Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-17 / 242. szám

Teljesítse vaskohászatunk Mákos! elvtársitok tett ígéretet Gerti Ernő elvtárs beszéde as országos kohászati konferencián A kohó- és gépipari miniszté. rium országos kohászati érte. kezietet tartott, amelyen fel­szólalt Gerö Ernő elvlárs áüamminiszter, a Népgazdasági Tanács einöke, Gerő Ernő elv. társ beszédében töobek ' között ö következőket mondotta: — Ha végigtekintjük vaskó, kászatunk fejlődését a felsza. hadarástól mostanáig, latiuujuk, hogy hatalmak utat tettunk még, óriási eredményeket ér. tünk el Ezekné.kül az ered, menyek nélkül, amelyeket vas­kohászatunk ért el, népgazda, »águnk nem tehette vou;.a meg azt az utat amelyet megtett, hiszen a gépgyártás a? ország ipari fejiöaesenek, a szocla. ljzmus építésének motorja és a gépgyártás aiiapanyagat a vaskonaszat termeli. De mind­ezt figyeiembevéve, nem lehe­lünk megelégedve vaskohásza, tünk munkájával, mert nekünk nem visszafelé kell néznünk, hanem e.ore. Nem azt keli első soroan néznünk, hogy mhyen óriási utat tettünk meg, hanem azt, hogy az elmaradás a gép. iparral s általában iparunk fejlesztésével szemben — amely, női néhány hónappal ezelőtt már beszéltünk — egyelőre nem csökkent, hanem növekedett, A vaskohászat az 1951.es év első kilenc hónapjában sokezer tonna Martin-acéllal és hengereit acél. ha maradt adósa az országnak. Abból a hengerelt árumennyi­ségből, amellyel a vaskohászat elmaradt, kitelne Budapest ősz. szes jelenlegi hídjának vasszer, l.ezete, Ha pedig gép készült volna ebből a mennyiségből úgy az még sóikkal nagyobb ’érté. két jelentene. S ez csak a meny. -nyiség, a minőség szempontjá­ból ennél sokkal nagyobb mér­tékben el vagyunk maradva. A kohászat helyzetét jellel., mezve, Gerö elvtárs megáüapl. tóttá, hogy pártunk, kormá­nyunk éppen ezeknek a hiá. nyosságoknak kiküszöbölése céljából hívta össze a konfe. renciát. A kommunistákon a pártánk! vüli kommunistákon, a régi és új szakembereken múlik majd, hogy a rendelke. zésükre álló felszerelés ki. használásával, grafikon sze. rinti termelés, megvalósításá­val, a kieső idő csökkentésével, a tervszerű, megelőző karban, tartás, a prémiumos bérrend. szer bevezetésével a hibákat ki. küszöböljük, a terveket túltel. jesitsük. Ezután a vaskohá­szat káderkérdéséröl beszélt: Vaskohászatunk vezérkara meg tudja oldani az ipar feladatait — Nálunk a vaskohászatban még nincs elégendő számú ka. der, műszaki vez.etökáder — mondotta Gerö elvtárs. — KU. Ionosén akkor látszik, hogy ke. vés a káderünk, ha figyelembe vesszük, milyen feladatok áll. nak előttünk a jövőben. De ez a konferencia megmutatta, hogy van vezérkarunk. Vau vezérka­runk: munkásokból lett gyár. igazgatók, régi, tapasztalt mü. szaki káderek és új, fiatal mü. Szai káderek. Ha ezeket össze, fogjuk, feltétlenül meg tudjuk oldani az előttünk álló felada­tokat. De meg keU mondani, hogy a vezetés kérdésében még nagyon sok a hiányosság. Sztálin elvtárs. amikor a har­mincas években arról beszélt, hogy miért nincsen igazi egy. személyi felelős vezetés az üzemekben azt mondta: azért nincsen, mert a ml gazdasági vezetőink még nem eléggé szak. emberek. Gerő elvtárs megállapította, hogy Sztálin elvtárs két évti. zeddel .ezelőtti megállapítása a mi jelenlegi helyzetünkre is ér­vényes. A feladat; növelni a szakképzettséget, hogy munkás­igazgatóink, műszaki kádereink ipari parancsnokokká váljanak, Gerö elvtárs ezután a bérezés kérdéséről beszéli : — Oly módon kell megválioz. tatnunk a kohászatban a bér. rendszert hogy a bér ösztön, zöbb legyen. A kohászat terüle. tén progresszív prémiumot ve­zetünk be. Ezt a rendszert ter­mészetesen kiterjesztjük a mü. szalu értelmiségre is. A közellátás .kérdésével kap. csolatban ezeket mondta Gerő Ernő: Megoldjuk a közellátás nehézségeit — Mi, kommunisták, hozzá, szoktunk ahhoz, hogy a kérdé. sekröl teljes nyíltsággal beszél­jünk. Kenyeret tudunk eleget adni. Cukrot, lisztet, főzelékfé­lét is tudunk eleget adni. De húsban és zsírban egyelőre még vannak nehézségeink. Jegyre számottevő mennyiséget adunk, de kétségtelenül vannak bizo. nyos nehézségek. Miért? Azért, mert néhány éven keresztül szá. razság volt nálunk, komoly ta. karmányhiányunk volt és ennek köveikeztében az állatállomány, amely szépen fejlődött ismét visszaesett. Most újabban Is. mét fejlődik. Olajunk már van és mind több lesz. De abból a kukoricából, amelyet most tö­rünk le, csak bizonyos Idő múl­va lesz bús és zsír. Idén jő a kukorica, és árpatermésünk, általában a takarmányhelyzet megjavult. A hizlalás, az ál. lattenyésztés fejlődött,’ez év vé. gére sertésállományunk eléri az eddigi legnagyobb szinvona. lat és fokozatosan rendbejö­vünk a többi területen is. A helyzet tehát kétségtelenül ja­vulni fog, mindent elkövetünk, hogy megjavuljon. Ennek elle­nére még néhány hónapon ke­resztül számolni kell hús. és zjír- elláiási nehézségekkel — és a nehézségeik ellenére teljesíteni kell a tervet. Ami a kereskedel. mi apparátusban mutatkozó hi­bákat illeti — mert ilyenek is vannak és nem is csekélyek — ezeket igyekszünk kijavítani. A sioTjet műszaki tapasztalatok fokozottabb felhasználásúról — Az a tény, hogy a Szov- je unió átadja műszaki tapasz­talatait, óriási segítséget jelent számunkra. Két kapitalista or­szág közo,t etképzedie.ejlen lett voina ilyen viszony. Ez. a segít­séget nagyon meg kell becsülni. Ehhez peüig hozzál artoz.k az is, hogy valóban megszervezzük a szjvjet műszaki tapasztalatok alkaimazásá. a gyakorlatban. I;t még sok hiba van: elismerik a szovjet tapasztalatok helyessé, gét, de a gyakorlatban nem szer­vezek meg bevezetéséi, nem el­lenőrzik végrehajtásai. Ezután a munnaverseny kér­dések elemezve, a verseny elbü­rokratizálódására — a terv nem teljesítésétől függetlenül „ki.ü. nőén sikerült" rnunkaverseny veszélyeire hívia fel a figyelmet, A munkaverseny eredményé­nek máVtéke a terv teljesíiése — mondo.ja. — Az olyan verseny, amely mellett a tervet nem tel­jesítik, egy tojáshéjat sem ér. Befejezésül ezek®. mondotta Gerö elvtárs: —• Mielőtt idejöttem, Rákosi elvjárs megbízott azzal, hogy adjam át n ml kohászainknak, mérnökeinknek, műszaki embe­reinknek, sztahanovistáinknak, igazgatóinknak meleg üdvözle­tét. Kérem meg őket az ő ne­vében, hogy a fogadulom, ame. lye az 1951-es terv jeljesí ésére tettek, legyen szent. Vaskohá­sza.; unk teljesítse azt az ígérete-, amelyet Rákost eMdrshak telt —- a magyar nép javára, népgaz­daságunk felvirágoztaására. Az amerikai górnia és a titéisáa szolgai* A Scantiea közli I. Fan tan áru „Az amerikai gazda és a tkóista szolgák’’ című cikké). Fantanáru a belgrádi ameri­kai nagykövetséggel kapcsolat­ban írja: „A belgrádi amerikai nagyköve.ségen négyszáz ember dolgozik, nagyrészük hivatásos „diplomata”, valamint gazdasá­gi, pénzügyi és katonai „szaK- értő’.’ Természetesen mindnyá­jan kiváló mesterei a kémkedés­nek és annak, hogyan kell meg­szervezni Jugoszlávia kirablását. A valóságban ők írják elő a gazdasági „terveket”, állapítják meg az áfákat és adják ki az utasítási, mit és milyen meny- nyiségben kell Jugoszláviának exportálni. Az UDB, a jugoszláv Gesia- po, is hemzseg ;iz amerikai úgy­nevezett „technikusoktól”, vagy Hoover. az amerikai FBI főnö­kének kópéitól, a Jugoszláviá­ban működő amerikai kémszer­vezetet kiegészítik a Marshal’.- segély keretében Jugoszláviá­ban .'evékenykedő adminisztrá­torok és tisztviselők, valamint az amerikai „nem hivat>alas” sze­mélyek js. Szükségtelen hang­súlyozni, hogy e paraziták fenn­tartásának összes költségeit az agyonkínzott és agyonhajszolt jugoszláv nép viseli. A jenkik állandóan növelik Jugoszláviában tartózkodó ké­meik létszámát. Nem múlik el oap anélkül, hogy ne érkezné­nek Jugoszláviába amerikai po­litikusok, üzletemberek és ka­tonai szakértők. A jugoszláv la­kájok mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy előnyös he’yzetel biz osí‘sanak a „turis­táknak" álcázott amerikai ké­melmek A „turis.ák” a tegízle- tesébb ebédért havonta 1080 di­nárt fizetnek, míg a dolgozók ré- BSére a legszerínvebb étkezdé­ben is az obéd Raví 3400 dinár­ba kerül. Vájjon íehet-e csodál­kozni mindezek után, hogy Tito fasiszta állama vatáságos Zarán­dokhelye lett a kalandoroknak, levitéziejt elemeknek és a nyu­gati burzsoá söpredékéne'k?" A cikk a továbbiakban lelep­lezi uzoka- a hazugságokat, me­lyeket az amertkanizált belgrá­di rádió a Román Népköztársa­ságról terjeszt, majd a követke­zőket írja: ,,AZ amerikai imperialistáknak nem áll érdekükben az, hogy az általuk lelgázott országok békés céloka'- szolgáló lpara fejlődjék, 1949-ben Hoover, a Nemzetközj Újjáépítési és Fejlesziesi Bank által kiküldött bizottság elnöke kijelentette, hogy Jugoszláviá­nak nem keU fejlesz eni iparát. Az amerikai hadiiparnak ezzel szemben szüksége Van s.ratégiai fontosságú jugoszláviai nyers­anyagokra, éppen ezért az ólom, vörösréz és ónbányák termékét vagonokba rakják és nyugatra szállí:ják. A többi gyarmathoz hasonlóan Jugoszláviát la arra kényszer! ik, hogy exportra ter­meljen. A jugoszláv kikötőkbe fegyverekkel színüi|ig megtöl­tött amerikai hajók fu;nak be, «melyek cserébe elszállítják Ju­goszláviából az orgzág természeti kincseit. Tito és fasiszta bandája nem­csak az úgynevezett amerikai „kö'csönt” fizeti vissza kamato­sán, hanem még azokat a köl­csönöket is, amelyeke. az ame­rikaiak a monarchia idején nyuj'ottak Jugoszláviának. A fasiszta Jugoszlávia jelenleg 800 ml'lió dollárral tartozik a kül­földi imperialistáknak. Ami azt jelen:i. hogy minden jugoszláv lakos 30 ezer dinárral adósa az iinperialiAáknak. A KÜLPOLITIKA HÍREI ll||lllll(!l!ll>!llll|ll!!llll>iill|l>i>>lilll|lllilllllll|llll!llllll>(llllllil‘llllllllllllllllll|llllllllllllllll||(llm LlllllllllllllliiiillUilüflIlllllllUl A nemzetközi békeharc nagy eseményei közé tartozik az a jelentés, ameiyet a Szovjet BéksbizotiSág tett közzé és amely arról számol be, hogy okfOber hó lU-ig nem, kevesebb, mint 90 millió 729,91/6 szuvjüt á-lámpoigár irta. aki az Ú. nagyhatalom közötti békeegyezmény meglétesét köveLelö felhívást, A béke- aláirásök gyűjtésé tovabo folyik. Naprói-napra újabb és újabb aláírásgyűjtési eredmények ei’KczneK Moszkvába. Ezek arról tanúsüounaK, hogy a Szovjetunió népcsalád;a teljes egységben sorakozik fel a beketábor zfcsz.aja alá. A békeharc jegyében újabb és újabb munkagyöze-ineket js arat a Szovjetunió nepe a uonyec-mcdencében, az uráli iparvidéken és $ hatalmas or. szág legkülönbözőbb tájain. Rómában közzétették az OIobs Békevédelmi Bizottság jelen­tését, amely szerint Olaszországban eddig 14,353.8iß emoer irta alá. a béKetveJcet. Az ország X'i tartományában összegyűjtött aláírások száma jelentősen felülmúlta a stockholmi fe.hivássai kapcsolatos aláírásgyűjtési mozgalom eredményeit. A Béke Híveinek Ausztriai Tanácsa szintén beszámol) az aláírásgyűjtési mozgalom eddigi eredményeiről. Ausztriában bár a nyugaú megszállási övezetekben az Imperialisták üldözik a béüenarcosoka. — eddig 842.153 békealáírást gyűjtöttek. A mai napon Sztálin elvtára történelmi jeleiLőségü nyilat­kozatával kapcsolt).osan új kommeh.árek egész !soráiól számol be aZ MTI jelentése, Fehjngböl közük, hogy a Sicsecsís megál­lapítja: „Sztálin legutóbbi nyilatkozata megsemáitsí.ö csapást mert az angol-amerikai agresszív tömbnek uz atombomba fel- használásával való fenyege^sre, megfélemlítésre és zsarolásra' irányuló terveire.” Koreából jelentik, hogy a Minesju Csontién ezeket írja: „Népünk úgy fogadta I. V. Sz.álin nyilatkozatát, mint a béke és demokrácia tábora erejének újabb bízó, nyí;ékát.” Ottawából jelentik, hogy a Canadien Tribune sze­rint: „I, V. Sziáün bölcs szavai; az atomfegyver el tiltásáról minden kormánynak és népnek -ámogatnia kell)’ Ridgway tábornok október 14-én este kijelentette, hogy az ENSZ-paranescknság beismeri: felelős azért, hogy az ENSZ repülőgépei október 12-én kétizben tüzeltek a kkszoni semleges övezetre, A generális — mivei az ENSZ repülőgépeinek fel­háborító’támadásai fényes nappal történtek —[kénytelen volt bevallani, hogy az ENSZ repülőgépet megsért© |ék azokat a3 egyezményeket,, amelyek értelmében a repülőgépeknek fedetle­nül kerülniük kell Keszon térségének átrepüléséj, és megtáma­dását, Ridgway tábornok közűi e Kim ír Szén és Peng Teh Huái tábornokokkal, hogy azonnal megteszi ,,a megfélelö fegyelmi intézkedéseket” Kíváncsian várjuk, hogy mik lesznek ezek ti beígért intézkedések, hiszen az amerikai repülőgépek alávaló támadásainak most már ismételten haiá.os áldozatuk is volt. Az Al KafUla című beiruti lap rámutat ai USA-nak az angol-egyiptomi viszály körüli machinációira. Amerika '«* Egyiptom és Anglia közötti konfliktust megfelelő alkT.omnak íefcjK/í arra, hogy behatoljon Egyiptomba cs ott saját befolyású! érvényesítse. Az amerikai nagytőkések önmagujc számára kí­vánnak Egyiptomban monopolista helyzetet kiharcolni. Az USA ezért, arra törekszik, hogy Egyiptom csatlakoznék az Atlanti Szőve séghez és ne kössön Angliával úgynevezett „közös védei. mi szerződést”. Az amerikaiak Egyiptomban katonai támasz­pontokat Is szeretnének szerezni, hogy ezekre támaszkodva ki­terjesszék uralmukat az egész Közel-Keletre, Az Al Kafiüa an­nak nz aggodalmának ad kifejezést hogy ,,a waejfista kormány Egyiptomot a világuralomra és új világháború kirobban ására törekvő USA uszályába sodorja”. Az egyiptomi nép azonban nem azért akarja lerázni az imperializmus egyik fajtáját, hogy annak helyébe az imperializmus másik fajtája lépjen. Egyiptom népének nem kell sem az angol, sem az amerikai imperializmus. Az egyiptomi nép a háborús törekvések ellen, a békéért és a nemzeti függ© lenségért harcol. Amerikai kíséretek történnek arra is, hogy Indiát amerikai gazdasági uralom alá hajtsák. Az USA olyan hitelnyújtási fő­tételeket szab Indiának, amelyek segí ségével jogában áll ellen­őrzése alá helyezni India gazdaságának egész területét. Színházi életünk további fejlődésének újabb sza­kaszát jelenti a Színház, és Filmművészeti Szövetség ren. dezésében lezajlói.: háromnapos színeszkonferencia, amelyen szí nészeink és rendezőink a magyar színjátszás problémáit tárgyal­ták meg. Ez a konferencia hul- túrforradalmunk jelentős áldo­mása. Olyan kérdések kerültek megvitatásra, amelyek cllhárí(. ják a még meglévő akadályeka a szociahs a-rea'-ista sztnjtászás teljes kifejlődése elől. A felszabadulás óta a magyar színjátszás nagy változáson ment kérésziül. Közelebb került a néphez, a dolgozó tömegok- hez, A színház ma már nemcsak egy' kiváli ságos osztály szórako­zását jelen.!, a dolgozó nép éle­tét, mindennapi küzdelmét, a ter­melésben vívott harcát, problé­máit muta, ja meg. A színész pe. dig eleven emberi ábrázol a szín­padon. A másik nagy lépés volt a fej­lődés terén az, hogy a színház kimen! vidékre is. Nemcsak a fővárosban szaporodott a szín­házak száma, nemcsak a vidéki városok dolgozói kapnak a fő városi színházakkal egyszínvo- nalú előadást, de a falu népe is megismeri a színházat* A dol­gozók szere ete és érdeklődése mind jobban é3 jobban a színház felé fordul. Megértik, hogy egy- egy jó előadás segl ssgükre van a munkájukban és solrszor vá­laszt is ad problémáikra. A színházi élet tovább; fejlő­dését segítette elő a háromnapos színészkonferencia, amely a dra, maturgia, a színészi, valamint a rendezői alko ás kérdéseit vi­tatta meg és újább lendületet ad kultúrforradalniúnknak. Bérezettéit a Burnuov- módszert nz aehrenshoti tégíasrjárban Az achrenshofi államosított téglagyárba be\|ezették a Duva.. nov-féle gyors téglaégetési mód­szert. A szovjet módszer kövei, keztében a téglagyárban a fér. mêlés 30 százalékkal emelke. dett. Lepénzelt nyugatnémet újságok Az amerikaiak számos nyu. gatnémet lapkiadóváLalat ré. szére nagy pénzösszegeket utói­nak ki. Legújabban e lapkiadók, nak 15 millió D-márkát fizet­tek ki, A bonni parlament kom­munista irakciója javas.a-ot nyújtott be a parlamenthez, amelyben követelte, hogy azok a nyugatnémet lapok, amelye. get az amerikai megszálló ha tóságök pénzelnek cím.apjukon a következő felírással jelenje nek meg: „Kiadóváilaiatunka. az amerikai fömegbízott pén­zeli".

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents