Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-29 / 278. szám
1). Zaszlavszkij: TÖRTÉNELMI OKMÁNY Ha olvassuk Sztálin elviárs előadói beszédét a Szovjetunió alkotmány-.ervezetéröl és vi~-z. szuenilélíczünk arra. hogyan hallgattuk e beszédet azon a íe- li„'jihe'iellen napon, 1936 november 25-én, akkor mindig újból f.( örömteli izgalom érzésé fog cl bennünket. E szavak nyomán a szó szoros érteimében kirajzolódik élőt ünk a hatalmas szovjet állam képe. Látjuk az új, a világ első közösségi rendszeré, nak társadalmi alapját: a Szovjetunió munkásosztályát, azt a2 új osztály.', amelyhez hasonló- nem ismert még az emberiség történelme, az új koihozpaiasz . Ságot, az új dolgozó értelmiséget, amelyhez hasonlót nem lehet Jaláini a földkerekség egyetlen országában sem. A Szovjetunió Alkotmányában ounak nagy megalkotója egyszerűen és tömören mutatja be azokat ja vonásokat, amelyek Jellemzik a szovjet embert, a valóban szabad embert, aki meríts minden rabságtól és ínségtől, aki magas fejlődési fokon ád. akt megismerte a teremtő Kollektív munka örömé: és büszkeségét, a kommunizmus építőinek nemes szenvedélyét. ,,Olyan okmány lesz ez — mondotta Sz-álin elvtárs jelentésének utolsó részében, — amely arról tanúskodik, hogy az, amt- röj a kapitalista országokban a becsületes emberek milliói álmodoztak ez ina is álmodoznak .— a Szovjetunióban már megvalósult. Olyan okmány lesz ez, amely afroi tanúskodik, hogy az, ami a Szovjetunióban már megvalósult, éppúgy megvalósítható más országokban is.” Valóban, a Szovjetunió alkot, hiánya szolgált mintaképül a közép- és keleteurópai országok, yalamint. Azoia felszabadult népeinek. És mi le-t azokból a burzsoá kritikusokból, akik tagadni Pr(’” báj iák a Szovjetuniónak még a létezését is, akik a Szovjetunióban nem államot, hanem „földia jzi fogalmat” láttak?. Ilyenek voltak elsősorban a német fasiszta geopolitikusok, a Jritleriaált német egyetemek tu- datlan professzorai, akiknek közvetlenül a szovjet földön kelle. t újra megt'anulniok, megismerniük a Szovjetunió igazi földrajzát, a sztálingrádi „katlanban”, vagy a kurszki mezőkön, így tudták meg, hogy a nagy szovjet ország nem földrajzi fonala*» hanem hatalmas állam. A német, reakció súlyos árat. fizetett ostobaságáért és führer- jének tébolyáért. A szörnyű csa. pásban, min. cserépfazék tört darabokra a német fasjsz'a állam. De ezek - „kritikusok”, akik " dStooán tagadták a Szovjetuniót mint politikai és katonai erőt, nemcsak a német fasiszták voltak, hanem — sőt ezek voltak túlsúlyban — az amerikai, angol és francia — engedejemmel szólva — államférfiak. Hiszen azok az amerikai „államférfiak” is úgy vélték, — mint Hitler és Göbbels —. hogy nemzetközi ügyekben történelmi döntéseke: lehet hozni a Szovjetunió figyelembevétele nélkül, sőt nemcsak nélküle, hanem ellene is. A mostani amerikai-angol reakciósok. az új háborús gyújtogatok éppen olyan önhitek, ugyanúgy fenn hordják az orrukat, éppúgy pöffeszkednek a világ előtt, mini a német „kritikusok”. Acheson és társai pontosan lemásolva a német faslsz'a bárgyúságot. például Kínát úgy akarják beállítani, mint „földrajzi fogalmat” és nem hajlandók meglátni a Kínai Népköz- társaságban a hatalmas államot, »fejem ered ezeknek az uraknak szem érme'jen. önhitt politikája Az amerikai gyújtogatok azt htezik, hogy világípr.;éneim; je. lentcségü kérdésekben. figyelmen kívül hagyhatják a Szovjetuniót. ,. — Ezek p:ntoían ugyanazok az ostobaságok, melyeket Sztálin elvtára már előadói beszédében olyan kíméletlenül kigúnyolt, amikor „az alkotmánytervezet, burzsoá bírálatáról” beszélt. Az amerikai gyujtogatők félnek minden összehasonlíts! ól a hi leri agresszorokkal. de lehurrogással, fenyegetésekkel és ln- zugságokkal semmit sem lehet elérni. „Ne okozd a tükröt, ha torz arcot mutat” — mondja az orosz közmondás. Márpedig a2 Egyesült Államok ábrázatán egyre jobban kialakul az emberiség elö-t nagyon is jólismert hi;leri grimasz. Lehetetlen, hogy az emberek ne lássák az Egye sült Államoknak Korea ellen in - tézett támadásában azoknak az agresszív akcióknak :l megismétlését, amelyekkel a hitleri Néme ország kirobbantót.a a második világháborút. És ez éberségre inf. Azonban van egy új dolog, ami a hitleristák letörése óta bevonult az emberiség éleiébe. Márpedig valamennyi ország egyfeemes népmozgalmit: a békemozgalcm. Ezen a mozgalmon szégyenleta sen megbukik a háborús gyújtogatok minden barbár kísérli te Mi a Szovjetuniót gránltszik Iának neveztük a tajtékzó ka pitalisia világ közepet e. Mos’ a Szovjetunió két földrészre ter jedó ha|ahnas hegylánc büszke csúcsa. A Sztálini Alkotmány, mint a népek barátságának es tartós békéjének világi;ó tornya, világít az emberiségnek. A dolgozók iskoláinak szerepe a káderképzésben Horthy-fasiszta rendszerien a dolgozók még a népiskola IV. osztályát sem végezhették ci. — Igen kevés volt azoknak a száma, akik megszerezhetlek « VI. osztály elvégzéséről Szóló bizonyítványt, A múlt rendszer iskolái tudományos szempontból alacsony színvonalúak voltak és a formális tudást közvetítették. A múlt rendszer, a fasizmus a* iskolát is felhasználta annak érdekében, hogy a dolgozók gyér. mezeinek harcos lendületét lefékezze. Ezekben a- iskolákban szer.-.ett ismeretek «3 írás, olvasás, számolás elemeinél lezárullak. Népi demokráciánk lehetővé tette, hogy azok a dolgozók, akiket a múltban kizártak a ta~ nulás lehetőségéből, a dolgozók általános iskolai tanfolyamának esti tanfolyamain megszerezhessék a VIII. os-tály elvégzéséi tanúsító bizonyítványt. Felemelt ötéves tervünk és szocialista fejlődésünk egyre több szakkádert kíván, A káderok képzését pedig a dolgozók általános iskolai tanfolyamul döntően elősegítik. Ezért a K. M. hozzájárult ahhoz, hogy a sürgős mezőgazdasági munkák elvégzése után is megnyithassuk a dolgozók általános iskoláinak esti tagozatait. Megyénkben már eddig is vannak jó eredményeink, különösen azokon a helyeken, ahol az üzemi szakszer- vezeti funkcionáriusok kellő fel. világosiló munkát végeztek. Baján, Tiszakécskén, Kiskunfélegyházán, Szánkon, Harta- Állampusztán, Harta-Miklapusz- tán, Felsöszentivánon, Mélyhűtőn a» üzemi dolgozók, a tszcs és egyéni dolgozók tömegesen jelentkeztek n. dolgozók iskoláiba, Kecskeméten, Kiskunhalason, Kunszéntmiklóson, Bácsalmáson, Kalocsán, Lajosmizsén, stb. nagyközségben és városban azonban egyáltalán nem, vagy csak egy-két dolgozó jelentkezett felvételre. Ezeken a helyeken a tömeg szervezeti és a szak- szervezeti üzemi funkcionáriusok nem végeztek kellő Jelvilágosító munkát, lszcs-k, AMG dolgozói között nem hívták fel a. dolgozók figyelmét arra, hogy népköztársaságunk milyen lehetőségeket biztosít továbbképzésük érdekében. A dolgozók általános iskoláján réSzfvehet mindenki, -aki 16. életévét bO/öltöttc és « népiskola IV. osztályos bizonyítványával rendelkezik, A dolgozóknak csak a tankönyveket kel] megvennék, egyébként a tanfolyam ingyenes. A dolgozók a~ V—VIII. ősz. tályt 15 hónap al'ltt végezhetik el. A dolgozók előképzettségének megfelelően egy-egy tanfolyamon — melynek időtartama négy hónap — elvégezhetik az ált. iskola V—VI.. VII., vagy Vili. osztályát. Az előadásokat munkaidő után hetenként háromszor tartják az általános iskolában, a helyi viszonyoknak megfelelően. A tanfolyam szer. vésését minden községb&n a- otjlévti _ ált, Iskola iaapg utója v <yy megbízóit pedagógus végzi. Felhívjuk a megye termeién lévő összes gyár, üzem, t°mey- szórvezet, AMG, tsscs vezetőségét, szanszcrvezüii funkcionáriusait, hogy tömegszervezeti napon, vagy röpgyülcsen foglal- i.oz.atiati ezzel a kérdéssel, a munkáság, a iszcs-tagok előli mutassák meg azt a perspektívát, amit a dolgozok iskolainak elvégzése jelem. Mutassanak rá, hogy az általános iskola Vili. osztályának elvégzése általános alapműveMséget ad, ezenkívül tovább.anuléisia és ipart szakmák kitágulására képesít. Az iskolák igazgatói haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot az üzemek, gyárak, lszcs-k, AMG-k vezetőségével és szervezzék meg a dolgozok álta.á- nos iskolai tanfolyamát, Révai elv-társ pártunk 11. kongresszusán mondotta: ,,Az iskola termelés kérdése is, mert « megfelelően képzett és megfelelő számú szakember nélkül ötéves tervünk megvalósítása lehetetlen.” Dolkozók! Jelentkezzetek a dolgozók alt. iskolái esti tanfolyamaira, hogy több ludassal, nagyobb szakképzettséggel ve- hesséfek ki részeteket a békéért, a szocializmus építéséért vívott harcból. DZSAMBUL: A SZTÁLINI ALKOTMÁNY Dalom, te szá'lj fel a falvak fölé, halljátok, puszták, Dzsambu.t, a dalost. Sok törvényt ismertem, mióta élek, sok hát görnyedt meg törvények miatt, sok szembó'l hullt könny törvények miatt, s a homlokokon mély ráncok vonultak. Törvénye Allahnak meg Abláj kánnal», és lörvénye a véres Miklós cárnak, törvény, mely elhurcolta gyermekünket, törvény, mely semmiért halállal büntet, mely lányaink árulta, mint a barmot, a falvainkaj elszegényítette, a gazdagokat megkövérítette, s igájukat a nép nyaltára tette. Ilven törvény alatt kedvére jár a jogtalanság, éhínség, halál. Dalom, te száWj fel a falvak fölé, halljátok, puszták, Dzsambult, a dalost. Ma kicsi lábnyom — holnap széles út, kis forrás vize a tengerbe fut, kemény ércből lesz hajlékony acél, a nép lesz bölosebb, ha a bölcs beszél. Boldog életből gyermekek születnek, kik mindenkinél boldogabbak lesznek, s a dal, mely velük együtt születik, a kolhoz szépségével megtelik. Csendülj fel, lant, a kolhozok felett, halljátok, puszták, Dzsambut énekét; Hallgasd, Kasztek, Kaszkelen, Karakón, a nagy szovjet törvényről szól dalom. Törvény, amelyből, boldogság fakad, mely termővé tesz puszta tájakat, törvény, melytől dalos szivünk kigyál, törvény, melytől az ifjúság virul, törvény mely a vadon természetet a “olgos néppel hődíttatja meg. Új keskenyfilmszínházat kapott Érsekcsanád község Érsekcsanád község dolgozó zott -a községnek. A iegkorsze- parasztjainak egész évben tanú- ™bben felszerelt ve-Hökészü. *•* « «**» » VJK J2ÄSÄ gabonategyüj-ésben tanúsított berendezett, háromszáz főnyi bejó eredményekre való tekintettel fogadóképességü filmszínházban a népművelési minisztérium kés- megiartották az ünnepi megnyi- kenyfilmveiitögépet ajándéko- tó előadást. Az ősködtől a vízözönig Az ősidők töriéneti kutatásai. re szórványos és hézagos adat állt mindenkor a tudomány rendelkezésére: fantázia és merész, ség kellett tehát a láncszemek összeillesztésére. Ezt a fautá. ziát és merészséget azonban szá. zadokig megkötötte a vallás és Giordani Bruno csak egy, a sok. ezer bátor tudós közül, akik alatt a dogmákat őrző inkvizíció meggyujtotta a máglyát. Mikor azután a tudomány megszabadult a vallás középkori meg. kötöttségétől, kimeríthetetlen tárháza nyílt meg a tudósok előtt a természet és a törtéue. lem „titkainak” kiderítésére. Antes „természetfölötti“e jelenség A szabad kutatás vezetett sr_ ra az alaptételre, hogy nincs a világ ban , .megisme rhe t étién”, „természetfeletti” jelenség, csak olyan jelenségek vannak, «me. lyeket pillanatnyilag nem ismerünk, de amelyeket a tudom á. uyos kutatás kiszélesedése és a civi.izatórikus eszközök tőkéié, tesedése révén meg fogunk ismerni. Szapora isten-család Ezzel foglalkozik rendkívül érdekes fejtegetésekben Obru. csev, a neves szovjet geológus, aki a földtan tanúságtételeit használja fel arra, hogy az ősi val-ás.legendák valóban megtörtént „magvát” tárja olvasói elé. Könyvének vonatkozó rész. let© visszavisz az emberi iürté. nelem hajnalára, amikor az ősember tehetetlen volt a természet erőivel szemben: a villám, vihar s a többi természeti jelen, ség félelmet keltett benne, ért. hetetlem, misztikus volt számára — megszületett a Felhő.isten, a Hold.istennö, a Napisten, a V21- lám.isten, a Vihar.isten: isten, rokonsággal népesült be csakhamar az a hatalmas képzeletbeli hegy, amelynek orma áttöri az égi kárpitot, 2rója ostroma — istenek nélkül A mindennapi élet egyre szélesebb mederben hömpölyög: a fé. lelem már nem olyan elemi erejű a természet erőivel Szem. ben, de a „titokzatosság”.szülte tisztelet még nagyon is elevenen ható, könyörögni kell a Napistenhez melegért, a Felhöistenhez esőért, a Viharistenhez, hogy szórja szét az ellenséget — megszületnek az imák. A törzs tagjai azonban munkálkodnak, nem érnek rá szüntelenül mormolni az imákat — megszületik a papi kaszt, a közvetítő társadalmi elem. A régi isten.legen. dák kibővülnek: a PaPi kaszt még a legegyszerűbb cselekedetet és jelenséget is misztikus nyelvezetbe öltözteti; az általa már megismert jelenségek a cso- cák színét öltik magukra s mire a bronzkor beköszönt, már készen vannak ások a mesékké, legendákká bonyolított egyszerű tö.di történetek hagyományai, amelyek a mitológia népes isten, családját nyújtják majd át Ho. mérosz költészetének. Trója ostroma csodás isten-motivu.- mokkal szövődik át| pedig mö. götte nincs egyéb, mint egyszerű, de véres háborúja a trójai föníciaiaknak êsJ a görögországi aehájoknak. Sodorna és a vízözön Mit mond a geológia ezekről az ősi történetekről? Vessünk egy pillantást Sodorna és Gomo- ra bibliai pusztulására és az ezzel valószínűen összefüggő vízözönre. A két városra bűnei miatt megharagudott az Ur s Abralíámmal való többirányú ta. nácskozás után tüzes esővel elpusztítja — mondja a valláslegenda —, jaj tehát a bűnösöknek. A két város a1 mai Holttenger helyén feküdt A modern geológiai kutatás különös jelenségre figyelt fel: a mai Holt. tenger egy hosszú „süllyedési láncolat” egyik szakasza. Ez az óriási besüppedt árok, majdnem az egyenlítő vonalán, körülöleli az egész földet: valahol Afrika közepén indul el, átfut a Közép, és Közel-Keleten, Indián át beletorkollak a csendésőeeáni szigetvilágba, majd pedig eléri Kö. zép. és Dél.Amerika területét, az inkák, máják, aztékok egykori földjét. Ezen a sávon iszonyú, földrengések, árvizek pusztítottak sok évezreddel ezelőtt — talán a Föld negyedko. rában:. a tengerek és száraztól, dek ' alatt beszakadtak a mélységben meg’ úzódó barlangok s — megszit tek a vízözön le. gendák. Az említett vonal men tén lakó osnépecf válás.»egen, dáiban kiszínezett formában ott van a mitikus vízözön legeada a ez költözik a bibliába &
