Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-21 / 246. szám
A halasi Vörös Szikra-termeíőszöveíkezet haladéktalanul hozzálátott, h og v a szó vj e t k ü I döt tség j a vas I atai t meg val ásítsa A halasi Vörös Szikra-terme- löszöveikezet útjain még frissek unnak az a-utónak, nyomai, amely a szovjet vendégeket vute végig a gazdaságon, Frissen csengenek még a küldötteimöi kapott ja. Vasiatok, tanácsok, észrevételek a csoport tagjai fülében. 8 most ezeket a tanácsokat gyümöl- csozletí a szőve (.kezet. Alig tették ki lábukat a vendégek, máris a javaslatok megvalósításához kezdett a vezetőség. Annakidején Borbás elnök elvtárs és az egész tagság szorongással várta a küldöttséget. Ezt a szorongást az a beismerés ad. ta: nem végeztek jó munkát. Hogyan mutassák me.g lelkiis- meretfurdalás nélkül „ még lábonálló kukoricatáblákat, «• felében hagyott árpavetési, az éppen csak megkezdett cukorrépa- szedést f Ha egy kéz százra sza. porodnék, akkor sem tudnák, mihez fogjanak eiébb: szürethez, szántáshoz? Minden munka sürget. Észszerű munkabeosztást, fegye.met kíván. 8 éppen a munkafegyelem terén rossz a helyzet. Csak? Mert kezdetben a ve- ffetöség is úgy gondolta, hogy ez az egyedüli hiba. 8 a küldöttek rávilágítottak, hogy a rossz munkai egyelem részben csak eredménye valaminek. A rossz tnünkaszervezésnek. □ — így is volt — beszéli Bor. bás elv: ára. — A -szovjet elv. társak rögtön azzal kezdték: hogyan állunk a brigádszervezéssel? Bizony, az nálunk elaludt. Aratásig még csak szervezeten folyt, a munka-, minden brigád a maga területén dolgozott. Az aratáshoz és csép. léshez minden munkaerőt moz. gósítani kellett. Utána aztán cam tudtuk újra összehozni a brigádokat. Végikép meglazult a munkafegyelem, a tagok egyré- Bze — miután megkapta járandóságát — „szabadságolta” magát. Kezdődött a munkatorlódás, a kapkodás. Ezer1- áll még lábon a betakarítani való... S mit mondtak erre a küldőt- tek, akik a kolhoz-szervezés sok évtizedes gazdag tapasztaiatai| elhoz ák? Érdekeltté, felelőssé kell tenni a tagságot a szövetkezet munkájában. Hogyan? A területet ki kell adni a brigádok, munkacsapatok, azon belül az egyének állandó felelős művelésére. Vagyis a termelési tervet fel. bontva egészen az egyes tagokig le keli vinni: mindenik ismerje, hogy miből, mennyit kell tér- melnie, végeznie. S ha többet termel, ha túlteljesíti a tervet: Jutalmazni kell. eredményét nép- Ezerüsí; ani, munkaimódszereit Ismertetni. E3 Borbás. elvtárs füzetében így Jegyezte fel röviden a mondotta, kát: 5,munkaszervezés -f jutalmazás — mozgatóerő”. S ml. helyt megcsinálták, mozgató, erővé is vált. Először a cukorrépaföldön. A küldöttség látogatását követő másnap a répaszedő mua. kacsapatok minden tagjának kezében volt a terv: azon a napon melyik területen mennyit kell felszednie », mennyivel kap többet, ha túlteljesíti. S az előirányzott Időnél két nappal hamarabb felszedték a cukorrépát! (De a vezetőség a második fontos lépést már el. hanyagolta: a versenytábla még üresen ásít, az eredményeket még nem tudatosították.) Ugyanígy szervezték meg a munkát a kukoricaszedésre és a vetésekre is. 70 hold rozs van a földben, ebből 40 holdat hosrz. szóban keresztben vetettek, 53 hold árpa szintén kész, S ezeknek a területeknek mostmár, egész jövő évre felelős gazdái a munkacsapatok és egyének. Tavaszon egy mezőgazdasági brigád dolgozott, most kettőt szerveztek és külön egy szőlő, termesztő-brigádot, mert az idén a szőlőért Is hol egyik, hol niá. silt ^kölcsönzött” munkacsapat volt a felelős, amelyiket éppen odairányították. Ül A tehenészetben is „forradalmat” jelenteit a szovjet küldő.i- ség látogatása. A brigádvezető arca büszkén derült, amikor megdicsérek az állományt, de t'ög.ön lahervadt a mosoly arra a. véleményre, hogy kevés a tej- hozam. Bizony kevés, de mi az orvossága? A szovjet elvtársak azt is elmagyarázták: ne csak legelőn tartsák a teheneket, ha- ucm vezessék be az egyedi takarmányozást. &s ne kéjszer- háromszor, hanem négyszer fejjenek naponta! Ezt emésztették meg legnehezebben a tehenészet tagjai. De a tudomány és a gyakorla: ál|al megállapított tényekei nem lehet megcáfolni. S lelte- teit-e ellen állni olyan példának, mint Su|Ova elvtársnőneik, mellén a Szocialista Munka Hőse címmel, akl éppen ezekkel a módszerekkel érte el hatalmas fe;ési eredményeit? S most néhány nap múlva, ahogy Eresz ő-pusztárói is be-, kerül az új, 50 férőhelyes, modern istállóba a jószág — megindul az egyedi takarmányozás és a négyszeri fejés s A csoport úgy gondolta, jól végezte a gyapottalaj élőké szíté, séf is. Elsőnek sekélyen szántottak, másodszor 10—15 cm. mélyen középszántást végeztek, harmadszor 28—30 cm. mélyen újra, szántottak. A küldőitek elmagyarázták, hogy a középső szántást hagyják el. Augusztus végén, vagy szeptember elején előhántolóé ekévei végezzék el a velüszántást, ekkor szórják el a műtrágyát is és borotiáljanak, Vetés előtt csupán kultivátort alkalmazzanak. Legyen idejük a talajbaktériumoknak a működésre... Minden javaslatot így ültetnek át a szövetkezet viszonyaira, s Borbás elvtárs lelkesen beszél arról hogy: — lia jövőre újra vendégek jönnek hozzánk, már mindent másként találnak. Drá. ga kincsesbánya volt nekünk ez a látogatás, hosszú időkig élünk a tapasztalataiból! A külső segítség mellett jobb munkaszervezéssel oldja meg a gyapotszedést a bajai Vörös I''és»v 092 hold gyapotvetés várja a letakarí-ást a bajai járás terme, lőcsoportjaiban és e-gyeni gazda- ságaioan. Énből a mennyiségből 421 hold a lermelőcsoporto- ké, náluk van tehát a gyapot- termés nagyobbik része js. A termés peuig kitűnő, a sükösdi Vörös Zászió-csoportbun héi- mázsás, a baracskai Petőfiben G.5, a bácsszen györgyi Ságvári- csoporLban és számos más csoportban hatmázsás a hoidankén. ti átlagtermés. Ennek a gazdag gyapofctermés- nek betakarítása most. az elsőrendű munka. S a bajai járás néhány termelöcsopor|ja erről feledkezik meg. Amikor késlekedik a szedéssel. A bajai Vörös Fény-csoportban még mindig akadozva halad a szedés, mert a munkaerőt nem tudják a súlyponti munkák szerint eloszlani. Minden más munkára jut munkaerő — burgonyaszedésre 25- 30 ember is — csak éppen a gyapot nem halad. A Gyapjú. Bzövetgyár dolgozóinak és az MNDSZ-nek brigádjai sokai lendítelek a gyapotszedésen, de mindez nem elég A csoport ne támaszkodjék csupán a külső segítségre, szervezze meg saját háZatáján belül is úgy a munka- erőt, hogy leghamarabb a gya- potbetakaritás legyen kész. A sükösdi Vörös Zászló-csoportban szintén a munkaszervezés miatt halad vontatottan a 'lermelőszöretkezet í gyapo't-szedés. Igaz, hogy kevés a munkaerő, de ezt még az-zal is oúiyosbiija a vezetőség, hogy a meglévőt sem szervezne meg jól. Elaprózzák magukat a munkában s nem látják meg, hogy a gyapot veszteség nélküli leszedése most szinte mindennél előbbre való. A nemesnádudvari Kossuth- csoponbuH is g munkaszervezés, de főként a munkafegyelem hlá. nya inia'U nem halad kellő ütemben a munka. A tagság jórésze a csoporton kívül jár dolgozni. Az üzemi pártszervezet, és a vezetőség magyarázza meg a dolgozóknak, hogy mit veszítenek, ha nem gyarapítják a csoport közös gazdaságát, amelyből úgy részesednek, ahogyan munkájukkal fejlesztik. Szépen, naprakészen halad a szedés a bácsbokodi Vörös Cstl- lag, a bácsszentgyörgyi SágváH, a hercegszántói Felszabadulás, a> nagybaracskai Petöfi.csopor- »okban, amelyek a hét elején már 10—10 mázsán felül elszállítottak s a kikovadt gyapotot naponta késedelem nélkül szedik. A gyapot gyors betakarítására a járásban is megmozdullak a tömegszervezeteik, az MNDSZ, üzemi és városi DISZ. Posztógyár, az iskolás fiatalok 30—50 tagú brigádjai segítenek a fer- melőcsoporiokban, állami gazdaságokban. EGY ADZSARIAÏ FALUSI ÜZLET Király József tassi középparaszt idejekorán elvégezte az őszi munkákat, mert tudja, hogy ezzel elsősorban o jár jól Még a nap nem is látszik az ég alján, de már Király Józsei útnak indul földjére. Rövid félóra után megáll a szekér a föld sarkán. A gazda arcát pl. rosra csípte a friss északnyugati szél. Most rágyújt a pipára, aztán hirtelen lelép a kocsiról. Néhány perc múlva a két fiatal ló az ekét húzza. Csak úgy harsog a íöld az ©ke nyomán. Finom por száll a ködös levegő, ben. Király József alig fordul egy. néhányszor a borozdában a dűlőről odakiált egy idősebb’asz. szony: — De korán felkelt, szom. ezéd! — Hát igen! Aiki nem Mr aludni, az dolgozik — felel ra Király József és tovább ballag a borozdában az eke szarvát fogva. — Kérdezni akarok valamit! Adjon már meg egy kicsit — szól hangosan Zsuzska néni, a közismert kulákasszony, miközben halad a szántogató emberhez. — Hát csak azt szeret, nem megkérdezni — mondogat, ja, amikor odaér, — miért kezdte meg maga ilyen hamar a szántást meg a vetést. — Hogy.hogy korán? — kérdezi meglepődve Király Jő. zsef s a szavakat mondva megállítja a lovakat, — Október hónap közepe táján korán lesz a vetés.,.? Az lehetetlen! — Hát honnan a fenéből vette Király szomszéd azt, hogy ilyen korán el kell vetni a ga. hónát, öregmpáink csak novem. bér második felében, meg de. cember elején vetetlek. Mégis jó termésük lett. Biztos látta maga is, hogy Ferencziék a hóra vetették el a gabonái, aztán azoknak Is termett elég szépen. Az asszony mondja ám. Igén gyorsan pereg a nyelve. Király József egy darabig toaUigiat>, amit a kulákasszony darál’, majd hirtelen közbeszól: — Azért lett azoknak jóval gyen. gébb termésük, mint pé-dául nekem. — Az lehetetlen, hogy kendnek jobb termése volt —- mondja élénken a kulákasszony. — Ha pedig több termett, annak csak az lehet az oka hogy jobb a földje. Ferencziéké, meg a mi földünk hajlatban van. —• Nem jobb az én földem, sőt még rosszabb is — felel ra a gazda, s közben rágyújt a pipára. Nagyokat szippant a hosszú pipaszáron és kék füst. karikák szállnak a levegőben. — Hol is hagytam abba? Per. sze, tudom... Megmondhatom magának, azért termett kéit mázsa 5Ó kilogrammal több, mert én Idejekorán elvetettem, Ezért végeztem már el logea, gyobb részét a vetésnek. E* azért iparkodik a határban minden becsületes ember: Jőő József, Bárány László, Csík József meg a többiek... A kulákasszony látja, hogy nem megy semmire Király Jó. zseffel, nem tudja lebeszélni arról, hogy idejében elvégezze az őszi munkálatokat. Tovább bandukol szontyologva. • így kell minden becsületes dolgozó parasztnak megcáfolni az ellenséges hangot. Nem szabad hallgatni a kulákok hang. jára, nem szabad húzni.haiász. tani’a vetést. Aki még nem vé. gezte el, az haladéktalanul lásson hozzá, hogy biztosítva légyen a jövöévi kenyér. Versenyvállalás — vagy köteíességteljesítés? A bajai járási tanács mezőgazdasági osztályának operatív bizottsága versenyvállalást tett november 7-e tiszteletére és versenyre is hívja a megye Va. lameuoyl operatív bizottságát. A vállalás néhány pontja kiragadva így hangzik: — Minden hétfőn 8 órakor a tagok pontosan megjelennek é* számot vetnek a heti elvégzett munkájukról.,. az opeWtiv bi zoflság rendszeresen minden ülésre elkészített beszámolóval s kidolgozott határozatokból fog előállni, amivel megszabja a további munkákra vonatkozó feladatokat... az ülésen felvett jegyzőkönyvei 24 órán belül megküldi a megyei operatív bizottságnak és ennek elküldéséért az operatív bizottság tHkára felelős... uz operativ bizottság minden községben meg fogja szervezni a kisgyüléseket. •. figyelemmel fogja követni az e‘öt- tűni: lévő összes munkákat.., stb. S a versenyvállalás ugyan, ilyen hangnemben folytatódik, pornókba foglalva,. Úgy látszik, a. bajai járási tanács mezőgazdasági operatív bizottsága nincs tisztában a» Zni, hogy mit jeleni a verseny- vállalás, azaz mi n különbség a Vállalás és a kötelesség teljesítése között. Mert mindaz, amire az operatív bizottság versenyt indít — tulajdonképpen magátólértetődö kötelessége a bizottságnak. Kötelességük a tagoknak számot vetni a végzett munkáról, kidolgozni a határo. Zatokat, megszervezni a kis-gyü- léseket és az is magátólérte- tödö, hogy a jegyzőkönyvet időben továbbí-ják , Ilyen „versenyt” indítani tulajdonképpen a verseny lényegének, jelentőségének meg nem értése, vállalás azért, hogy „no, valamit azéri mi is vállaljunk”. Versenyt indít az operatív bizottság annak elvégzésére, amit minden vállalás nélkül amúgy is kötelessége, napi feladata végrehajtani. Hogyan aka-’ja ilyen vállalással meggyorsítani, jobbá tenni a munkát? Mert a versenynek ez a cé'ja. « Az operatív bizottság sürgősen nézzen körül munkaterületén. Ne azt ajánlja fel vállaláskép. pen, amit, úgyis ej kellene végeznie, ha indít, versenyt, ha nem, hanem olyant, amivel gyorsíthatja, jobbá teheti a mun, kát. Olyan vállalást, fegyen, hogy annak nyomán az őszi munkákban hámlkullogó bajai járás végre előbbre kerüljön, hogy felébredjenek a községekben az alvó társadalmi bizottságok, hogy ellenőrizzék a mezőőrök és dülöfelelősök munkáját, hogy a tanácsok végre kemény kézzel vonják felelősségre a munkákat szabo;á'ó kulákokat! 22 zsák búzái, ÍOOÖ tojást rej tejjé tett a siránkozó kulákasszony Orgováiiy községben Végh Er. zsebet kulákasszonyt áruhalmo. zásért és rejtegetésért fogta le a rendőrség. A kulákasszony la. kásán folytatott házkutatás so. rán a rendó'rség egész halom közszükségleti cikket talált elrejtve, A kulákasszony állandóan si. ránkozott. hogy nem tudja tel. jesíteni a beszolgáltatást, — mégis 1000 darab tojást és 22 zsák búzát rejtett el. Orgovány község dolgozói gyűlölefiel né. zik az áruhalmozó kulákasz- r.zonyt, aki megkapja méltó bűn. tetését. Szpvorénvi István. Orgovány
