Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. december (6. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-04 / 282. szám

A jói dolgozó szövetkezetek terméseredményei messze túlhaladják a legjobb egyéni gazdálkodók terméseredményeit A belépések szánig éppen az utolsó hetekben újra növekedés­nek indu«,,, aminek osa az, hogy a termelőszövetkezetek kezduv nyilvánosságra hozai idei zár- sz&tnadáaaUai. és eredményeik ismertetése — a mi y árai; ozása­inknak megfelelően — új lökést adót) a Szövetkezeti mozgalom- nak. A sajtó közöse a jurkevei Vöiö3 Csillag termeijszövetke. ze; eredményeit, ameiyDon 120U tag 7440 hold szán.óíerületeD gazdálkodik. Ez a szövetkezet is az idén nőtt hirtelen naggyá. Tagsága is, szántóterülete is a (tavasszal hatszorosára nó(t. Eb­ből világos, hogy tagjaink zöme neui rende,kezeit semmiféle tn. pa«z.ala[tal a szövetkezeti mun­kában, A nyár folyamán ki is derült, hogy a munkafegyelem, a mezei munkák elvégzése terén még sok a kívánnivaló. Ennek dacára e szövetkezet nyers bevé­tele bo’cU nkén; 1500 forintot tett kj A jövedelemeloszi ásnál min­denekelőtt teUe£Ítefiéác a kötele­ző terménybeadási, mégpedig 110 százalékra, u;ána kifizetjék az államnak összes lartozásai- ka|, felemelték a szövetkezeti alapot 2,455.000 lórin.ra, az tize. mi alap 1,954.000 fcrin;0( te;;t ki. A fennmaradó jövedelemből munkaegységenként 20 forintoi tudón fizetni n Vörös Csillag, ezenkívül terményben munka­egységenként 4 kg búza, 3 kg kukorica, 81 dkg árpa és egyéb termény jutó;,» az egye3 iagok- nalc. A legtöbbe) Dévai Károly kereste, 'aki családjával együn, ötödmagával 1700 munkaegysé. got teljest;ei||. Érmek megfele­lően a család készpénzben 34 000 forintot kapóit, ezenkívül |öbb mint 86 mázsa búzát. 61.5 mázsa kukoricát, 17 mázsa árpát, 7 mázsa burgonyát, 190 kilo­gramm cukro;, 170 kg rozsot, megfelelő mennyiségű mákot, Fokozott harcot e megszűrő A legnagyobb nehézségeket a szövetkezetekben — de hozzá^. hetiük, az gazdaságok­ban, gépállomásokon és az ipar­ban is — <j rossz munkafegye- lem, pontosabban a munkafegye­lem meglazulása okozta éa ezért részletesebben ki;érek e kérdés, re A kapitalista időkben a mun- kafegyelmröl gondoskodón a hajcsárok egész hada. a felügye­lők, botosispánok, a csendőr, de főleg a munkanélküliség és vele­járója: a dolgozó tömegek nyo. laora. Mindenki emlékszik még az embervásárok, a köpködők reménytelen tömegére, vagy azokra a munkanélküliekre, akik reggelenként a gyárak kapui élőit lesték, hogy *kapnak-e valami munkát. Elsősorban a munkanélküliség réme. a fenye­gető nyomor, az éhség kénysze* ri|Et:» a falu és város munká. sait arra, hogy a lökés számára a legnagyobb fegyelemmel, ere. jük megfeszítésével dolgozza­nak. Ez így van ma is a kapitalista Európában, de így van az Egye’ sülj Államokban is, ahol a fegy­verkezés foltozása mia;t, napon, (a 'ízezrével dobják utcára azok­nak a békeiparoknak a munká­sait, amelyek élöl a haditermelés c;barácso:ta a nyersanyagot. Nálunk nincs munkanélküli­ség, Ellenkezőleg. A (Crmeiés nö­vekedésével párhuzamosan nő a munkáskereslei. Az idén példáu] a bérből és fizetésből élők számu navonta 21 OOO.rel növekedett. Ez egy évre kivetítve több min; egynegyed millió új munkás és alkalmazott. Ebben a számban nincsenek benne a középiskolák­ba, az egyetemekre vagy az ál- képzős tanfolyamokra járók (íz- ezrei, akiknek jelentékeny része néhány évvel ezelőtt min| mua. liakeresö jelentkeze-t volna. A munkáslúápy köve;l-.eztében most könnyű munkát kapni. Ha valakit ma fegyelmeze lenség mia t dtávolí anak, holnap mái óz helyen is munkába állhat. — Még az Is előfordul, hogy egyik vállalat a másikból csalja el a szalmát, hagymát és egyéb zöld­séget. Az ellenség az ejszámo.ás elő,,; azt hirészteite, hegy a sző­ve. Keze ti tagok csak a tejadago, kaP.úk meg: most a zárszama- uusok után ez a rágalom is meg. dőlt. Hozzá kell tennem, hogy a tür- kevei Vörös Csillag nem a leg­jobb szövetkezetünk. Az szója nyilvánosságra hozom zárszáma, lift tok mutatják, hegy más szö­vetkezetek még Jobb eredményi ér.ek.el. Általános jelenség, hogy «• jói dolgozó szövoikeze/ek iermés- eredménycí messze túlha.adják a legjobb egyéni gazdálkodók ter- mésercdményCit, például Szőre. gen a legjobb egyéni gazdák 18.8 mázsa búzát arattak egy holdról, a szövetkezei 16.74 q.i. Rákóczlfalván a jó egyént pa­rasztok 16 q ősziárpát aratlak, ugyanőt| a Béke termelőszövet­kezet 21 q árpát.kapóit, Tótkom. Ióson a.z egyéni parasztok 22 má­zsa kukoricái törjek le egy hold­ról, ugyanon a Viharsarok sző- vetkezet 55 mázsát nyert hol. dánként. Hasonló különbség volt a ,|öbbi terményeiméi'és az állat, tenyésztés iccén is. Ezt Iá.jak az egyénileg dolgozó parasztok is és ez az oka, mint már rámu at- unk, hegy éppen az utolsó he­tekben minden különösebb agi. áció nélkül újra megindult a termelöszöve, kezeik növekedé­se. Komoly gyengéje még szövet­kezeteinknek, hogy nem elég erősen fejlődik az állatállomá­nyuk. Nem szorul magyarázai- ra, hogy erőteljes, közös, nagy üzemi állat'enyésziés és hizlalás nélkül a szövetkézé'ek nem fog­nak úgy gazdagodni, aho-gy arra lehetőségük volna és az nÜa te­nyésztés elhanyagolásával saját fejlődésüket, no meg az egész közellá;ást hátráltatják. munkafegyelem dításácrt munkásokat. Ez aZt, eredménye- zi, hogy különösen az újonnan munkába állók egy része, akike; már nem fegyelmez a régi kapi­talista kényszer és még nem fe­gyelmez a szociális.a ön|udaj, ki- használja east n helyzete;. Nem törődik a munkával, nem dolgoz. za ki a munkaidő), későn étke­zik, korán hagyja iibba a mun­kás gyakran kimarad, nem vi­gyáz a gépre, nem vigyáz a ter. mêlés minőségére. Ha emiatt fe­lelősségre vonják, továbbáll és másnap már új munkahelyen folytatja eddigi fegyelmezejlen- a égét. Az öntudatos munkások egyre élesebben és öntevékenyebben lépnek fel a fegyelmezet­lenekkel szemben Mi az uiolső hónapokban na­pirendre (Űztük a munkafegye­lem megszilárdításának kérdését. A |iipasE;a)at azt mutatja, hogy az eddigi rendszabályok nem hoz ak megfelelő eredményt. Ki­derült-,. hogy • igazgatóink még nein ismer,ék fel ennek a kér­désnek a jelentőségéi. Sokan azt hiszik, hogy ha lazán és elné­zően kezelik a fegyolmezetleue. két, akkor attól megjavulnak. A tapaszaim az ellenkezőjét bizo­ny i ja. A laza, elnéző kezelés kö­vetkeztében romlik n munkaiV gyelem. Az ellenség is rááll er re a vonalra. Nem egyszer ta­pasztaljuk, hogy az n munkave- ze;ő, aki n t.ökés időben lelkesen hajcsároskodoit, most a lazaság és elnézés szószólója Ugyanakkor azt is tapasztal­juk, hogy az öntudatos. Jegyei, mezeit viunkások egyre éleseb­ben és öntevékenyen lépnek fei ,, fegyeimezeilenek ellen. Nemcsak azért, mert a, jegyelmczeilenstn miatt ölt is szenvednek, kevesebb az eredményük, kevesebb a ke­resetük, hanem mert megértik hogy a munkafegyelem megta zu.ása az egész szocialista épi lést, uz orsság felvirágoztatását lianál-tntja. Azt Is tapasztalják az öntudui-'s munkások, hogy az ilyen fegyelmezni len a sujá. igazolására loiyion clégedejien- nc-dik, dohog, hangoskodik, a ■ kákán 13 c.-omót keres és lénye­gében az ei|cnség szócsövévé vá­lik. Ez is hozzájárult ahhoz, nogy például a bányász elvtár. sak a lógósok, a kimaradók, a „bunnizck" clien olyan élesség­gel léptek fel. anieiy még ben­nünket is meglepett. A legfontosabb fegyelmezési eszköz — ismételjük — annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegye/me- *ellenséget, amilyben a fegye. tern megsértése igazolatlan elma­radás, sslcjigyúrás szégyen és gyalázat. Azokkal szemben, kik­nél a figyelmeztetés, a meg­győzés, a fegyelmezett munka, sok pé.damuta.ása nem használ, ennésze.cseu keményebb esz­közöket fogunk igénybe venni, különösen mert olyanok is akad­nak közösük, akikről fel kell té- e)eznünk, hogy fégyelmezeden. ségiik tudatosan szocialista épí­tésünk ellen irányul. Ezeke; a rendszabályokat, mint arról nap nap u án meggyőződhetünk, ma­guk a fegyelmezett dolgozók kö­vetelik tőlünk. A munkafegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fé. künk Minél hamarább teremtünk o téren rendet, annál éröteije. sebb le5z további fejlődésünk. Szilárd átiauii legyeimet A munkafegyelemmel kapcso­latban ezóiqoan kell (,s álhmpo.- yun fcgycP-mröl, me.ynek egyik au.atója, hogy hogyan teljesi,l a falu népe u'z aöóuze.és és ter­mény beauás kö.eiezenségét. baj. tonkoan elég gyakran jelennek meg hírek gz adót nem fizető, a .ermé'úybegyűjtés, szabotáló kanditokról vagy jómódú parasz­tokról, ami mu.atja, hogy 0 lé- ren nincs minden rendben. Ml a telszaUadU'ás u:án három év artamára men.csitettünk több min,j félmillió földhözjut;a,0|iut a ju.tatasi törlesztés fizetése alól. Ezzel elősegítettük, hogy a föid- iiözjuja.o.tak gazdaságilag megerosüd.enek A köve,kezű esz.cndőkben is — hasonló okok. ból — nem nagyon erőltettük az adófizetési. Ennek eredménye, képen esen a téren lazaság hara­pódzott ei. Az csak termesze ,ea, hogy ebből a lazaságból elsősor­ban a kulákok és jómódú panasz­ok igyekeztek has/.noi húzni He százával, sö| ezrével voltak olyan űjgazdák is, akik évszámra nem fizettek adót vagy nem teljest te[.ék a terménybeadási s ehhez úgy hozzászoktak, hogy kö.ele- ze| ségelk nenucljesi.ésé; afféle szerzett jognak tekintették. — E*ek most őszinte felháborodás­sal veszik tudomásul, hogy ennek az időnek vége és nekik is á közteherviselés elvének megfetc- •cien teljesíteniük kji küldéssé, geiket. Egyetien ilyen példái fogok idézni. Bessenyei Ecrcnc, a ^o. mogymogyel Gödé költségben U hold jutiatott földön gazdálko­dik. lívek óta nem flz3|ejt adót és ezéri hátraléka 2770 fcrlmra növekedsti. Rendkívül méltatlan. kcdot|, amikor a fizetést szor­galmazni kezdték, amíg kj nem derülj, hogy ebben us évben 1$ ezer íoriDjért háZ2| ve;.t, meg 4 ezer forintos lovat, 300Ó forii)(Os -ehenet vásárolt. Hozzá)ehetem, hogy még a hely; tanácsban is volt olyan vélemény: ,.Akinek ennyi a kiadása (1), há| annak bizony nem nagyon ju; adófíze. ésre." Az ilyen tipu^ és az a vélemény, amrly az állammal szemben fennálló köicleze|tséget csak olyan mellékesnek, másod­rendűnek tekiLjI, eléggé elter­jedi. Elterjedéséhez, amlnj mondo.'am, ml magunk is hoz­zájárultunk. Emiatt mosj, ami. kor népi demokráciánk megszi. iárdulásár-ak és konszolidálásá­nak velejárójaként, ezen n téren 's rendet Csinálunk, egyesek do­lognak és morognak. Do az, is hozzá ebe em, hogy helyesli ee/ a rendcsinálást „ parasztság ;ií.- nyomó többsége, amr-ly megér­tőén, lojálisán tdjesí(i. söf túl­teljesíti ál/3r/]dval szemben fenn­álló kötelezettségeit. Ezt legjob­ban megmuiatjik a terménybe, adás számai A termény begyűjtés eddigi eredményei a dolgozó parasztság báláját mutatják Az 1951 június l.iöl eltelt ö[ hó-nap folyamán gabonacemü- ekben egymillió mázsával több volt az állami begyűjtés, mint az elmúlt egész gazdasági év .12 hónapjában. A búzabegyüj- ,és eddig 25 százalékkal, uz árpa, zab 50 százalékkal na­gyobb, min| tavaly ilyenkor, a kukorica több mini ké|3zerese a tavaly begyűjtődnek, a napra­forgó 50 százalékkal ,|öbb és Így tovább. Még beszédesebbek ezek a számok, ha tudjuk, hogy az egyénileg gazdálkodók közül 100 százalékon felül teljesí, ét fő be­adási tervé; 485 000 és koz-ük 200 százaik felen teljesített, azaz kötelezettségének ;öí>b min; kétszeresét szolgáltatna be 128 ezer gazda. Természetesen még jobbak a szöve|keze;ek eredmé­nyei, merj ot; a 350.000 főnyi tagság ön ;uöato.2abb és -ennek megfelelően jobban teljesfii kö.e- Icsségé;. A nagj börzsönyi Kos­suth tszcs 1381 százalékra telje, sítc.i.tc beadását, a hnjduiámsonl Dózsa 1100.5 szùsaléÿot érj el, a felsiőSíontivánj Vörös Csillag 10S9 százaiékoi, a kuncsorbai Vörös Október és a kápolnásnyé- k; Petőfi szövc;kezet kilencsze­resen telesft&iíe túl beadást kö- telezejtségét c.s ezt a listát még hosszan lebe, ne Így folyj a ;ni. Ezek a számok beszédes tanúi annak, hogy a falu dolgozó népe háláját és köszönetét kötetessé, geinek jól teljesítésével rója, le a népi demokrácia államával szem­ben így viszonozza mindaz', amit a falu a felszabadulás ója évről évre fokozódó mértékben kapó;;. Ebben az esz endőben 1,672.000.000 forintot ruháztunk a mezőgazdaságba Több mint 3000 iraki őrt, 1250 kévekötö- ar,rőgépet, 850 cséplőgépet, 850 kazalrakó', SS0 fogajos fűkaszái és az egyéb gépek ezreit juttat­tuk a falunak, hogy megköny. nyltsük a mezőgazdasági mun. káj. 31.000 kai. holdon iétesíle,- önk önözö müeeket. 2 000.000 mázsa műtrágyát kapott a falu. Továbbépültek a bekötőü;ak. Az idén 170 falu és 75 termeiöszö- vetkezei kapott 'telefonj, 216 község jó ivóvizet, az orvos; ren­delők, mentőállomások, gyógy- uzeriárak, sziilőőt, honok, poi- csödék százai jöttek létre. 1951- 1952-ben 1400 falusi kuljüroj;. hon, több min; 20(j)0 népsönyvtár létesül, 935 helyen nyűik meg keskonymozl Egíre.másr3 épül­nek az áJtalános Isico-úk, Közép­iskolák nyilak meg olyan, ez- elot; einanyagolt he.yeken, mint Sárvár, Kisbér, Tiszafüred, Fe. nirgyarmat, Nyirbá.or, Sárbo- gúrd, Mezö|úr, Töröfezenimjkjós stb. A dolgozó i)ar;i;,z,ság öröm­mel és hálával lá|ja, hogy a munkás-paraszt sző ve,aég nem marad papíron, hogy gyermekei egyre fokozódó számban jujnak be « középiskolákba, az egyete. mekre, a hadseregbe, az állam- vezetés minden posztján*. Ez a dolgozó p^rasziság összcj hasonltja népi demokráciánk gazdaságpolitikáját a régi kapi. ialis.a világéval, amikor a jó termés néha nagyobb csapás volt számára, mini a fossz, mert a jő ara,ás esetén a termények-ára-i nagyobb mértékűén esiek. minj a termés növekedése. Emiék- f.züng még a harmincas évekre, amikor egyik jó, termés a mási­ka; követte, de a búza méter, mázsáját hat-hét! pengővel vesz­tegelek és a Parasztság nyomo. rá, eladósodása 5 jó termés da­cára ugrásszerűt^ megnöjt A cukorrépatermelök például emlé­keznek rá, hogy jo terméa ese|éu a cukorgyárak fníndecféle mó. don lefelé nyom;&k a szerződés­ben lékö.ött áraújat, kifogásolják a répa minőségét, mindenféle cí­men levonásokat eszközöltek és azt is megtették, hogy holdan. kén; 50 mázsánál többet nem vettek át a gazdáktól. Ezzel szemben például ez, idt j nálunk eddig a cukorgyárak 10.5 millió mázsa cukprrépával többet vettek át a lermelőktöl, mint ta­valy. Egyedül a cukorrépából ex évben 400 millió forinttal több a termelők jövedelme, mjnt ta­valy, ßs hasonlói tényeket eokyj lehetne felsorolni. A parasztság ezt méltányolja és megelégedé­sének egyik kifejezője a ter- ménybegyüjiésnek az a sikere, amelyet ismertettem. II, A jegyrendszer megszüntetésének ideje elérkezett Gazdaságl eredményeinkkel, a jó terméssel és a termésbegyüj. f.és sikerével kapcso,atban fel. merül a kérdés: nincs.e itt az ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert és visszaállítsuk az élelmiszerek szabad forgal­mát. A mi véleményünk az, hogy megvannak a jegyrend. szer megszüntetésére a lehető, ségek és ennek a rendsz..bá'y- nak eljött az ideje, (Percekig tartó nagy taps.) Amikor mi az elmúlt években fokozatosan megszüntettük az élelmiszer, és egyéb jegyeket, a dolgozó nép ezt nagyon helyesen azd.,ságunk erősödésének és sikerének tekintette. Amikor az idén fokozatosan újra élejbelép. tettük különböző élelmiszerek­re és árucikkekre a jegyekst, mindenki érezte, hogy ebben van bizonyos visszavonulás, az el. lenség nyomása miatt. A jegy. rendszer bevezetésére minket az idén főleg a következő okok kényszerítettek. Evek óta gyen. ge volt a takarmány termés és különösen rossz volt nz e múlt évben. Hossz volt a cukorrépa- termés is. Emiatt a parasztság levágta diszuőtörzsállományá. nak egyh rrnadát és a szarvas, marhának 15—20 százalékát. A rossz takarmány termés a barom, fit is megllzedelte. Mindez bris­és zsírhtányhoz vezetett, ami viszont fokozta a keresletet ke. nyérben, cukorban. A magas húsár és az olcsó kenyérár a tél és a tavasz folyamán lehető, vé tette, hogy az állattartók, fuvarosok, disznóhízla ők felvá- árolják a szabad kenyeret és takarmány helyett ezt etessék állataikkal.- Más gazdák kenyér- abona fejadagjukat etették fe az állatokkal cs keiiyérszükség. létüket a péknél vásárolták, te. hát lényegében visszavették au á,Iámtól a beszolgáltatott ga­bonát. Súlyosbította ezt a hely- zetefc az ellenség tudatos ak. eiója, amely közellátásunk meg. gyengítése és tartalékaink kimé. rítése céljából tudatosan ráve- teite magát a cukor, .a zsír a liszt felvásárlására. Ez ellen úgy védekeztünk, hogy bevezet, tűk a cukor és lisztjegyet és végül a kenyérjegyet is. Hazánk mezőgazdasági országból ipari ország lett Most, amikor felmerült e je. gyek megszüntetésének kérdésg megállapítottuk, hogy közellátási nehézségeinkkel kapcsolatban mélyebb, eddig fel nem vetett problémák is jelentkeznek. Miben állnak ezek a pro. blémák? A mi közellátási rendszerünk lényegében folytatása a felsza. badulás előttinek. A felszabadu. lás előtt és még utána is néhány évig Magyarország, alapvető je.legzetességét tekintve, me­zőgazdasági ország volt. Ennek megfelelően alacsonyak voltak az élelmiszerárak s alacsony volt a dolgozó tömegek vá. sár óképességo. Az utolsó 4—G évben gyökeres változás történt: hazánk mezőgazdasági ország, bői ipari országgá alakult át és ez az iparosodás gyorsan foly­tatódik, Az ipar fejlődésével párhuzamosan erőteljesen nőtt a bérből és fizetésből é ők száma és életszínvonala. Ezzel a nö. vekvéssei párhuzamosan emel. kedett a fogyasztási javak, az élelmiszerek, a kenyér, a hús, a zsír iránt a kereslet. Ugyanak­kor megnőtt e cikkekben g. falu fogyasztása is, meri hiszen a Horthy-rendszer hárommillió koldusa földhöz jutott, életszio. vonalát ugràsszèrüen megjaví. tctta. Érmes következtében sa. iát termékeikből és az ipari

Next

/
Thumbnails
Contents