Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

A Magyar Természettudományos Társulat- megyei szervezetének munkájáról Tessék engem becsukatni ! Irta Mikezáth Kálmán Szocializmust építő munkánk sikere nem kis mértékben atlól függ, hogy milyen módon és minő gyorsan vetik le magukról dolgozóink a mu.f. társadalmi rend örökségét, milyen gyorsan és eredményesen harcoinak a tudatlanság, a babona, az idea­lista,, misztikus világnézet, a kis­polgári hagyományok, szokások ellen. Dolgozó népünket még ma is sokszor visszatartják a teljes- értékű szocialista építő munká­tól az°k a babonák és tévhiedel- mek, amelyeket örökül hagyott ránk a polgári társadalom, a széles tömegeket alacsony szel­lemi színvonalon tartani akaró Horlhy-fasizmus. A Magyar Dolgozók Pártja célkitűzései és útmutatásai nyo­mán ezen a téren veszi jel a liurcoit a szocializmusért, a bé­kéért a Magyar Természet.udo- múnyos Társulat. A felszabadu­lás élőn a természettudományos gondolkozás, a materialista vi- lágnézet tiltott dolgok voltak a S2d.es néptömegek előtt. A Ter­mészettudományos Társulat is jóformán kizárólag tudományos kutatómunkával foglalkozott és nem voltait kapcsolatai a dolgo­zók széles tömegeivel. Nem tölt- hetfe ba azt a hivatást, ami ma már g Társulat csőrendű fel­adata: megismertetni a dolgozók elölt g. materialista világnézetet, a haladó tudományokat, a termé­szettudományos' kutatómunka eredményeit, a kommunizmust építő Szovjetunió természetái- alakitó tevékenységének nagy­szerű sikereit. Ezeknek a céloknak érdeké­ben pártunk a Magyar Termé- vzet'udományos Társulat elé azt a feladatot tűzte. hogy a dolgo­zók tör.iegszervezetcként dol­gozva segítse épílömunkánkal. Megyénkben is megalakult a Te> mészettudományos Társulat megyei szervezete, hogy Báos- Kiskun megye területén a /en!* célok érdekében működve, mun­kásosztályunk és dolgozó pa­rasztságunk széleskörű ismere­tekre., természettudományos gon­dolkozásra tegyen szert. Me.gyénk üzemeiben, ts;cs-kben, állami gazdaságokban, falun és városban egyaránt meginduló természei'iudcmányoa előadások felölelik mindazokat a kérdése­ket, amelyek dolgozóinkat ér­deklik természettudományok le. rítt. A haladó tudományok, a fi­zika, a kémia, a biológia és ag­ronómia, a földrajz és a geoló­gia területéről származó leg­újabb kutatásokról, eredmé­nyekről, a szovjet és a hazai ku­tatómunka, természetátalakító tevékenységek mai állásáról ad­nak majd számot e-&k az elő­adások. Az egyre növekvő érdeklődés, amelyet dolgozóink itanúsítanak a, icrmészettudományos problé­mák iránt, a’ra köte.ezik a Tár­sulatot, hogy előadóit még ala­posabb tudással vértezze fel. A Társulat megyei szervezetének a feladja tehát egyrészt, a«, hogy a larmészetludományos előadá­sok számára előadókat adjon, másrészt előadóinak továbbkép. zéséről gondoskodjék. Ez utób­bi cél érdekében az előadók szakmai továbbképzésük bizlo­filmismerteié 8 A Nagy Októberi Ki ne emlékezne.a „Patyom. lein páncélos", „Az anya”, „A viborgi városrész", a „Lenin 1918" című felejthetetlen szovjet filmremekekre A forradalom ügyéért harcoló orosz munkás és paraszt dolgozók alakja mellett mindenlk műben megelevenedik Lenin, Sztálin hatalmas alakjai. Az Októberi Forradalom film­jeinek sorából Í3 kiemelkedik Csiaurelj 1938-ban készült Sztú- Un-díjaa alkotása a „Nagy tűz. fény”, a cselekmény 1917 nya­rán, a februári forradalom u;án kezdődik és október 25. nagy­szerű éjtszakáján ér véget és sítására szakosztályokban, a Társulat központja áVal adott oktatási anyagot tárgyalják meg a 4—6 hetenként tartandó kon­ferenciákon, konzultációkon, me­lyekre egyéni tanulás formájá­ban készülnek fel. A Társulat azonban nemcsak a már meglévő előadót gárdát használja fel, ha­nem bekapcsolni kívánja és elő­adókul kívánja kiképezni mind­azokat a dolgozókat, akik termé. sze| tudományos érdeklődésűek. Ezek számára alapfokú oktatási indít, amelynek első részében speciális tudományáguk ismere­teit sajátítják el. Ezeknek a céloknak elérése érdekében megyei szervezetünk Kecskeméten. ismeretterjeszö előadások keretében eisöízben november 11-én, vasárnap dél­előtt fél 11-kor az Árpád mozi­ban kísérő filmmüsorral egybe­kötött előadást rendezett. Az elő­adást dr. Garzó Tamás egyetemi tanár, az Eötvös Lóránt Tudó- mányegyeem biokémiai intéze­tének vezetője tartotta „Az élet keletkezése” címmel. A MAGYAR VÖRÖSKERESZT tiltakozó távirata A Béke Világ’anács második ülésszakán Frederic Joiiot-Curie felszólalásában említési tett ar­ról, hogy a Béke Világtanács kapcsolatot léiesi ett arra, hogy fokozza harcát a béke megóvá­sáért A világ öss:es vöröskeresztes szervezetei most az élőit a meg­tisztelő feladat elölt állanak, hogy erejük minden megfeszíté­sével harcoljanak a békéért. — Mindenekelőtt szembe kell szál,- niok a „Háború elkerülhetetlen­ségének” hazug propagandájá­val. Kuvelelniük kell az atom­fegyver és más tömeggyilkos fegyverek eltiltását. Harcolniok kell azéri, hogy az öt nagyhata­lom icépvisc.ői mielőbb üljenek össze közös tanácskozásra a öé- ko megóvása érdekében, A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának ugyanakkor fel kell emelni tiltakozó szavát a barbár hadviselésnek azon for­mája, ellen, amelyet az amerikai imperialisták és • szövetségesei Koreában folytainak, A világ vöröskeresztes szervezetei azért létesültek, hogy enyhítsék a szenvedést, hogy gyógyulást, re­ményt és vigasztalást nyújtsa­nak a háború áldozatainak. Mér­hetetlen az a szenvedés és fáj­dalom, amelyet a megtámadott koreai népnek nap, nap után e,l hell viselnie; a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága az or­ioles és humánum nevében kö­vetelje a barbár légitámadások és embertelen hadviselési for. mák azonnali megszüntetését. A Magyar Vöröskereszt min­dem tőle te.hető támogatást meg­ad a Vöröskereszt Bizottságá­nak ilyen irányú munkájához és a maga részéröl mindent elkö­vet, hogy hozzájáruljon a Béke Világtanács határozatainak meg­valósításához, MAGYAR VÖRÖSKERESZT ORSZÁGOS KÖZPONT Ujabli ercdíiiéiiyek ax „Építsük, szépítsük iskoláinkat“ nioxgatombati A Szovjetunióban a különböző szervezetek, üzemeik, kolhozok az iskolai’ év megkezdésekor mindent elkövetnek azért, hogy az iskolák külsejükben is visz. szatükrözzék a. tanulás meg­becsülését, az oktató és nevelő munka fontosságát és az á lami költségvetés nyújtotta hatal­mas lehetőségeken felül támo­gatást nyújtsanak az i%olák rendbehezásában, berendezésük alakításában, az iskola küiső és belső rendjének emeésében. Me­gyénk területén az év eleje óta minden iskolánkban kialakultak a mozgalom keretei, mind több hír számol be arról, hogy a vá­rosok és a falu dogozó! szív. ügyüknek tekintik az iskolákat, gyermekeik második otthoná­nak sorsát és fejlődését, A kecs. keméti járás .területén a ke­rekegyházi iskolák igazgatósé, gának példáján láthatjuk, hogy mennyire a magáénak tartja a dolgozó nép és a tanulóifjúság az Iskolát, A VIII. ositáyosok a tanítási idő után visszatérve osztálytermükbe, azon fáradoz­nak, hogy a tantermet kedves, meleg őithonná varázsolják. Sállá Klára Gyurkovicj Ilona vödrökkel, Ispán Aranka, Nagy Klára, Német Lász ó, Szappanos Albert es még többek surolóke. fével, meszelővei felszerelve Forradalom filmjei utolsó jelenetében eldördül az Aurora cirkáló ágyúlövése: ki­tört a proletár forradalom. Lát­juk a filmen a forradalom láng- esz.ü előkészítőjén Lenint, aki az illegalitásba^ majd Péter- várra való visszaélése uián a forradalom elökészítésénsk cső- dálatos napjaiban. Sztálin, Lenin leghübb harcostársa, ebben yz időben a Pravda föszerkesz.öje volt- Az új világ megszületésé’., a proletárforrudalcm győzelmét, az egyszerű szovjet emberek harcát viszi vászonra ez a mo­numentális filmalkotás, melyet a kecskeméti Városi Mtzlban mutatnak be. fogtak neki a munkának. A VIII. osztály lelkesedésén fel­buzdulva a VI, évfolyampótó osztály növendékei is alaposan, nekigyürköznek a munkának, A szép kezdeményezési versenyre és a verseny lendülete rö. vid idő alatt átcsapott az első- és felsőtagozat többi osztályaira is, A neveök és a Szülői Mun. .kaközösség .tagjai i3 nagy igye­kezettel láttak a munkához és komoly támogatást nyújtottak az iskola külsejének szebbé té. tele érdekében, Az orgoványi nevelőtestület és a Szülői Munkaközösség is bekapcsolódott a mozga.omba. Különböző szervezetektől, üze. mektöl eddig 22,300 forint ér. tékü támogatást kaptak. Andics Erzsébet elvjársnö történelmi szakkönyveket ajándékozott. Ratkó Anna elvtársnő egy tel­jes tanterem berendezését biz­tosította, az Iskolát patronáló budapesti fa’-Mjárók 4 számoló­gépet, a budapesti házmegbízot. lak testületé 2 darab kémia» kis. laboratóriumot ajándékozott az iskolának. Az Állami Vásározó Vállalat Í2 ablakkeretet csinál, tatott meg. A kohó. és gépipari minisztérium ásványgyüjte- ményt, az egyik budapesti cerna, gyár szem éltető anyagokat jut­tatott, mely a cérnagyártás kü­lönböző fázisait mutatja be. Ezek az eredmények példát mu. tatnak a megye minden issplája részére, hogy na megfelelő lel. kesedéssel indítják meg a mos. galmat, ha munkájukkal felhív­ják a dolgozók legszélesebb re. tegeinek ?. figyelmét az iskolá­ra, dolgozó népünk szívesen nyújt segítséget ahhoz, hogy az oktató.nevelőmunka jobbátéteíét az iskola küső és belső rendjé. nek emelésével fellendítse és elősegítse. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az «SZOLGÁLTATÓ Egy újságíró kollégámmal történt, isten nyugossza mag az ősi lustaságában, hogy nekem kell még az ö viselt dolgait ts leírni, nemcsak a magaméit. O vele történt, mondom, hogy egy­szer a Borsszem Jankót szerkesztette, mikor Csjcseri Bors nem volt odahara. A Borsszem Jankó pedig ott csinálódik, ahol a Fővárosi La­pok — áz Athenaeum melléképületében, melynek elörészét a belvárosi rendőrség üli Székhelynek. Szegény, vén Prottmann bácsi, hogy csodálkozhatott ö ezen a sajátságos tüneten! Bele is halt a csodálkozásba! Hát mondom, az én barátom, akiből már azóta neves író lett, éppan valami verset faragcsált, mikor hirtelen kopogtatnak az ajtón. — Szabad! Egy köpcös, polgári külsejű, meglehetősen jámbor pofájú ember tépett be. Olyan harminc-harmincöt éves forma lehetett. — Mi tetszikf •— Kérem, eljöttem. — Igen -Mi tárgyban, kérem? — Hát öiz én azért jöttem... Hiszen tudja tűn a tekintetes úr, hogy mivei én most be fogok csnkatódni. — Becsukatódni? Mit beszél ön? — I(t van a citatórium róla, itt áll kérem, hogy három na- Pig. Tegnap jött meg az írás, eljöttem mindjárt, készen Va­gyok, Tessék engem becsukatni. Megnéz^, csakugyan úgy voli. Három napra volt elítélve s ma kellett megkezdenie a büntetést. — Tehát Kupka Jánosnak hívják? — Ühüm• Hajszen ott á.l az írásban. — Aztán miért csukják be? — Nem lehessen tudni, kérem alássan. Mert én ugyan nem vagyok korhely, de néha iszom egy-cgy gyüsziir.yit, s ilyenkoi mindjárt fejembe me.gy az ártatlan ital, aztán hn valami bolon­dot csinálok, nem emlékszem rá. Olyan vagyok én ebben, mini a maszületett gyerek. Alig hogy egy kicsit megnedvesítettem vasárnap „ számat, mert odaát voltam a Ncustiftben, már ifi a veszedelem, ni• Hogy mit tettem, nem emlékszem, de azt kitalá­lom, hogy idehozlak ebbe az épületbe s elítéltek három napra valami miatt — bizony, tudom, hogy nem hiába tették. Azért hát tessék engem most becsukatni. Barátomnak egy jó ötlete támadi az ö rabjával, megtetszett neki az eredeti fickó s látván annak tévedését, hogy „ rendőr­ség ajtaja helyett a szerkesztőséghez nyitót/ be, nem látfa be, miért ne szökéssé odébb a viyjátéki bonyodalmat? — Tudja mit. kedves barátom. Maga szerencsés ember. — Már min fi én? — áimélkodott az, nagy szemet meresztve, — Szerencsés ember mondom, mert jókedvemben talált. En megkegyelmezek magának, menjen nyugodtan haza. Kupka János ahe-ly®ít, hogy megörült volna, ke.tcmetlcn áb- rúzatot vágott ezekre a szavakra s elkezdte füle tövét, vakarni. — Nem jehet az, kérem alássan. Nem lesz az jó. Csak tessék engem becsukatni. — Nem értem önt, kedves barátom. Kupka János elpirult, a nyakkendője csokrát babrálta s ötölt-hatoit. Nagy izé... nagy sora van unnak..., mert hát úgy áll a dolog, hogy hát, tetszik tudni... bibe van — Miféle bibe ? — A feleségem , ssóíoff mélabús hangon — három for in- tot adott, a rabságom idejére, hogy azt mondja, éhen veszejlik Ut a rabot, ha pénze nincsen, hogy az( mondja, segítsek « helyzetemen, — Na és? — Hát az a ba), könyörgöm, hogy útközben — meri tudni, ei van ilyenkor keseredve a szegény ember —, betértem a „Makkhatesbe” s elhelyeztem a három forintomat. Ez azl Én most mdr Aa«a nem mehettek innen a pénz nélkül — mert nagy áspis kígyó ám! — hy pedig haza nem megyek, mit csinál­jak künn egy fillér nélkül... sem élelem, s®m alvóhelyem,, elpusztulok én künn. Tessék csak engem, kérem, elcsukni.' De már ez olyan argumentum volt, hogy csakugyan Igazolta minden komikus volta mellett is a helyzet tarthatatlanságát s egyszersmind Kupka János uram kérésének okszerű oldalait. Ezen csak egyféleképpen lehet segíteni, 8 minthogy éppen odatoppant két másik író is, megértvén Kupka János fátu­mát, mmán jóízűen nevettek rajta előbb, elhatározták egye­sült erővel, hogy a fátumot leveszik róla, — összeadják neki a három forintot, menjen isten hírével — aztán lépéseket tesznek érdekében a rendőrségnél. Hátha van azoknak is érzékük valami iránt? S hátha éppen a humor az? Mert, hogy eddig még úgy se fedezhette fel senki. — Hát itt van a három forint Kupka János, Távozzék; ön most már szabad, mint a madár. Elérzékenyedve köszönte meg s könnyes szemekkel cso­szogott }e a lépcsőkön, — Mivei érdemeltem, mivel?— rebegé. Az Isten áldja meg a tekintetes urakat. — Szegény ördög! — mondták. — Hogyan fogja ez most éveken át áldani a rendőrséget. Ez délelőtt történt. A redakcióbán azonban mindig történik valami délelőtt is, délután is, még ha nem töténik is, semml. Ennélfogva délután is történt, — mégpedig az, hogy kopogtat, nak az ajtón, — Majd minden dolog ezzej kezdődik, a tolvaj- lási történeteket kivéve. Kopogtatnak s kinyílván aZajtő, a Kupka János arc® volt látható. A szoba most homályosabb vo[t valamivel s Kupka ar­ca is pirosabb valamivel, de azért mégis fel lehetett ismerni. — Maga az. Kupka? Hát mi baj van? Kupka pozitúrába vágta maOát, azaz csak akarta, de nem igen sikerült neki, mintha mozgott volna alat(a az a vessel* padló. — Háf az van — mondd rekedten, de mégis alázatos szeiid- séggei —, hogy odabotlotiam megint a „Makkhetesbe”, szá­radjon el, aki odaépítette, utamba... s izé.., úgy fordult, hogy, tessék csak engem mégis becsukatni, ... Csakhogy ez már akkor igazán lehetetlen volt — mert a rendőrségnél is la volt véve róla a fátum, kieszközölték a büntetés elengedését...

Next

/
Thumbnails
Contents