Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-04 / 282. szám
JfÁG ímimÁúÁiA Hoç y hálánkat méltóan tudjuk kifejezni Asszonytársak! Valamennyien szeretnénk valami nagyon szépet tenni, hogy hálánkat méltóm tudnánk kijc- jezn], felszabadítónk, a békeharc első harcosának. Sztálin elvtársnak 72. ssillo.éso napjára. Halljuk, hogy az üzemekben komo.y vállalásokat tes»nek dolgozóink, hogy a tervet idöeiőtt befejezik, csökkentik a selejiet, takarékos- kodnak az anyaggal. Példát mutat ebben a munkában <s Kecskeméti BaTneválban dolgozó iTNDSZ-brigád, amely már eddig is 150 százalékos vállalását 180 százalékra teljesítette. Miért? Mert mélyen átérzik és tudják, hogy a legméltóbban így ünnepelhetik Sztálin elvtárs születésnapját. A tervek teijesU főséért, versenyek vállalásáért s annak végrehajtásáért vállalni kell a haroot is. Le kell gyűrni a nehézségeket, meg keli küzdeni a maradisággal és egy emberként ken felsorakoznunk pártunk mögé, segíteni tanácsaink mim- káját, hogy a begyűjtés terén tett vállalásunkat maradéktalanul tudjuk teljesíteni. A megyei tanács operatív bi- *ottsága azzai a feladattal bb nőtt meg bennünket, hogy vállaljuk a tej, t°iás és baromfi begyűjtéséért a patronáldst! És mt vállaljuk. Vállaljuk, mert tudjuk, hogy ezzel nemcsak tiszteletünket és há.ánkat fejezzük ki Sztálin elvtdrs iránt, hanem hazánkkal, családunkkal szembeni kötelességünket, is teljesítjük. Legyetek felelősek utcátokért, szomszédaitokért, hogy ne legyen a faluban olyan asszony, aki a tojást, tejet, baromfit a teljesítés előtt a piacra vinné. <landoljatok a szabadságukért harcoló hős koreai hősökre, a görög hazafiakra, „ jugoszláv népre, akiket áruba bocsátott az amerikai imperialisLákwk a határunkon leselkedő véreskezü Tito, Es gondoljatok megváltozott szép életetekre és napsuga- rasan mosolygó gyermekeitekre és mindjárt könnyebb lesz a munka, a harc a kupccek és ku- lákok eflen, akik hálráuatják eredményes munkánkat. Ezzel a munkával me.gbiztak bennünket, mi est vállaljuk. Felelősek vagyunk tehát minden darab tojásért, minden kg baromfiért, mint ahogy felelősséget vállalnak az üzemekben a munkások a tervek teljesítéséért. Előre hát, asszonytársak a terv maradéktalan végrehajtásáért, mert eszel a helytállásunkkái készülhetünk legméltóbban Sztálin 6M'árs születésnapjának nagy ünnepére, MNDSZ megyei titkársága. Az öntözés jelentősége Bács-Kiskun megyében Bács-Klskun megye hazánknak az a része, amely leg^obet Bzenved flz aszály éa a vízhiány mjat-. A Dunántúl és a Tiszán jtúi öntözése óriási munkával és »agy tőkebefektetéssel már hosszabb idő óta kifejlődött, A -Tisza, szabályozásával és a i>aza» erőmüvek, lueive önözömüvek rendszerének megépítésével, az Ötéves terv munkaprogrammjú- Val kormányzatunk országunk íöntöző gazdálkodását világviszonylatban is nagymértékben 'előre vitte. Az ország belvízrendezésében a Tisza szabályozásával, a tavasz; nagy esőzések levezetésével nagyjából megoldotta a hasznavehetetlen vizek lecsapolásalt, de az öntözés pro- blémál nem oldód, ak meg teljesen. Jelenlegi legfontosabb feladat, hogy a belvíz levezetést összekapcsoljuk az öntözési tehetőségekkel. Megyénk az a terület, ahol a belvízlevezető csator- .narendszer meg tudja oldaDl a tavaszi hóolvadás éa a tavaszi nagyobb csapadékmennyiség okoz a belvizek levezetését- De nem oldotta meg azt a problémát, amely népgazdaságunk, szocialista szektoraink és egyénileg dolgozó parasztjainknak is legnagyobb vágya, hogy vise/ akkor is kaphasson, amikor arra legnagyobb szükség van: aszály idején. Népi demokráciánk nagy súlyt helyez erre a kérdésre és éppen ezért olyan nagyméretű, — a Hzovjotunióban már bevált — öntözöréfidszer kialakításán dolgozik, amely főleg Bács-Kiskun megye jegmostohább területeit látná el vízzel Megyénk ön'öző vizét a Duná. hói kapja, nagyobbrészt. a Duna- Tiszaközi csatornából Sári községnél- és a dömsödl árapasztó csatornából, a soroltsári Dunáéiból Dömsödnél. A főcsatornán 1950-ben megépült Borzasl-zsl!ip a Duna—Tiszaközl csatorna és a főcsa’orna találkozásánál 1951- ben épült zsilip, valamint a mosf épülő ürbömisztnl zsilip annak az öntözőrendszernek ?z eíő. munkáin’a. amely mego'dja me- gyêniî öntözési problémáit. Ez a zsilmrendszer, amely Budapesttől Ba'áig van kialakulóban, nem tud. a tökéletesen megoldani a lecsanoiást. Főcsatornánkat ,,Átókcsatornának” nevelték. De hg a lecsapolás és az öntözés problémái megoldódnak, átalakul áldás-csatornává. Országos jejen őségü volt a2 a kísérleti bemutató, amely nemrégen a sári—beanyől állami gazdaság ménteleki üzemegységében zajlott le, ahol „ főcsatorna megduzzasztásávai minden gépi berendezés nélkül bemutatták az olcsó öntözővíz használatát. Nagyjelentőségű esemény volt, amikor a ]ócsatorna vize visszafelé folyt abban a meder ben, ahol hosszét, évek során csak egy irányban mindig lefelé folyt. Bebizonyította ez a kísérlet, hogy az aszály idején vízhiánytól szomjazó Alföldünk ezer és ezer holdját láthatjuk el öntözővízzel. Ez a tudományos kísérlet az ország legjobb szakembereit von:a össze és adott nevet „ kiskunsági ) öntözőrendszernek, amelynek jelentősége némcsalr megyei, hanem országos viszonylatban is felmérhetetlen. Jelentőségét bizonyítja, hogy SS köbméter víz áll rendelkezésünkre másodpercenként, amelyet öntözés céljaira fel tudunk hassnálni, S a velc kapcsolatos területeken az eddig csekélyho- &amú növények lielye't magasabb leXméshoaamú és kultúránknak meg’-'-'5 növényeké• fogunk termeszteni. Jelentőségének pedig másik tényezője az. hogy a kiskunsági öntözőrendszerből cee* és ezer holdakat, nz öntözés magasabb fokú módjaival is mindenféle gépi berendezés nélkül, teháit gravitációs úton tudunk öntözni. Láthatjuk tehát. hogy az öntözőrendszernek népgazdaságunk -ovábbl fejlődésében, mezőgazdaságaink termelési és agrotech- nikaj előrehaladásában milyen óriási jelentősége van. Csernus Sándor Szabadszállás PARTEPITES Útmutatást nyui* a mindennapi pártmunkdban Gacza Kálmán sztahánovista 1952. évi április havi tervén dolgozik Novemberi napfény gyenge suyara áltör a gépműhely világos ablakán. Behatol a mühe.y uaisejebe, megsímogatja az ott dolgozókat. Olyan a* egész műhely, mint egy megbolygatott méhkas. Csa,- tognak a kalapácsok, a heggosz- tó pisztolyok kekes lángja, a vas- lürészek egyenletes hangja, tölti be a gépmühe.yt. ffacza Kálmán sztahánovista is az elsők közölt van. akik iúl- teijcslteiték az évi tervét. Nevét mindenki ismeri a« üzemben, hiszen jó munkája, példamutatása a többi dolgozó társát ösz-ónoz- ie a több és jobb termelésre. Sovány, hosszas arcából, nyílt őszinte szemek tekintenek az elötteiévö mnukdra. Harcos, kezdeményező munkájával már ki- órdemejte, hogy felterjesszék a sztahánovistajelvényre is. Ez év január óta állandóan torija elért eredményét, termelése átlag 180—190 százalék. Mozdulatai ügyesek 6s gyorsak, szinte pillanatok alatt végez el egy munkái. Most éppen ráhajol a villanyfúróra és gyakorlott mozdulattal fúrja a mái kész vasajtó lemezét, hogy ssa- oeccsel majd összekapcsolja a harmonika-kapu vasperemét. Gacza Kálmán sztahánovista a kapi alizmusba.n nem dolgozóit szívesen és örömmel. Azon igyekezett, hogy csak annyit végezzen el, amenyit meg is fizetnek. A tőkés különféle módon zsákmányolta kt munkaerejét és szaktudását. Becsü.e/e nem igen volt, bárhogy dolgozotl. Nem igen értékelték a munkáját. — Nemcsak neki, hanem más szak- társának sem. A tőkéseknek a céljuk az volt, hogy meggyűlő,- tessék a munkát, elvegyék a kedvet az alkotástól és <j kezdeményezéstől. — Emlékszem arra az időre, amikor mindig ae~ai a gondolattal mentem be a gyárba, hogy ma majd én kerülök sorra és tesznek ki a gyárból. Hofnap már az utcán leszek én is és merjek a „köpködőbe”, mondta lassan, szinte szótagolva Gacza Kálmán. Nem is jó rágondolnt azokra a keserves napokra és nélkülözésekre. Hiába voltunk jó szakmunkások, lia nem tetszett a képünk, vagy hg többet követeltünk az éie.íből és a minket megil.elö jogból, hamar kívül találtuk magunkat a kapun. Kint pedig százan vártak arra, hogy dolgozhassanak. Gacza Kálmán hangját át fűtötte az a szenvedélyes gyűlölőt, melyet a ökések iránt ère-, — Hosf lassan, hosszasan elgondolkozik! Vájjon miről? — 4» életről és a megváltozott életkörülményéről, — Most mintha, élénkebb lenne, felcsillanó szemmel mondja: — Ma már úgy a magam, mint a családom élete teljesen más Megbecsült dolgozó vagyok, sztahánovisla lettem. Úgy mondják a szaktársak meg az elvtársak, hogy a munka hőse. Büszké is vagyok rá. Ha azt mondom, hogy gondtalanul é.ck, akkor még nem mondtam el mindent. Én és családom jól él. Munkámmal biztosítom ezt nekik. Nagyon szeretek dolgo-nl és ma már nem kel], apói félnem, hogy holnap nem kell bejönni az üzembe, mert „ gyár, az üzem a miénk, a dolgozóké. Ezerötszáz forintot keresek havonta állagban. Az évi tervemet már — a brigád többi taglóival együtt — augusztus hó 23-án teljesítenem, minőségileg is 100 százalékig. Ma, a mi országunkat épít- iük. Munkánkkal tess-űk napról nnprn szebbé és virágzóbbá, —• Munkánkkal biztosítjuk gyermekeinknek, saját mnounicnák a boldog, szocialista jövőt. Gaeza Kálmán feliekkel is bizonyítja ez4-. Munkája közben is mint a — munka hőse — talál módot arra, hogy segítse az elmaradókat, új módszerrel és a fogások elsajátításával. Lelkesen. odaadóan magyaráz és gyakorlatban is megmutatja. Nem félti tudását, harcol azért, hogy az elmaradók is felzárkózzanak az ő teljesítményéhez, sőt túlszárnyalják azt. Egy-egy munkát a határidő előtt befejez és aP Ígéretét minden estben betartja. Gacza Kálmán szavait cselekedetei, eredményei támasztják ahi. Jelenleg az 1952. évi április havi tervén dolgozik, de már azon gondolkodik, hogy Sztálin eivtárs 72. születésnapjára 1952. évi júniusi tervét is befejezi. — így harcol Gacza Kálmán az Épületlakatosipari Vállaló‘1 sztahánovisfája az ötéves ler~ vért, a szocializmus felépítéséért. Tiszaújfalun szarvasmarha.kényszervágás történt, A tanácselnök elvtársnő annyira bürokratikusán járt el — a járási tanács értesítése ellenére — hogy a kénysz.ervágott marhát állatorvossal meg sem vizsgáltatta, hogy közfogyasztásra al. kalmas.e, vagy nem, A kényszervágástól számított három napra értesítette a vágóállat kirendeltséget. A hús természetesen ez idő alatt megromlott. Amikor a vállalat gépkocsival meg. érkezet, akkor vizsgáltatta nreg az állatorvossal a húst, ami már közfogyasztásra nem volj alka’mas Do felelősség terhe;! Kelemen elvtársnöt azért Is, hogy nz utóbbi időben nagyon elharapózott Tiszaújfalun a kényszervá. gás. Sűrűn ,,répát nyelnek” a tehenek, vagy a bikák megvadul. :iak, A községi tanács elnöke: Kelemen elvtársnö nemhiába nem leplezett io még egyetlen feketevágást sem. Nem viseli szívén állattenyésztési tervünk megvalósítását, nem folytai kö_ velkezetcs harcot a kulákság, a spekulánsok, a törvény megszegői ellen. Hogy a kulákoknak és spekulánsoknak elmenjen kedvük a kárörömtől, a törvényszegéstől, mozgósítsa meg a tauács a mezőőröket és a társadalmi ellenőrzésen keresztül biztosítsa, hogy az eddigi hiányosságokat felszámolják. Miért maradt le Páhi község a begyűjtésben? Amilyen a vezetés, olyan a végrehajtás ' — mondja a közmondás. Ez a szólás-mondás .gén jól érvényesül Páhi község lunácsái’a. A gyakorlati példák az; bizo- uyí,jaK: ahol a vezetés jó, ott a végrehaj.ás Is következe es. Hu a falu vezetői élenjárnak a begyűjtési kö,elezet(ség teljesítésében, ó|. a dolgozó parasztok példát vehetnek a község vezetőségétől. De ahol maga a tanácselnök, yagy a tanács dolgozói sem mutatnak példát, o;i nem vehetnek irányt a dolgozó Parasztok. Ujsolt községben például a tanácselnök, Varga István beadási kö.eieze-tségét 120 százalékra . eljesítetjo. Somogyi András tanácstag 1320 százalékban tett elegei beadásának, vagy például Deák Is.ván tanácstag, aki 149 százalékban tett eleget az állammal szembeni tartozásának. Ebben a községben nem véletlen, hogy a dolgozó parasz ok nagy- rés/ben elegei teltek beadási kö.elezettségüknek. Ennek alapján az sem véletlen, hogy Ujsolt község megkapta a szabadpiaci engedélyt. A vezetés, a példaadás Páhi községben egyál alán nem látható. Sőt maga Perecz Sándor, a községi tanács elnöke sem 'Mite br a járandóságot. Eddig 70 százalékban te"t eleget a bor- beiadási kötelezettségének. Hasonló hibák mutatkoznak a tanács többi dolgozóinál is. Például Pető Péter Pál há ralék- b.nn van 834 kilogramm kukoricával, vagy például Szabó Ilona Szülei 90 darab tojással és 7 kilogramm baromfival. Páhi község dolgozó parasztjai legnagyobb része tudja a&t. hogy a tapács dolgozó; is elmaradtak beadásuk, teljesítésében. A dolgozó parasztok látva es&fc a lemaradást, úgy gondolták, hogy ha a tanács dolgozóinak nem szól a minisztertanács felhívása, akkor nekik még kevésbbé. Ebből adódott az, hogy Páhi község általában ezévi begyűjtési tervét mindössze 50 százalékban teljesítene. A tanácselnöknek és a tanács többi dolgozóinak azonnal hoz. zá kell Iá ni hibájuk kiküszöböléséhez. Nyomban eleget kell tenni a beadási kötelezettségüknek. Ha ö maguk elege.) tesznek. csak abban az esetben vonhatják határazo'tan felelősségre az elmaradottakat Csak annak alapján tudnak harcolni az állami fegyelem megszilárdításáért. Ha a tanács dolgozói az uj- «oltiakról példa*- vesznek, akik népnevelő munkával is segítették a községet a szabadpiac megszerzéséhez, akkor Páhi község is eléri a HÖ0 száza’ékot és ott is megkapják n szabadpiaci engedélyt. A minszki gépkocsi gyár óriási abroncsokat készít a kommunizmus nagy építkezései számára
