Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
Hogyan harcol a Szakszervize, tek Megyei Tanácsa az üzemek terv teljesítéséért. — A Kultúr Hét tanulságai Tasson. — Leleplezett kémbandák a népi demokráciák bíróságai előtt. AZ MDI» BÁCSIÍISKIJMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. évfolyam, 263. szám 4rn Hit fillér 1951. nov. 11, vasárnap A falun megkezdődött a DISZ-iiatalok oktatása A falvak ifjúsága most felnyitja a könyvek lapjait — megkezdődik a DISZ ezévi politikai oktatása. A tanulás azonban nem csupán a dolgozó parasztfiatalok magánügye. A tanulás — az egész nép ügye. Régen, száz évvel ezelőtt Széchenyi István, a „kiművelt emberfőktől” várta a haza felvirágoztatásál. Hogyne lenne hát szükség a „kiművelt emberfőkre”, a tanult, tisztán- látó dolgozó parasz [fiatalokra most — amikor hétméríöldes léptekkel halad előre hazánk s benne falvuink. Mindamellett van némi igazság abban a régi közmondásban is, hogy „aki tanul, magánaK tanul”, S valóban, ez már régi dolog, hogy a tanultabb embernek nagyobb a becsülete. így van ez ma különösen, amikor minden ember, minden dolgozó parasztfiatal beleszólhat „a vi. lág ügyeibe” — s ha felvilágo- • ült, tanult fiatal: hallgatnak szavára. Erről beszélt Jánoshalmán Kovács János DISZ-fiatal is. „Ameddig nem tanultam, úgy éltem, mint a vak. Annak u fiatalnak, aki tudással beszél, becsülete var az öregek elöjt is.” Tompán és Jánoshalmán a DISZ fiatalok a taggyűlésen követelték, hogy mindenkit kapcsoljanak be az oktatásba. Megyénkben, annak ellenére, hogy sok helyen felismerték a tanulás jelentőségét, mégis vontatot(an indult az ok1; a (ás, mert nem biztosítót ák a feltételeket, főkép a kellő számú propagandistákat- Viszonylag jobban szervezték meg Kecskeméten, ahol 14 és Bajáin, ahcl 12 helyen indult meg az oktatás. Tanulni természeteset! sokféleképpen és sok mindent lehet, S .mi nem azt akarjuk, hogy a dolgozó parasztfiatalok akármit és akárhogyan tanuljanak. Mi azt alkarjuk, hogy a dolgozó pa. rasztfiatalok alaposan megtanulják a marxizmus-!elinizmyst s legfőképpen azt, hogy világosan tudják: miért, van szükségük erre. S hogy miért van szükség erre — a kérdésre választ kap nak a dolgozó parasztfiatalok, ha körülnéznek a falvakban. Milyen más most a falu, mint líz éve vplt. — Traktor szántja á határt, kuliúrházban szórakoznak a fiatalok, egé.szségházban Vizsgálják a betegeket, jó be- Vötöúton járnak a kocsik, S a traktorban' ne csak a vasat, a cekötöútban ne csak a követ lássák — benne vau mindezekben üz az eszme is, amely vezette Megkezdődött a szöveti g\n fíő A Szövetkezetek Országos Szőve, sége kezdeményezésére' november 10-és, szombaton szövetkezeti fém- és hulladékgyűjtő hónap kezdődött az egész ország területén, a huszonöt.’ légii munkásokat, hogy mindezt megteremtsék. A marxizmus, ieninizmus ott van a faluban — a falu szebb, boldogabb életében. A marxizmus-leninizmus vezette a dolgozókat minden sikerük kivívásában. S most azért tanulunk, mert még többet akarunk. A falusi fiatalok azért tanulnak, hogy még jobb, kulturáltabb életet harcoljanak ki a falu számára De miért kell mindehhez politikai tanulás? — kérdezhetnénk. Nézzünk egy kézzelfogható példát. Annak a parasztfiatalnak, aki politikai körre jár, szélesebb a szemhaíára, túl lát a falun, az országon, fogékonyabb az új iránt. Az ilyen fiatal nem nyugszik bele például abba sem, nogy a földet apáiktól örökölt szokásokkal, százéves módszerekkel műveljék. Mert megszokta, hogy önállóan gondolkozzék — töri a fejét újabb, hasznosabb módszereken, s ennek az eredménye látszik a terméshozamban is, S emellet van egy olyan kér. dés, amely ma minden egyénileg dolgozó parasztfiatalt foglalkoztat: s ez a tszcs. Belépjen-e vagy kívül maradjon — nincs egyénileg dolgozó paraszt, fiatal, aki ne gondolt volna erre A politikai körben, iskolában, sokhelyütt tszcs-böl való fiatalok adnak majd elő, akik a leghivatottabbak arra, hogy válasz adjanak erre a kérdésre. Azok az egyénileg dolgozó parasztfiatalok, akik tnár úgy dön főttek, hogy belépnek — most megismerhetik közelebbről a tszcs-t, hiszen sok vita lesz erről a politikai foglalkozáson, iá persze vannak olyanok is, akik még kívül maradnak. De ezek a fiatalok is nap mint nap érzik, hogy valahai erjed, változik a faluban, hogy körülöttük sokan töprengenek a belépésen. Bizonyos, hogy ezeket a fiatalokat is érdekli az, ami oly sok embert foglalkoztat, választ várnak ök is sok kérdésre S ami a falusi DISZ,;'tervezőtek vezetőit illeti — az ö Számukra harci kérdés, hogy biztosítsák az, oktatás sikerét. Ehhez mindenekelö;t az kell, hogy bízzanak a falusi fiatalokban, legyenek tudatában annak, hogy a fálu fiataljai szi. vesen tanulnak. Rajtuk ■— a DISZ vezetőin — múlik: a tanú lás iránti vágyat úgy hasznosítani, hogy a fiatalok rendszeresen résztvegyenek a politikai folalkozásor. Ez pedig csak azon múlik, hogy a fiatalokkal figyelmesen, haiáian foglalkozzanak, nap mint nap megmagyarázzák, miért fontos a tanulás. tezeti fém- és hulladék- hóuap nagyobb város kivé elével. A gyü.tö-hónap során a föidmü- vcsszöve [kezetek gondoskodnak a falusi, általában a vidéki ház- tar-ásókban elfekvő vas- és fém- hulindékők — emellett papír, rongy — összegyűjtéséről. Visinszkij elvtárs nagy fontosságú béke javaslatai az ENSZ párizsi közgyűlésén Az ENSZ.közgyülés november 8-i délelőtti plenáris ülésén Brazília, Hollandia és az USA küldöttének felszólalásával megkezdődött az általános vita. A dél. utáni ülésen folytatták az általános vitát és A. J. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője mondott beszédet. — A szovjet küldöttség — mondta a többi között Visinszkij elvtárs — most éppúgy, mint az előző ü ésszakOKon — abban látja feladatát, hogy a béke megszilárdítására és a nemzetközi együttműködést gátlő akadályok elhárítására, az új háború fenyegetésének elhárítására irányítsa a közgyűlés erőfeszítéseit, Ezidőszerint ez a legfontosabb feladat, elsőrendű feladat, amely haladéktalan megoldást követel z Egyesülj Nemzetek Szervezetétől. Visinszkij elvtárs rámutatott, hogy az USA agresszív külpolitikájával szemben a Szovjetunió külpolitikája a béke politikája. Körvonalazta a Szovjetunió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tét. tekkel hárítsa el az új háború fenyegetését és megszilárdítsa a békét. Visinszkij elvtárs hansűlyozta, hogy*a három hatalom (az USA, Nagy-Britannia és Franciaország) Acheson beszédében ismer, teteti javaslata — épp úgy, mint Truman november 7-i rádióbeszéde — kísérletet jelent arra, hogy az új világháború fenyegetésének elhárítására irányuló cselekedeteket a fegyverzetek állítólagos csökkentéséről szóló puszta fecsegéssel helyettesítsék. Visinszkij erről a javaslatról megállapította, hogy „a hegy egeret szült, méghozzá döglött egeret”. Ezután A. J. Visinszkij a Szovjetunió kormányának meg. bízásából a békének és a népek biztonságának megerősítése, va. tamint a háború fenyegetésének elhárítása céljából a következő javaslatokat terjesztette megvitatásra a közgyűlés elé: ,,Az új világháború veszélye ellen, a béke és a népek közötti barátság megerősítésére irányuló intézkedésekről. 1. A közgyűlés az ENSZAagsággal összeegyeztethetetlennek nyilvánítja az agresszív atlanti tömbben való részvételt, úgy szín. tén az egyes államok — első. 6orban az Amerikai Egyesült Államok — által szárazföldi, haditengerészeti és légitámaszpontok létesítését idegen területeken. • 2. A, közgyűlés elengedhetetlennek isneri el, hogy: a) a koreai hadműveletekben részvevő országok haladéktalanul szüntessék meg a hadmű. veleieket, kössenek fegyverszü. netet-és tíznapos határidőn belül vonják cl csapataikat a 38. szélességi körtől. b) minden külföldi fegyveres erőt — beleértve a külföldi önkéntes egységeket is — háromhónapos határidőn belül vonjanak ki Koreából. 3, A közgyűlés felhívja min. den állam kormányát — mind a2 ENSZ tagállamainak, mind az ENSZ.hez ezidőszerint nem tar. tozó államok kormányát —. hogy világértekezleten tárgyalják meg a fegyveres erőit és a fegyverzetek lényeges csökkentéséről szóló kérdést, úgyszintén az atomfegyver eltiltásáról, valamint e tilalom teljesítése fölötti nemzetközi ellenőrzéssel kap. csolatos gyakorlati intézkedésekről szóló kérdést. Az említett világértckezlet összehívását a legrövidebb időn belül, de legké. sőbb 1952. június l.ig javasolja, 4. A közgyűlés felhívja a® Amerikai Egyesült Államokat, Nagy .Britanniát, Franciaországot, Kínát és a Szovjetuniót, hogy kössön békeegyezméuyi, egyesítve erőfeszítéseit e magasztos cs nemes cél elérése érdedében. A közgyűlés felhív minden más békeszeretö államot is, bogy csatlakozzék a békeegyezinéuy. hez.” Az őszi vetésben a 16-ik, a betakarításban a 14-ik bel y re szorult megyénk A kecskeméti és kunszentmiklósi járások befejezték a húsavetést Néhány nap múlva az ország egész terüleien befejeződnek az őszi vetése«, de több megyében, így Pest, Tolna és Fejér me. gyekben még mindig jelentős a lemaradás. Az őszi vetésekben a november 5. állapot szerint lo. vábbra is Vas megye áll az élen. A második Győr-Sopron megye, harmadik Veszprém megye, 4 Hajdú.Bihar, 5, Somogy, 6, Nógrád, 7. Zala, 8, Borsod- Ábauj-Zemplén, 9. Komárom, 10. Szolnok, 11. Szabolcs.Szat. már, 12. Békés, 13. Heves, 14. Baranya, 15. Csongrád, 16. Báes.Kiskun 17, Pest, 18 Tolna, 19. Fejér. Az ősz- betakarítási munkákban a november 5 i állapotnak megfelelően ' jobb munkájává Heves megye megelőzte Zala megyét, Közvetlen utána. Zala megye következik. 3. Vas, 4. Csongrád, 5. Szabolcs-Szai- már, 6, Békés, 7. Veszprém, 8. Hajdú.Bihar, 9. Nógrád, 10. Borsod.Abauj, Zemplén, 11. So mogy, 12. Pesi, 13. Komárom, 14, Báes.Kiskun, 15, Szolnok, 13." Györ-Sop,on 17. Tolna, 18. Baranya, 19. Fejér. A következő napok legfontosabb feladata a betakarítás mellett az őszi vetések gyors befejezése. Továfcfbi erőfeszítéseket kell tenni a gyapotszedés ütemének fokozására. A gyapotszedés ver. senyében a megyék sorrendje a következő: 1. Szolnok, 2. Hajdú. Bilia-r. 3, Békás. 4. Csongrád. 5. Fejér, 6. Pest, 7. Bács-Kiskun, 8. Baranya, 9. Tolna, 10. So- mogy. Az országos kiértékelés [ehá- mutatja, hogy megyénk éppen az Utolsók között kullog mind a letakarásban, mindpedig az őszi onántás-veiés munkálataibab. A szdrletaltarttás 92, a napra- forgószedés 98 százalékos, míg a cukorrépaszedés még csak 90 százaléknál ,|art. A másodvefísü növények aratása pedig csupán 50 százalékban történt meg a megyében. Gyapotszedésnél is nagy a lemaradásunk, országosan a hetedik helyen állunk, 31. százalékkal Az ősz-búzát megyénk 82 szá Zalákban vetet e el. Kéf járásunk: „ kecskeméti és a kunszentmiklósi szá^szúzaté- kssan teljesítettel a búzavetés tervöt, A kiskőrösi és dunave- cse-i járás 96—98 százalékban végezte el. A Kiskunfélegyházi járás 90 százaléknál tart. A további rangsor: kalocsai járás: 89 százalék, kiskunhalasi járás 88 százalék, bácsalmási járás: 76 százalék bajai járás 72 százalék. Nagy a lemaradás Kecskemét városában, ahol 58 százalékos a búzavetés és Ba;a városban, ahol pedig mindössze 53 százalékban vetették el a búzát. A terma.öcsoporioJc közül a búzaveitégi tervet a kalocsai, kecskeméti, kiskunfélegyházi és kuns-ßntmiklösi járásban teljesítették siázssázalékia. A bni-ii és bácsalmási járásban vége* telt legkevesebbet n csoportok, 40, iilejve 45 százalékát. De )»- ma'radtak a termelccsoportok a dunavecsei járásban is, ahol mindössze 58 százalékban végez, [ék el a búzave: ést. A lemaradt járások, termelő- csoportok mozgósítsanak minden e*-ő't mostmár a vetések gyors befejezésére! A mérnök-továbbképső intését tcxtilipuri tagosaidnak ünnepélyes megnyitása Csütörtökön nyitották meg ünnepélyesen a műszaki egyete. men a mérnöktovábbképző iuié- zet textilipari tagozatát. A meg. nyitón nagy számban vettek részt a textilipar műszaki dolgozói, mérnökei, technikusai, A művészeti szövetségek vendégül látták a kínai ifjúsági művész- együttes tagjait A művészeti szövetségek pí'i. teken vendégül látták a Ma. gyarországon vendégszereplö kínai ifjúsági müvészegyüties vezetőit és tagjait. A baráti megbeszélésen az egyes szakszövetségek vezetői beszámoltak a kínai vendégek előtt -sző. vétségük jellegiről, tevékenység géröl. A beszámolók után » kínai művészeknek a magyar művészeti szövetségek munkája elvi részével kapcsolatos kérdései; válaszolták meg az elő. adók.
