadalmi munkában is felhasz-* uálta A mühe y díszeiből számtalan felirat, fkliujság és plakát Viiktor Kràszlvin keze munkája. Munkatársai szeretik és becsülik munkaszeretetéért és az igazi művészet iránti vonzódásáért. Viktor már jőnéhány vázla. tot, rajzot, képet öria otthon. Ha ezeket végignézi az ember, könnyen észreveheti, mint válik tökéletesebbé a fiatal festőművész ecsetvonása. Olyan az egész, mintha ! elosztanék a köd és a nagyszerű természet egyre ragyogóbban és világosabban tükröződnék vissza a tanulna á. nyokból. A fiatal munkás egyre több tapasztalatot és tudást gyűjtött össze, murtkájja egyre inkább a kotóvá válik. Fejlődik az em. bér is. A munkában ki virágzanak és megedzódnek legjobb tulajdonságai. Minthogy pedig ezenkívül a művészet után is érdeklődik, képességet sokkal gyorsabban és ; alaposabban fejlődnek Sokoldalúvá, tevékenye^ bé, tana'masabbá válik az egész élete, A kultúfmunkában való részvétele nem öncél, hanem a kommunista nevelés eszköze, szíyet-lelket lebi inoselő iskola, amgly hozzásegíti, hogy mérföl. des lépésekkel haladjon előre és felfedezze az é.et és a munka egész mérhetetlen gazdagságát. 19 5 2 január 13 Szabad Nép-kiállítás Baján a Dózsa-teremben ,,A Szalud Nép minden sorában otf lüktessen as étéitől dus. sadó, erejűben es céljaiban biztos, oi'száovesetö párt friss, egészséges órv0róse” — mondotta Rákosi elvtárs 1915 március 25-én, a Szabad Nép első, szab a. don megjelent számában. As a~-~ óta éledt, idő bebizonyított“, hogy a Szabad Nép minden sora az ország dolgozó népének utat mutatott, kezdeményezett, serkentett és ve-eteit. A Szabad Nép soha. egy pillanatig sem volf más, mint a párt lapja, « párt fegyvere. A feladatok végrehajtásában, a Szabad Nép hasábjain felvételt eredményeit ki. szélesítésében, a hibák kijavításában “zérf volt eredményes a harc, mert a magyar dolgozók és a Szabad Nép között cl yip he, tetten a kapcsolat. Baján, 1952 január 13-án a J}ó~sa-teremben nyílik meg a Szabad Nép-kiállí*ás. A kiállítás szemléltetően fogja bemutatni Baja város dolgozóinak a ma. gyár kommunista sajtó é$ ezen keresztéi pártunk hős tórtétie- fét. Kézzelfoghatóan mutatja be azokat az eltéphet0tjén szálakat, amelyek a wiaguvr dolgozókat n párthoz, annak központi lapjához fűzik. Ugyanakkor azonban. m;ltor a kiállítás ezeket a gondolatokat fejezi lei, egyben érdekes, sok kérdésre kiterjedő gazdag anya. got )°g ismertetni, A kiállítás látogatói látni fogják, hogyan készül egy riport, hogyan lesz egy munkáslevélből cikk a lap hasábjain. A dokumentumok során pedig a kiállítás bemutatja Rákosi és RéVgi 0lvtársak ogy- egy cikkének kéziratát. A Szabad Nép-kiállítás nagy tanító és nevelő jelentőségét máris átérzik a város dolgozói, akik feszült várakozással fekin. t0nek a, Szabad Nép kiállítása elé. Számolási tanfolyam a bajai járásban A bajai járásban az állami gazdaság dolgozói és tsz-k tagjai számolási tanfolyamokon gyarapítják szakismereteiké1. A járásban ezeken a tanfolyamokon 315 hallgató vesz részt.