Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-29 / 23. szám

Nagyszerű munka felajánlást tettek a Bácskiskunmegyei I. sz. Mezőgazdasági Gépjavító Y. dolgozói Makosi elvtárs sziiletésnapjának tiszteletére — ennek teljesítése érdekében meg kell szilárdítaniuk u munkafegyelmet Az elmúlt napokban röpgyü- lést tartottak a Bácskigkunme. gyei I. sz. Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat dolgozói, melyen elhatározták, hogy Rákosi elv­társ 60. születésnapjára munka- foiajánlást tesznek. Az tizem dolgozói vállallak, hogy az ci*ö negyedévre előirányzott 36 erő­gép helyeit 43 erőgép generál. javítási munkálatait végzik el, A 36 erőgép generál javításának határideje március 31 volt a ehelyett vállallak, hogy a 43 erőgép javítását március 1-re befejezik. Az üzem dolgozói most nagy lendülettel indultak harcba vállalásuk teljesítéséért s elhatározóik, hogy a munka idő alapos kihasználásával fo­kozzák termelési eredményeiket A Bácskiskunmegyei I. sz. Me zögazdásági Gépjavító Váilalat dolgozói eddig is jó eredménye, kef értek el a termelésben. A termelékenység fokozásának biz tojása érdekében január l.én áitértek az úgyneveze.f! félsza- lagrcndszerre. Ez abban áll, hogy mig eddig egy csoport vé­gezte a gépek szétszereléséi, az alkatrészek megjavításai, vala mint, összeszerelését, most egy csoport egy munkafolyamatot végez Az új rendszerre Való térés lényegesen meggyorsította a termelést és jelentősen hozzá, járult az egyéni teljeskményck ugrásszerű növekedéséhez. Kó­bor László esztergályos például az új rendszer bevezetése előtt 114 százalékos tel.iesit,ménnyel dolgozott, most pedig 156 száza­lékra emelkedett teljesítménye. Dér Sándor bejárató szerelő a elmúlt évben még a 100 száza, lékot sem tudta elérni, teljesít ménye 70—100 ^zúzalék között volt, a félszalag rendszer beve. zefése után már 153 százalékra teljesítette normáját. Ugyancsak emelkedett Pálfi Gyula motor szerelő teljesítménye js. Decem­ber hónapban még 110 százaié kog teljesítménnyel dolgozom, most pedig elérte a 179—130 százalékot is. Az egyre emel­kedő termelékenység jelentősen növelte az üzemátlagot. Decem. ber hónapban például 107 szá­zalék volt az üzemátlag, január 1-töl 20.ig ez 117 százalékra ug­rott fel. Az eredmények mellett van tiak azonban komoly hiányossá­gok is. Az üzemiben még mindig akadnak olyan dolgozók, akik nem használják ki kellőképpen a munkaidőt és nem is igyekez­nek, hogy növeljék t.eijesttmé. nyelhet. Ilyen például Ezsiás István szerelő, aki jelenleg is 28 százalékot teljesít. Munka idejét nem használja ki, íelkíis. meretienül dolgozik. a napot szerszám- és an.yagkeresés űrü­gyével ellógja. Megértő jársa ebben Talapka, Károly, aki csak 46 százalékot teljesít, a lógás méltóit még selejtgyártással is károsítja államunkul. Selejijeál. landóan 7—10 százalék között Van. Ugyancsak „szorgalmas" «elejtgyártó Borbély István esz­tergályos is, aki 60—70 6zázalé. kos teljesítménye mellen ugyan csak 6—10 százalékos selejttei dolgozik. Borbély István emel­lett visszautasította idősebb szak. ■társainak segítségét is. Ezek az emberek szándékosan gátolják a termelés menetét, az eredmé­nyek növeléséit, de sem a Párt. szervezet, sem pedig a vállalat- vezetőség nem lépett még fel velük szemben erélyesen. Ugyan­csak ez a hiba áll fenn a késé. Bek elnézésénél ;s. December hó­napban 27 késönjövö 12 óra 39 perc munkaveszteséget okozon késésével. Bene Miklós könyve, lö például egymaga hatszor! ké­sésével 2 és fé] órát esett ki a termelésből. Körös 11. Ferenc 75 perc veszteséget okozott. — Ennyi idő alatt egy gépen a’ se­bességváltókat beszerelését le. höíett volna elvégezni. Nem szűntek meg a késének január irónapban sem. Január 24-ig hu. szonöten késtek s ezek késése 383 perc volt összesen, a terme­lési értekezleten nyilvánosságra hozták ugyan a késönjövők és a lógósok neveit, de ezenkívül semmi egyebet nem tettek a fe­gyelembontók ellen, hanem to. vább tűrik a lógásokat é« a ké. sésekej. A legfőbb hiba az, hogy az üzemi pártszervezet teljeseu elhanyagolja a felvilágosító munkát, a jól teljesítő dolgozók politikai neveléséi és így nem teremtetnék meg azt a szelle­met üzemükben, amelyben szé­gyen és gyalázat naplopónak, cseiengönek lenni. Legfőbb ide­je, hogy a Bácskiskunmegyei I, sz. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat pár|szervezete és válla. latvezetősége az eddigieknél js sokkai keményebben fogja a munkafegyelmet és a fegyepne- zetlenkedöldcel Szemben báiran vegye igénybe a törvény erejét. Erre tanít bennünket a párt és erre tanít bennünket Rákosi elvtárs. Az üzem dolgozói csak úgy érheinek el további jó ered­ményeket a termelésben, csak ügy teljesíthetik Rákosi elvjái’s születésnapjának |iszte|etére tett vállaltaikat, ha követik is sze­retett vezérünk útmutatásait. A fasizmus és a háború elleni egységes harc ünnepére készülnek Franciaország dolgozói A francia munkásság az 1934. februárt általános sztrájk emlé­két február 10-én fogja meg. ünnepelni. A CGT vezetősége felhívással fordult a dolgozók­hoz, hogy a legteljesebb egység szellemében tartsák meg annak a sztrájknak emlékét, amely megvalósította a francia dolga zók egységes frontját a fa­sizmus ellen. A február 10-i ünnepségen kifejezésre kell jut. nia a francia nép egységes aka­ratának, hogy vissza3zerzí nemzeti függetlenségét és min den erejével útját állja a la sizmusnak és a háborúnak. A Francia Szovjet Baráti Társaság küldöttei felkeresték az ENSZ főtitkárságát és át­nyújtották a társaság határoza­tát, amely kiemelt, hogy a Francia Szovjet Baráti Társaság, amely a legkülönbözőbb párt állású franciák ezreit tömöríti a Kelet és Nyugat közötti nor­mális kereskedelmi kapcsolatok felvételét kívánja, mert ez a béke megszilárdítását szolgálná. A Charente megye békeharco- gainak küldöttsége pedig ötha. talmj békeegyezmény megköté­sét követelte. A küldöttség tag­jai között volt két ezredes, va. lamint a németek által kivég­zett e.jenáljók hozzátartozóinak képviseletépen egy vénanü anyja és egy másiknak az öz­vegye, Bordeauxban Délnyu. gat-Franciaország nyolc megye, jenek békeharcosai tartottak kongresszust, amelyen felszólalt Yves Farge, Bouiljer abbé, Pre- nent professzor, Petit tábornok valamint a francia közélet más számos haladó személyisége. J T Ó az imperialisták mérgezett tőre Az Egyesült Államokban és Angliában az ujság- és könyv­kiadás teljes egészében a legna­gyobb monopolista csoportok ke­zében van. Az amerikai impe- rialisiák megvásárolják még más országok újságjait is. így a „Scrips Howard” ujságtröszi megvette a „Fopu!aire”-t, a francia jobboldali szocialisták lapját. John Swinton. az ismert ha­ladó amerikai újságíró, a New- yorki Sajtóegyesület gyűlésén lartott beszédében azt mon­dotta, bogy „a burzsoá újság­írók a gazdagok eszközei és csatlósai, értelmiségi prostituál­tak, akiknek hivatásuk, hogy hazudjanak, rágalmazzanak, szé. pítgessenek, hajlongjanak Mam­mon előtt és eladják népüket 30 ezüstpénzért.” Az Egyesült Államok reakciós sajtója, valamint Anglia, Fran­ciaország és a többi marshalli- záit ország burzsoá sajtója a Wajl Sreet utasítására elszánt háborús propagandát folytat, magasztalja az atombombát és az emberek tömeges pusztításá­ra szolgáló többi borzalmas esz­közt. A legatjasabb módon he­lyesli az imperialisták új há­borút előkészítő terveit. Az imperialista Sajtó a hábo­rúra uszít... a párt legerősebb fegyvere A „Pravda” és az egész bol­sevik sajtó útját a marxizmus- leninizmus fénye ragyogja be. A Lenin utasítására és Sztálin elv, társ kezdeményezésére megalapí­tott „Pravda” hatalmas fegyvero volt a pártnak a pártszerve, zetek tömörítésében és megerő­sítésében, a tömegek forradalmi­ra való mozgósításában. „Az 1913.es Pravda — lerakta a bopevlzmus 1917-cs győzelmé­nek alapkö veit.”i (Sztálin). A Szovjetország sajtója a né pet szolgálja, a szovjet sajtó a népé, a nép alapvető érdekeit juttatja kifejezésre. £s a szovjet nép szereti sajtóját, magáénak érzi. Ezért van minden szovjet lopnak olyan kiterjedt levelező- gárdája. A szovjet sajtó a szovjet hazai fiasság szellemében neved a dói gozókat, fokozza a tömegek ön­tudatát, munkáhöstettekre, nagy békealkotásokra lelkesíti őket. A nagy folyókon, a végtelen szTeppéken új világ formálódik a szovjet ember tudása és mun­kája nyomán: a kommunizmus, a béke nagy müvei épülnek. A szovjet sajtó a betű erejével, az igazság érveivel harcol a bé. kéért, a szovjet nép és a Szov­jetunió mögött felsorakozott béketábor százmillióinak béke­akaratát és erejét sugározza. A szovjet sajtó a békét hír. deti; Tsithiiialék az új forgalimadó-rendeletről Az új forgaimiadórendelet, ami január 1-én lépett életbe, szá­mos újítást és lényeges könnyí­tést hozott a kiskereskedők és kisiparosok szempontjából. Le­egyszerűsítette az adózás rend­szerét, az adókulcsokat áfájában alacsonyabban állapította meg a réginél. Nagy előnye a rende­zésnek, hogy megszüntette azo­kat a nehézségeket, amelyek ab­ból származtak, hogy egyes ipari szakmában 30—40-féle adókulcs volt érvényben. A KISIPAROSOKRA vonat­kozóan a rendelet minden szak­mára megállapítja az adókul­csot. Azoknak a kisiparosok­nak, akiknek nyílt üzlethelyisé­gük nincs, lehetőséget nyújt 10 százalékos adókulcs alkalmazá­sára. A 10 százalékos adókul­csot azonban csak az olyan fo­gyasztók részére történő értéke­sítés esetén lehet alkalmazni, akik a megvásárolt árut saját háztartásukban használják fel. Közületek, intézmények, egyesü­letek, ipari és kereskedelmi vál­lalatok részére történő értékesí­tés alkalmával a 10 százalékos adókulcsot nem lehet alkalmazni. Nem alkalmazhatják a 10 szá­zalékos egységes adókulcsot a vegyiparosok, a férfi- és női sza­bók, a szikvízgyártók, a húsipa­rosok és örleményfeldoigozók (pékek, mézesltalácsosok, stb.) mentesek a termelői forga.miadó alól a 65 éven felüli, vagy a I. já­radékosztályba sorozott hadi­rokkant, ijletöleg háborús pol­gári rokkant iparosok bevételei — a húsiparosok, szikvízgyár­tók és pékek kivételével — abban az esetben, ha elönti erő­vel meghajtott géppel nem ren­delkeznek, üzemükben egy ta­nulónál több alkalmazottit nem foglalkoztatnak és áruszáV-tást, Vagy munkateljesítést közvetlen fogyasztók, nem pedig kereske­dök, vagy ipari intézmények részére végeznek. Azok a kisiparosok, akik túlnyomórészt nem árue'őálli- tást, hanem javítási és bér­munkát végeznek s emiatt rájuk nézve a 10 százalékos egységes termelői forgalmiadé terhes, az illetékes járási, ke­rületi tanácsok végrehajtóbi- zotttsága pénzügyi osztályától annak engedélyezését kérhetik, hogy bevételük után a számukra előnyösebb, a rendeletben fel­sorolt adókulcsok alapján adóz­hassanak. A rendelet lehetővé teszi, hogy azok a kisiparosok, akik egyéni, vagy adóközösségi áta­lányozás mellett adóznak, va­lamint jogosultak a 10 száza­lékos kedvezményes adókulcs használatára, csak pénztár- könyvet, bérmunkavégzés ese­tén pedig bérmimkanaplót kö­telesek vezetni. kor meghall- az uss:ony. A gye. rek®k kicsinyek voltak, mit kezdjen velük az olyan ember, aki WáStól vakulásiy dolgozik '! Egy év múlva újra megnősült. Ebből a házasságból hat gyer­mek születteft' Nem kis család tehát a Hajdú-család. — Sok helyen cselédeske(lícm, de olyan kuiya életem, mint Tarjányi Gyulánál voi/, nem volt sehol. Bár igazi, hogy a kulákok egyformán nyúzták a Cselédet, — meséli Hajdú József. — Hát ennél a Tarjányinál, akinek ISO hold földje volt, hajnali kettő­kor kezdődött a munka és este 10—11-kor ért végeit. Persze, a fizetséggel mindig adós maradt ég inkább a fenyegetésből jutott a cselédeknek — jegyzi meg Hajdú József, de így emlékszik erre szomszédja is, Hajdú György is, aki viszont más helyen cse- lédeskedett, de sorsa ugyanaz volt. Hát ilyen volt Hajdú Jó. zsef élete a felszabadulás előtt. A FELSZABADULÁS után ■ merőben megváltozott a. család élete, A földosztáskor kaptak U ho[d földet s azon dol­gozgatott a család. Megél»i megéljek belőle, dekát mégis. csak sok a baj az olyan gazdaság­gal, ahol hiányos a felszerelés. Beszéitek már a faluban, hogy nem ez a dolgozó parasztság tOK AZ OLYAN EMBER, aki nem szívesen emlé. kezik vissza, múltjára, a Elsza­badulás előtti életére, mert hl. szén az csak bajjal V0U t€l6. Így van ezzel Hajdú József 1/8 esz­tendős dolgozó paraszt is, az egy­kori cseléd, aki most a gátéri Vorogiiov termeiössövetlcezeti csoport tagja. Viszont, ha, azt nézzük, hogy honnan hová fu­tott, akárcsak egy család is, ak. kor már érdemesebb dialog a visszaemlékezés. Ezen vélemé­nyen Van Hajdú József most, amikor belegondol a múltba es eiöre néz, a jövőbe. A család, amelyben született, ősidőktől kezdve szegénységben, nyomorúságban élt. névsor lenne róla, talán meg is találnánk Hajdú József valamelyik ősét azok közöibf, akik Dózsa Györggyel, Budai Nagy An/alUl együtt küzdőitek a jobbágyság felszabadításáért. Egyszóval Hajdú József éppúgy beleszüle­tett a nyomorúságba mint sok- százezer hozzá hasonló társa Már hatesztendős korában meg­ismerhette a cselédéletei. Gyér. mek volf, amikor küldkhoz ke­rült. Azután évröl-évre hányó­dott egyik hutáktól a másik­hoz. Szóval nem volt a maga embere. Amikor felnőtt, úgy gondolta, könnyebb le.sz elvi. selni a nyomorúságot úgy, ha megnősül. Hát megnősült, sorsa azonban nem változott, legfel­jebb annyiban, hogy egyik gye­rek a másik után született, Há­rom kies: auermclcük volt, ami­Hajdú József, gátéri dolgozó paraszt családjának múltja és jelene felemeikedésénetc útja, hanem a szövetkezeti gazdálkodás. — Nem lehet azt nálunk meg­csinálni, — mondogatták egye­sek. Dehát nem lett igazuk. 1950.bcn már két iermclöcsapor* működött a faluban. Az egyik termelöcsoporf megalakításában közreműködött Hajdú Jó:.sef is Hajdú Györggyel, Ormándi Já­nossal, meg Papp Adómmal. — Uly alakult mea az Uj Elet 1er, mfilöcsöpört, melynek tagja leit Hajdú József is családostól. — 1950 őszén az Uj Élet és az Uj Barázda terrnelöcsoportok Voro- silov néven egyesültök. Erősebb l6tt a csoport s erősebb Ett a tagság is. Most kezdett csak igazán megváltozni a család élete. Nyu.- godfabb, gondtalanabb lett az életük. Hajdú József fiu, István, népi demokráciánk, rendjének őre, ugyancsak rendőr Ilona ne­vű leánya is, Erzsébet pedig vasúti kalauznak készül s jeien. leg éppen hunfolyamon van. BXÜSZKE ÉS BOLDOG VA- GYÖK arra, hogy gyer­mekeim megtalálják helyüket a mi új életünkben. Büszke vagyak arra is, hogy nem dolgoztam ért dmény■eienül a termejöcso- poriban. És mosf Hajdú József elmondja sorjában, hogy mit ka­pott egy esztendő idáp a kulák. nál és mit kapóit mosf a ferme- löcsportban. A hutáknál vegyes­gabonát kapóit egy évre 14 má­zsát, a tennelőcsoportban tiszta kenyérgabonából 17 mázsa ju- tóit. Burgonyából 34 mázsát ka­pott az eimuDt. évi munkája upun, a kpuláknál erre nem is volf megegyezés. Árpából 9 mázsát kapott a család, kukoricából pe­dig 34 mázsát. Készpénzben ka­pott eddig 3000 forint0f, a ká­lóknál viszont 40 ‘pengő vot\t az évi készpénz juttatása. Dq nézzük csak, mi van még a ház körül? Van égy disznó öt malaccal, az udvarén baromfiak futkosnak, az elmúlt évben pedig tehenet vásárolt magának. Ott van még a*> 1200 négyszögölnyi földterület is, amin azt termel­het magának, amit akar. — NC-m félünk mi a jövőtől. Most már arról is beszélhetünk, hogy a gyermekeket iskoláztat, juh. Ht van példáit 1 Rozália, ö alighanem Budapestre kerül. Egyetemre, — büszkén mondja, e»t Hajdú József, de npits is °ka a szégyenkezésre. Annyit azonban szilúrdan elhatározott magában, hogy ebben az észtén, döben még jobban, még hbkiis- merelesebben dolgozik a terme­lőcsoport'ban ha-.ájq boldoguld. sáért, felvirágoztatásáért, a szo­cializmus építéséért és a béke megvédéséért. Hajdu József jól emlékszik múltjára, szere fi je­lenét és a többi becsületedől. gosó társaival együtt harcol a boldog. jövőért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents