Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-02 / 281. szám
Újabb győzelmekkel, december21-i vállalásaink teljesítésével készüljünk a megyei pártértekezletre! A szovjet küldöttség leleplezte a titóista cselszövéseket' az ENSZ különleges politikai bizottságának ülésén Az ENSZ különleges politikai bizottságának november 28-i ülésén folyta ódo(t ;l Szovjetunió és a népi demokra.ikus országok eilen irányuló jugoszláv essUaövény tárgyalása. A rágni mázó jugo~z,áv jsvusia-ioi az angol-amerikai tönbség erőszakosa a közgyűlés napirend.éré. A bizottság november 28-i ülésén XitoéK megb\*0(ja fejy ta'.ta. rágalmának felolvasása.. Légoől kapop vádakkal illette a Szovjetunió: és a népi dçmoiuà. ctá kai. A csődbe jutóit jngosülár liaiaioinliiiuivAk raguimul A november 28 i ü,és vitája során elsőkén- A. A. Bzoboijcv, a hzcvjvtunió képvjselójs szólaU fel. Kijelentette, hogy a szovjet küldőt ség tiljakozoít az ellen, hogy a küZgyiüés napirendjére tűzzék a Szovjetunió karm&nyá- uak, valamint Albánia, Bulgária, Magyarország, Románia, Lengyelország és Csehszlovákia kormányának Jugosz-ávja e,;ca Irányúm, úgynevezett, ellenséges tevékenysége kérdését. Az angol- amerikai tömb ajonhan a józan ész ellenére mégis ráerőszakol a a közgyűlésié a csődbe jutó i jugoszláv hatalombitoriók rágalmazó cselszövényének vitá.át- — Ez a rágalmazó megnyilatkozás — mondotta többi közöj Szoooljev elv érs — lényegében semmiféle figyelmet sem érdemel. Kétségtelen, hogy a vjlág közvéleménye is Így értékeli jnert jól ismeri a csődbe jutón jugoszláv hatalombitorlók sö.é ügyeit. A világ közvéleményéi pedig semmiféle fényhamisí.ás- iáil sem lehei becsapni. Ha a szovjet küldöttség mégis felező* ]21 ebben a kérdésben, az csak azért történik, mert igyekszik leleplezni a hazugságot és rágalmat. helyre akarja állítani az igazságot, amelyet Jugoszlávia képviselői semmibevesznek. A Szovje-unió küldötte rámutatott, hogy a belgrádi rágalmazók cselEiövényükben nagy figyelmet fordítanak a hajárinci- (lensekre, igyekeznek ezekért az incidensekért Albánia. Bulgária, Magyarország és Románia kormányára hárítani a felelősséget. Szoboljev a továbbiakban sok -ténnyel bizonyította, hogy éppen a Tito-kormány provokál állandóan ha;árincidenseket. A bolgár határon a jugoszláv ha'ósá- gók 1949,ben hatvanhárom, 1950-ben pedig százhuszonhá- rom határlncidens) provokáltak, Magyarország határán csupán 1950-ben héíszázkllencvenöt provokációt, kövesek el a jugo- .-ziáv hatóságok, Sorozatos tlíófasiszta liatárprovoKácIóü A jugoszláv hatóságok által szervezett határincidensek provokációs céljáról és azoknak rágalmazó propagandára való felhasználásáról tanúskodik a köve kezö |érty: 1940 október hó 27-én körülbelül negyven jugoszláv katona ment át magyar területre és ott dró;akadályokat vágóit á|. A magyar határőrök tüzeltek és a- iugoszlávok tüz- liarc után visszavonultak saját terűiéi ükre. Két napra rá, azaz ok cher 29 ép Bebíer. Ti,óék képviselője az ENSZ közgyűlésén kijelentette, hogy az incidenst a magyarok okozták. Világos tehát, hogy a jugosz]á- voknpk azért volt szükségük a provokációra, hogy „megindo- Colják" Beblernek a közgyűlésen Magyarország ellen elhangzóit rágalmazó felszólalását. Hazug és rágalmazó a cselszö- vénynek az nz állítása is, hpgy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellenséges tevékenységet folytainak Jugoszlávia ellen. A Szovjeiunjó éa a nép; demokratikus országok részéről sohasem foly: és nem is folyik semmiféle ellenséges ie- vókenyseg Jugoszlávia és a jugoszláv nép ellen. A valóságban éppen a jugo- áv koimánv folytat már több esztendeje ellenséges tevékenységet és aknamunkái a Szovjei unió és a népi demokráciák el- ien, Ez-t a .evéltenységa| többek ltözö.t Rajk Lá-’Zló budapesti és Trajcso Koszfov szófiai perében Is leleplezték — Jugoszlávia ural buzgón teljesítik köteleze|.ségeiket az angol-amerikai katonai tömbbel szemben: kövo.kezetcsen és céltudatosan ka ona; támaszpont.á vált-Zia'ják Jugoszláviát. A Uléistiik aaueráKai atombombát akaroalf — A ti.óis a főkolomposok — jelentette ki a továbbiak folyamán Szoboljev elv|árs, arra számlának, hogy aiombombát kapnak amerikai gnzdá;k ól. Dap- esevlcs .(áborno-k. a jugoszláv hadsereg vezérkari főnökének helyettese egy csoport amerikai hiriaptudósíió elöti nemrégiben kijelentői1! «, hogy Jugoslavia néhány amerikai aombombá; szeretne kapni. „Mi — mondotta Dapcsevica —- jó helyzetben vagyunk az atombomba felhasználása szempontjából.” Minő arcátlanság kell ahhoz, hogy a ne- kivadult tiióis a lakáj, ilyen kannibál kijelen.ések után arról beszéljen a közgyűlésen, hogy a Szovjetunió „agresszív nyomást” gyakorol Jugoszláviára. — Hazug és rágalmazó Kar- dcljnek a közgyűlésen elhang zott november 15-1 beszéde, mely .szerint a szovje- kormánynak és a népi demokráciák kormányainak ellenséges Cselekményei ko molyán fenyegepk Jugoszlávia népeinek függetlenségét és béke.ét”. A valóságban Jugoszlávia nemzeti érdekeit nem Szovjetunió fenyegeti, hiszen a Szovjetunió fial igen sok vér on.o-iíak, hogy Jugoszlávia népei felszabaduljanak a német megszállás alól és Jugoszlávia függetlensége biztosivá legyen, hanem az ország mostani ura;, akik Jugoszlávia nemze|i érdekelt angol és amerikai gazdáik érdekeinek rendelik aláSzoboljev elvtárs befejezésül k-jelentepe: a felsorolt tények bizonyítják, hogy „ titóista csel szöványnek — épúgy, mint a Kuomintang cselszövényének — az u célja, hogy becsapja a ju go3zláv népei és -a többi népet, elvonja a figyelmei arról, hogy Jugoszlávia moSiani urai az amerikai monopolisták igájába kényszerített jugoszláv népek elárulásának poll ikáját folytatják. Ké|ség elen, hogy a Tiio- féle cselszövőny a legszégyehie- tesebb kudarcba fulladtJól fizetett a gjapot A hartai Lenin-csoport 200 százalékban teljesítette verseny vállalását A dunavecsei Járás terüle én gyapo.szedésben a hartai Leni». csoport kiváló eredmény( ért el. 10 és fél hold V9|é-=ükröl 50 mázsa gyapo;Ot és 6 mázsa gubót takar! etjak be és ezzel verseny- vállalásukat 200 százalékban tel- jesi,et(ék. A járási versenyben második helyre n szVkszentmúrtoui Bó- kéért-csoport került, ahol 4 hold .erüietröl 15 mázsa gyapotot ja- karÜRitak be, 150 százalékos teljesítménnyel Az egyéni dolgozó parasztok kpzül Apostagon Szabi-dos Dá niei 500 öl terűiéiről 212 kg exrragyapotot aőoti be s ezzel az előirányzatot 180 százalékban teljesítet le. Mózes János solii dolgozó paraszt 1 holdról 375 kg extragyapo. beadásával előirányzatai versenytársával: Szabados Dániellel ssomben 120 százalékra |0ljesí,e;te. A gyapptszedésben igen elmarad, az após agi Dfo-sa-csoport, ahoi a kikovadt gyapotot késve kezdték el leszedni-s így mintegy 4 mázsányj elmaradásuk van. A har.ai Lenin-csoport versenykihívásához viszonyítva S0 százalékos t^jesí ményük van gyapo.ból. A december huszonegyedikére való ünnepi készülődés új lendül etet ad megyénk traktorosainak versenyéhez, Számúi gépállomásunkon ledits vállalás- fejtek a dolgozók őszi tervük tű.teljesítésére, a mélyszántás mielőbbi elvégzésére. Vannait azonban oiyan gépállomásain|< is, ahoí patópálos nemtörődömséggel elhanyagolják ez őszi terv te jesítését. Ezek szegyenére vannak megyénknek. Ilyenek a páhi, dunavecsei es szabadszállási gépállomások. Nem sokkal különb a szakmán és bajai sem. Ezek hátul kullognak a tervte.jesííésben. Nem véletlen, hogy a legrorszabb brigád is az ,,Előre”, mely meghazutolja a nevét — szintén a páiii gépállomásról került ki Az ulo.só értékelés szerint csak 15,1 százalékban teljesítette az őszi tervét 133 százalékos üzen:anyagfogyasztás mellett. A bírálat megjavította a Béke Étterem dolgozóinak munkáját Régi látogatója vagyok a Béke Szállónak. Minden Időben meg. fordultam már ott és Sajnálattal tapasztaltam, hogy a do gozók, akik étkezni járnak, kifogásol, bak egyet-mást. Nevezetesen azt, hogy az ebéd. re rendszerint igen sokáig kei; várni éppen azoknak a dolgozóknak akik a beosztott idejükből nem tudnak 20—,30 percet várakozással eltölteni, Felvetetiem a kérdést Varga vezeiő elviársnak és javaso tam. hogy azok a dolgozók, akik ti, pusebédet fogyasztanak, külön megje.ölt asztalnál étkezzenek, és a vállalat dolgozói fordítsanak gondot arra. hogy gyorsan és me eg étellel szolgálják ki őket. Varga elvtárs a javaslatot megbeszélte a vállalat dolgozói, val. Ma már mondhatjuk azt, hogy kevesebbet kell várni dél. ben az ebédre, mint eddig. Ez bizonyítja azt, hogy’a vá.'- ialat dolgozói a kapott bírálatot helyesen alkalmazták munkájuk, ban és eddigi rossz munkamód. szerüket részben kiküszöbölték, Pudlfr Sándor üvegértéUpsítő instruktor, Budapest Koreai hadi {dentés A koreai néphadsereg egysége;, szoros együttműködésben a kínai népi önkéif,es egységekkel, valamennyi arcyoaa!on továbbra is védelmi harcokat folyta: tak. F ó n úgy az ember, hogy egymásután múlnak el felette az esztendők és nem történik az éledében semmi olyasmi, ami eicsodd.kazta iiá, ami megrázná és valami egészen különös, új érzéseket, támasztana fel benne. Csak rnú.nak a nupo/c, a hetek, a hónapok és az éveli egypuisu án és minden a régi egyformasággal zajlik körülötte. Lzekre gondol most Bak Bán. darne, pírtól dolgozó parusz'- asszony. — Hát Így telt el az életünk a felszabadniasig, — mondja halkan, — ziogy a3óta mennyi minden történt, nehéz lenne elsorolni, A legelső nagy esemény a földoszgis volt és nemcsak Bők. Húndoréie csodá.köHnk ezen, hanem sokan mások is. Mert valljuk meg őszintén, ez bizony nagy dolog volt, — igy vélekedik, erről az ember, majd nyomban hozzáteszi: — Almunkban sein mertünk volna gondolni ar- 'á, hogy egyszer szétosztásra kerül majd az urak hatalmas birtoka. Bak Sdndorék öt holdat kaptak őz oszlásnál. Egyelőre hál ez jelentette éleinkben « legnagyobb fordulatot. Művelték a földet becsűi©(lei s eleget tettek köta.ességiiknek is minden esz. tendöben. Hogy az országban mi történik, ezt tudták, de úgy gondolták, ebbe nekik kevés bele- szállásuk lehet. Azt érezték, hogy merőben megváltozott a világ, hogy most már n?m az urqk intézik a nép sorsú', hanem maga a nép. Érezték ezt minden nap, da mégis úgy vél. ék. hogy nem paraszícmber dolga a politika. Hogy mennyire tévedtek, a>>q csakhamar rájöttek. Pir'ón akkor már működön a páriszen;eBal< Sándorné pirtói parasztasszony, a megyei párlérlekezlel küldötte zet s megalakulóban volt az MNDäZ is. {fejkendős paraszt- asszonyok keresték fel Icicsi ta. nyájukon Bak Sándorékat. Elbeszélgettek a Világ dolgáról, majd rátér,ek jbvelciü!; céljára: — Meg alaki, juk az MNPbtf-t s jó lenne, ha te is közénk jönnél, — magyarázta egyikük. Bak Sándorné nem szabadó f. örült, hogy végre a nőknek is van szavuk a politikában. Az MNDSZ-ben jó munkát végzett, részivé,t a szervezet életében s részivel/ a Szülői Munkaközösség munkájában is. Jó munkája elismeréseként a. JS1NVSZ ügyvezetőjévé választották meg. Nagy kiliin(e!és volt ez számára s most már mag a 13 tapasztalhatta, hegy bizony alaposan megváltozott a világ. A mű./ esztendőben a járást tanácsba is megválasztották. — A legnagyobb kitiintelr.a 1951 március lizcnnyalçadikàn ért. Erre « n<rpra úgy emlékszem, hogy soha, nem tudom elfelejteni. Olyan ez a nap nekem, mintha csak a születésnapom lepne, — így beszél erről Bak Sándorné. Hogy miért nevezetes Bak Sándorné é.elében ez a napt Tudják ezt Birtán sokan. Akkor vették fel tagjelöltnek TJogy mennyi minden t'órté- nik mostanában egy £m- her életében. Bak Sándorné pl. jó munkájával kiérdemelje n párt bizalmát s tagjelölt lett. Ezután még jobban, még nagyobb szeretettet végezte munkáját — Na, komám, léged alaposan lehagyott az' asszony, — mondták Bak Sándornak, ha ta'.dlkoz- lak vela. — Majd beérem én. ne féljetek, — így válaszolt az ember, S mos/, aki Buk Sándorékhaz megy látogatóba, ott lá;ja a falón azt a díszes mintájú ok.eve- llif amit beadási kö-elezetuségé- nck túhcljesítéséért kapott Bak Sándor, Van ott még egyéb is. Olt. van például Bak Sándorné megbizóle.vele ,s, ame/y igazolj<*, hogy Bak Sándorné tagja, a járási tanácsnak. Hát így teljes az ember élete. Tán egy hónapja. hogy újabb kiiiiute|ts ér,c. Becsületes, jó munkájúval kiêrdsineVçl hogy tagja legyen „ pártnak s azóta büszkén hotdjd magával a piros tagsági könyvet, ahárhová is »Agy. Manapság gyakran érik meg.e.pC[ések a3 embert, s olyan események lépnelf bsle életébe, hogy szinte szóhoz sem jut az ember az ehö pilhina'okban. Bak Snr.doniét, a Pirtói parasZfasz- Snontn, küldöttnek választották meg a megyei pártérlekezlefre, — Háf, én Is bcjcszó.hatok most már n párt életébe f Hát én is részivehetek azon az értekezleten, nhol „ párt eddigi munkájáról és a3 újabb feladatokról lesz szóf L'Uütnödik ezen Bak Sán■lAdorné s végtelen nagy hála és szeretet lobog benne. — Nagyon. de nagyon megváltozott a vii életünk. Szebb leit gz életünk — mondja, merf c; mindig eszébe jut. Azót„ Bak Sándor is kiérdemelte „ párt bizalmát s tagjelölt lett 6 is. Most. fí1 JL» 1 már p.oyüit dolgozik a párlszer- vozetben férj és fe.eség. S ha az ember maga-t a családot nézi, ott is mennyi változás van. A tizennégy esztendős Ibolya például aimnáziumba jár. Hogy milyen pályára megy, arról még nem dön.öttck, hiszen annyi lehetőség. annyi nVea-°m van, hogy azt nem lehet céak úgy, egyszerre elhatározni. A tizenhárom éveji Sándorka már döntött. Minden vágya, hogy ipari munkás legyen. A szülök nem is ellenzik. Legyen jó tzakpumkás. Dolgozzon becsülettel csa.ddja. hibája és a maga javára. Tán még sztahanovista íj lehet belőle, ak Sándorék jól gazdálkodnak. Ebben az évben beléptek (,s 1. Íípusú Béka ím- melöcsoportba, s a család hat mázsa gabonát adott, be köle.e- qettségén felül, összesen tizünkéi mázsát. S mindezt miért f Tudják ezt Bajt Sándorék. a* ember is, az asszony is, hogy miért. Tudják, hogy ezzel hozzájárulnak u nagy Cél megvalósításához: a dolgozó nép boldog jövőjének építéséhez és a béke megvédéséhez. Bak Sándorék éle e a beteljesedés felé halad. S most. Csendes őszi estéken, halkan duruzsoló tűzhely melleit ülve, elgondolkoznak az élet nagy eseményeit. Maguk is érzik már, hogy manapság nem múlnak el eseménytelenül a napok. Maguk is tudják, érzik, hogy a3 ember életében színié naponta, tórténnc.k olyan események, melyek e-gondolkoz/atják és valami égésién különös, tij érzéseket ébresztenek fei az emberben, A kimondhata'lgn hála és a lángoló szbrei&t érzését a párt, r, haza. és a dolgozó nép ügye iránt.
