Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-15 / 266. szám

A megyei sztahanovista-értekezlet határozata a ssiuhánotisiák feladatairól és a Sxiahánot-moxsalom kiszélesítéséről A november 11.én megtartott megyei sztahánovista ériekez let részvevői a Sztahánov-moz galom kiszélesítéséről és a szia. hánovlsták fe'adatairól többek között a kővetkező határozatot hozták. Felemelt ötéves tervünk végrehajtása, nemzetgazdasá­gunk megerősítése, békénk meg­védése parancsolóan írja elő számunkra, a tervek teljesítését, a munka termelékenységének emelkedését, a Sztahánov.moz. nak, hogy lisztán lássák a terv teljesítésében reájuk háruló fel adatokat. Ez elősegíti az alulról jövő kezdeményezést és bizto. sitja a termelés társadalmi ellenőrzését. Az ü?emi bizoilságok segítsék a szovjet munkamódszerek elter­jesztését. Ennek érdekében ki kell szélesíteni a sztahánovista iskolákat, az üzemekben és az építkezéseken a sztahánovista iskolák színvonalának megjaví. (ása érdekében szervezzenek la. szaki dolgozókkal a politikai és szakmai felvilágosító munkán keresztül biztosítsák a kollektív Sztahánov-mozgalom kiszélesí. tését, hogy sztahánovista.brigá. dok, mühelyrészek és építési egységek legyenek; Gondoskod­janak arról, hogy a sztaháno­vista felterjesztésnél hal'gas. sák meg a dolgozókat, kérjék ki véleményüket a felterjesztésre jelöltekről. Népszerűsítsék é3 tudatosítsák az élenjáró dolgo­zók eredményeit az üzemen b? galom kiszélesítését és a szovjet munkamódszerek szé eskörü elterjesztését. A SZMT elnöksége központi feladatának tekinti a sztahano­vistákkal való foglalkozást. Egy.egy sztahánovistának meg. vizsgálja munkamódszerét és annak elterjesztése érdekében feldolgozza és füzet alakjában kiadja, A szakmákon belül és a szakmák között tapasztalat­csere értekezleteket szervez. Ugyancsak munkamódszereik terjesztését vállalják a sztaháno- visták is. A Sztahánov-moz. galom kiszélesítésére ehhez az üzemi bízót [Ságoknak és a vállalatvezetőknek minden segít­séget meg kell adniok. Az SZMT elnöksége biztosítsa, hogy a szakszervezetek megyei vezetőségébe kellő létszámban vonja be a sztahanovistákat Ugyanígy a területi bizottsá. goknál is végre kell hajtani a vezetésbe való bevonást. Az SZMT elnöksége ellenőriz ze, hogy a területi bizottságok, üzemi funkcionáriusok ismer, jék meg szakmájuk területén a sztahánovista szinteket. Ennek érdekében tudatosítsák a dolgo zók között, hogy milyen ered­mények elérése alapján nyer. hetik el a sztahánovista kitűnt®, test. Az SZMT a TB és az üzemi bizottságok ellenőrizzék és segítsék a vállalatvezetést a mi. niszter tanácsnak az anyagta­karékosságra vonatkozó határo­zatának végrehajtásában, nogv a többtermeiésen túimeuöen elsősorban a minőség és az anyagtakarákosság vonalán is biztosítsák a sztahánovista k vjlla ásait. Az eddigieknél töb­bet kell foglalkozni a Gazda, mozgalom , tömegmozgalommá szélesítésével s elérni, hogy a minőség és anyagtaKarékesság terén elért ereamenyek alapján minél nagyobb számban legye, nek kitüntetett sztahánovisták. A sztahanovisták vállalják egy-egy dolgozó patroná'ását s egyénileg is hozzájárulnak a Rztahánov.mozgalom kiszélesí. téséhez. Az"üzemi bizottságok fordítsanak nagyobb gondot a példamutató műszakiak foglal­koztatására, hogy a műszakiak közül is minél több sztaliáno. Vista legyen. A sztahanovisták a- műszakiakkal közösen vállal, ják, hogy következetesen har­colnak a munkafegyelem meg. Szilárdításáért, az önként vál­lalt szocialista munkafegyelem megteremtéséért, A szakszervezetek segítsék a vállalatvezetést abban, hogy a dolgozók tervét lebontsák. Ellenőrizzék, hogy a dolgozók felbontott terv szerint dolgozza­pasztalatcsere értekezleteket, A szemléltető agitáción keresz­tül biztosítani kell a dolgozók széles tömegeinek bekapcsold, sál, különösen nagy gondot kell fordítani a nők es a fiatalok be. vonására. Az üzemi bizottságok a mű­szakiak bevonásával szervezze, nek sztahánovi3ia_napokat, ahol a szthánovisták ismertetik mun­kamódszereiket s azt kiegészít, ve, gyakorlati bemutatókat tar. tanak. Az üzemi bizottságok a vál­lalatvezetéssel, va’amint a mü November 16.án délután 6 órakor: ,,Időszerű nemzetközi kérdések’' címmel Kiskunfélegy­lül és az üzemen kívül Ennek érdekében használják fel pártunk megyei lapját, a h»ács kiskunmegyei Népújságot, Az üzemi bizottságok ellenőrizzék az újítások gyors elintézését és bevezetését. Szó molják fel azt a helytelen né zetet, ami a Sztahánov.moj galom és az újílómozgalom kettéválasztását célozza. El kell érni, hogy sztahánovlstáink egyben újítók is legyenek. Az üzemekben és az építkezéseken újító.napokat kell szervezni s ennek a legszélesebb nyilvános­ságot kell biztosítani. háza, Kiskunhalas, Baja város, ban és Bácsalmás községbe!!. Az előadásokat országos központi előadók tartják. A szovjet kormány jegyzéke a norvég kormányhoz Ismeretes, hogy a szovjet kormány jegyzéket adott át a norvég kormánynak, Norvégiá­nak a támadó Atlanti Tömbbe való fokozott bevonásával kap. csolatban. A norvég kormány válaszjegyzékében, elferdítve a tényeket, az; igyei^ezett bizony!, tani, hogy „az Atlanti Tömbnek nincsenek támadó szándékai”, A Szovjet kormány november 12-én újabb jegyzéket adott át a moszkvai norvég ügyvivőnek, amelyben ismét hangoztatja, hogy amerikai vezetés alatt ka. tonai készülődések folynak Nor. végiában. A norvég kormány ugyan előzetes jegyzékeiben többször is biztosítékot adott a szovjet kormánynak arra, hogy nem működik közre agresszív politikai csoportosulásban, ezt ennek ellenére megteszi. A szovjet jegyzék befejezésül a kö­vetkezőket jelenti ki: — A norvég kormány oktő. bér 30_i jegyzékében kijelenti, hogy politikáját az atlanti egyezményre építi föl. Ezzel kapcsolatéin a szovjet kormány szükségesnek tartja újra fel hívni a norvég kormány ügyes, mét arra, hogy ez a politika ko. moly károkat okoz a szov jet.norvég kapcsolatoknak. A norvég kormány ezzel az eljA rással magára vá’lalja a teljes lelelősséget e politika következ­ményeiért iz amerikai beavatkozók továbbra is halogatják Morcában a demarkációs vonal meg-állapítását A koreai fegyverszüneti tár­gyalások középpontjában tovább, ra is a demarkációs vonal meg­állapítása áh. Az, amerikaiak magatartása azt mutatja, hogy a tárgyalóasztalnál szeretnének újabb területeket, közte Koszon városát megkaparintani. A koreai kínai küldöttség, hogy lehetőve tegyék a fegyverszüneti tárgya, lások előrehaladását, az a’bizoit- ság november 10-i ülésén újabb javaslatot terjesztettek elő. .Ta vaso'lák, hogy a katonai deinar. Uációs vonalat két fél fegyve­res erőinek jelenlegi arcvonala alapján állapítsák meg. A fegyverszüneti egyezmény alá­írása előtt, az albizottság hajt­son végre módosításokat a köz ben történt esetleges változások, nak megfelelően. Az amerikaiak kénytelenek voltak elismerni a koreai.binai javaslat jogosságát, azonban el- :enezlék a katonai demarkációs vonal és a demilltarizáít över zet haladéktalan megállapítását. Az amerikaiaknak ez a maga­tartása azt mutaija( hogy csak akkor ragaszkodnak a napirend, hez, amely most a katonai demarkációs vonal és a demi 1. tarizàlt övezef meghatározását követeli, ha ez nekik megfelel és nem haboznak felborítani a közösen megái apított napiren­det, ha. nem tudják zsarolássá1 elérni azt, ami számukra ked­vező. Az Országos Központi Előadó iroda előadásai : Pórt és Pártép í lé. A vezetőségválasztás hírei A gátéri Vorosilov-termeiöszö­szövetkezetben a vezetőség új- láváiasztás politikai előkészítő munkája jó volt. A párthelyisé- g&t úgy külsőleg, mint belsőleg feldekorálták és jelszavakkal díszítették. A titkári beszámolóban a bú rálát és az önbírálat otthonos voip A tagság is élt a bírálat és az önbírálat fegyverével. A beszámolóhoz Hzenh'Man szóltak hozzá és döntően fogla.koztak a termelés kérdésével, a csoport példamutató munkájával, páH- épíléssel, A járási pártbizottság még mindig kevés segítséget ad a vezetőségi ülések megtartásán hoz. Nem küld ki aktíváikat, ha­nem, a községi pártbizoltsági tit­károkat bízzák meg a vezetősé­gi ülések ellenőrzésével. Az iz'Sáki pártszervezet veze­íöségváiaszió taggyűlésén n tag­ság határozat; Javaslatot foga­dott el, hogy a továbbiakban minden pártpig személy szerint tervszerűen foglalkozzék egy- egy dolgozó paraszt nevelésével. * A csolyóspálosi pártszervezet újjáválasztó taggyűlésén a tag* ság komoly bírálatot gyakorolt a titkár elvtárs felé. Elmondották, hogy Bárkányí elvtárs mint kommunista veze.ö nem volt példamutató, iszákos volt, az őszi árharcban gyen­gén áll a meg a helyét, nem fogta át a pártszervezet kom. munistáinak irányítását, vezeté­sét. A tagság nem választó; a meg titkárnak, * A szab idszállaíi pártszervezet titkára heiyosen felhasználta m eddig lefo.y; taggyűlésekről el­hangzott bírálóitokat és azt fd- használta beszámolója elkészí­tésében A vitában a tagság személy szerint megbírálta a vezetőség minden egyes tagjának eddigi munkáját. Megbírálták a jelölő­bizottságot, meri olyat javasolt a vezetőségbe, n7ci nem, volt meg­felelő. Egy-egy jelblf elfogadására.] komoly vita tflakult ki. A tag­ság ébersége me g akadályé zta, hogy a vezetőcégbe egy hor -hys. ta kispolgári szellemű tiszt de­rülhessen be. a. tagság nyílta» állást foglalt, hogy ne>n kell « vezetőségbe. Bírálatot kapott f községi tanító, aki két hónapi nemi fizeti „ tagsági díjat, go romba a szülőkhöz és g gyerme­kekhez. A jelölőbizottságnak ezt a Ía v^slatát a lag\ág nem fogadtad A külpolitikai liclyzct Az ENSZ-közgyülés jelentős eseménye] köké számíthatjuk azt, hogy Al-Dzsemáli, Irak képviselője a novejmber 12-i ülésen merészen bírálta az imperialisták közel- és középkeleti politi­káját, a marokkói kérdésben tanúsított magatartásukat. Ez a felszólalás annál is figyelemreméltóbb, mivel az USA szavazó­gépe leszavazta a marokkói kérdés napirendre tűzését és Wash­ington a legkülönbözőbb diplomáciai eszközökkel igyekszik meg­félemlíteni és agresszív terveinek végrehajtására kényszeríteni az arab államokat. Az arab államok imperialist aellenes harcának újabb szaka­rát jelen|i az algériai, marokkói és tuniszi kommunista pártok közös értekezlete. Az értekezleten hangsúlyoz;ák. hogy az ENSZ-töl nem várhaó a marokkói helyzet kje]égí|ö megoldási, de lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzetközi közvélemény elő't megbélyegezzék a francia imperializmust és leleplezzék az azt (ámogaéó amerikai és angol imperializmust. A három kornmu- nisjn párt foglalkozott a középkeleti és északafrikai népek 195'J januárjában Kairóban rendezendő értekezletével, auiely jelentős hozzájárulás lesz a gyarmati is függő helyzetben élő népek har. cáiioz Visinszkij békejavaslatai nz ENSZ imperitlisia blokkjában nagy zavart keltettek, napokig húzódzkod|uk ! a felszólalástól, mert nem tudtak volna mij, mondani. Eden az imperialista saj'ó hosszas tüzérségi előkészítése után végre a szónoki emelvényre léae;t, hogy — amint azt a nyugati lapok írták —• „közvetít -sem”, Eden azonhan semmit sem mondott a világos és fon|Os szovjet javaslatokról, lényegében burkoltabb és ködösebb frázi­sokkal ismételte meg Acheson uszítását, és szovjetellenes rágal­mait. Eden beszéde is az: mutatja, hogy az imperialisták nem mernek és nem tudnak határozott ncm-ct mondani a szovjet béke.javaslalokra, kibúvóikkal még csak jobban leleplezik agresszív célkitűzéseiket, még nevetségesebbé teszik állítóla­gos ,,békevágyukat”. j.j, Ask EASZ közgyűlése stem hagyhatja figyelmen kívül a Béke Világtanács felhívását A közgyűlés november 12-i ülése November 12.én folytatták a vitát az ENSZ közgyűlésén. A bolíviai küldött szólalt fel, majd Eden, angol külügyminiszter mondott beszédet. Az imperia­lista lapok szerint neki lett volna a feladata, hogy kifejtse az angol-amerikai tömb állás, pontját a szovjet béke;avasl,i tokká', szemben. Eden beszéde csalódást okozott, mivel a vilá. gos és pontos szovjet javasla­tokra lényegében nem adott vá. laszt. Beszéde ismétlése volt Acheson elözó beszédének, bár Bókkal óvatosabb formában. Az angol külügyminiszter be­széde elején egy sor békeszóla. mot hangoztatott, de később megpróbálta tisztára mosni a támadó jellegű Atlanti Szerző­dést, sőt szovjeté'lenes rágalma, kát hangoztatott. Edén ugyan kijelentette, hogy feltétlenül fegyverszünetet kell kötni Koreában, de arról gondosan hallgatott, hogy az amerikai tmperia’isták és csatlósaik aka­dályozzák ezt minden módon. Eden felszólalása is tükrözője volt aPnak a zavarnak, amelye. két a szovjet békejavaslatok lábo­okoztak az imperialisták rában, Kanada, Peru, Görögország, Chile kudöttének felszólalása után Irak képviselője szólalt főt, aki az imperialista hatalmak politikáját bírálta. Felszólalása hti tükörképe volt a közép, és közelkeleti szabadságmozgalmak megerősödésének. Nern merte tá. .-nógatni az amerikai javaslato­kat és ugyanakkor kénytelen volt a nagyhatalmak közötti közvetlen tárgyalások mellett is állást fog'alni. Az ülés utolsó felszólalója Wierblowski, lengyel küldött volt. Beszédében lelep. Lezte az amerikai imperialisták háborús politikáját, majd újra aláhúzta a szovjet békejavasla. tok nagy fontosságát, amelyek­nek elfogadását követeli minden békeszeretö ember. Kijelentette, hogy az IJNSZ nem hagy­hatja figyelmen kívül a Béke Világtanácsnak a közgyü’éshez intézett felhíváséi: tegyenek konkrét lépéseket a béke bizio. sitása érdekében. Befejezésül felhívta a közgyűlést, lámo. gassa a Szovjeunió békés, épitö javaslatait. A megyei sztahánovlsta értekezleten a felszólalók értékes tapasztalatokról számoltak be.

Next

/
Thumbnails
Contents