Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-18 / 294. szám

if BACSKISKUNMEGYCI A megyei pártértekezlet határé, zata. — Rákosi elvtárs szaval nyomán hogyan javítja meg munkáját a nagybaracskai Petőfi tsz. — Miért maradt el a bajai járás az őszi mélyszántásban. AZ IDP lsÁCSKÍSttlJSíME«fYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. évfolyam, 294. szám 4r-n 50 filter 1951. dec. 1Ö, kedd Révai József elvtárs, népművelési miniszter dolgozó népünk lelkese ti ésétől kísérve FELAVATTA SZTÁLIN ELVTÁRS SZOBRÁT Sztálin bronzba öntött ^zen- nyolc méter magas szobrát, mely Mrkus Sándor, Kos&uth.dijas szobrászművész alkotása, Buda. pesten a Gorkij-fasor és Dézsa György-út torkolatában állítot. ták tel. Már jóval az ünnepség megkezdése előtt mintegy nyolc­vanezren állják körül a terep Pontosan 10 órákor kürtszó harsán és a teret megtöltő dol­gozók hatalmas cljenezése köz. ben a sZ3'bor alapzatára épí[e*, tribünön megjelenik a magyar nép szereteti vezére, Sztálin leg­jobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás. Az ünnepség megkezdése előtt Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszternek, a fel­sorakozott díszzászlóalj parancs, uoka tett jelentést, majd a hon­védelmi miniszter ellépett a disz- zászlóalj előtt. . A magyar és .szovjet himnusz hangjai után a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Révai József, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, népművelési miniszter lé., peu a mikrofonhoz és elmon. dot;a ünnepi beszédét. — Két) esztendővel ezelőtt, Sz.áün elv;árs 70, születésnapja alkalmával határozta el pártunk kezdeményezésére fővárosunk vezejcsége népi demokratikus kormányzatunk, hogy felállítjuk Budapesten Sztálin, eivtávs szob­rát, — kezdte beszédét Révai József. — A határozatot meg. valósítottuk; Satáljn elvtárs 72. születésnapjának előestéjén, jmo n szobor á]l — Köszönet érte pártunk és kormányunk nevében a szobor alkotóinak, a művésznek és mindazoknak, akiit segítségére voltak a szobor megalkotásában. — Ez a szobor olyan, amilyen Sztálin n v'ilósiiciban és amilyen­né, k népünk Htja öt: egyszerű­ségében is nagy, nagyságában is egyszerű. Nemrégiben, november 7-én nevez;ék el róla, ötévé« tervünk legnagyobb alkotását. SzAlin Vasműnek és első új sz5cjaljs:a városunkat Sz.áltnvároanak, je. léül annak, hogy ha Sz;álin ne­vével épül a világ: az új Ma­gyarország is az ö nevével, az ö szellemében épül. Most, 72. születésnapjának kü. szobán leplezzük le országunk szívében, szeretett hazánk gyö­nyörű fővárosában Sztálin szob­rán hogy örökre hirdesse: amit Sztálin népünknek adott, a leg­több, ámít népnek adni lehet: Szabadság, függetlenség, hif ön, magában, lehetőség arra, hogy alkotóerejét szabadon kifejthes­se, — Ez a Sz álm-szobor, a fő­városé, de nemcsak a fővárosé. Min ahogy Budeoesí is egész népünké, ez a szobor is az egész magyar népé. Ezt a t©re- itt. ahol Sztálin szobra áll. rövidesen Budapes1 legszebb terévé alakítjuk át éj ennek a legszebb térnek köz­pontja, legnagyobb ékessége ríziáan elvers sz-bra lesz. — Itt, ezen a tél'«“, Sziáün elvtárs köre állított, bronzba ön­tött képmása előtt fognak évről, evre fcivonu.ni Budapest doigozo százezrei, bogy az alakjára te. aintve még jobban agyukba és szivükbe, véssék; — Sziá.in úfiút járva, jó úton járunk, csak Sztálin útját jdrv<* lehet népünk erőssé és meg erő­sebbé, egységessé és még egysé­gesebbé, lebet a haza és a ka­sának minden fia boldoggá és műveltté, lehet eleiünk széppé és még szebbé. —• Hz a szobor nemzetünk leikéből lelkedzett, ez a szobor magyar szcbor. — Sztálin, a Szovjetunió né­peinek vezére, az egész világ munkásosztályának tanítója, az egész baladó emberiség zászló, vivője, da ugyanakkor minden ttép, kicsi és nagy, külön.küjön is a szívébe zárta, a magáénak tekin;i. Ahogyan a ssocial-zmust építve minden nép hozzáad va­lamit a közös műhöz a maga nemzeti sajátosságaiból, ugyan­úgy minden nép a maga nem­zeti szemüvegén keresztül lájja az emberiség közös (Sztálinját, magára v:na koz;atja aZ|, amit Sztálin telt az egész világ min­den dolgozójáért, saját nemzéji élettapasztiila;ai alapján teszi magáévá tauí ásait- Mimién szu. b(lóságáért harcoló nép szive fe. léje dohog, a mi népünk «síre magyarul dobog feléje. A szoborral, úgy. mint a dal­lal, a nép érzelmeit, szerelőiét lehet kifejezni. De nálunk a régi világban voliak szobrok, amelyeknek semmi közük nem volt népünk igazi érzelmeihez. — A régi uralkodó Osztályok a maguk képére formálták nem­zeti hőseinket, törpéket neveztek ki nemzeti nagyságokká. Ver- bőczyk, Rákosi Jenők. Prohász- kák képmásaival csúfíto;ták el fővárosunkat és országunkat. Mi ezt jóvá tesszük. A nemzet Igazi nagyjainak emelünk emjé. kéj. A jövő évben Szobrot eme. lünk n török. cx németellenes magyar szabadsgharcok két leg­nagyobb hősének. Kossu/h La­josnak Budapesten ez Országhoz dőlt, Hunyadi Jánosnak Pécsett. — De. a sorf tudatosan Sz;á!in szobrával nyitjuk meg. — Hunyadi és Kossu h a ma­gyar nemzői szabadságáért és függetlenségéért küzdöttek az idegen elnyomás ellen, de har. cuka; — bár évszázadokra vilá­gi oták meg népünk útját és bár te teík kiapadhata'ian for­rásaivá vá’tak a hazaszeretetnek — nem koronáz a siker. Az a magyar s-jabadsá<jharo. melyet Szfál'n zászlaja »lat' vív unk és vívunk — győzelme« volt és győzelmes marad — A régi magyar szabadság­harcokban Hunyadi és Kossu h küzdelmeiben a harc az idegen hóditők elnyomása ellen és a harc a magyar urak belső el­nyomása ellen, nem tudott eggyé válni, abban a szabadságharc, bah, melyet Sztálin zászlaja ai&tt vívjunk és vívunk. a nem. zep függetlenség ügye és a dol­gozó nép felszabadításának ügye összeforró^. — Sztálin tanította meg né­pünket arra, hogy a magyar jiig- yetlenséget kivívni és Oiz,osita><i annyit jelent, mint a szocializ. must felépíteni országunkban, a szocializmus f felépíteni pedig annyit jelent, mint gránitnál keményebb 6$ szilárdabb alapra épí'Oni nemzetünk függe[lensé- yéi. — A török és a német hódítók ellen vívott magyar szabadság­harcok végső soron azon hiúsul- ,ak meg, hogy dolgozóinkat bi­lincsbe verte a belső osztályéi, nyomás, hogy népünk nem fejt­hette ki minden erejét a küiső hódí;ók ellen, hogy a szabadság­harcukat há;batámadfá az úri hazaárulás, hogy a szabadságá­ért küzdő magyar nép magára maradt, nom támogatták az emberiség sorSát eldöntő világ- hatalmak. — Azelőtt sokszor emlegették, hogy a magyar nép századokon át a ,,Nyugat” védelmében on. jot ta vérét- Hogy a vérét ontot­ta az igaz, de köszönet nem volt benne. A török uralom alól is „felszabadítottak” bennünket, de a felszabadíts eredménye az volt. hogy eben gubát cserél­tünk. 18'iá-ban a burzsoá „Nyu. gat” hidegen és kárörvendve néz,c, hogyan tiporják le a ma­gyar szabadságharcot. A Habs­burgok gyűlölt uralma alól is „felsza hadi j ot tak” bennünket lOlS.bun, de a „Nyugat” reak­ciós politikusai és tábornokai úgy bántak a magyar néppel, mint a kapcaronggyal, de dédei. getfék a magyar nagybirtokoso­kat és tőkéseket. — A burzsoá Nyugat segnen vérbefoj;anl az 1919-es magyar munkásíonuclalmat, rakta dől. gezóink nyakára a Horthy-ura- :Cm járma., az imperialista Nyu­gat adta áldását ?rra, hogy ha­zánk a német fasisz.ák leigazolt tartományává legyen. A magyar népnek elege Volt a nyugati hadvezérek, hódító, börze-speku. iánsok és tőkések „támogatásá­ból”. A magyar népnek száza­dos tapasztalatok lcinyi;o;ták *a, szemét. Azért fordult kelet felé, Lenin és Sztálin országa felé, mert 0;t, az ö országukban kelt fel a magyar nemze et és a ma­gyar dolgozókat egyszerre fel­szabadító szocializmus napja. Az igaz; felszabad« ást a szó. ciailzmus országa, a nagy Ok- . óber földje, Sz álin népe, Sz álin katonái, Sztálin tani ásai hoz. ták meg számunkra. Ez a szo­bor bizonysága annak, hogy tud­juk és scíta el nem felej.jük, mi; köszönhetünk neki. — Sztálin törte le kezünkről az idegen elnyomás rabbilincseit. Sztálinnak hála, lettünk .újra független, szabad országgá. — Sztálin fiai zúzták szét u magyar föidesurak és fökesek elnyomó államgépezetét és tet­ték iehetővé, hogy a magyar nép «aját urává vá-Jék, a dolgo­zók áhamát, a dolgozók gazda, ságá., a dolgozók társadalmát építhesse. Sztálinnak köszönjük, hogy hazánk földjén a felszabadulás után nem dúlt polgárháború, hogy a nagybirtokosok és nagy. lökések nem tudták megfosztani a munkásokat ég a parasz.OK.at a megszerzett, hatalomtól, Sztá­linnak köszönjük, hogy a reiak. ciős összeesküvők fája nem nőtt az égig, hogy a magyar mun­kásosztály a dolgozó parasztság­gal szövetségben győzelmesen megvívta harcát a belső reak. oióval, szilárdan megalapozta a munkáshátaimat és megkezd, hette a szocializmus békés épí­tését­— Sztálinnak köszönjük, hogy hazánk nem vált Görögországgá és Koreává. Sz.álin védelmezett meg bennünket az imperialisták beavatkozási kísérleteitől hazánk belügyeibe, Sztálinra, a Szov. jetunlóra támaszkodva verjük vissza, verjük vissza és fogjuk a jövőben is visszaverni az impe­rialisták arcátlan próbálkozásait) hogy Magyarországot gyarma­tukká süllyesszék és visszaállít, sák nálunk a fasiszták, az urak, a grófok és bankárok hatalmát. — Sz,álhi segítsége állandó és szakadatlan segítség, Soha nem fordultunk, soha nem fordulunk hozzá hiába! Segítette és segíti népünket anyagilag és erkölcsi, [eg, szóval és teile1, tanáccsal és útmutatással. —' Gépeket és nyersanyago­kat, műszaki eljárásokat és tu­dományos japasz, alat°kat, új munkamódszereket és új kultú­rái gaptunk jőle és embereket, akik önzetlenül és Szeretettel adják át népünknek a nagy Szovjetunió S5 éve« tapasztala­tát arról, hogyan kell felépíteni az új éle,et, hogyan kell szocia. üSjta nagyipart és mezőgazdasá. got, hogyan kell új szocialista kuLúrát terem,eni'. — De a legnagyobb segítség, amit tőle. kaptunk: Sztálin taní­tásai. Sztálin jorradalmi eszméi nevelték, formálták, acélozták meg azokat az embereket, akik US év üldözései közepette börtö­nökben és, a bitófa a-aft, a fa­siszta bíróság előtt, sztrájkok­ban és tüntetésekben, harcolva ős vérezve állták meg helyüké,t és emelték magasra Sz.diin zász. iáját, a munkasfelszabadulás, a proletár nemzetköziség, a szó. ciálizmus szent vörös lobogóját. Sz álinhoz jártunk iskolába mi, magyar kommunisták! Sz álin adta vissza nekünk, ö szabadí- • of.a ki Horthy böricnébő] vezé. rünket és tanítónkat, a mi sze­reteti Rákosi elvtársunkat, Sz álin nevelte a mi dicső nagy pártunkat, ö oltóba belé az-t a képességet, bogy összeforrva a magyar munkásosztállyal, a ma­gyar dolgozó néppel, kemény és biztos kézzel kormányozza az országo . Ilyen híi vezetője nem volt még népünknek, mint ez a, mi Sztálin.nevehe pártunk. A mi pár unitban ö-szpontosul, tes. •esül meg. szerveződik szilárd akarattá és cél)Uda os cseleke­deté a mi nagyszerű magyar népünk minden erénye és aihotő- ;ehe,síge. Sztálin eszméi formálták a mi pártunkat a magyar történe- lem iegnemzetibb pártjává. — Ezt köszönjük Sztá.innak, ezért emeltühk szobrot neki. — A bronz, amibe Sz.áün elv­társ drága alakját öntökük, a ko, amelyre raailítOttuk: művé. nek minden idővel dacoló áhan, dóságát jelképezi. Es jelképezi ez a szobor annak B munkának az állandóságát is, amit ml vég­zünk az ö szellemében Hét esz­tendeje áll a magyar népi demo- krácia. Nem volt még a magyar népszabadságnak iiyen hosszú életű szakasz« a magyar törté­nelemben. Hányszor jósolták már a reakció leveü békái ea alatt az idő alatt az idöválto. zást, vagy ahogy ők mondják: „rezsImváHozást”. De a politikai leveü békáknak, a reakció ja. vasasszonyalnak elmuli az ide­je. A politikai barométer más ’.dő, jelez, mint «miben ők re. ménykednek. Hét év telt el *a felszabadulás ója és Itt állunk erőben, egészségben, egyre jobb erőben, egyr« virulőbb egész­ségben. Államunk szilárd, gazda­ságunk szilárd, honvédelmünk szilárd, pártunk erősebb, össze. forrotiabb a néppel, mint valji, ha. Ninca erő, ame.ytöl meg­ijednénk. Nem jöhet olyan szél­vész, „mely kitéphetné az édes auyaföldböi a mi gyökereinket. Num támadhat olyan vihar, ameiy megingathatna bennün­ket. — Ebben Is Sztálinnal jár­tunk. bis abban is vele táviunk, bogy a békét akarjuk. merj épí. ieru agarunk, gyermekeink, fia. talságunk boldog jövőjét, népünk felemelkedését akarjuk biztosí­tani. — De hadd fűzzem ehhez ho*. zá: most, amikor nem vagyunk magunkra hagyva, amikor ve­lünk van Sz,álin. amikor a Bzovje^ió bará.unk es szövet­ségesünk, most, amikor cselek, vő része vagyunk a 800 milliós béke tábornak, most amikor né. pünk milliói tudják, hogy a ha­za védelme egyet jelent a mun­kás és paraszt hatalom védel­mével, a munkás birtokába ke­rült gyár. a paraszt birtokába kei ül,, főid, a nép bir;okáou ke. rült ország védelmével, most, amikor nem (űrjük, hanem fel. számoljuk és továbbra is fel fog­juk számolni ;i belső hazaáruiő- kat, nem kétséges, hagy a ma­gyar nép egyemberként kelne fel hazája védelmére, ha az im­perialistáknak elmenne az eszük és szocialista átalakulásunk vívmányaira rá mernék emelni mocskos kezüket ! Ellenségeink jól tennék, ha nem becsülnék le népünk ereje, és egységét és nem válnának rabjává saját, ró. lünk terj'esz;ett hazugságaiknak ég rágalmaiknak. — Ez a, szobor. Sztálin szob. ra, jelképe népi demokráciánk erejének, amelyet a magyar dol­gozó nép támogatásából, a szo­cializmust építő országok szoli­daritásából, a nemzetközi béke- és szabadságmozgalom támoga. fásából, a. Szovjetunióval való örök barátságunkból, Sztálin elv. társ barátságából és támogatá­sából merítünk, — Be-nnünkei évszázadokon át verlek a fa árok. vertek a törő. kök, vertek a néme ek. vertek saját elnyomó uraink, — Hála Sztálinnak, fordult a

Next

/
Thumbnails
Contents