Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-04 / 282. szám
Készüljünk a megyei párt értekezletre* hurcoljunk a íervéi% erősítsük a pártot í kevésbbó hasonló a helyzet a többi európai kapitalista állam, ban, ahol mindenütt nö a mun. kanélküliség, a gazdasági bi. zonyta.anság és csökken a dolgozó tömegek életszínvonala, A Szovjetunió eegítségévei győztesen építjük a szocializmust Ezzel szemben mi, támaszkodva nagy segítőnkre, a Szov. jetunióra és a népi demokráciák szolidaritására, gyors„n építjük szocialista, jövőnket, bátran, a jövőbe vetett bizalommal és a iiker tudatában foghatunk hoz. ssá ilyen erőteljes rendszabályokhoz, Elvtárs-inkát, pártunk min- den szervezetét és minden tag. ját hassa át az a tudat, hogy minél gondosabban, gyorsabban és sikeresebben hajtjuk végre az itt javasolt rendszabályokat, annál hamarabb győzzük lo a megvalósításukkal elkerülhetetlenül velejáró kisebb-nagyobo ne- kézségeket. Annak is legyenek tudatában,'hogyha e rendszabá. lyaink gyorsan eredménnyel jár nak, ha ez eredmények megszilárdulnak és ál andóknak bi. Eonyu.nalc, akkor mi e téren is követhetjük nagy féld a képűn, két a felszabadító Szovjet, uniót és rátérhetünk arra, hogy rz árakat fokozatosan, csökkent. Bük és ezzel tovább emelhetjük egész dolgozó népünk életszínvonalát. Még egyszer alá kívánom húzni. az e.vtársak legyenek tisztában azzi;i, hogy most bem egyszerűen csak arról van $zó, hogy az év elején életbelép, teteit közellátási rendszabályo. kát, az élelmezési jegyeket megszüntetjük. Ezek a mostani ja. VaSlataink sokkal mélyebDre byulnak, érintik mindazokat *• közellátási, bér. és árkérdéseket, amelyek megváltoztatása szükségessé vált, miután huzánk mezőgazdasági országból ipari or. BZággá és kapitalista országból szocializmust építő ország, gá lett. Jelentősége alapjan ez a mostani javaslatunk folytatása annak a fejlődésnek, amely lyel megteremtettük az ipart, megkezdtük a falu és az egész erszág szocialista átépítései Befejezésül rá akarok mti. tatni arra, hogy a gazdasági é» politikai téren elért ered méayeinket, valamint ez) a nagy lépfcst a jegyrendszer megszüntetését elsősorban az tette lehe tövé, hogy jflrtunk szívósan é* követ ke zetern megva'ósítja. », pártkongresszusunk határoz» tait, E kongresszus útmutatásai nagyban elősegítették pártunk Jő munkáját, megszilárdították egységét, fokoztál; egészsége# fejlődését és lehetővé tették, hogy minek a feladatnak a meg’ oldásához hozzáfoghattunk. Az hogy újra ilyen jelentős lépés' tettünk előre, egyik legjobb b* eonyítéka annak, hogy pártunk tudásban, tapasztalatban, fe gyelemben növekszik és mint a muliban, úgy most is ered ményes munkával és bátor k3i demenyezéssel szolgá ja dolgozóink ügyét. A mi erős, egysé ges lendületes pártunk ’a blzto eítA arra, hogy ezt a felad tót Is dolgozó népünk javára teljes sikerrel fogjuk megoldani. (A Központi Vezetőség ülésének részvevői perceiéig tartó lelkes tapssal fogadták P-ákosi elviárs beszámolóját.) Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg válogatott munkái A D;etz könyvkiadó vállaV rövidesen kiadja Karl Liebknecht válogatott beszédeit, leveleit és cikkeit. A vaskos köriben megtalálha.ók lesznek tiiebknech. Spartacus.leveíei is. Ugyancsak a Dietz kiadóvállalat készíti első Rosa Luxemburg válogatott beszédeinek és cikkeinek kétkötetes kiadását. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói az elmutt hónapokban elért eredmények fokozásával küzdenek az évi terv teljesítéséért ilerf teljesítés© érdekébe» lépjenek. fel Keményen a fegyelmezetlenekkel szemben Az Alföldi Baromfiipari Egyesüléshez tartozó kecskeméti, kiskunhalasi és a törökszent, mik,ősi baromfifeldolgozó vállalatok közötti verseny eredményeit az elmúlt hetekben értékelték ki Törökszentmiklóson, Ezen a kiértékelésen megvitatták az üzemek pártszervezeteinek, szakszervezeteinek és » vállalatok vezetőinek munkáját is. A baromfifeldolgozó válala. tok közötti versenyben különösen jó eredményt értek cl r Kecskeméti Baromfifeldolgozó Válla at dolgozói. Az üzemi pártszervezet és a szakszervezet jó felvilágosító és szervező mun. Icájának eredményeként az üzem dolgozóinak 95 százaléka állott versenyben A verseny sikeréért folyó harcban a kommunisták és a szak- szervezeti bizalmiak végeztén pé'.damut-aló munkát s ez tette .lehetővé, hogy az üzem. dolgozói másodszor is elnyerték a Baromfiipari Egyesülés vándorzászlaját. A termelésben különösen a párttagok és a tagjelöltek értek el kimagasló eredményeket, de jó eredményeket értek el a munkamódszerátadás terén is. Kimagasló eredményt ért e. Bóna Margit, aki 228 százalékot teljesített legutóbb, Langő Istvánná 2.10 százalékos, Hegedűs Imréné ISO százalékos, Almás! Lász.óné és Csordás Gyulámé pedig 178—178 százalékos teljesítménnyel dolgoztak. Jő eredmények mutatkoznak a 100 százalékon aluli teljesítmények megszüntetéséért vívott harc terén is, Az üzemben egyre szélesedik a munkamódszerét, adási mozgalom és azok a dolgozók, akik nemrégiben még normán alul teljesítettek, igen jő eredményt értek el teljesítményeik emelésénél, Butty Rozália 110 száza ékre, Dinók Vera pedig 104 százalékra emelte teljesítményét. Ezeket az eredményeket az üzem legjobb dolgozóinak segítségével, munkamódszerük alkalmazásával érték e.. Az üzem dolgozói a termelés fokozása mellett elszánt harcot vívnak a ta. karékossági mozgalom, a Gazda-mozgalom k*sz6;esí. léséért is. Október hónapban például 375 ezer forint megtakarítást értek el a Gazda-mozgalom keretében, az újítások terén elért megtakarítás 41.000 forintot tett ki két hónap alatt. Az eredmények mellett vannak azonban komoly hiányosságok is, melyek hátráltatják az üzem dolgozóit az évi terv teljesítésében. Legutóbb például csak 9S száza.ékban teljesítenék hav tervüket s ez nagyrészt a mun. kafegyelem lazaságának kö szönhető. Október hónapban pél. dául 92 dolgozó mulasztott igazolatlanul. A munkafegye em megszilárdí. tása érdekében például 14 olyan dolgozót kellett eltávolítani az üzembőf, akik rendszeresen megszegték a munkafegyelme^ és fegyelmezetlenségükkel aka. dályozták a terv teljesítését. Az üzemben feltét.enül meg kell javítani a munkafegyelem megszilárdításáért folyó harcot. Részt kell ebben venniök a párt. szervezet népnevelőinek, a szak. szervezeti aktívaknak és va. lamennyi öntudatos dolgozónak. Az üzem do.gozói szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy az évi tervüket december 21.re, Szitáin elvtárs születésnapjára befejezik. Ennek biztosítása ér dekében fokozniok kell harcu. kát a munkafegyelem megsizi. lárdításáért s keményen meg keli büaietniök a fegyelem meg. bontóit. AU jón ennek a harcnak az élén az üzemi pártszervezet ős alapos felvilágosító munkával vonjon be minden becsüle. tes dolgozót a munkafegyelem megszilárdításáért és az évi terv határidő előtti teljesítéséért folyó harcba. Feketézők a bajjal bíróság előtt A bajai járásbíróság két sú, lyos ügyben hozott ítéletet a napokban. Az egyik vádlott Csatai Lajos volt. Ennek a bajai juhász, nak az 50 darab birka és bá. rány őrizgetése mellett volt ideje azon gondolkodni, hogy hogyan csapja be népünk államát. Egy szép napon elhatároz, ta, hogy egy tehenet vásárol, az állat húsát kiméri búsás ha. azonnal és így .könnyű keresethez” fog jutni. Tettét vég. rehajtotta, azonban & népi ellen, őrzés leleplezte és moet a börtön rácsai mögött elmélkedhet arról, hogy „aki nem tanul a példából, maga vallja ká. rát”. A bajai járásbíróság 2 évi börtönre, 2 ezer forint pénzbtin. tetésre, ’2 ezer forint értékű vagyonelkobzásra és 5 évre a közügyektől való eltiltásra ítélte Szabó Ferenc érsekcsanádi kulák szintén mindig azon törte a fejét, hogyan tud kárára lenni népgazdaságunknak VII. .ianydará;óján ez év őszén kö. rülbelül XOO kilogramm fűszer- paprikát különböző, részben is. meretlen egyének részére enge, dély nélkül megaaráit. A darálásért kapott 10 kilogramm vá. mot pedig forga-omba hozta. Ez a kulák aljasságában arra vetemedett, hogy a rendőri kö. eegeket 500—500 forinttal meg akarta vesztegetni. Azonban póruljárt és most a népi igazságszolgáltatástól megkapta méltó büntetését, 1 év és 6 hó. napi börtönre 500 forint pénz. büntetésre, 1000 forint értékű vagyonélkobzásra és 3 évre a közügyektöl való eltttásra ítélték. Vlllanydarálóját pedig elkobozták. Adóerkölcs Vaskúton... Az adófizetés szociális^ kö e- lesség, VaskúiOn az évi adótervnek eddig csak 54 százaléka lett teljesítve. A községben lévő löő egyéni gazdaság még több mint félmillió forintul tartozik a nép államának. Bzámos egyénileg dolgozó paraszt van, aki elhanyagolja aZ adófizetést, pedig mődjáDan lenne leróni kötelességét. üzubó János 262 házszám alatti lakos hét hold földe; kapó t a nép államától. Élete ösz- szehasmihhjjfaladul jobb, min; a múltban vol-, Mégis elhanyagolja az állammá! szembeni kötelességének ■teljesítését. A jó- minöségü földön gazdag termést akarí;0|t be az idén, mégis csak 120 forintot fizetett be adótö-lesztésként. Még 1057 forint adó- tar-ozása van. Ribdr Ferenc középparaszt, aki hat_ holdat kapott a demo. kráciától, jó körülmények között él. Neki is jjő termése voll az idén, mmf a jtöbbi gazdatár- ’■sának, mégis az idei adójából még egy fülért sem fizetett bé, 2515 forint adóhátraléka van és „notórius nemfize tőnek" ismerik a faluban Ezek a dolgozó parasztok elfeledkeztek arról, hogy mai szebb és emberibb életüket a nép államának köszönhetik. Nem gondolnak arra, Jiogy az ötéves terv alkotásai, amely az ő életű, két is átformálja, naponta sok- flokmilliő forintot igényel. Ha eleget tesznek fizetésbeli kötelességüknek. akkor elősegítik aa ötéves terv megvalósítását. Vegyenek példát a dolgozó Parasz ok Ribár Gergely 682, ház-szám alatti hétholdas gazdáról, aki egészévi adótartozását már rendezte. Pillinqer Mátyás tanácstag, ha holdas gazda szintén élenjár az állam iránti kötelesség teljesí lésében és már évi adóját kiegyenlítene, A tanács feladata, hogy fokozott népnevelő munkával hasson oda, hogy aa adófizetés üteme megjavuljon. A pénzügyi állandó bizot‘ságba olygn dolgozd Parasztokat vonjanak be, akik élenjárnak a kötelesség teljesí- ésében Ezek saját példájukon keresztül magyarázzák meg a falu dolgozó parasztjainak az adófizetés jelentőségét. A begyűjtési terv teljesítéséhez szorosan hozzátartozik az adóterv tejesítése ls, Sívó homokon teremtett magának községet a szorgos cső- lyóspálosi nép. Olyan mélyre ereszét e gyökereit a megkötött futóhomokba, hogy át tud. ca vészelni Hor hy népsorvasztó év-izedeit, a felszabadulás u,án pedig verejtékes munkával le tudta vetni rongyait, megindult a fejlődés ösvényén A csotyós- pálosi határ néhány év óta már nem nyomorúság fészke, hanem a kisparaszti jóié; derűjébe Öl- tözö-t. Aranyló bort csordít poharába már a szegénypép is errefelé, az udvar-kon gömbölyödő hízók röfögnek. az újöan;1n épült tanácsházban községfejlesztő tervekről vitáznak, épül az egészséghúz, mérik a Kis.elek felé ve- z.e.ö új bekötő tj-at, ötéves tervünk új ajándékát... Az apró egyéni gazdaságok, jól megmunkált szőlő.áblák közölt már ké| tszcs, a Lenin és a Béke hirdeti azt is, hogy a dolgos csolyősPá’osiak nem állnak meg a fejlődés ú ;án, a szövetkezeti gazdálkodás útján tovább akarnak menni a boldogulás fejé, többe,, jobbat akarnak • ermeíni, mint egykor a pasza homokot meghódító kiskun ősök, Bárkányi Illés bátyánk is ebben a községben eszi már négy évtized ÓA a saját munkájával megkeresett kenyerét- Nincs és nem is volt Valami nagy rangja, olyan kisparasztitól iparossá fel. vergődő t falusi ember ő, sitinek bizony pirkadattól napszáll áig szorgalmasan kelte’t mindig forgatni n 'Szerszámot. ha nem akarta, hogy kis portájára bekopogjon a nyomorúság; A falu kovácsa ő, a „helység kalapácsa”. akinek műhelyéből njesszeA tszcs kovácsa hangzó éles kalapácscsengés verte fel nap mini nap, a kisközség álmos csendjét. Most is itt áll a műhelyben, feltúrt ingujjal, mosolygó arccal, pörölyét táncoltatva az üllőn. — A Leninnek, meg a Békének dolgozom — törli a kormos ve- rejtékej, homlokáról — ök az én munkaadóim elsősorban. Még saját mühe.yem van, de máris úgy hívnak, hogy a tszcs kovácsa. lia a tszcs-ink annytra fejlődnék, hogy éven át iudnalc munkát adni, akkor műhelyestül, földestől magam is belépek ta9- nak — így beszéltük meg a vezetőséggel. Addig azonba,n kell a kovács az egyénileg do.gozó parasztok részére is. Dg addig is elsősorban iszcs-kovácsnclk tekintem magamatBüszkén mondja ezt, hiszen ma már faluhelyen is rangot jelent tszcs-do!g:zónak lenni. A tszcs kovácsmühe'ye azonban nem olyan közönséges műhely. mint a többi. Ha jobban szétnézünk, rögtön fel.ünjk, hogy ebben a műhelyben nemcsak pa kolővasat izzítanak, meg ráfvpsat húznak Inkább olyan kisebbfajta gépműhelynek illenék be ez a fa;uszé]i kovács- műhely. — Tudja, az úgy vgn — folytatja mandókájá hunyorítva — kegy n falusi kovácsnak sokmin- dtnljós kel. érenic. Valamikor n kovács még fogat is húzott, meg állatorvos is volt fatulicíven. MoSf már elmúlt ez nz idő, de a fahisi kovácstól mos' is elvárják, hogy mindég félp gépjavításhoz értsen. így neavven év alatl. jórészt magam emberségéből, megtanuljam alaposan a gépekkel való bánást. Motorkerékpár, vagy borona, varrógép vagy lókapa, egyformán megfordul g kezem alatt, mert bizony m nincs ezeknek a dolgoknak más orvosa. Illés bá.yánk igy tágíto-ta ki Szakmája területét, a Csolyós- páiosi határban, ezért van neki olyan ezermes.er hire. Régebben ipari kihágásokért megbünte tek az ilyesmit, a népi demokrácia azonban megbecsüli azt. aki az ügyességével a dolgozó mezei pép segíiségére siet. Bárkányi Illés már 1946-ban, mint mezőgazdasági gépipari újító kitüntető oklevele': nyert a félegyház; kiállításon. Büszke |3 rá mód felet;. Azóta is állandóan újíiásokcn dolgozik. O’yan ízületen, amelyre érdemes felfigyelni szakembereinknek is. A hó- maki mezőgazdasági gépek foglalkozatják Illés bátyánkat, amire itt, a nagy homokvidék közepén bkopv szükség i- van. — A homokon dolgozó pg- rasz'ember munkája közben hamarosan rájön — magyarázza a tapasztalt mesfer — hogy a közönséges kötött talajra készült mezőgazdasági gépek laza talajon hamar kopnak. 'Néhány év csak az élet'ariamuk. azián el lehet dobni — iSofc javítási munkám során jöt'em rá, hogy a gépék legnagyobb ellensége a per. a finom hQ"'r'kszemrsék foszik Ilinkre a csapágyakat. így szerkeszt,e'tem meg úii'dsomtti, a porfogót, „melyet elsősorban íókgpdkrq sspreyejp, fel, mert azojt mentek iU legelőbb tönkre. Már több, mint SO ilyan por fogós lókapa i*»M hatsnálatban a ms-, gyében, mindenütt kitünően bevált, a gépek élettartama i<f a homokon nagyobb, mint a kötött talajon, A porfogó felszerelése aiig kerül valami költségbe, Bárkányi kovácsmester büszkén mutaija új művé-, amely a Lenin tszcs részére készül: ötös lókapa, porfogóval felszerelve. A tél folyamán el akar készíteni löbb ilyen nagyteljesítményű iő- kapát, hogy t;ivaSzra könnyű le. gyen a munk;l. — Sok fesz a% új esztendőben a szovjet mintájú négyzetes vetés a határban, czért készítjük már jóelöre a nagyteljesítményű kapáló gépeket j— jegyzi meg mosolyogva. Persze, a helysjég kalapácsa a szölömüvetőkre jí gondol. Az ő részükre most készítetté el új szőiőtakaró kapáját, mire pedig a nyitás megjön, ímár szöjönyitó ekekapa is készeij lesz. — Eljön az idő — mondja —, amikor a szőlőgazdaságban is átveszi az emberi munka jó részét a gép. Nemcsak a kártevők elleni védekezést, hanem a talaj- munkát is lehet, sőt ken fe gépesíteni, Majd Íja teljesen a a tszcs-ben dolgozok, ennek fogom szentelni itföm túlnyomó részét. • Kiesi, eldugott ' falu Csolyós- pálos. A múltban; azzal sem törőd ek, h gy a világon van. — Most a helység ö venha éves kovácsa azon töri a fejé., azon dolgozik kis koyádsmühelye mélyén, hogy az újarcú mezőgazdaságunknak töbfc és jobb gépe legyen a homokon is.