Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-14 / 291. szám

Fa rí és p á I í é fi h é s A jó szervezés as eredményes pártoktatás előfeltétele A Főbikái Bizottság május 17-i határoznia leszögez;, hogy a kommunisták neveléséért, Ideo­lógiai fejlődéséért elsősorban h párt alaPt-zervezeiel fele;ösek. _ Az alapszerveze.ek vezetösé. gének kell a p.1f| tagjait szilárd. Ságra, elvhU&égre és fegyelemre nevelni. Az alapszervezet vezet«, cégének a pár,csoponbiza!mia­A pártvezetésé* hogy a hallgatók kiválasztásán és ;,z uj oktatási formákba való beo^z.ását a vezetőséggel, a já rási pártblz.t Sággal alaposan •Ä;tárgyalta éa arkaimaz,a mun­kájában a felsőbb pártszervek útmutatásai^ Az ok.a.ás bein­dulása élőit a pártveze,őség a beosztásnál számításba kerülő elv,ársakkal átbeszél e az ok;a. tas döntő jelentőségét- .A be. ezélg-e.és alapján valamennyi eivtars átérez.e, hogy a partok, ta.as .további pármiunkánk elő­terében áll. A párioktaiásban való részvétel pedig részére kl- tünte|6s, megtisztelteié3. Ai ok.atási formákban jelöli elvtarsakkal folytatott beszélge tés eredményeképpen tíz iskola indult be, mely azó a Is terv­szerűen és lemorzsolódás ól men. lesen eredményesen végzi műn. kaját. A pártszervezet veze.ősé gö eredményes munkát végzett u dolgozó parasztok bevonásán keresztül, mert nz eddigi tapasz- talaiok azt bizonyítják, hogy ők a politikai oktatna legaktívabb részvevői, mely az ak.lv hozzászólásokon és a gya­korlati munkában felmutatott eredményeiken kérésziül mu*ai kozik meg, A pár.vezetőség azzal, hogy a hallgatókat tervszerűen kiváló ga-tta és beosz.oita. nem fejezte bű munkáját. A beindult poiiji. kai iskoláit előadóinak minden támoga.ást megadott a lemor. zsolódás felszámolására, mely az első két héten muiaikozik. A pártvez6,öség, ttz előadó a leg. jobb baliga :6k összefogásával sikeresen számolja fel a mutat­kozó lemorzsolódást. Összehív­tuk a propagandistákat. az üze­mi pártszervezetek titkárait, felfed.ük n lemorzsolódás okait, meghatároztuk azokat a mód­szereket, amelyeknek segítségé­vei sikerül) felszámolni a lemor. zsolődást. így állapítctiuk meg, hogy n lemorzsolódás egyik fö oka a tervszerűtlen munkabeosztás, mely különösen a szociális] a szektorokban dolgozó elvtár. sak munkájában muta,kozot,| meg. Ezér; a veze;öjég összehív­ta a szocialista szektorok veze­tőit, ahol először velük éritet;e meg az oktatás jelentőségét és felhív.a a figyelmüket arra. hogy munkájuk akkor lesz csak szervezeti és eredményes, ha az elmélet birtokában végzik mun­kájukat. Ennek a kiokító be- . «zélgetésnek eredménye Is mu. ta Uozojr abban, hogy a szocla. lista szeklorok dolgozói aző;a rendszeresen kiveszik részüket a tanulásból, rendszeresen járnak poIl|lkai iskolákba, A vezetőség nem tévesztette ül szem elöl » Politikai Bízó.; .ság azon ha ározaiát, mely kimond­ja, hogy „a pártoktatás «shvo. fialt alapvetően a propagandista káderek összetételiből, a-0-’c el­méleti, poli/iloai és módszertani felkészültségétől , függ". Ezért tnegszervez;ük a propagandis­ták közötti versenyt, mely a versenynek egyik fő ponrja a propagandis-áknak a nemzetkö­zi helyze ben az egyes elméle 1 problémákban, a szilárd meg. gyözödésre való nevelésben fel. mutatón eredményes munkája, a piásik versenypon a lemorzso­lódás elleni harc. A verseny be­indításával elértük az(, hogy propaganda áink, „ hallgatókkal való foglalkozást nemcsak a. politikai iskolákon való foglal­kozásra szükí;e.;ték le, hanem kon kérésziül ellenőriznie kell minden egyen kommunista tanu­lását, ide-lógiiil fejlődéséi. Ezt a ha.ároZatot iariotta sze­me elő.t munkájában a szabad- szállási falusi pártbizottság és az alapszerveze,ek vezetősége, amikor az 1D51—52.es pártokéi, .ás beindulását megelőző «zer- vezéeben következe.esen felszá­molta az előző év tapasztalatait­első jc. adata volt, munkahelyükön Is. lakásukon is felkeresték azokat, akik nem jelentek meg egy-egy előadáson. Az egyéni beszélge,és és foglal­kozáson keresztül az előadásról elmaradt párttagok már a leg. közelebb pon,oaan és felkészül, ten jelentek meg. Ennek a mun­kának az eredménye, hogy a harmadik ok|a-,ásl napon már teljes létszámban folyt Ie az elő­adás. A propagandistákkal való foglalkozás a veze.öség munká­jának egyik sarkalatos pontja. A propagandisták résztvesznek pon.osan a propagandis e sze­mináriumokon, ahol kölcsönös tapasz, niainyujfással alaposan és felkészül.en indulnak az elő. adás megadására, Mivei egész pár,oktatásunkban tovább kell fejlesztenünk az elmélet, és gya. korlat összekapcsolását, ezért az előadók mindenkor ér. vényre juttatják előadásaikban a párt. és kormányba tároza.o- kat, melyben gyakorlati útmu­tatásokat is adnak a hallgatók­nak. A propagandistáknak terv- szerü felkészüléséhez a pártszer­vezet veze.őségé minden segít, sége,, megad azáltal, bogy az anyag feldolgozásához 1 onkré. tumokat biztosiunk. A járási páribizo,|£ág is nagyban tőmo. fialja ezt a munkánkat, meri úgy az előadók kiválasztásánál, mint az előadók biz,osi,ásában segíti a politikai színvonal eme­lésében. Havonta kiértékeljük az oktatás eredményei., hiá. nyosságait. Valamennyien meg­értettük, bogy pár,unis II. kon. gresszusának ha.ároz-atait, öt­éves tervünket úgy tudjuk befe. jezni, ha valamennyi pár-jago;, kommunisiát felvértezünk a niarxlzmus-ienlnizmus -judomá. nyávnl, melynek bir,okában a szabadszállási kommunisták ma­guk mellé sorakoztatják fel púi’tonkívüli dolgozó tömegeket a szocializmus épl.ésének, a bé. ke védelmének nagy, áldozatos, de meg.iszteiö feladatban. HEGEDŰS FERENC, Szabadszállás község pâq- blzo;-iságl titkára. A Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek nyilatkozata az IbNSZ-ben December 11-én az ENSZ. közgyűlés különleges politikai bizottságának ülésen megjelent u Német Demokratikus Koz.ár- saság küldöttsége. A kü.dö.ség tagjai: Bolz és Nuschke jninjsz- .eremökbelyettesek, Ebert ber­lini föpo.gáruiestei' és Acker, mann külügyi államtitkár. Bniz rninlsz.erelr-ökbelyettes felszólalásában kijelen,et-,e, h.gy az NDK líormányküiüöt sége ezen az ülésen nz uj, békcszeic- tő, demokratikus Nőmé.ország nevében szólal fel. Az NDK kői. >r)ánya miauén lehetőt elkövet, hogy mielőbb szabad választó, sokat jár,sanak egész Németor­szágban, mert a német nép «gész Németország egységének hc]y- reállí.ására törekszik. Ugyan­akkor a potsdami határozatok megszegésével Nyugat-Némei- erszágban felélesztik az impe. rlaiizmu»|, a mili;arizmuS| és n fasizmust. A megszálló csaptok jelenléte és az újrafegy vérzés politikája egyre növekvő tér. heket ró Nyugai-Németország gazdaságára és népére. A né­met nép követeli Németország egységének helyreállításéi, « békeszerződés megUü ésé, és » megszálló csapa ok kivonását. A nemet népnek ezeket a követe­léseit alátámasztja annak a tu­data, hogy e követelések telje. *í;ésc blzo$í|jB Európa békéjét é.3 elősegíti egy új világháború megukadályozásái. Arra a kérdésre vonatkozó lag, hogy az ENSZ küldjön ki bizottságot Néme,orszagba .-■zabad választások fel,éieleinek mcgvlzsgá ásóra. Bolz kijelen jCt-.e: ez nem egyéb, m;n| ma­nőver uZ ö.szné-met választások megakadályozására. Leleplez, e Nyuga[-Németország képviselői­nek hazug meséjét, at«elyekíleJ december 8.án a bizottság előtti felszólalásaikban úgy próbálták beállt ani a dolgot, luin.ha ai NDK-ban nem volnának meg a feltételek a szabiid, demokra­tikus választások megtartására. Bolz elmondta, milyen nagysza­bású demokratikus leformokat valósító;[a,k meg nz NDK-ban Ezek a reformok aláásták a nai- li-tarizmus és a fasizmus gyöke reit ég elősegítették, hogy t>z NDK ráléphetett az Igazi demo. krailkus fejlődés széles útjára. Felszólalása végén Bolz kij»- len e te, felhatalmaz ák, hogy az NDK kormánya nevében jelent­se ki: a szabad össznémet nem­zetgyűlési választások megiar- •á.ea magának a német népnek a beiügye. Egy ENSZ vizsgáló bl. zo tság mega’aki ása beavatko­zás tenne a németek belső ügyei­be, ellen ében áll mind a néme; nép érdekeivel és vágyaival, mind az ENSZ alapeiveivcl. Ezután Friedrich Eber;, Nagy Berlin főpolgármestere szólalt fel. A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésének előadásai A Magyar Tudományos Aka­démia 1951. év; nagygyűlésének sikerét mi sem bizonyítja job, ban, mint az, hogy a kongresz- szusokon és a* előadásokon nap­ról nnpra a kutató tudósok, szak­emberek mind nagyobb szám. ban vesznek vészt,. Szerdán dél. elő.t a nyelv- és Irodaiomtudo. mányi ülésén Barta János tar­tott előadást „Eredmények és feiadniok a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalmának kutatásában” elmen, Waldapfel József pedig a magyar irodakm- lörténe|irásiói számolt be. Az álla egészségügyi kongresszus megbeszélésein rész ve* ek a lengye] és a bolgár kü'döfcaég tngjái is. Mocsy János akadé­mikus nz állatok felnevelésének é<* lartásának egészségügyi fel. tételeiről adott elő a min egy 700 főnyi hailga óság elüti. A növénynemes!.;ési kongresszuson Somos András a nemesitési munka helyzetéről tario-tt elő- adást. Nagy István, az építőipar komp.ex gépesítésének mai pro­blémáit ismerte;i;e, míg Hajtó Nándor aZ ön öi;vas szjlárdiá- gái’al kapcsolatos kérdésekről számolt be, amelyet nagyszámú önjödel dogozó hallgatott vé­gig. A vegyészcsopon, nyilvános ülésén Krausz József, n mező­gazdasági lHüisdékanyngok hasznosításáról emlékezett meg. Előadást tartott Max Cosyns, haladó be]ga fizikus is. akj hang­súlyoz' a, hogy n kapitalista or­szágokban sú'yos nehézségekbe ütközik egy haladó szellemű tu­dományos ku.a óintézei mükö. dése. Beér János egyetemi tanár . Sz á.in jánl.á«al alapján, az államejmélet néhány kérdéséről” című előadását tkriotm meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legjelentősebb eseményei közé mrtozlk az, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kor. mányküldöttségének tagjai az ENSZ különleges pollilkai bi. zottságának U ésén felszólalia,; és az egész világ színe elöti megvédték a német nép önren­delkezési Jogát. A nyugati im perialisták az ENSZ alapokmá. nyának megsértésével a közgyü lés napirendjébe akarják erő. szako.ni azt a javaslatukat, hogy külön ENSZ.bizottsáso- alakítsanak a németországi va- asztások „feltételeinek ellenőr zésére”, A Szovjetunió küldött, sége leleplezte ezt az imperla- ,ista cselfogást és a Német Demokratikus Köztársaság kor. mánya is élesen tiltakozott ellene. Ugyanakkor feih^szná ta azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, e legfelsőbb nemzetközi fórum előtt e.sőízben juttassa kifeje­zésre Németország egész oé..e_ szerető népének akaratát. A Német Demokratikus Köziársa ság küldöttei leeplezték Nyu- gai-Németország midtjrizáiáfá­nak és fasizáfásának ameriiiai po.itikáját, hangsúlyozták, hogy a német nép egy ENSZ.’blzott. ság megalakítását be.ügyeibe töriénö beavatkozásnak tukán lené. Megáll.pi tolták, hogy & német nép önmaga hivatott sa­ját sorsának e döntésére és egy­re határozottabban követeli az egységes, demokratikus és bék'e. szerető Németország mtgte. rém. lését, amelyet a Nemet Demokratikus Köztárs.,ság fenti ál,á«a őta követel s amelynek alapja az Össznépiét szabad vá lasztásolc megtarása. Véget ért az ENSZ négy. bata.mi albizottságának ülése­zése és az albizottság em éklra tát a politikai bizottság elé ic jesztették. Ennek az albizottság nak az volt a fe.adata, hogy l. három hatalom ..lefegyverezés»’’ javaslatait és a szovjet mő dositó javaslatokat, összeegyer tesse & ily módon biztosítsa a vitás problémák rendezését, » békés megegyezést. A négy­hatalmi albizottság tárgyalásai során a szovjet képviselők fi­gyelmeztettek arra, hogy az albizottsághoz nem szabad túl, zott reményeket fűzni, mivel uz imperialisták mindent el fog nak követni a megegyezés sza. botálására Az a bizotiság műn. kajának eredményét összefog­laló emlékirat igazolja ennek a megállapításnak helyességét. Noha a Szovjetunió és a három hatalom között több Java-slali pontb..n bizonyos részmegegye­zésre került sör, az Imperials, ták a döntő kérdésekben te. vábbra is ragaszkodnak tártba, ta Can álláspontjukhoz: sza­botálják az atomfegyver eltil­tását és a tiia’om feletti nemző:, közi elenőrzés megteremtését, a fegyveres erők csökkentése helyett a fegyverkezés növelé­sére törelrszeník Alig néhány ti, pja, hogy a Magyar Népköztársaság kor mánya jegyzéket intézett az USA kormányához egy amerikai &zá,líiórepülögép felháborító pro volcáclója miatt és most a Ko mán Népköztársaság kormánya küldött hasonló Jel-egü jegyzé­ket Washingtonnak. A román állambiztonság; szervek elfog, tak két amerikai szolgálatban ál.ó kémet, akiket amerikai re. püiőgépról dobtak le ejtőernyő, vei Románia területére. A ké. mek azt a megbízást kapták, hogy ügynökhálózatot építse, nek ki, diverziós és romboló cselekményeket hajtsanak végre, had.titkokat szerezzenek meg. Ez a gyalázatos amerikai ag­resszív lépés Truman október 104 kémtörvényének egyenes következménye. A Román Nép. köztársaság ti,takozó jegyzéke is hozzájárul ahhoz a nemzet, közi jellegű követe éshez, hogy a törvényben szentesített eme. rikai kém. és felforgató had­járat kérdését tűzzék az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének napirendjére. Zágrábi egyetemisták bojkottja a titóiaászta előadók ellen A jugoszláv egyetemek mind nyíltabb fasizáiása fokozza az egyetemis;ák elszán.i ellenállását a Tito-klikkel szemben Ennek az ellenállásnak legkifejezőbb pél­dája az a harc, amely a zág­rábi müegye;emt>n folyik. A spi.ika professzora, a fasiszta Kusevic óráin nyíltan uszított a Szovjei-unió és n népi demokrá­ciák eilen. Soviniszta maszlag0| erjesztei-t, sőt fele]evenl,vc Göbbels faji „elméle,ét”, kijelen, tetie, hogy n jugoszláviai nemze­tiségiek, közö tök a boszniaiak „nem igazi emberek. hanem ala- csonyatobrendü lények”. A zág. rábl müegye;em épí.észét; ka­rának haliga;ól erre nyíltan fel­lépek és |il,akOz:ak a tltólsták egész tanítási rendszere és po­litikája ellen. A bojkort ok.óber közepén kezdődön. Több mini másfél hónapja a fnslsz:a Ku. sevio előadásait senki sem lái,o- jti ja. Az egyetemisták elhn ároz- ák: diákgyülés hívnak ös«ze. A dékán nzt gondolva, hogy meg­tudja „fékezni” „z egyetemisták harcát, megtiliot n-. hogy gyü'ős tartsanak az egye em épülő é, ben. Az egyetemisták erre az egyetem elüt- gyül-ek össze és b-zot'Ságo; választó,"ak a boj­kott további szervezésére, valá- mlm -iln ettek a fasisz a előadá­sok ellen. A dékán — újabb Jépés’térv — fc'hlvin a hal’ga óka , hogy 'áf'gessák nz előnd^sokai, de a diákok válaszul e küldték kö vetéléseiké- n bojkott bizo Sá­gon kérésziül. A dékán erre be. záratta az egye:entéj. Az egye. lenüsták újabb tiltakozó gyűlési tartó,tak, ismét az egyetem épü- tc.e élőin és a többi egyetemi hallgatókkal együtt küldöttséget menesztettek a rek;orhoz. A bojkotn bizottság képviselői ke-! ményen követelték Bosnyáko- vics rektortól, hogy nyittassa ki az egyetemet. Az egyetem (UőJ ista rek;ora félve a további lé­pésektől, kénytelen volt meg- liátrálni és kényi||atia sz egye. temet. Az egye;ernls:ák, am ing újra bementek az egyetem épü­letébe, jelszavakat és plaká;o- kot ragasztottak a falakra, amelyben |U;akoz:ak a fasiszta elődások elleb, A tltóls;ák vé- gülls kény;elenek voltak fogadni a megválasztott bojkott bizot:- ságoi, «mely az egye emj bali­ga ők nevében előterjeszteti« a köve eléseket! távolítsák el a fasiszta professzorokat. Javítsák m°g a diákok éle körülményeit. A zágrábi egye emjsták el­szánt kiállás» hatn’maa vissz. bangra talált nemesik Zágráb­ban, hanem egé^z Jugoszlávia- h'-T). A 7Ar~,'*r' Cd'oinrj lőtt események nagyjeientősé. eüek. Megmutatják, hogy a ha­ladó jugoszláv eap/e:emi ifjúság bá ran ?z?mbeszáll a fasiszta rendszerrel Ismét mpgíplpnllí a nérik katonai szalihtva, A . Mi, 1er und Sohn” vállalat kiadásában Nyt’ga*.Néme.cr. -zágban újból m’g,','en'k a Had tudományi Szemle, a.m,,Ívnek e' vő szám., elé Franz Hnlder r*' ‘ábornok, Hijjler vezérkart f’ nöke írta az [e’ő-zót.

Next

/
Thumbnails
Contents