Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-14 / 265. szám

A határszél hutákjai — mint Tito bérencei — terményeik rejtegetésével gyengítik országunk erejét Országunk erejének gyarapo. dúsa, néphadseregünk ütőképes­ségének növekedése — ez az a legfájóbb pontja az imperia.is- táltnak, amely ugrásra készülő támadásukat régó;a fékezi, si ennek az erőnek gyengítése min. den céljuk. Ezért lopja át hatá. fáinkon Tito napról.napra a di Aerzániiok zsoiuosliaaat, őzért tüzelik kém-úktn, az „Araerika Hangján" keresztül támadásra népünk belső ellenségeit, közöf, tiiK a kulsfkokat. Gara magyar és délszláv ku- lákjai hűséges kiszolgálói az al­jas imperialista törekvéseknek. A íiatármenti községben kétszeres készséggel próbáinak rést ü*ni Tito bandája előtt. G-ara kulákjaf most egyönie. tűén a termények elrejtésének régi módszeréhez folyamodtak. A rendőrség a becsületes dől. gozó parasztok segítségével so­rozatosan leplezi le a nagy. mennyiségű, elrejtett terménye, két és egyén értékeket. Kienáez Ádám kutaknál zsá. kokat, lószerszámokat, gazda­sági telszeielésenet, nagymeny. nyiségü német katonai kötszere­ket, ruhanen űeket találtak. A kuiák híven kiszolgálta a német fasiszta rendszert s az ameri. kaikat várva rejtegetto ezeket a holmikat. Ugyanakkor Karagity Adúrr. kuiák egy, a községből már el­költözőit kulákciinborájá"ak hol. mijait rejtegette: Túri Antalét. Karagity lakásán a házkutatás során felfedezlek iöbb mini nyoic mázsa kukoricát, 6 mázsa bur­gonyát, amelyről bevallotta, hogy Tiiti Antalé. De találta,, egyebeket is: az egyik ágyban elrejtve ériéket szőnyegekéi, és fasiszta könyveket újságokat, Hitler munkáit, KeU.e egyen bi­zonyíték a kulákok elvetemült yoltara: a múltban Hitler fa. s tsz ta eszméinek zászlóvivői voltak, most Tltótöl és amerikai gazdáitól várják uralmuk vissza, szerzését! De Karagity Ádámról azt is tudni kell, hogy 111 mázsa ku­korica és iöbb mázsa burgonya, de egyéb terményfajra beadása, val is hátralékban van, adójából egy fillért nem fizetett. „Sze. génységére” hivatkozik, közben lakása az elrejtett értékek dug- helye, az említelteken kívül arató- és vetú'gépet, kukorica, törőgépet falábak nála. Tito ma. gas kitüntetésben részesítené Karagity Adóm délszálv kulákot mindezért. De népünk igazság szolgáltatása is megadja szá, mára az öt megillető büntetést! De vájjon különb-e Karagity délszláv kuliknál Csekei Vilmos kuiák, ulti viszont az őszi mim ivókat szabotálja ? ! Megmaradt 14 holdjából eddig csupán kéj hold és egynéhány ölet vetett e!. a kukoricaszárat is elrothasztjp. íöídjén. Nem látjuk.e ebből a példából is, hggy népünk esküdt, halálos el’cnségo akár a délszláv, akár a magyar ku'-ák V ! A garai kulákok megtévesztik a dolgozó parasztok némelyikét is, és igyekeznek befogni őke- szekerülbe. Gató Mihály kuiák, aki már korábban beUöliüzött Bajára, — Mátyás József ő holdas dolgozó parasztnál rejtette el bútorait, értékeit s a lezárt szoba kulcsa1 viszont Kajtár István dolgozó parasztnak adta át. Ez a példa viszont figyelmez. tetés tanácsaink, pártszerveze­teink számára, hogy nem elég a kulákság elleni harcot admiuisz. tratív úton, csupán feljelenté­sekkel vinni! Tudatosítani kell a dolgozó parasztság széles |ö_ tpegei előtt a kuiák minden múlt- és jelenbeli aljasságál. azt, hogy nem ,,sajnálatramé1_ tó, jó ember" hanem vérszom­jas ellenség, aki egy percig sem habozik, hogy népünk külső ellenségeivel együtt torkunkba döfje a kést. A kuiák módszere, hogy megtévesztéssel, rábeszé. léssel, megvesztegetéssel félre­vezesse és pártjára állítsa a k3 vésbó öntudatos dolgozókat. S amikor pártszervezeteink, tanácsaink a kuiák ellen harcol, nak, ne feledkezzenek meg a Uu lákbefolyás elleni harcról sem s felvilágosító munkává« vezes. sék rá a megtévesztett dolgozó parasztokat, hogy felismerjék és meggy ülöljék a kuiák igazi ar­cát! SleasSsIsiU nem teljesíti, felidézik, a vetéseket szabotálja it Ííultik Egylelől dolgozó parasztsá. gunk az élenjáró községek pél dá.ián versenyben tesz eleget be­adási kötelezettségének s a ha. tárban szerte bokrosodó vetések jelzik, hogy becsülettel harcol- a jisvöévi kenyércsata győzelméért. Másik oldalon áll a kuiák, aki beadását nem teljesíti, a vetése, két szabotálja g fő tevékenysége most abban merül ki, hogy ter. ményével feketézik, spekulál. Népünk ébersége, az igazság­szolgáltatás keze azonban mind­annyiszor lecsap rája s példát szolgáltat a többi feketéző felé. Tóth Istváu 89 holdas jakab szállási kuiák ügyét, aki 250 kg kukoricát szállított engedély nélkül, átadták a járásbíróság, nak. úgyszintén özv. Sárközi Jánosnó 30 holdas lajosniizsei kulákot, aki 425 kg burgonyát szállított feketén. Kapitány János negyvenszál. iási kuiák az őszi mezőgazdasági munkákat szabójába Naprafor. góját nem szedte le, termésének legalább 15 százaléka kárbave- szett. Csupán 25 köbméteres be- tonsilógöürét rnég mindig nem töltötte meg, másodnővésfl kö. lest is csak 1000 ölön termelt, Ö is megérdemelt büntetését kapja Az őszi alföldi táj szépsége tündököl ezen a novemberi dél- elöttön a héikilomé eres út ké[ oldalán, ahogyan haladunk Kun- szenlmiklósról Tassig. lit jobb­ról major, valamikori urasági kastéllyal; mos! lermelőszövet- kozetbe tömörült dolgozó pu- rasz ek élnek és dolgoznak a majorban és a kastélyban, épí­tik a maguk s a dolgozók orszá­gának szebb holnapját. A kuko­ricaföldeken hatalmas kúpokban a levágott szár, most rakják sze­kerekre és hordják a falu feié. Itt is, o;t is szépen zöldéi már az őszi ve:és. Aurai'- traktor búg, ekéje: mélyen hasítja, szánt­ja a földet. Egyre több és Iöbb a közsé­günk, amelyeknek dolgozó pa­rasztsága eleget te, f, a dolgozók állama iránti kö ejçzei(gégének, beadta iciményejt. Ezeknek a falvaknak a népe most már sza­badon rendelkezik feleslegeivel, Tass szintén ilyen község. y Bővizű ar|ézi kút Vqn a fa* nácsbáza elölt, amelynek (öbb csapja iá állandóan ön(i az egészséges ivóvizei. Tornácos ház, a tanács háza. Esőtől, szél­től védett falain credmánytáblák Számolnak be a dolgozók munká­járól, eredményeiről. Már ott ülünk szemben Sövény Mihály- |yal, a lanácn elnökével, Böjio József titkárral és jegyezge|jük, amit mondanak. — Hát igen. néhány napja el­értük, hogy szabadpiacon érté- kesíiheti a taesi nép is te1"' mécyfelealegeit mondják. — Nagyon örülünk neki. meri előt­te két héttel még behordásban, őszi munkában az utoieók vol­tunk a jár-ásban, most meg a második helyen állunk. Böjté József tanácsii’.kár látja az arcunkon a kérdés^, hogy cz'­hogyan csináltuk. Meg sem vár­ja, hogy kimondjuk, máris ma- gyarázza : — Sok itt a föld és kevés az ember — Aztán meg az őszi lemara­dás oda az is volt, hogy Csak két traktor dolgozott a két tszcs’ ben. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok se bír ák a behcrdáS) is, meg az őszi mun­kát egyszerre. De valljuk azt is be, hogy néhánya könnyen vefje. Két hete aztán megbeszélést tartottunk i|t a tanácsnál. Ezen elhatároztuk, hogy jó népnevelő munkával megértetjük a dolgozó parasztsággal maga éa országa iránti köteiezetjségét. A-zok, akik megvoltak már munkájuk­kal, vállalták, -hogy segítségére sietnek a lemnFadOftakniik, Iga- segiiséger, meg munkát is ad­nak. így Galambos Mihály, Csik József, Bárány László, Szamári Gábor, nztán meg Molnár János és Hovák János, az I. típusú tszcs tagjai és sokan mások. így LEVELEZC T. Szerkesztőség! Én, mint főbb mis dolgszólár,- suni, naponta többször utazam a Kecskeméti Autóbusz Közleka- dési Vállalat kocsiján. A legtöbb­ször teljes menetdíjjal, mert a vállalat a-kalmasotiai ninosenek cliá.va kelW mennyiségű bérlet. tel. Igen sokszor parázs vészeid­dé s alakul ki az utazó és a ka­lauz között. A kalauz hivatko­zik arra, hogy nem látják el ele­gendő számú bériet’el, Így ter­mészetesen a® utgzó, aki állan­dóan utazik a vonalon, nem ju/l A tassiak már szabadpiacon értékesíthetik feleslegeiket értük el, hogy a két hél alatt a járás utolsó helyéről a második­ra kerültünk, így értük el, hogy gabonában, kukoricában már jó­val túlvagyunk a száz százalé­kon. összekovácsolódott a falu s ennek sok szép jelét látjuk. Takács József új földhözju ta- tO[t középparaszr, 450 százalékra teljesítette beadását. Vagy ve­gyük Józan Lukács 12 holdas középparasztot, aki földjén min­den munkájával készen van már. Oszj vetése már szépen zöldül, beadását 150 százalékra teljesítette, Kifizetie egész évi adójár. Ilyenek többen is van­nak Szekeres János 14 holdqs középparaszt, az ötholdas Nagy Mihály tanácsemökhelyeítes, j'íj. Kovács István, Lá/or Imre, Aszódi Lajos úi fö!dhözjut|atot- lak és Ceiegler István ugyan­csak kifizették egész évi adóju­kat, jó példáikat m~s; egyre többen követik. Adófizetésben mi vagyunk az első község a járásban. >Ni< ÍRJA: bérlethez, azért, me.rt nincs a kalauznál, továbbá azért, mert a Vállalatnál nsm tud■ váltani munkaidő elölt, vagy után, mi­velhogy akkor már nines hivatal- Es igen szomorú eset. Ennek ns állandó viszálynak a megszűnte- lésére javaslom: a Vállalat a hét utolsó és első napján állít­son ki bérles'árusUőt a reggeli órákban a Szabadság-téren és a kiskecskeméH végállomáson. Ha ez így less, akkor minden dol­gozó hozzájut majd a heti bérlet, hez, BOZSIK SÁNDOR May. Az új nyugdíjrendszer, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja és a SZOT kezdeménye, zésére a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete «létrehívott, széles alapon biztosítja az összes dől. gozőkat rokkantsági, vagy öreg­ségi munkaképtelenség esetére. Az új rendszer nemcsak minden eddiginél szélesebb alapokra épül és kiterjed minden bérből vagy fizetésből élő dolgozóra, hanem messzemenően érvénye szerez an­nak az igazságos elvnek is, amely a jó, a kiemelkedő mun. kávai szerzett érdemeket átvi­szi a munka kőiben megrokkant, vagy kiöregedett dolgozók éle. lére is. A nyugdíj arányos a munkabérrel, tehát a kiemelke­dő teljesítményekért a jó dolgo. zót nemcsak magasabb munka­bér illeti meg, haiicm magasabb nyugdíj is, A nyugdíjrendszer nem se. gélyt, babom reáiis megélhetési alapot biztosít az arra rászo­ruló, megrokkant, vagy mrgöre. gedeí* dolgozónak. A nyugdíj- rendelet értelmében az a dolgo­zó, akinek egészsége megróni, [ott és ezért tamilt vagy gya. Uorolt szakmájában numkauép, telenné vált, évi keresele 30 szá­zalékának megfelelő nyugdíjban részesül, amelyhez még a fel­szabadulás ója munkában töl. lőtt minden év után a nyugdíj, összeg 2 százaléka járul kiegé­szítésként, Ez azt jeleuti, hogy egy álíalános keresetű szalimun. kás körülbelül háromszor ak­kora rokkantsági nyugdíjra jo. gosult, mini eddig. Még nagyobb nyugdíj jár annak, aki semmi, féle munkát nem képes végezni, tiki pedig gondozásra vagy ápo­lásra szorul, az 54 százalékos el. iáfásra jogosult. A munka rok- kantjai, a baleseti rokkantak a megrokkanás súlyossága sze. rint 42, 60 vagy 75 százalékos nyugdijat kapnak. Az agg kori nyugdíjjogosultság általános korhatára a férfiaknál 65, nőknél 60 év, amikorïs a dől. gozó munkabérének, vagy íize;é. sének 30 százalékát kapja nyug. díj fejében. A különösen nehéz, vugy voszélyes munkát Igénylő kategóriákban a nyugik jképe-- ség korhatára 55 év. Jelentős újítás a köztisztviselők cselé, ben az, hogy a nyugdíjalap a tényleges illetményekhez iga. zédik és nem mint eddig: a'- úgynevezett tórzsfizetéshez. Az új nyugdíjrendszer alap. vetően új helyzetet teremi a dolgozók részére, akiknek nyug. díjigénye 1952, január l-én kéz. dődik, nem érinti a már nyug. díjban lévők helyzetét és jelen, tős javulást hoz a társadalom, biztosítási járadékosok helyze. lében. Az eddig érvényben lévő nyug­díjrendszer sok tekintetben a múlt csökevényeit hordozta és százféle bürokratikus szabály tetto nehézkessé és bonyolulttá működésé’. Az új nyugdíjrend. szerben eltűnnek a bürokratizmus maradványai: a nyugdíjak meg. állapításának feladatát a SÄOT intézi, az eddig jól bevált moz. gahni szervek, a lársadalombiz. iosítási bizottságok Útján, V : iá­eset;,kben a fellebbezéseket a mogyej tanácsok és a budapesti tanács bírálják cl. Az új nyugdíjrendszer meg- alkoiósával a nép állama újabb jelentős segítséget nyújt a dol­gozóknak Ennfk a nagyvonalú biztosítási rendszerűek megalko­tását ötéves tervünkben eddig elért eredményeink, eddigi fej ö. désünk, a dolgozók nagy tömé. geinek jó munkája tette lehető, lé. Az új nyugdíjrendszer mél­tóan illeszkedik be a szó. ciaüzmus alkotásainak sorába. A gyapotmunka megkönnyítésére újabb és újabb gépi megoSdásokon töröm a tejem... El 1ívtársak! 191t9-ben én 1000 négyszögölön termesz>let- lem gyapotot. Igen megszeret­tem a vela való foglalkozást, ami pedig Horthyék alatt, teljesen is­meretlen volt előttünk. Amikor a Vörös Hadsereg felszabadított bennünket a fasiszta hordák alól, minden dolgozó előtt meg­nyílt a szabadság útja, jogunk és lehetőségünk volt már né. piink és saját magunk javára többet, jobbat termelni. 19it9­ben én is azért iparkodtam a gyapottal, hogy népünknek több ruha, iextUanyag jusson. 1950-ben, tavaly, kerültem az állami gazdaságba, s mindjárt a gyapotérésnél, mint kezelő, résztvettem a munkában. Már tavaly észrevettem, hogy valamit módosítani kell a gya­potmunkán, nem tehet úgy szál­lítani, ahogyan leszedik. Addig gondolkoztam, míg végre meg­született a tervem, jljeglá'Uam, hogy a gyapot Irí beszállításkor olyan, mint a dióbél. Vagy öt hétig gondol­koztam, míg végülis elhatároz­tam, hogy csinálom egy olyan gépet, amely a dióbélhez hasonló gyapotot felbontja és az teljesen valtaszerüvé válik, ugyanakkor a gyapolra ragadt levélcsörmékei letisztítja és e'ftyben szárítja is a termést, S ez a tervem sike­rült is. Máskülönben 1950-ben fizén- kelten dolgozpufik 490 hold gya­pot kezelésén, most „z idén né­gyen. Amikor $Hamunk felhívta figyelmünket takarékosságra, ezf figyelembe véve igen szép összeget: 6505 forintot takarítot­tunk meg gazdaságunknak. Most újabb terveim vannak olyan gép előállítására, amely a tokos, még ki nem kovádt gya­potot a héjjátÖl elkülöníti. Ta­valy a brigádok kézi erővel vé­gezték ezt munkát, most ez ná­lunk szintén gépesítve lesz s 4 személy elegendő lesz munkájá­hoz. Úgy gondolom, ezzel is elősegí­tem ötéves tej-vünk sikerét és állami gazdaságunk fejlődését. VARGA GABOR gyOpot- kezclö, állami gazdaság, Bácsalmás. Két liba beszélget: Dunavecsón ez a nóta jáija.,, — Jó bor, jó egészség, Vccsén van merészség. Bajának van helven. Nálam is meg legyen Vagonban a hetven! Nehéz a feladat. •. Sok a gondom, * mind nagy, Kétfelé lcejl vágni, úgy kell megpróbálni: mondja a Marfűi. Eles már « nagykés, Elvágta a felét, Rica-vagon van hét, Vasárnapra elég! (Rúgja, meg a penész!) —-Te, Gúnárhám! Igen kiálta­nak a csontjaid. elmehetnél egy kis üdülésre, me,rf, a végén még elfúj a szél. — Tudod, Kontyoskám, erre már én is gondoltam, kaptam Is egy beutalót Kjalocsdra. de nem merek elmenni, mert félek a ,Furknsok”-tói. — Sose félj Azoktól Gúnárkdm, undorodnak ndgyon a libától, mert a® » kukoricától hízik, ne­kik pedig a ktikoriau-tervtelj&sí- lésbe iört bele a foguk. sTFtsrm-CTca—ew Takarékoskodj a villannyal!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents