Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-04 / 282. szám

Készüljünk a megyei párt értekezletre* hurcoljunk a íervéi% erősítsük a pártot í kevésbbó hasonló a helyzet a többi európai kapitalista állam, ban, ahol mindenütt nö a mun. kanélküliség, a gazdasági bi. zonyta.anság és csökken a dol­gozó tömegek életszínvonala, A Szovjetunió eegítségévei győztesen építjük a szocializmust Ezzel szemben mi, támasz­kodva nagy segítőnkre, a Szov. jetunióra és a népi demokráciák szolidaritására, gyors„n építjük szocialista, jövőnket, bátran, a jövőbe vetett bizalommal és a iiker tudatában foghatunk hoz. ssá ilyen erőteljes rendszabá­lyokhoz, Elvtárs-inkát, pártunk min- den szervezetét és minden tag. ját hassa át az a tudat, hogy minél gondosabban, gyorsabban és sikeresebben hajtjuk végre az itt javasolt rendszabályokat, annál hamarabb győzzük lo a megvalósításukkal elkerülhetetle­nül velejáró kisebb-nagyobo ne- kézségeket. Annak is legyenek tudatában,'hogyha e rendszabá. lyaink gyorsan eredménnyel jár nak, ha ez eredmények megszi­lárdulnak és ál andóknak bi. Eonyu.nalc, akkor mi e téren is követhetjük nagy féld a képűn, két a felszabadító Szovjet, uniót és rátérhetünk arra, hogy rz árakat fokozatosan, csökkent. Bük és ezzel tovább emelhetjük egész dolgozó népünk életszín­vonalát. Még egyszer alá kívánom húzni. az e.vtársak legyenek tisztában azzi;i, hogy most bem egyszerűen csak arról van $zó, hogy az év elején életbelép, teteit közellátási rendszabályo. kát, az élelmezési jegyeket meg­szüntetjük. Ezek a mostani ja. VaSlataink sokkal mélyebDre byulnak, érintik mindazokat *• közellátási, bér. és árkérdéseket, amelyek megváltoztatása szüksé­gessé vált, miután huzánk me­zőgazdasági országból ipari or. BZággá és kapitalista ország­ból szocializmust építő ország, gá lett. Jelentősége alapjan ez a mostani javaslatunk folyta­tása annak a fejlődésnek, amely lyel megteremtettük az ipart, megkezdtük a falu és az egész erszág szocialista átépítései Befejezésül rá akarok mti. tatni arra, hogy a gazdasági é» politikai téren elért ered méayeinket, valamint ez) a nagy lépfcst a jegyrendszer megszün­tetését elsősorban az tette lehe tövé, hogy jflrtunk szívósan é* követ ke zetern megva'ósítja. », pártkongresszusunk határoz» tait, E kongresszus útmutatásai nagyban elősegítették pártunk Jő munkáját, megszilárdították egységét, fokoztál; egészsége# fejlődését és lehetővé tették, hogy minek a feladatnak a meg’ oldásához hozzáfoghattunk. Az hogy újra ilyen jelentős lépés' tettünk előre, egyik legjobb b* eonyítéka annak, hogy pártunk tudásban, tapasztalatban, fe gyelemben növekszik és mint a muliban, úgy most is ered ményes munkával és bátor k3i demenyezéssel szolgá ja dolgo­zóink ügyét. A mi erős, egysé ges lendületes pártunk ’a blzto eítA arra, hogy ezt a felad tót Is dolgozó népünk javára teljes sikerrel fogjuk megoldani. (A Központi Vezetőség ülésének részvevői perceiéig tartó lelkes tapssal fogadták P-ákosi elviárs beszámolóját.) Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg válogatott munkái A D;etz könyvkiadó vállaV rövidesen kiadja Karl Lieb­knecht válogatott beszédeit, le­veleit és cikkeit. A vaskos kö­riben megtalálha.ók lesznek tiiebknech. Spartacus.leveíei is. Ugyancsak a Dietz kiadóválla­lat készíti első Rosa Luxemburg válogatott beszédeinek és cik­keinek kétkötetes kiadását. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói az elmutt hónapokban elért eredmények fokozásával küzdenek az évi terv teljesítéséért ilerf teljesítés© érdekébe» lépjenek. fel Keményen a fegyelmezetlenekkel szemben Az Alföldi Baromfiipari Egyesüléshez tartozó kecskeméti, kiskunhalasi és a törökszent, mik,ősi baromfifeldolgozó vál­lalatok közötti verseny ered­ményeit az elmúlt hetekben ér­tékelték ki Törökszentmiklóson, Ezen a kiértékelésen megvitat­ták az üzemek pártszervezetei­nek, szakszervezeteinek és » vállalatok vezetőinek munkáját is. A baromfifeldolgozó válala. tok közötti versenyben különö­sen jó eredményt értek cl r Kecskeméti Baromfifeldolgozó Válla at dolgozói. Az üzemi pártszervezet és a szakszervezet jó felvilágosító és szervező mun. Icájának eredményeként az üzem dolgozóinak 95 százaléka állott versenyben A verseny sikeréért folyó harc­ban a kommunisták és a szak- szervezeti bizalmiak végeztén pé'.damut-aló munkát s ez tette .lehetővé, hogy az üzem. dol­gozói másodszor is elnyerték a Baromfiipari Egyesülés ván­dorzászlaját. A termelésben különösen a párttagok és a tagjelöltek ér­tek el kimagasló eredményeket, de jó eredményeket értek el a munkamódszerátadás terén is. Kimagasló eredményt ért e. Bóna Margit, aki 228 százalé­kot teljesített legutóbb, Langő Istvánná 2.10 százalékos, Hege­dűs Imréné ISO százalékos, Al­más! Lász.óné és Csordás Gyu­lámé pedig 178—178 százalékos teljesítménnyel dolgoztak. Jő eredmények mutatkoznak a 100 százalékon aluli teljesít­mények megszüntetéséért ví­vott harc terén is, Az üzemben egyre széle­sedik a munkamódszerét, adási mozgalom és azok a dolgozók, akik nemré­giben még normán alul teljesí­tettek, igen jő eredményt ér­tek el teljesítményeik emelésé­nél, Butty Rozália 110 száza ék­re, Dinók Vera pedig 104 szá­zalékra emelte teljesítményét. Ezeket az eredményeket az üzem legjobb dolgozóinak segítségé­vel, munkamódszerük alkal­mazásával érték e.. Az üzem dolgozói a termelés fokozása mellett elszánt harcot vívnak a ta. karékossági mozgalom, a Gazda-mozgalom k*sz6;esí. léséért is. Október hónapban például 375 ezer forint megtakarítást ér­tek el a Gazda-mozgalom kere­tében, az újítások terén elért megtakarítás 41.000 forintot tett ki két hónap alatt. Az eredmények mellett vannak azonban komoly hiányosságok is, melyek hátráltatják az üzem dolgozóit az évi terv teljesítésé­ben. Legutóbb például csak 9S száza.ékban teljesítenék hav tervüket s ez nagyrészt a mun. kafegyelem lazaságának kö szönhető. Október hónapban pél. dául 92 dolgozó mulasztott igazolatlanul. A munkafegye em megszilárdí. tása érdekében például 14 olyan dolgozót kellett eltávolítani az üzembőf, akik rendszeresen megszegték a munkafegyelme^ és fegyelmezetlenségükkel aka. dályozták a terv teljesítését. Az üzemben feltét.enül meg kell javítani a munka­fegyelem megszilárdításáért folyó harcot. Részt kell ebben venniök a párt. szervezet népnevelőinek, a szak. szervezeti aktívaknak és va. lamennyi öntudatos dolgozónak. Az üzem do.gozói szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy az évi tervüket december 21.re, Szitáin elvtárs születésnapjára befejezik. Ennek biztosítása ér dekében fokozniok kell harcu. kát a munkafegyelem megsizi. lárdításáért s keményen meg keli büaietniök a fegyelem meg. bontóit. AU jón ennek a harcnak az élén az üzemi pártszervezet ős alapos felvilágosító munká­val vonjon be minden becsüle. tes dolgozót a munkafegyelem megszilárdításáért és az évi terv határidő előtti teljesítéséért folyó harcba. Feketézők a bajjal bíróság előtt A bajai járásbíróság két sú, lyos ügyben hozott ítéletet a napokban. Az egyik vádlott Csatai La­jos volt. Ennek a bajai juhász, nak az 50 darab birka és bá. rány őrizgetése mellett volt ideje azon gondolkodni, hogy hogyan csapja be népünk álla­mát. Egy szép napon elhatároz, ta, hogy egy tehenet vásárol, az állat húsát kiméri búsás ha. azonnal és így .könnyű kere­sethez” fog jutni. Tettét vég. rehajtotta, azonban & népi ellen, őrzés leleplezte és moet a bör­tön rácsai mögött elmélkedhet arról, hogy „aki nem tanul a példából, maga vallja ká. rát”. A bajai járásbíróság 2 évi börtönre, 2 ezer forint pénzbtin. tetésre, ’2 ezer forint értékű vagyonelkobzásra és 5 évre a közügyektől való eltiltásra ítélte Szabó Ferenc érsekcsanádi kulák szintén mindig azon tör­te a fejét, hogyan tud kárára lenni népgazdaságunknak VII. .ianydará;óján ez év őszén kö. rülbelül XOO kilogramm fűszer- paprikát különböző, részben is. meretlen egyének részére enge, dély nélkül megaaráit. A dará­lásért kapott 10 kilogramm vá. mot pedig forga-omba hozta. Ez a kulák aljasságában arra vetemedett, hogy a rendőri kö. eegeket 500—500 forinttal meg akarta vesztegetni. Azonban póruljárt és most a népi igaz­ságszolgáltatástól megkapta méltó büntetését, 1 év és 6 hó. napi börtönre 500 forint pénz. büntetésre, 1000 forint értékű vagyonélkobzásra és 3 évre a közügyektöl való eltttásra ítélték. Vlllanydarálóját pedig elkobozták. Adóerkölcs Vaskúton... Az adófizetés szociális^ kö e- lesség, VaskúiOn az évi adóterv­nek eddig csak 54 százaléka lett teljesítve. A községben lévő löő egyéni gazdaság még több mint félmillió forintul tartozik a nép államának. Bzámos egyéni­leg dolgozó paraszt van, aki el­hanyagolja aZ adófizetést, pedig mődjáDan lenne leróni köteles­ségét. üzubó János 262 házszám alatti lakos hét hold földe; ka­pó t a nép államától. Élete ösz- szehasmihhjjfaladul jobb, min; a múltban vol-, Mégis elhanya­golja az állammá! szembeni kö­telességének ■teljesítését. A jó- minöségü földön gazdag termést akarí;0|t be az idén, mégis csak 120 forintot fizetett be adótö-­lesztésként. Még 1057 forint adó- tar-ozása van. Ribdr Ferenc középparaszt, aki hat_ holdat kapott a demo. kráciától, jó körülmények kö­zött él. Neki is jjő termése voll az idén, mmf a jtöbbi gazdatár- ’■sának, mégis az idei adójából még egy fülért sem fizetett bé, 2515 forint adóhátraléka van és „notórius nemfize tőnek" ismerik a faluban Ezek a dolgozó parasztok el­feledkeztek arról, hogy mai szebb és emberibb életüket a nép államának köszönhetik. Nem gondolnak arra, Jiogy az ötéves terv alkotásai, amely az ő életű, két is átformálja, naponta sok- flokmilliő forintot igényel. Ha eleget tesznek fizetésbeli köte­lességüknek. akkor elősegítik aa ötéves terv megvalósítását. Vegyenek példát a dolgozó Parasz ok Ribár Gergely 682, ház-szám alatti hétholdas gazdá­ról, aki egészévi adótartozását már rendezte. Pillinqer Mátyás tanácstag, ha holdas gazda szin­tén élenjár az állam iránti kö­telesség teljesí lésében és már évi adóját kiegyenlítene, A tanács feladata, hogy foko­zott népnevelő munkával has­son oda, hogy aa adófizetés üte­me megjavuljon. A pénzügyi ál­landó bizot‘ságba olygn dolgozd Parasztokat vonjanak be, akik élenjárnak a kötelesség teljesí- ésében Ezek saját példájukon keresztül magyarázzák meg a falu dolgozó parasztjainak az adófizetés jelentőségét. A be­gyűjtési terv teljesítéséhez szo­rosan hozzátartozik az adóterv tejesítése ls, Sívó homokon teremtett ma­gának községet a szorgos cső- lyóspálosi nép. Olyan mélyre ereszét e gyökereit a megkö­tött futóhomokba, hogy át tud. ca vészelni Hor hy népsorvasztó év-izedeit, a felszabadulás u,án pedig verejtékes munkával le tudta vetni rongyait, megindult a fejlődés ösvényén A csotyós- pálosi határ néhány év óta már nem nyomorúság fészke, hanem a kisparaszti jóié; derűjébe Öl- tözö-t. Aranyló bort csordít pohará­ba már a szegénypép is erre­felé, az udvar-kon gömbölyödő hízók röfögnek. az újöan;1n épült tanácsházban községfejlesztő tervekről vitáznak, épül az egész­séghúz, mérik a Kis.elek felé ve- z.e.ö új bekötő tj-at, ötéves ter­vünk új ajándékát... Az apró egyéni gazdaságok, jól megmunkált szőlő.áblák kö­zölt már ké| tszcs, a Lenin és a Béke hirdeti azt is, hogy a dol­gos csolyősPá’osiak nem állnak meg a fejlődés ú ;án, a szövet­kezeti gazdálkodás útján to­vább akarnak menni a boldogu­lás fejé, többe,, jobbat akarnak • ermeíni, mint egykor a pasza homokot meghódító kiskun ősök, Bárkányi Illés bátyánk is eb­ben a községben eszi már négy évtized ÓA a saját munkájával megkeresett kenyerét- Nincs és nem is volt Valami nagy rangja, olyan kisparasztitól iparossá fel. vergődő t falusi ember ő, sitinek bizony pirkadattól napszáll áig szorgalmasan kelte’t mindig for­gatni n 'Szerszámot. ha nem akarta, hogy kis portájára be­kopogjon a nyomorúság; A falu kovácsa ő, a „helység kalapá­csa”. akinek műhelyéből njessze­A tszcs kovácsa hangzó éles kalapácscsengés ver­te fel nap mini nap, a kisközség álmos csendjét. Most is itt áll a műhelyben, feltúrt ingujjal, mo­solygó arccal, pörölyét táncol­tatva az üllőn. — A Leninnek, meg a Békének dolgozom — törli a kormos ve- rejtékej, homlokáról — ök az én munkaadóim elsősorban. Még saját mühe.yem van, de máris úgy hívnak, hogy a tszcs ková­csa. lia a tszcs-ink annytra fej­lődnék, hogy éven át iudnalc munkát adni, akkor műhelyestül, földestől magam is belépek ta9- nak — így beszéltük meg a veze­tőséggel. Addig azonba,n kell a kovács az egyénileg do.gozó pa­rasztok részére is. Dg addig is elsősorban iszcs-kovácsnclk te­kintem magamat­Büszkén mondja ezt, hiszen ma már faluhelyen is rangot je­lent tszcs-do!g:zónak lenni. A tszcs kovácsmühe'ye azon­ban nem olyan közönséges mű­hely. mint a többi. Ha jobban szétnézünk, rögtön fel.ünjk, hogy ebben a műhelyben nem­csak pa kolővasat izzítanak, meg ráfvpsat húznak Inkább olyan kisebbfajta gépműhelynek illenék be ez a fa;uszé]i kovács- műhely. — Tudja, az úgy vgn — foly­tatja mandókájá hunyorítva — kegy n falusi kovácsnak sokmin- dtnljós kel. érenic. Valamikor n kovács még fogat is húzott, meg állatorvos is volt fatulicíven. MoSf már elmúlt ez nz idő, de a fahisi kovácstól mos' is elvárják, hogy mindég félp gépjavításhoz értsen. így neavven év alatl. jó­részt magam emberségéből, meg­tanuljam alaposan a gépekkel va­ló bánást. Motorkerékpár, vagy borona, varrógép vagy lókapa, egyformán megfordul g kezem alatt, mert bizony m nincs ezek­nek a dolgoknak más orvosa. Illés bá.yánk igy tágíto-ta ki Szakmája területét, a Csolyós- páiosi határban, ezért van neki olyan ezermes.er hire. Régebben ipari kihágásokért megbünte tek az ilyesmit, a népi demokrácia azonban megbecsüli azt. aki az ügyességével a dolgozó mezei pép segíiségére siet. Bárkányi Illés már 1946-ban, mint mezőgazdasági gépipari újító kitüntető oklevele': nyert a félegyház; kiállításon. Büszke |3 rá mód felet;. Azóta is állandóan újíiásokcn dolgozik. O’yan ízü­leten, amelyre érdemes felfigyel­ni szakembereinknek is. A hó- maki mezőgazdasági gépek fog­lalkozatják Illés bátyánkat, amire itt, a nagy homokvidék közepén bkopv szükség i- van. — A homokon dolgozó pg- rasz'ember munkája közben ha­marosan rájön — magyarázza a tapasztalt mesfer — hogy a kö­zönséges kötött talajra készült mezőgazdasági gépek laza tala­jon hamar kopnak. 'Néhány év csak az élet'ariamuk. azián el lehet dobni — iSofc javítási munkám során jöt'em rá, hogy a gépék legnagyobb ellensége a per. a finom hQ"'r'kszemrsék fo­szik Ilinkre a csapágyakat. így szerkeszt,e'tem meg úii'dsomtti, a porfogót, „melyet elsősorban íókgpdkrq sspreyejp, fel, mert azojt mentek iU legelőbb tönkre. Már több, mint SO ilyan por fogós lókapa i*»M hatsnálatban a ms-, gyében, mindenütt kitünően be­vált, a gépek élettartama i<f a homokon nagyobb, mint a kötött talajon, A porfogó felszerelése aiig kerül valami költségbe, Bárkányi kovácsmester büsz­kén mutaija új művé-, amely a Lenin tszcs részére készül: ötös lókapa, porfogóval felszerelve. A tél folyamán el akar készíteni löbb ilyen nagyteljesítményű iő- kapát, hogy t;ivaSzra könnyű le. gyen a munk;l. — Sok fesz a% új esztendőben a szovjet mintájú négyzetes ve­tés a határban, czért készítjük már jóelöre a nagyteljesítményű kapáló gépeket j— jegyzi meg mosolyogva. Persze, a helysjég kalapácsa a szölömüvetőkre jí gondol. Az ő részükre most készítetté el új szőiőtakaró kapáját, mire pedig a nyitás megjön, ímár szöjönyitó ekekapa is készeij lesz. — Eljön az idő — mondja —, amikor a szőlőgazdaságban is át­veszi az emberi munka jó részét a gép. Nemcsak a kártevők el­leni védekezést, hanem a talaj- munkát is lehet, sőt ken fe gé­pesíteni, Majd Íja teljesen a a tszcs-ben dolgozok, ennek fo­gom szentelni itföm túlnyomó részét. • Kiesi, eldugott ' falu Csolyós- pálos. A múltban; azzal sem tö­rőd ek, h gy a világon van. — Most a helység ö venha éves ko­vácsa azon töri a fejé., azon dol­gozik kis koyádsmühelye mé­lyén, hogy az újarcú mezőgaz­daságunknak töbfc és jobb gépe legyen a homokon is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents