Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-11 / 288. szám

A MAGYAR ZENE ENNEPE Kulturális forradalmunk fejlő­dése nemcsak az olvasó, a szín. ház., mozi. és hangversenyláto. gatók Számának emelkedésében tükröződik, hanem azokon a kongresszusokon és konferenciá­kon is, amelyeken művészeti és kulturális életünk munkásai megbeszélik elért eredményei­ket és felmérik a teendőket, A közelmúltban a zeneművészeink, zeneszerzőink jöttek össze hogy a Magyar Dolgozók tártja IX, kongresszusának útmutató. ®ai alapján a nyílt elvi bírálat jegyében megbeszéljék, meny. nyíre jutottunk előre a zenei élet területén a felszabadulás óta, melyek a további fejlődés előfeltételei, „Még a zenében is — mon. dotta Révai elvtárs a párt- kongresszuson, — amely ta. tán leginkább maradt el és ahol még a legtöbb a kiizkö. dés, vannak bíztaTó ígéretek, Zeneszerzőink nagyrésze kezdi megérteni' — ha «em is tudja még művészileg igazán megvalósítani — hogy a zc. uének is realistának kell len. nie, népszerűnek és dallamos­nak, hogy a magyar népzené. re és a klasszikus magyar zeneirodalomra mint alapra építve kell továbbmennie, hogy kifejezhesse a zene nyel. vén szocializmust építő' né. pünk új érzelmeit." A felszabadult magyar nép sze. réti a zenét. Ma már ezen a területen is hatalmas eredménye­ket mutathatott fel. Hogy csak egy számot említsünk: 1951, első felében a hangversenyláto. gatók száma elérte a 327 ezret és az előadások hallgatóinak 90 százaléka az üzemi dolgozók köréből került ki. Bátran el. mondhatjuk, zenei életünk fej. lödése a dolgozó nép ügyévé, milliók ügyévé lett. Egyre, nő azoknak a száma is, akik üzemi énekkarokban, zenekarokban, falusi kultúrcso. portokban közelebbi kapcsolat­ba kerülnek a zenével. A tömeg, dalok legjava is hamar nép. szerűvé vált szerte az ország, ban. Zeneszerzőink felismertek a dolgozóknak a magasszínvona’ú könnyűzene Iránti Igényeit es így készültek fel az Első Ma. gyár Zenei Hétre, amelynek hangversenyein ezer szereplő mintegy 128 müvet szólaltatott meg. Világos az, hogy a magyar művészetnek oiyan zenemüve­ket kell alkotniok, ame'yek mentesek a formalizmus és koz. mopolitizmus befolyásától és bizton támaszkodnak haladó ha. gyemányainkra, a népzene ha. talmas kincsestárára. Ilyen mü_ vek megalkotásához nyújt nél. külözhetetlen segítséget a szov. jet zeneszerzők alkotó gyakor­lata. Do'gozó népünk érdeklő, déssel kísérte az Első Magyal Zenei Hét bemutatóit és azt kő. vető vitát. Népünk örül kínnak, hogy zeneművészeink felsora­koznak ötéves tervünk építői mellé és részesei annak a nagy harcnak, melyet népünk a bé­kéért, hazánk felvirágoztatásáért folytat. Megyénk üzemi és falusi kultúrcsoportjainak meg­tisztelő feladata, hogy jól gazdálkodjanak a most kapott lehetőségekkel, Kultúrcsoport. jair.k, énekkaraink, zenekaraink vezetőinek tanuiuiok ’kell az Első Magyar Zenei Hét fa. pasztalataiból és ezeknek az eredményeknek a felhasználá­sával kell nevelniök megyénk dolgozóit, akik komolyan ér. deklödnek a színvonalas zene' iránt, de elutasítanak mindent, amely elszakadt a néptől, így nem szolgálja kultúrforradal- munk fejlődését, népünk alkotó munkáját. A lengyel fővárosban a tavasszal kezdik el a 200 méter mtitgas hultúrpaiata építését Az egymillió légköbméter fér. fogatú hatalmas Palota Varsó legmagasabb épülete lesz. Két­száz méter magasra tervezik. Ed­dig a föposta 75 mé|er magas „felhőkarcolója” vol) a -lengyel főváros legmagasabb épülete (Budapest legmagasabb épülete a Bazilika, amelynek tornya 100 méterrel emelkedik a föld színe fölé. Az „Anglia“-nevű amerikai repü lő gépanya hajó Angliára «s „el nem süllyedd repüiögépanyahajó” szerepét osztották ki jenki gazdái Az USA a ködös Albion/, még ködő. sebb fejű kormánya jóvoltából európai fö légitámaszpontjává okarja tenni. Az amerikai csapatok valósággal megszállták a brit szigeteket és a részeg jenki katonák az ,,amerikai életfor­ma” minden gyöngeségét bemutatják az angoloknak. Margetbcn például Robert Watson amerikai őrmester kesével többször has- baszúrta a helybeli szálloda portását■ Ez az eset híven tükrözi az angol vendéglátók és a jenki „megszálló” vendégek közötti , Izé she gyre menő” jóviszonyt. Nagy.Britannia népámló kormánya nyugodtan tűri a jenki csapatok arcpirító garázdálkodásait. Az angol név ezzel szembe.n úgy vélekedik, hogy Anglia, mint „el nem süllyedő repülőgép- anyahajó” — elsüllyedhetne a szégyentől. n Az ENSZ az amerikai külügyminisztérium szavazógépezete „Az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyet úgy ala- kitottak meg, mint a béke megőrzésének bástyáját, a v háború eszközévé, az új vi­lágháború kirobbantásának j eszközévé változik... Ily- ' módon a Népszöve(ség dics- télén útjára lép. Ezzel elie- -, metí erkölcsi tekintélyét és szétesésre ítéli önmagát.” : (Sztálin elvtárs 1951 feb­ruár 17-i nyilatkozatából.) Amikor 1945-ben a sanfrancis- cói konferencián kidolgozták és október 24-én aláírták az Egye. sült Nemzetek Szervezetének alapokmányát, még elevenen élt mindenkiben a kimúlt Népszö­vetség emlékezete, amely intő példa vol[ ürra, hogyan nem sza­bad megszervezni a jövő agresz- s/.orai elleni reális harc ügyét. S valóban, az ENSZ alapokmá­nya összeül a-sonlí tjh ata t lau u 1 al­kalmasabb a szervezet alapvető feladatának megoldására, va- gyis a háború elhárítására és a konfliktusok békés rendezésére, min- a. Népszövetség volt- En­nek ellenére beigazolódott az a sarktgazság, hogy az életet nem annyira a szabályok, mint azok a reális erők irányítják, ame­lyek arra vannak hivatva, hogy érvényesítsék ezeket a szabá­lyokat. A cári időkben az orosz x’ép a következő szólásmon- cH.’saí fejezte ki: „A törvény szvr-t, C3ak végrehajtói vakmerő gonosztevők.” A dicstelenül eltünr, Népszó­vá! ség ideje óta alaposan meg­változtak a nemzetközi viszo. nyok Az USA monopoltökéje — amely maga alá rendelte az egész amerikai kontinens gazda­sági életét, megszabadult két íö vuélytársának, Németországnak ős Japánnak konkurrenciájá'ől, s gazdaságilag és politikailag uralma alá hajtotta egész Ja­pánt és Németország kéihar- madrészét — erősebb tett, mint valaha volt. Csatlósoka', szekér­tolókat és „gyengébb partnere­ket” keresett. Angija és Fran­ciaország, amelyek a Népszövet­ség Idején még független hata­lomként léptek fel, elfogadlak az alárendeltséget. Mi az oka annak, hogy Nyu- gat-Európa ugyanolyan könnyen egyezett bele a nyilán felaján­lott politikai rabságba, mint az­előtt Közép- és Dél-Amerika? A válasz egyszerű: a kapitalista országok közös tömbben akar­tak egyesülni a számukra gyűlö­letes szocialista haialom ellen s úgy látták, hogy a jelenlegi erő­viszonyok mellett ezt a tömörü­lést csupán az USA egyedural­mának jegyében lehet megváló, sítani. „Nyugat-Európa kapita­listái persze sokkal szívesebben lennének szövetségesek, mint szolgák, de nem maradt más hátra számukra, vállalniok kel­lett a „gyengébb partnerek” és a lakájok szerepét- Szó sincs róla, nem könnyű dolog egy olyan hatalomnak, amely valaha n tengerek ura volt és a ravasz Albjonnak nevezték, rangban egész?n Paraguayhoz és Uru- guayhoz lesüllyedni. Es bizony az az ország is, amelynek ,|ör|é- neime Napóleonnal dicsekszik, nehezen szánja rá magát arra, hogy engedelmesen odaálljon San Domingo köztársasággal egy sorba De a tőkések a szov­jetellenes harc érdekében még ennél alávalóbb szerepre is kap­hatók. Az amerikai kormány a maga módján logikus következ­tetés1. vont le a kialakult hely­zetből. A „New York Times” e’égedepen állapította meg. hogy az ENSZ-beii szavazások tekin­tetében semmiféle külön meg­beszélésre nincs szükség az USA és „szövetségesei” között — olyan rendszer jött létre, amely­nek az a lényege, hogy az Egye. sült Államok küldöttségének ve­zetője az ENSZ fórumán kinyi­latkoztatja véleményé) és ez­után néhány .tucat „paPagály” — ahogy a Ce Soir című fran­cia lap nevezte a néhány frázist elszajkózó csatlós-delegátusokat — minden felesleges huzavona és formaság nélkül ieadja sza­vazatát, természetesen az ame- rikal javaslatra. Az ENSZ, mely mindenki szemelá)tára alakult át az amerikai külügyminiszté­rium szavazógépezetévé — tu­lajdonképpen állományon felüli amerikai hivatalnokok csoport­jává vált. Ezek a hivatalnokok elvállalták, hogy ellenimondás, sőt jóformán szó nélkül teljesí­tik először Byrnes, majd Mar­shall, most Pedig Acheson pa­rancsait. Nemrégiben egy auszt­ráliai megfigyelő, aki szorgal­masan látogatta az ENSZ Lake- Succesban zajló üléseit, nem minden humor nélkül jelentet e ki: ha például Acheson nz‘. ja­vasolná, hogy ezentúl ne göm­bölyűnek, hanem négyszögletes­nek tekintsék a földet, akkor Visinszkjj tiltakozó javaslata mellett csupán hat tagállam sza­vazna és ketten.hárman lartóz- kodnának a szavazástól Hozzá kell (ennem — még ezt a tilta- kozást is a „kommunista pro­paganda mesjerkedéseinek” mi­nősítenék. Az ENSZ egyre inkább a tá­madó habom eszközévé válik. Ezzel egyidejűiéig mindkevésb- bé nyújthat erkölcsi támogatási a háborús uszítóknak. mert a vi­lág közvéleménye előtt ma már nem titok, hogy a7. ENSZ a Népszövetség dicstelen útjára lépett és ezzel — mint Sztálin elvtárs kijelentette — „eltemeti erkölcsi tekintélyét és sző esős. re ítéli önmagát”. \A békeharcosok feladatai Közeledik a világ béketábora szerveit vezérének: Sztálin elv. iársnak születésnapja. Hogy mél­tóképpen megünnepelhessük mindnyájunk e nagy napját, a békebizoitságok elsőrendű fel­adata: az Országos Béketanács által meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtása. Az Országos Béketanács hatá­rozatában leszögez;, hogy mélyen átérezve a Béke Világtanács bé­csi ülésének felelősségérzettől és elszántságtól á;ha[0|t határoza. fait, minden erejével törek­szik, hogy e határozatok megva. táskására minden becsületes magyar embert mozgósítson. Megyénk békebizopságainak nagy jö'bbsége lelkes munkájával nem egy esetben bebizonyította, hogy m•- a-Magyar Dol­gozók Pártja II kongresszusá­nak útmutatását, " a Part veze­tésével a legszélesebb dolgozó tömegeket mozgósították a bé­keharc vitelére, a párt., kor­mányhatározatok végrehaj;ásá. ra. Megtisztelő feladat a békebi­zottság tagjának, veze(őjének lenni. Azt jelenj!, hogy a dolgo­zó nép bízjk bennük, s nekünk ez, a bizalmat ki kell érdemelni. Hatalmas, felelősségieljes fel­adat hárul minden egyes béke- bjzotisági tagra, hogy minden dolgozóval megértessék: rajta is függ a béke megvédése, hogy 0 is személy szerint felelős a tar­tós béke biztosításáért. A személy szerint felelősséget, az orvosokra háruló feladatot tárgyalták meg a kecskeméti or. vosok november 26.án tartott békeértekezletén. Határozatba foglalták, hogy még jobban ki­szélesítik az orvosok között a ,,Gyógyíts jobban” mozgalmat és táviratban fogadták meg Rákosi elvtársnak, hogy helytállnak a békefront rájuk eső szakaszán. MegiisZjelö feladatnak tekinti a békebjzot[sági munkát Rakiás Pál, a kalocsai békebizoítság tit­kára, aki jó szervező munkával 'átfogja a város közei 60 békebi­zottságát. Lelkes munkájának eredménye, hogy a békebizott- ság tagjainak példamutatása és jó felvilágosí[ó munkája nyomán egyre több dolgozó Paraszt telje­síti túl beadási kötelezettségét s egyre több dolgozó járul mun. kafelajánlással az épülő fürdő mielőbbi befejezéséhez. Ha a békebizoj(Ságok szorosan tartják a kapcsolatot a helyi pártbizottsággal, megkapják az útmutatást a konkrét feladatok végrehajtásához, biztos, hegy eredményes munkát (Udnak vé. gezni. Ezért végez jó munkát Csala József, a tataházi béke­bizottság vezetője, és ezért vé­gez jó munkát a békebizottság Tataházán. Felismerték, hogy a gyakorlati munka mellett meny­nyire fon;os az elméleti képzés és eddig a békebizottság 60 szá­zaléka, de Sztálin) elvtárs szüle­tésnapjáig minden békebizottsá. gi tag bekapcsolódik az okolás­ba. így tudják rendszeres csa­ládlfiioga;áSaik sob'm a'upósun átvj;atni a békel|arc helyi fel­adatait a dolgozókkal. Ezenkí­vül — mint Marké Márton béke- hiZDtisági ,|ag, a^i 132 százalék, la tcljesi(e|;e lutkoricabendási kô!Clezei(£égât, —icgyéni példa­mutatásban is dobjainak. Az így dolgozó békebizottsági jagek be. bizonyítják, hogy megérdemlik a dolgozók bizalmát} és elnyerhe­ti a büszke „EékeJiarcos” címe, A jól dolgozó, munkájukat pél­damutatóan végzöM mellett akad­nak még olyanok is, akik nem tekintik megtisz.^lö, becsület­beli feladatnak a fcékebizo|tsági munkát. Kik csak akkor lenné­nek hajlandók a békáéig harcol, ni, ha fizetés; kapnának. Ilyen péiuául id. GcUv.í (Albert, aki a bajai kenyérgyárban, mint rak­táros nyolc órát vin elfoglalva naponia, s a Párt a dolgozók bizalmából megválasztották Baja város békebizottsági titkárának, — klje’en epe, csak akkor haj. ezt a munkát végezni, ha függetlenítik. Az ijyen és ehhez haccr.;ó emberek pem lá ;ak a békeharc jelentőségét. Nem lát­ják aZ|, hegy ront lehet becsü­letes ember, aki nem |csz meg minden (öle jelhetíjt a ’ be biz­tosításáért. Mcnn-'jvel könnyebb ti mi harcunk, mim azoké, akik a7. imperialista elnyomás abut élő országokban cscndörszurony- nyal, börtönnel szembenéznek és mégis hősiesen küzdenek, készek az éle;ükC; äldoznji n békéért, a szabadságért Mint n bős koreai nép, mely egyembjn’kénj harcol az amerikai betolakodók ellen és fegyverrel ;1 kezéb(|n küzd a mi békénkért is. Legyen példaképünk a hatal­mas Szovjetunió. Születése pil. lanatától kezdve következetesen harcol a békéért, k;re bizalom­mal tekint a vjlág valamennyi el. uyomott dolgozója, hősies harcá­ból, melyet a hazáját megtámadó hitleri fasisz;ák el[^n vívo.t, me­rítenek erőt hazájukat, szabad­ságukat védő koreai hazafiak. Nekünk nem szabad egy perc­re sem elfelejtenünk, különösen a ml megyénk bérbizottsága i*- nak, békeharcosainák, ho-gy az imperialisták egyik fö háborús eszköze Tito és bandája, közvet. lén a határunkon van! Sztálin elvjárs rámutatott nyilatkozatában a háború elke­rülésének lehetőségére, s — az atomfegyverről ado^t nyilajkoza. iában arra, hogy Részen keli és és készen is á]l-unki a rablók fo­gadására, ha rátörnének népeink szabadságára. Ez a, nyilatkozat hos«zú időre utat mutat a béke­bizottságok minden egyes tagjá­nak, minden békeharcosnak. Az a feladatunk, hogy (Sztálin elvtárs nyilatkozaiát a legszéle­sebb néptömegek között ismer­tessük és összekapcsoljuk 8 s0- ronlévö munkák elvégzésére való mozgósí;ás3al Kapitány Fercncní. a békebizotiságok megyei titkára. illlllllllllli!l!!!lllllllllll!lilll'lillil'illilliiil!l!!!lí!llií!|;'i' |,'!nl!IIIIII!!lll!,il""" • -finjwo^ntwmimnBmailKiSW KÍNAIAK a BEKÉÉRT Míg az imperialisták tűzfészkeket szerveznek, zsoldosokat tobo. roznak az Elbán iúl és a Balkánon, addig Kína uéjfe sok millió aláírásával is bizonyítja törhetetlen békeakaratát j— Képünk Csang Ting pekingi festőművész rajza, aki a kínai inép béke. aláírásának ereiét mutatja be u karikatúra fegyverével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents