Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-31 / 304. szám

r 1 Befejeződött a termelőszövetkezetek és gé|Ktlloiimsok küldötteinek országos tanácskozása A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak felhívása A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói, nak országos tanácskozása rész_ vovöinck felhívása bevezetőben azokkal a hatalmas eredmények­kel foglakozik, amelyeket ter_ jne.őszövetkezeteink és gépállo­másaink az 1950. januárjában megtartott első országos tanács, kozás óta napjainkig elérlek. Rámutat e sikerek forrásaira, majd megállapítja, hogy ezek még csak kezdeti eredmények. Vannak hiányosságok a munká­ban. A hibák kiküszöbö'ése a termelőszövetkezetek virágzó gazdaságokká fejlesztése érde­kében fordulnak felhívással az országos tanácskozás részvevői a termelőszövetkezetek tagjai, hoz és a gépállomások dolgozói, hoz. A termelési terv a gazdálkodás alapja Minden termelőszövetkezetben, az I.es, Il-es és Ill.as típusban egyaránt, valamint a gépáUomá. sokon gondosan el kell készíteni az évi terme.ési tervet és annak végrehajtására mozgósítani kell a termelőszövetkezetek összes tagjait, továbbá a gépállomások minden dolgozóját. A terv legyen a gazdálkodás alaptörvénye és teljesítése legyen kötelező min­den tsz.tag, a gépállomások min. den dolgozója számára. A gép. állomásvezető a terv teljesítésé, nek megtárgyalására rendsze­resen hívja össze a gépállomási tanácsot, A növénytermelés terén a terv teljesítése érdekében széles kör. ben alkalmazni kell a gépi ta. lajmunkát. ezért szerződést kell kötni a gépállomásokkal és a legjobb tagokat, elsősorban a nőket el kell küldeni traktoristá. nak. A gépállomások úgy szer­vezzék meg a munkát, hogy állandóan ugyanazok a traktoris. ták — elsősorban a tsz tagjai — dolgozzanak a termelőszövetke­zetben A termelőszövetkezetek vezetői is bátran alkalmazzák az új szovjet agrotechnikai eljá. rásokaf, vezessék be a ke- resztsoroS vetést, a másodnö. vények termelését, a kapásnö. vények négyzetes ültetését, a pótbeporzást. Ebben nyújtsa, nak segítséget a tsz-eknek a gépállomások agronómusai. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani új kultúrák (gyapot, rizs, kokszagiz, földi mogyoró) termelésére. A mezőgazdasági munkák ha. táridőre és jó minőségben való elvégzése érdekében több évre, lehetőleg egy vetésforgó idejére szervezzék meg valamennyi ter. melöszövetkezetben a brigádo. kát és részükre állandó terüle­tet, a szükséges igaeröt, va. lamlnt a felszereléseket jegyző, könyvileg adják át. A kapásnö­vények vetésterületét a brigádo. kon belül fel kell osztani műn. kacsapatokra és a munkacsapa­tokon belül egyénekre Is. Azo. kát a növénytermelő brigádo. hat és munkacsapatokai, ame­lyek a tervben előirt termésátla. gukat teljesítették, Illetve túltel­jesítették, az alábbi jutalomban kell részesíteni: a) Ha a szántóföldi növény- termelő.brigád a gabonafélék előírt terméshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túl. teljesíti, akkor a terven felül termelt gabonafélék egynegyed részét jutalomképpen természet­ben ki keil osztani a brigád tag. jakiak és azon a területen dől. gozó traktoristáknak azon mun­kaegységek a'apján, melyet az illető gabonaféle területének megmunkálása, learatása és cséplése során teljesítettek. b) Amely munkacsapat a ku­korica, burgonya, mák, napra, forgó és zöldségfélék előírt ter­méshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesít, jutalomképpen kapja meg termé­szetben a terven felüli termés egynegyed részét és osszák Iá azt a munkacsapat tagjai kö­zölt az illető növény területének megmunkálására, betakarítására fordított munkaegységek aiap. ján. c) A cukorrépa gyapot, rost. len, ricinus és más ipari nö. vények esetében a munkacsapat tagjai között szét ke'l osztani a terven felül termelt és az állam, nak átadott terményekért ka. pott pénzösszeg 25 százalékát az Illető növény megmunkálása, be. takarítása során szerzett munka­egységek arányában. d) Jutalmat a termelőszövet, kezetek csak akkor adjanuk a tervet túlteljesítő brigádoknak és munkacsapatoknak, ha a termelőszövetkezet az állami kö. telező terménybeadást hiányta­lanul teljesítette. Nem részesíthetik jutalomban azokat a tagokat, akik az előirt kötelező munkaegységeket nem teljesítenék. A munka helyes megszervező, séről gondoskodjanak az I. és II típusú termelőszövetkezeti csoportok is. Állapítsák meg, hogy a tagok a földterületük és igaerejük arányában milyen mér. tékben kötelesek a közös munkában résztvenni Termelőszövetkezeteink for. dítsanak különös gondot az állat­tenyésztés fejlesztésére. Szer­vezők meg mindenütt a szarvas, marhatenyésztést, a sertéstenyész tést és hizlalást, baromfitenyész­tést és ahol elegendő legelő van, ott a juhtenyésztést is Mindé" eszközzel biztosítsák az álla1, állomány számának növelését. Gondoskodjanak arról, hogy a belépő tagok az állatállomány bevitelével is eleget tegyenek az alapszabály előírásainak. Segít­sék elő azt is, hogy minden tag. nak legyen a háztáji gazdaság, ban tehene, hízósertése és baromfiállománya A jövedel­mezőbb gazdálkodás érdekében az I és II. típusú termelőszövet, kezet! csoportok is létesítsenek közös állattartást. Az állat, tenyésztési terv teljesítése ér­dekében alkalmazzák termelő, szövetkezeteink a tehenészetben a napi háromszori fejőst a mes. terséges borjúnevelést. A sertés­tenyésztésben fokozzák a szapo. re,ságot, törekedjenek minél több hússertés és keresztezett sertés tenyésztésére. A juhászok, ko. csisok és csikósok, baromfi, tonyészők is növeljék a rájukbí- zoit állatok szaporuságát és ho. zamat A termelőszövetkezetek gon. doskodjanak növekvő állatain, mányuk számára elegendő ta. karmány termeléséről. Szervez­zenek takarmányos-brigádokat. Fokozzák a saját erőből való építkezéseket. Szervezzék meg a házi tégla- és mészégetést, vert. fallal való építkezést. Folytassák ezt a munkát egész évben külön építöbrigáddai. Az állattenyésztésben a mun. kát úgy szervezzék meg, hogy rapiden állatfajtához — az egyes telepeken belül is — külön bri. gádokaf szervezzenek. Az eddi­ginél sokkal nagyobb számban vonjanak be nőket az állat- tenyésztés munkájába. Foko­zott mértékben ügyeljenek az állategészségügyi szabályok be­tartására. A termelőszövetkezetek ve. cessék be az állattenyésztésben is a tervet túlteljesítő brigádok és tagok jutalmazását. A jutái, mazások a következők legye­nek: a termelési tervben megállapí­tott takannáiiymennyiségből túl­teljesíti, a terven felül termeit tej 15 százalékát adják ki ter­mészetben. A terven felül tor. melt tej további 10 százalékát az ugyanazon tehéncsoporttal dolgozó tehenészek, takurmauyo, zők és pásztorok számára ad­ják ki munkaegységeik ará­nyában, b) A borjú- és növendékmar. hauevelőknek, ha a rájuk bízott állatokat teljes számban feine, vélik és egész év folyamán nincs veszteségük, az egy évben elért munkaegységek számának 10 százalékát kell adni. c) Sertéstenyésztésben a ser­téstenyésztő részére kiadott ko­cáktól a meghatározott terven felül kéthónapos korig felnevelt malacok közül természetben ad. ják ki minden ötödik malacot d) Juhtenyésztésbe", a gyap jú, nyírási terv teljesítése esetén, a terven felül nyírt gyapjú 10 százalékának megfelelő pénzér­téket adjanak a juhásznak. A báránynevelési terv teljesí. (ése után a juhász kapja meg természetben a terven felül fel. nevelt bárányok közül minden negyediket. e) Baromfitenyésztésben a taromfitenyésztő-brigád vezető, jenek és tagjainak, munkaegysé. geilí arányában, a baromlitojás- liozam tervének túlteljesítése ese­tén ki kell adni a terven felül .érméit tojás 15 százalékát, to. vábbá a tervenfeliili mértékbe" tenyésztett növendékbaromfi egy­negyedét, f) A méhészetben a terv túl. teljesítéséért, ha a viaszhozamra és a méhcsaládok számára meg. szabott tervet Is teljesítették, ki kell ad>U természetben a mé. hész számára a terven leiül ter. melt méz 15 százalékát. g) A szarvasmarha- és sertés, hizlaló-brigádok tagjainak a hiz­lalásra átadott állatok átlagos élősúlyára vonatkozó terv túl. teljesítése esetén a terven felüli minden 100 kg.nyi súlytöbblet­ből eredő pénzbevétel egyne­gyedrészét ki kell fizetni, mun­kaegységeik arányában, A munkafegyelem megszilárdítása érdekében : a termelőszövetkezetek közgyü. lésen hozzanak határozatot a kötelező munkaegységek szá­mának évi 120-ra történő fel­emelésére A kisgyermekes anyák részére évi 80 munkaegy­séget kell előírni. Szigorúan ügyeljenek arra, hogy a jövede. lemből a tagok és a dolgozó csa. ládtagok végzőit munkájuk után a teljesített munkaegységek alapja" részesedjenek. A szét­osztásra kerülő terméuyt kizá. rólag a végzett munka arányá­ban osszák szót. Előleget is en. nek alapján kell folyósítani ügyelve arra, hogy ennek meny. nyisége ne haladja meg a vár­ható munkaegységenként! része, sedés 50—60 százalékát. Gon­doskodjanak tsz.eink arról, hogy a brigád, és munkacsapatveze­tők a teljesített munkaegysége­ket pontosan nyilvántartsák, szervezzék meg hogy minden tag megtanulja a munkaegység­gel való számolást. Gondoskod­janak arró*, hogy a tagok rend. szeresen járjanak munkába Azoktól, akik figyelmeztetés el­lenére sem jelennek meg a mun. kahelyen, a közgyűlés, a cso- portértekez ef határozata alap. já11 mulasztott naponként 1— 2 munkaegységet vonjon le. Termelőszövetkezeteink tegye­nek meg mindont a mnnkal'eg yé_ lem megszilárdításáért A nők munkába való bevonásának megkönnyítésére te.melo'szo vot­ai A szarvasmarhatenyésztö- brigádban annak B fejőnek, aki : a gondozására bízott teheneknél ] a megszabott lejhozam tervét December S0-án ünmepH a Rómán Néphüzlársdsüq kikiáltá­sának negyedik évfordulóját. 1947. decemberj 30-án n román nép — a munkásosztály és annak pártja vezetésével — megdön­tötte a reakciós erők maradvuny aira épüli monarchiát, emfitg egyre jobban az imperialisták ügynökségének bizonyult. A monarchia szétzúzás,, megnyitotta Románia dolgozó népe előtt az erős, szabad és független népköztársaság megteremtésének és egyben a szocializmus építésének útját. A Szovjetunió test. véri és sokoldalú segítségével az ország hatalma# termelési ered­ményeket ért el és egyre újabb eredményeh felé halad. A ro­mán ipar az ötéves fen; végén százalékkal fogja megsok­szorozni termelését az I960, évi színvonallal szemben. Az első ötéves tervvei párhuzamosan megindul az ország nagyarányú villamosítása is a román dolgozó nép nagy vezetője. Gh. Gheor- ghtu-Dej útmutatása nyomán. A magyar nép barátsággal és sze­retettel fordul az új Románia felé. Az iráni közvéleményben nagy nyugfaimságof keltett az a hír, amely nz imperialista sajtó közlései nyomán terjedt el és arról szól, hogy az páni kormány az ország Szempontjából káros megegyezésre hajlik a NCmzetköZi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal. Teherán népe hatalmas tömeg gyűlésen tiltakozott az ellen, hogy az imperialisták kerülőutakon visszaszerezzék az irá. ni olajüzemek feletti rendelkezést és a helyzet csak annyiban változzék, hogy aS angolok helyébe az amerikai nagytőkések ke­rüljenek. , Az Izvesztija az északeurópai békevédelmi mozgalom nagy­arányú fejlődéséről számol be. A skandináv Országokban a béke hívei tömeg gyűléseken vitatják meg a Stockholmban tartott első északeurópai békekongresssus határozatait. Az Izveszfija, be­számolója ezekkel n sorokkal végződik: „A háborús gyújtogatok cselszövései kudarcba fulladtak. Északeuróptjban egyre növek­szik azok száma, akik meg pulják különbözhpii barátaikat az ellenségtől, akik elutasítják az amertkanizáit, északi együttmű­ködés' terveit s az északi országok együttműködésének gondola­tát a nemzetközi béke fenntartásáért és megszilárdításáért vívott harc szolgálatába akarják állítani.” Nagy érdcködést, kelt a nyugati világban Churchill küszö­bönálló látogatása Truman-nál. Az angol békehnreosokat komoly nyugtalansággal tölti el az imperialista tábor kéf vezetőinek washingtoni tanácskozása. Ebből ás alkalomból as angoi béke- bizottság levelet intézett ChurcMllhez. A levél rámutat arra, hogy egész Angliában gyökeret vert az a felfogás: a mai világhely­zetből az öt nagyhatalom közötti tárgyalás a- egyetlen kivezető út. Az angol békeharcosok felszólítóteák Churchitlt, értesse meg világosan Trumannal, hogy az angot nép nőm für-i az atomfegy. verek használatát, a leghatározottabban /covefeZt a koreai ellensé­geskedések beszünte/ését és a távolkeleti kérdés általános ren. késését, továbbá a legnagyobb visszatets«ésíei fogadta Nyugat Németország és Japán felfegyverzésének terhét. „Önnek — han­goztatja a tevéi — most alkalma lenne Trumhnt meggyőzni, hogy a jelenleg Angliában uralkodó Amerikaeliejtes hangulat nem qs amerikai nép iránti ellenséges érzületnek, hanem annak kö­szönhető, hogy nehézségeinket esősorban az amerikai Nyomás okozza, mely erőnket túlhaladó fegyverkezési programra elfogá- dúsára kényszerítőtt bennünket.” Az Avanti leleplezi az amerikai és a francia kormány között létrejött újabb megegyezést, A megállapodójs érleimében egyes körzetek francia, haderői, beleértve «s idegenlégiót is, közvetlenül as amcrikai parancsnokság ellenőrzése alá, kerülnek. kezeteink és gépállomásaink szervezzenek napköziotthono. Itat, Az alapszabály betartása és a szövet­kezeti demokrácia A termelőszövetkezetek veze­tői és tagjai gondoskodjanak arról, hogy a tagok földjeiket, állataikat alapszabály s/erínt bevigyék a közös gazdálkodásba, heiyezzen k nagy súlyt aa állam íráutj kötelezettség időben és maradék nélküli teljesítésére. Növeljék a szövetkezeti és üzemi alapot, amely a tagok jólétének is a. apja Az I-es és ll-es t;_ pusú termelőszövetkezeti cso­portok is gazdálkodjanak alap. szabályszerűen, létesítsenek kö­zös szövetkezeti vagyont és földjeiket táblásán műveljék. A szövetkezeti demokrácia megvalósítása érdekében ter_ me.őszövetkezeteink minden .hó­napban legalább egyszer tartsa, nak közgyűlést a jövőben köl­csönt csak a tagság kétharmad, részének közgyűlésen való hatá­rozata alapján lehet kérni. Szer, vezzék meg a közös szövetkezeti vagyon társadalmi e,lenőrzését. A vezetés megjavítása érdeké­ben válasszanak elnökhelyettest, aki az elnök távollétében ön. állóan is ellátja a termelőszö­vetkezet vezetését. TcKnelffszö. ve'kezeteiuk vonják be a veze­tésbe a gazdá*kodáshoz értő volt középparasztokat nőket, fiatalo_ kát A vezetőit sajátítsák cl mi­előbb a nagyüzemi gazdálkodás vezetésén k tudományát, nőve;, jék szaktudásukat, vegyenek részt szaktanfolyamokon isko­lákon^ Az iskolán lévő tagok ré­szére egész évben teljesített munkaegységeik egy hónapra eső részének — a tagság hatá­rozatától függően — 50—70 szá. zalékát írják jóvá. Temelöszövetkezeteink gazda­ságuk fejlesztése és erôsjtéso mellett ne hanyagolják el ar. egyéni dolgozó parasztokkal való jó kapcsolatok ápolását Ismer, tessék meg velük eredményeiket, segítsék őket abban, hogy a számukra egyedüli helyes útra, a termelőszövetkezeti gazdálko­dás útjára térjenek. Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy dolgozó népünk ádáz ellenségei, a kulákok nem jó szemmel nézik a szö­vetkezetek ! erősödését, fejlődé­sét és mindent elkövetnek, hogy azt meggátolják. Alattomosan végzik romboló munkájukat Be akarnak kirakodni a termelő* szövetkezedbe, hogy belül foly­tassák kártevő tevékenységüket. Termelőszövetkezeteink vegyék fel ellenük a harco1, söpörjék ki őket a szöVetkezetböl és éberen ügyeljenek, hogy egyetlenegy sc furakodhassou be közülük so. ralkba, A termelőszövetkezeteket har. cukban erősiti az a tudat, hogy mellettük áll a munkások és pa, rasztok álama, segíti és vezotj őket a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar dolgozó nép bölcs tanítója., Rákosi Mátyás Mindig ott áll melettiik állandó támoga­tásával a haTa!mas Szovjetunió és annak vezére, a magyar nép legnagyobb barátja és segítője, a nagy Sztálin. Végül Erdei Ferenc földmű, velésügyi miniszter mondott zárszói, mjajd az Internacionálé elének ésével véget é-t a két­napos tanácskozás. I

Next

/
Thumbnails
Contents