Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-16 / 293. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI Haladéktalanul, a keményebb fagyok beálita előtt fejezzük be a mé.yszánfást. — A felsössent. ivóni pártszervezet Rákosi elvtárs beszédével harcba, indífotia a falu népét. — IJogynn hajtja végre a megyei pár, értekezlet határozatát a c sál aljai Budai Nagy AnlH fSzcs. AZ MDP BÁCSKISKLINEOYEI PÁrTBIZOTTSÍoÁMAK LAPJA VI. évfolyam, 293, szám 4rn SiO tillfr 1951. dec. 16, vasárnap Fokozzuk tovább a verseny lendületét az évi tervnek minden részletében való teljesítéséért Megyénk ipari üzemeinek dolgozói egyre nagyobb lendülettel küzdenek az évj terv teljesítésé, ért és túlteljesítéséért, A lemaradások behozásáért és az évi terv 'itúlteljesítéséért folyó küzdelem különösen Rákosi eivtárs beszé-- de után vett újabb lendületet. — Üzemeink dolgozói tudják, hogy az év végéig már mindössze csak két hét van hátra. Éppen ezért az eddigieknél is hatalmasabb felada^ok előtt állanak. A hátralévő két hét aIatt f°koz- niok kell a verseny lendüleé), íokozniok kell az eddig elért termelési eredményeket. ÜzemejDk dolgozói már eddig Is bebizonyították, hogy valóban képesek nagy tejekre. Az ed. riigi eredmények is amellett rzólnak, hogy dolgozóink többsége megértette,, hogy.az évi terv teljesítése és fűl,e'jesítése egész dolgozó népünk ■ további gyozel. tneinek biztosi,éka. A Nagy Ok. ' .{óberl Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére, va. lamint Sztálin, elv ár« születésnapjára tett felajánlások is eZ; bizonyítják. Megyénk ipari üzemeinek dolgozói jehá) nagyszerű eredményeket, értek et az évi l«rv határidő elő ti teljesítéséért folyó harcban. A Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozói, akik Rákosi elvtárshoz intézett levelük, ben megfogadok, hogy évi ter. vüket október 15,re befejezik, teljesítették vállalásukat. Az évj tervüket befejez ék ugyan, áru, termelési tervüket is tül.elt'esí- 4 et ék, de a tervs?erüség betar. fisánál csak 73 százalékot értek el. Pártunk és dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs, november 30-1 beszédében hangsúlyozta, hogy az évi tervnek minden részletében való teljest, lésének hatalma« jelentősége van, hogy „Ipari termelésünk jelenlegi állása mellett egy szét. zilék fCrvteijesíimény főbb mini C00 millió formt értékű tcrmel- vényt jelent". Üzemeink eddig általában csak globálisan . ljesíiet.ék fewüket e így annak részlejeiben való teljesítésénél még komoly lemaradások mu;atkor,.ak. Most, n hátralévő kéj hét alatt üzome’nk vezetőinek, a pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek ág üzemek dolgozóiak arra kell tC ekedniük, hegy behozzák az itt muta kozó lemaradás;, hogy minden részletében teljesí sék a tervej. Az c- végéi"- már nem sok idő vn há'ra u éppen ezért növekednek a 'fe'-d" t"z üzemek műszaki érfe'miségl dolgozóira kü’örö-pn nagy felada1 /tárul ezekben a napokban, A r*n —’"i "■'-i"0"ík ió jn«ükSMn múl;k Brgy n-ér évkon az évi ;~rv «.iker- Mjnderti el kell kö. vetniük, hogy az évi terv teljesí. téséf jó tervező. :el, időben tör. I énö anyagellátással, helyes munkaszervezéssel és műszaki előkészítéssel biztosítsák. Minden dolgozó számára világosan meg kell határozniok az év végéig hátralévő feladatokat minden műhelyben. Ugyancsak ez ken tenniök a művezetőknek, mestereknek is. A hátralévő feladatok tudatosí.ása természeie. <en nemcsak egyszeri feladat. A jó müvezetö feladata, hogy nap. ról-napra a-dolgozók elé |ár;a, mit végeztek el, hol történt mulasztás, hol kell sürgősen közbelépni. A jó müveze,ö napon;a ellenőrzi az elvégzem munkát s a nehéz feladatok megoldásában szün.elenül a vezetése alá tartozó dolgozókra támaszkodik, megmagyarázza nekik a nehézeíjo. kef., megbírálja a hibákat, ta. ní;ja őket és tanul tőlük. Minden becsületes dolgozó szívügyének tekinti az évi terv sikere^ teljesítését. Szívügyének tekinti, hogy az az üzem, az a műhely, az a brigád, amelyben dolgozik, az elsők között legyen, hogy minden részié, ében teljesese a tervet. Szükség van azonban arra is, hogy ennek érdekében az eddigieknél ;s fokozottabb felvilágosító munkát végezzünk. A népnevelőknek és bizalmiaknak is lüdatosltanlok kell a hátralévő feladatokat, meg kell magyaráztok, hogy melyek azok a felada;ok, amelyeket el kejl végezni az tizem dolgozói. nak. Világos versenycél nélkül ninc3 verseny. A dolgozók lelke, sedése, a jó politikai felvilágosító munka csak akkor liozza meg gyümölcsét, ha minden egyes dolgozó elöjt világos, mi az elvégzendő feladat, mit vár tőle a párt, az üzem és az egész dolgozó nép a ermelés fokozása, a selejt csökken;ése, a minőség jav! ása, az anyag aknrékosság és a terv teljesítése terén. Az üzemek pártszervezeteinek é« a szakszervezeteknek irányí- aniok kell ez, a felvllágosí.ó munkát, mozgesítaniok kejl ak- iívájka[, de mozgósítaüiok kell az üzemek élenjáró dolgozóit, a sztahanovistákat is. A pártszervezetek és szakszerveze ele ve. ze;ői és ak íváj készek arra, hogy jó felvilágosító és verseny, szervező munkával fokozzák a verseny lendüleét, harcoljanak a munkafegyelem megszilárdi á* sáért. Ennek a készségnek, a ■ dolgozók lelkesedésének eredménye csak al-kor mu;atkozik ,. te’jss egészében, a vállalt fel- | ada'okéi-’ való felelősség c*nk » akkor mélyül el Igazán a dolgozók közöt", ha a párszsrvez.eti, szikszervezeti és a műszaki ve- ze ök napon a megb^Téjik az ak ívákkal, a do'gozókkal, h'l tartanak a vállalás teljesítésé. Kolísrgvelésiink a békés alkotómunkát, a szocialista építést szolgálja Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter az országgyűlés elé terjesztette az 1952. évi költségvetést Pénteken déle’őtt megkezdő, "dött az országgyűlés ezévi második ülésszaka, amelyen nép köztársaságunk jövőévi, költség vetését tárgyalják meg. Az ülést Dögéi Imre elvtárs, az or. szággyü.és elnöke nyitotta meg Ezután Szabó Piroska elvtársnu beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról, majd Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter beter. jesztette az 1952, évi állam, költségvetést, az erről szó.ó törvényjavaslatot és megtar. tóttá költségvetési beszámoó iát. Az 1951. évi költségvetés feleslege kö/el 200 millió foriut — Az 1951, évi II. törvény — a Magyar Dolgozók Pártja II, kongresszusának kezdeményezésére — jelentősen meg. emelte ötéves tervünk feladatai! — mondotta Olt Károly e.vtárs, — Ezeknek a hatalmas felada toknak a megvalósítása szükségessé tette, . hogy az 195a..«3 esztendőben is az eredetiné nagyobb célkitűzéseket állítsunk dolgozó népünk elé. Tizenegy hónap eredményei a.apján meg. állapítható, hogy népünk áldozatos munkájával, a Szovjetunió baráti segítségére támaszkodva, a Magyar Dolgozók Pártja szi. árd vezetése mellett megváló, sitjuk az 1951. évi feladatokat. Ezekben a napokban egyre újabb és újabb üzemek jelenek, hogy az 1951. évi feszített terv <e.adatot végrehajtották és to. vábbi száz és száz vállalta, hogy tervét Sztálin elvtárs születésnapjára befejezi. Öze- meink egész sora növekvő versenylendülettet már 1952, évi »érvén dolgozik. Olt Károly elvtárs ezután sorra ismertette azokat a nagy eredményeket, amelyeket az I951.es költségve.ési évben elér tünk, majd így folytatta: — Azok a je.entő3 eredmények, «melyeket 1951.ben elér. tünk, lehetővé tették azt, hogy a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar .Népköztársaság ml. nisztemnácsa határozatot, hoz. zon a jegyrendszer megszüntetésére, az ár. és bérrendezésre, a mezőgazdasági termékek forgalmának fe szabadasára. A rendszabály eietbeiépésa óta eltelt két hét tapasztalatai azt mutatják, hogy pártunk és kormányunk rendelkezését a do _ gozó nép többsége örömmel fo gadta. A rendszabály eredményeként ál.ami üzleteinkben és földművesszövetkezeteinkben a, dolgozók korlátozás nélkül vásáro hatják meg mindazt, ami. re szükségük van. —- 1951.ben elért ered. ményéink népgazdaságunkat na. taimas lendülette, vitték előre. Az országgyűlés az 1951, évi költségvetés kereteit 29.5 milliárd forintban határozta meg, A megnövekedett feladatok alapján az idei költségvetés elő. reiáthatóan eléri a 33 milliard forintot. Ezt a jelentősen «uzé. lesített feladatot költségvetésünk teljes egyensúlya mel.ett hajtjuk végre és már most be. jelentem, hogy az 1951. évi Költ ségvetés feleslege megközelít, a 200 milió forintot, tjabb üzemek, lakások, iskolák, tatiu óotthonok v Az 1952, évi költségvetés be vételei 42 milliárd 599,7 millió forintot tesznek ki A költségvetés mérlege tehát 285 5 millic forint feles eget mutat A költ. ségvetés ki dási oldalának fő. összege 12.8 mii iárddal több, mint az 1951, évi A kiadások ilyen jelentős emelkedése első. sorban hala másán megnöveke dett feladatainkkal kapcsol to sak, de kifejezésre jut a költ. ségvetés kereteinek emelkedő, sében az ár. és bérrendezés hatása is. A kiadások je.légben, összetételében, arányaiban is kifejezésre jut az, hogy népi demokratikus államunk hatalmas épíiömunkát szervez, terv szerűen rakja .e és szilárdi.Ja meg népgazdaságunk szoci lista. püiitek 1952-ben alapjait. Az összkiadások 61.5 százalékát irányoztuk elő nép. gazdaságunk fejlesztésére, 19.4 százalékát dolgozó népűi:k kul- lurális és szociális igényeinek kielégítésére Békés épí.ö mun. kánk, szocia ista építésünk biz ionságát a ki dások 14 százaié, kát kitevő védelmi és áhamblz. toneági kiadások szolgálják, A népgazdaság fejlesztését szó gá!ó kiadások közöt; első helyen á l a beruházásokra előirányzott 15,3 milliárd forint. Ennek 40 százalékát a .nehézipar erőteljes fejlesztésére fordítjuk. Jövő évben üzembe helyezzük az RM új csőgyárát, a békéscs . bal szerszámgépgyárat, befejezzük a Kaposvári Fonoda c Sarkad! Kendergyár, a Mihály Téglagyár építkezéseit. Tovább, épíijük a Sztálin Vasmüvet,. az Inotai Erőmüvet, a fö.dal.Ui gyorsvasútat. Beruházásainknak IS százaié, kát lord,tjük a mezögazd.ság iejlesztésére — e.sösorban a mezőgazdaság szociálist; Szektorának erősítésére, A gazdasági célú beruházások mel lett meg ke i említenünk az új l„kásokat, amelyek közül egyedül Sztálin városiján több. száz készül el, az új iskolákat óvodákat és tanulőotdionokat, A beruházásokra fo.di.ott kiadások jelentékeny részét te, szik ki az építkezések. Az ipari és mezőgazdasági kutaióin.éze* tok száma jövőre ll.ei emelkedik, Jeentösen nő a kísérleti gazdaságok területe. A költ. ségvetés I952.re 960 miliió forintot irányoz elő népgazdasági tartalékok képzésére. Kul, urálié fejlődésünk jut kifejezésre a kulturális jelegű kiadások 2985 millió forintos előirányzatában, amely 1000 millió formt emel. kedést je.eut a tavalyival szem. ben Az 1951—52. tanévben az összes egyetemi és fölskoaí hallgatók 60 százaléka részesül ösztöndíjban. Ötéves tervünk munkaerő- szükségletének egyik legfonto. sabb forrása a nők bevonás* a termelőmunkába. Az új értelmi, ség kialakítása érdekében az új tanévben majdnem hatezer hal.gatő kezdte el a tanulást a szakérettségis ’tanfolyamokon. Fejlődésünk fontos e.öfeltétele a szakmunkás utánpótlás. Uj tanulómühelyek és taniüóottho. nők épü tek. az ipari tanú.ók munka, és egyenruhát k piait. Ez évben ötvenezer ipari tanulónk van, jövőre hatvan, háromezer lesz. akik közül mint. egy huszonkétezret tauulómü. helyben, huszonhatezret tanulóotthonban fogunk elhelyezni Munkafegyelmet, bérfegyelmei, takarékosságot követeinek a nagy feladatok Óit Károly elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy az 1952. évi feladatok feljesí éséhez igen fon. tos a szocialiS;a munkafegyelem biztosítása, a szilárd munkaié, gyelem és a szigorú takarékos- ság. Szükséges, hegy a még fennálló lazaságokat felszámoljuk, fel árjuk a tartalékokat, o.ztosí suk az önköltségcsökkentés területén elöir; felada ok tel- jssí ősét, sőt fúl eljesitéőé|. ben, mennyi van még há ra a k;’űzött cél eléréséig, mij kell tenni a siker érdekében. A szakszervezetek, az üzemi blzo ságok segi sék a műszaki vezetőket a termelés. a verseny mjndennapcs ellenőrzésének a megva:ósí[á.3ában Az évi érv. nek minden részié ében való tel. l'esítése, a győzelem b.z osítása érdekében minden üzemben, ml-jdsn építkezésen világos termelési felada oka. [űzzenek a dolgozók elé a hónap há; rájövő napjaiban, hogy az év végére büszke örömmel jelen [hessük Rákrsj elv ársnak: becsülettel eljesltettük adott szavunkat!
