Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-21 / 297. szám
A helyszíni elszámoltatások során komoly eredmények születtek a begyűjtésben a Lis iőrösi járás területén Dolgozó parasztságunk me- gyeszerte mind erélyesebben követelj hogy a tanácsok a törvény szigorával sújtsanak le azokra, akik hátráltatják a begyűjtés munkáját és bár többéves hátralékuk van, semmibe sem veszik a begyűjtést, inkább spekulálnak és így akarnak ártani nép. gazdaságuknak és a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok, nak A dolgozók és a jól teljesítőit kívánsága nyomán a klskő. rösi járásban is működésbe lép. tek a helyszíni elszámoltató bi. zott Ságok. A járási begyűjtési csoport kiértéke.te a december 11—13. közöttj három nap begyűjtésének eredményét és azt tapasztalta hogy az előző napokhoz képest 60.45 százalékkal emelkedett a felvásárlás u bizottságok működése nyomán. Az eredmény még mindig nem kielégítő Lassan folyik az e|szá. moltaiás és kü önö&en Bocsán, Páhiban és Soltv-adkerien kell kijavítaniok a helyi tanácsoknak a felmerült hibákat. Hiányosságok mutatkoznak a nyilvántartások vezetésében. Ennek következtében történt meg az, hogy' Kiskörösön a rosszul*©’jo. silók között hirdették ki dobszóval o yan dolgozó parasztoknak a nevét is, akiknek már nem volt hátralékuk, csak a beadásuk eredményeit nem vezették ke. resztül a nyilvántartási lapon. A helyszíni elszámoltatások nak eredménye az is, hogy Ki. rály Jánosnál akinek 15 mázsa hátraléka van. az akasztói ©1. számoltató bizottság a tyúkól padlásán 150 kiló kukoricái talált és a szárkúpban egy hordó e’roj. tett bort fedezett fel Király János spekulálni altart, akárcsak Iványi Lajos, akinél az el. számoltató bizottság már nem is talált jerményt, bár 15 mázsás hátralékkal rendelkezik, Iványi maga bevallotta, hogy készletéi eladta, ahelyett, hogy beadási Uöto.ezeltségét teljesítette vo’-na. Pedig a termésből bőven jutott volna, hiszen 7 hold földjéből 4 holdat kukoricával vetett be és termése jó volt. Kastély István akasztói dolgozó paraszt is elfeledkezett a terménybeadás, ról. Amikor az elszámoltató bizottság 69 mázsás hátraléka fc. jében a kamrájában taráit készlet, 23 mázsa kukorica és 3 mázsa árpa, beszállítására szólította íe', ellenszegült a rendel, kezésnek és nem volt hajlandó a lefoglalt készletet a földművesszövetkezet raktárába szállítani. Császártöltésen is komoly- eredmények vannak a bizottságok munkájában, Pitenauer Menyhért, Sztain.út 188. szám aiatti lakos amikor megjelent nála a bizottság, letagadta a felesleges készletét, bár 865 kilogramm hátraléka vol}. Ezt a mennyiséget ' meg is ta álták nála, elrejtve és még ezenfelül 5 mázsa kukorica*. A beadásban elmaradt közsé. gek javítsák meg módszereiket és több lendülettel fogjanak hozzá a beadási terv teljesítéséhez. Harcos lendülettel készüljenek Sztá’-ln elvtárs születésnapjára és a terménybeadás maradékta. lan teljesítésével ünnepeljék december 21_ét, Az őszi mélyszántás fontossága Megyénk igen le van maradva az őszi méjyszán ásban. Márpedig minden d:lgoző Panaszt, nak tudni.) keli, hogy a mélyszántás időben való elvégzése fon(os biz.Ogt éka a jövőévi jó •.érmésünknek. Duoatetéden népnevelői megértenék, milyen hatalmas jelentősége van a mélyszántás idejében való elvégzésének. A felvilágosító munkában a he'ybeli áilaianoa Lsko'a növendékei is rész vesznek. Még dolgozató; Is írtak az őszi mély. szán ás fontosságáról. A legjobb dolgoza.ok egyiké) a kis Juhász Rozália VII. osztályos út.örő pajtás írta. Az alábbi részletek az ő leveléből valók: „Igen fontos idejében elvégezni az őszi mélyszántást — írja Juhász Rozália —, mert megjöhe,nek az esőzések, n tartós fagy és megakaszthatja a további munkát. As a gazda, aki mélyen megszántja a fő.djét, annak a szántásába beszivárog a nedvesség és biztosítja a növények táplálékát. Minden dolgozó tudja nálunk, hogy Dunateiétlen versenyben van Ujsoinal az őszi mélyszántás terén. Ezért ajánlatták fel szüleim, hogy december 21.re SZjá.in elv tár $ szül etésnap jár a befejezik, az őszi mélyszántást. A mi szüléink is a béke harcosai, mert tudják, hogy a jövő évi kenyérér, folytatott haro a békénk fontos biztosítéka.’’ Rákosi elv társ beszéde után fokozzuk a harcol a fegyelembontók, lógósok, spekulánsok ellen Rákos, elvtdrs beszéde nagy (aüu.sug nejünk, gépállomás, jjoliiiuai vezetőknek, zíu>vO*i elutárs beszéde irányt mutatott a további munkánkhoz, a tcrmclő- szóvetkezetek és csoportok gazdasági megerősítése, fe,v,rúgoz- tatása terén, mely legjoob agitáció a dolgozó parasztságJvié. A munka pontos és becsületes elvégzése, az állami fegyelem megsZiiárdi,ása, i tcrme.eucny- tség fokozása, a tervteljssítés, azok a feladatok, melyeket a gépállomásoknak végre kell hajtani. Az idei jó termés, a fszcs. tagok jó mun/.ája következiében boldogabb len a tszcs-taűok élete, Ehhez a gépá.lomdsok jó munkája is közre játszott- Ha azonban megnézzük gépállomásunk munkáját, komoly hiányosságokat is taPasztahatunk a ;érv teljesítése terén. A hibák oka legtöbb esetben oda veec.h'iök viss-a, hogy a gépállomások nem dolgoznak karöltve a tszcs-ia. gokkal. Tchá, a tszcs-k megsz,- Urditása terén nagy f6.ada, hárul regnk. A gépállomáson mutatkozó hiányosságok másik fő oka a munkához való viszonyban, a terv nem teljesítésében, a fegyelem meglazuldsábzn keresendő. A gépállomásokon még mindig vannak o'.yan személyek, aklk lazítják a fegyelmet, ezzel mérhetetlen kárt okoznak a lerv teljesítése ^erén népgazdaságunknak. Ilyen személy volt a rnj gépállomásunkon Dobos Pál is. aki hanyagul teljesítette munkáját, nem mutatott jó példát, a dolgozó parasztok előtt, aki szemet hunyt a cséplésnél. különösen a kalákáknál a gabonaspekulációra. Dolgozó parasztoktól kéri pénzt kö'csön és többszöri fej. szólifás ellenére sem fizette visz. szí a tartozását, Ez-el n gépállomás tclíi" ' *’■>’*„ fs nag'll csorbát pi’eti De f-a a személy r.em- csi-k Cgalr hanem i-noft is. A közeli lani'dra e d'iaoit egy hordó gázolaja', amelyből pénz • akart magának szerezni a fekete szántáson keresztül. A dolgozó parasz.ok azonban maguk ftp. lesték le a tolvajt. Sáfrány Lajos dolgozó paraszt vo.f az, aki bejelentene Dobos Pál mesterkedéseit, A dolgozó parasziok elítélték és megbélyegez.ék ezt a közéjük nem való, kártevő elemet, Dobos Pált a rendőrség elé állítottuk és üzemi gyűlésen ehá- vo'útotiuk sorainkbó., az igazság- szolgál.atágra bízva megfele.ö büntetését. Ma már g becsületes dolgozó parasztok segítenek nekünk, különösen Rákosi epv. tdrs beszéde után a fegyelembontók, spekulánsok, a lógósok ieKedves Elvtársak! Tanulóinkat a csú; aljai állami gazdaságba irányi,otuíka közelmúltán gyapotszüretre, ■ olyan helyre, ahol mar a múlt nyáron dolgoztak és ahonnan n legrcsz- szabb emlékekkel fértek haza. A gazdaság veze őjének a hanyag, sága miau penészes kenyeret kap.ak és elhelyezésük, a tiS2' á.kodás lehetőségének hiánya miatt súlyosan veszélyeztette egészségüket. Többen mag is be. egedtek. Ilyen előzmények után érthető, hogy lanulóink rosszkedvűen fogtik munkához, Az elhelyezés, a-z eilá ás ezúttal ugyan vnln. mivel jobb volt, de n kedvező - len időjárás, az állandó esö akadályozta a munká>. A mezőn dolgozó tanulók többször egészen â áz ak, mert a gazdaság vezejöi nem szállították őke; idejében fedél a'á. jóllehet, volt íártnüvük, Amikor végre kizü- öt; a nap, hosszú id'lg eltartó’, amíg a u-sulők ruhája meg' száradt. Az cső elleni küzdelme* ■j gazdaság vezetői tétlenül néz- 'élc. Több tanuló megbz egedet'. A ruhában, cipőben tör.ént kár Igen súlyos. leplezésében, mi pedig, a gépállomás dolgozói, a legszigorúbban elítéljük és felelősségre fogjuk vonni azokat, akik a dolgozó nép vagyonát megsértik, akik a gépállomás tekintélyét akarják .erombolni, hanyag ég spekuláns munkájukkal. Mi sokat tintáink Rákosi civiárs bőszedéből, az eredmény nem is ma. radhai el, mert napi munkám, fö feladatát képezi n lógosok, a fegyciembonlók, spekulánsok le.epiezése, ezen keresztül a munkafegyelem megszilárditása. DARA JANOS, a tiszakécskel gépállomás politikai vCzC.ője. Igazgalóhelyettesünk kérte a gazdaság vezetőjét, h:gy n rósz. szül dolgozók névsoré' közöljék veie. • Ezt, azonban nem (ették meg. A gazdaság levele fegyelmező,lenségröl, szerveze lenségről panaszkodik. Ezeket a vádakaj magára kellene értenie: g szervezésben te.jsscn lehetetlenek voltak, nem tudták szakszerűen megszervezni a nagytömegű diák elhelyezését és fogiaikezta- idsáf. A anárokna.k harcolni :k kellett mindenért. A gazdaság veze:ői maguk adf3k |ápo- a fÇ- gyelmeze lenségnek, mikor fennhéjázó é$ sér ö hangon beszéltek a tanulókkal. Meg kell mondanunk, ugyan, azok a diákok igen jól dolgoztak a Mtíjéháza—bácsbokodi állami gazdaságban. Nyilvánvaló tehá*. hogy felismerték á gyapo szedés nemzetgazdasági jelentőségét és a csá. aljai munka siker e'eq.-é- [ gé*ft a gazdaság vezétöl felelősek. KADAR GYULA. AZ állami IIJ.- Bé1n n:tgimnázium jgázga'ója. Baja, 5ftgvári-".ér 5, A csátaljai gyapotszedé?i munka itilíepiflriHcgwTt a gazdaság vezetői a felelősek Csávolyon: üzv. Zsidefe Mi ba yné hatholdas dolgozó pa rasztasszony kenyérgabonabe. adását 200 százalékban, kukori. uabeadását 107 százalékban, búr. gonyabeadásáf 128 százalékban és baromfibeadását 102 százalék, ban teljesítette. Azonkívül valamennyi terményből eleget te*t kötelező, tségének. Várszegi Menyhért 8 holdas gazdj 189 százalékban teljesi telte kenyérgabonabeadási kötelezettségét. Más terményekből hasonlóképpen e eget tett állam, polgári kötelességének. Fatartca Mihály 5 holdas délszláv gazda Is a béliéért harcol. Ezért adott be 391 kg helyett 627 kg kenyérgabonát, 72 kg helyett 187 kg árpát, 40 kg helyett 100 kg burgonyát Azon. kívül más terményekből is ele. get tett a kötelezettségének. ítácz István 11 holdas gazda ugyanúgy gondolkodik, mint Vida Máté. Kenyérgabona elő. írása 1400 kg, teljesített 581 Kg.ot, Kukoricából még semmit sem "adott be, pedig majdnem 16 mázsa a beszolgáltatása. Ser. rés., baromfi, és tojásbeadásának sem tett eleget. CSÁSZÁR VöLTÉbEN: Csot>. ka Gyula 952 kilogramm kuko. ricával, 110 kilogramm burgonyával és 265 darab io;ássál, valamim 9.60 kilogramm baromfival tartozik a nép államának. Vida Antal 7 holdas gazda 12 mázsa kukorica helyett csaik 406 kg-ot szolgálatúit be. Búr. gonyabeadását szintén nem tel. Jesitette. 112 kg helyett csak 56 kg-Ot adott be. Hasonlóképpen lemaradt az egyéb ter. mények beadásának teljesítésében. Neki köszönhetjük egyenjogúságunkat Mi, dolgozó nők, december hő 21-én, Sztálin eiv.ár$ születésnapján tekintetünket a legelső békeharcosa, a nagy és bölcs Sztálin g.vtárs feló fordítjuk. Neki köszönhetjük, hogy fel. szabadítottak az elnyomás alól ős mi nők is egyenjogúságunkat megkapjuk. Ott doigozha. [urtk és olyan szakmában, melyhez kedvünk és tehetségünk Van, Sztálin elvtárs születésnapja a.halmából ígérem, hogy még jobban, még lelkesebben végzem 31, mint kaiauzgyakornok a munkámat és így fejezem ki hálámat és ragaszkodásomat « nagy Sztálin iránb Sztálin elvtárs biztos kézzel vezer bennünket a boldogabb jövő "félé. Az egész világon a béke/ábor hívet c napon magasra emelik a zászlót, amelyen o/f, r(,gyog a békc legnagyobb élharcosának, Sztálinnak a neve. RÚZSÁN JOLÁN, kaiauzgyakornok. Az oiosz lélek közmondásokban A saját kis házacska. olya», minf as édesanya öle. Û Barátkozz a szomszédokkal, — de azért legyen kerítés a házad körül. • Együtt, Szűkösebben élünk, de külön-kiilön unalomban. • A jő asszony áldás, a rossz asszony betegség. A koldus keresl a beteg, séget — a gazdaghoz eb megy o~ magától is. * Akinek «e háza. áe pénze, annak vagyona: a gondta.lanság. ar Magános embernek még a vízbefuliadás is unalmas. * Becsüld a munkát; az ad cipőt, ruhát. Ù( Móri" ni A mad rak rettenetes Kán.ja maga ele hivatta a darazsat és kemény parar,c,oj adott neki: — Menj, repülj el messze földre és t pusztáid ki, hogy miféle vér a égés egjobb izü. De jól vigyázz, senkinek se mondd el, hogy en kü.dtelek, A darázs messze földeket átrepült s minden útjába eső állatot kitapasztalt, egyej se sz& asztott el, mert már közele. dett az idő, vissza ke let lérnie a rettenetes m darkanhoz, A darázs visszatértében ta!ál_ közölt a fecskével. — Honnan és hová repülsz? — kérdezte a fecske a megré. mült darazsat. — Felelj, de gyorsan I „Hej, — gondolta magában a darazs — ez a fecske be akar engem kapni inkább e mondom neki titkomat.” — Engem a nagy kán, a madár ,k cárja küldött. Meg ke.l tudnom, hogy miféle vér a leges, legjobb ízű. Sokféle vért meg_ kóstoljam mát s ügy találtam, hogy az embervérnek van a legjobb íze A fecske megértette, hogy miilyen sors vár az emberekre, s kitépte a durázs nyelvét Ve e együit vis-zarapült ma. darak cárjához A cár várta hogy a darázs megszólaljon, de az némán állott előtte és csak zümmögni tudóit: zs_zs,zs. népmese) Felbosszankodott a cár és rá kiáltott: — Na hát, beszélj, de hamar, rögtön mondd el, mit tudtál meg! De a darázs megint csak hau. gosan zümmögött, A Kán akkor megkérdezte a fecskét: — Mondd, te fecske, le talár, érted, hogy mit mond ez a ça. rázs? A rav-sz fecske így felelt: —- A darázs azt mondja, kegy a kígyó vére a legjobb. Ettől kezdve a madivkúnt csőrében mindig kígyóval lei.et látni. A fecske pedig, aki megmentette az embereket, legkevesebb madarukká lett'. Nem hiába mondják ró a az emberek, hogy szerencsét hoz. A fecske és az ember jóba. rátokká lettek. A fecske oly kö_ zel repül az emberekhez, hogy szárnyával majdhogy érinti ruhájukat. Ezzel figyelmezteti őket: Sohase feledkezzenek meg arról, amit neki köszönhetnek. Olvasd a Fársfldalmi Szemle ä.Timtr’atr-zäzgaETisszszKaxsa mindert számút. tméfe'fj ?e[l<5dé59dçt »ngftl «lát
