Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-14 / 240. szám
 mtMÍsztci*íatiác§i határozat után nagy lendülettel indul meg a fásítási terv végrehajtása Bács-Kiskun megyében Gépesített faiskola A'ig eijy héttel a miniszter, tanács ismeretes határozata után amely az erdősítési és iá Sítájsl tervmunkák tokozását írjtn elő, Bács-Kiskun megye ífanáésának erdősítési csoport. 1án elkészültek a tervek a megye területén végzendő erdősítési és fásítási munkák ütemé, ttek meggyorsítására és méreteinek kibővítésére. A minisztertanácsi határozatnak meg. felelően máris elkészültek az egyes járások -é3 községek uj fásítási tervei, amelyek során nagyméretű érdeké építések és szegélyfásitások indulnak meg még az idei ősz folyamán. Hajdú Mihály, az erdészeti csoport veztője a már folyamatban lévő előkészítő munkálatokról a következőket mondta: — A megyei fásítási terv egy rövídebb lejáratú és egy hosz ezabb lejáratú tervrészietböl te. vödik össze. A rövidebb lejá ratú terv lényege, hogy érdé szeti szerveink irányítása met. lett dolgozó parasztságunk már az idei őszön a tavalyit több szőrösén felülmúló méretben végezze el a fásításokat. NaunK ennek meg is van az alapja. Jelenleg két és félmillió egyevcü csemete áll rendelkezésünkre kù fi tetés céljából. A megye á8 községében és városában végezünk ebből a mennyiségből már az idén fakiültetéseket. 152 kát. hold összefüggő terület, elsősorban a Szovjetunió tapasztalatai alapján létesülő mező védő erdősávok teepite aéről van szó, melyben egyaránt rész.tvesznek állami gazdasá- gaink, tszcs-ink dolgozó paraszt, jai és az egyénileg dolgozó parasztok Is. ■— A minisztertanácsi hatá. rozat nyomán az erdészeti dolgozók között máris megindult a szociaüsta verseny az őszi fásítási programm minél tökélete, eebb végrehajtására. A kiskőrösi járási erdész, Vajda Antal a napokban versenyre hívta ki Verdán Sándort, a kiskunhalasi járás; erdészeti előadót. A ver. eenykihívás pontjaiban* Vajda Antal vállalja, hogy a járás területére érkező összes facse illetéknek tiz napon belül vao kiültetéséről gondoskodik, tizen felül az 1951. évi őszi fásítási terv keretén belül a maggyüji tési és dugványszedési mozgat mat társadalmi úton megszervezi. Ugyancsak vá.lalja, hogy 1951, évi fakitermelés; tervben előirányzott 19 százalékos szer- fakitermelést 30 százalékra emeli. — A kunszentmlklósi Járási •erdész, Cs. Tóth István a páros, versenykihívásokhoz csatlakozva, válla'ta, hogy 1951. évi fa kitermelési tervét ezév decem.. bér 1-ig befejezi. —, A hét folyamán megindult már a községek között a fásítási verseny is. Bátya község tanácsának végrehajtó bizott. eága versenyre hívta ki az őszi fásítási terv végrehajt:ása érdekében Bács-Kiskun megye valamennyi községét. Verseny, kihívásában megfogadta, hogy még az idén félmillió kaniadai nyárfadugványt szed a község dolgozó parasztságának közreműködésével társadalmi úton és az ősz folyamán kiültet 250 ezer darab sajátnevelésü facsemetét. — A megye állami gazdasá. gai is belekapcsolódnak a felemelt fásítási terv végrehajt!- sának ' munkájába. összesen 1,115.000 haszonfacsemetének kiUltetését irányozták e ö állami gazdaságaink. Ezek főleg Bács. bókodon, Bácsalmáson; Solton, GálháZán, Hajós-Hilden, Csátal- ján Soliszentimren és Bácsbor. sódon végzendő szovjet mintájú erdösávtelepúéseknél kerü nek kiül tetőire. Ugyancsak bekapcsolódnak az őszi fásítási munkálatokba tszcs-lnk is. Itt főleg a Szovjetunió tapasztala, fai alapján létesítendő epres- kerlek telepítésére kerül sor. Az idei őszön 50 kát. hold epres- kert létesítése van előirányozva s ennek ti nemzetgazdasági szempontból nagyfontosságú se. lyemiiernyótenyésztés érdekében van nagy jelentősége. A tszcsk részére a megyei tanács erdészeti csoportja 320 ezer egyéves facsemetét biztosított.- A régi rendszer elhibázott fásítási munkáinak kijavítása érdekében a megye terű étén oiyan faféleségek kitelepítésére kerül sor, amelyek alkalmaz, koonak megyénk éghajlati és talajviszonyaihoz, gyorsan nőnek és mint haszomák, nemzetgazdaságunk céljait sikerrel fogják majd szolgálni. A kiül. tetesre kerülő faíéleségek: fenyő, csertölgy, tölgy, szólóra, ór.ásjegenye, kanadai nyár, akác, dió és hárs. — Ugyancsak az őszi fásítási Jerv kereten belül új a apukra helyezik Bács-Kiskun megyében is az útmenti fásításokat is. A szovjet tapasztalatok alapján az eperfatermelést ezentúl összefüggő é3 jól kihasználható ep reskerlekben végzik, az utmenti fásítás céljából a jövőben nem az eperfát, hanem egyéb gyümölcsfákat és haszonfákat hasz. hálnak és fokozni fogják az út. menti cserjék telepítését. Így a kalocsa-meszesi, após tag.solti és dunaföldvár-kecskeméti müutak mentén már az idén cseresznye,, fákat fognak ültetni. — E nagyszabású fatelepitési munkák során — fejezte be ismertetését Hajdú Mihály — szá. mítunk a fő eg dolgozó paraszt. Ságból, ifjúság soraiból kikerülő társadalmi munkások ezreinek támogatására is. Tervünk végrehajtása nagymértékben függ attól, hogy a megye lakossága mennyire érzi át á fásítás jelentőségét nemzetgazdasági, egészségügyi és szépészeti szem. pontból. 1951. évben 340 mázsa íámag begyűjtését kell elvégeznünk. Elő keli teremtenünk a Jövöévi fásítási terv Végrehajtásához további 9 millió facseme. tét, amelyet összevont járási csemötekertekben fogunk tervszerűen kinevelni. A verseny- szellem kiterjesztése érdekében a hét folyamán elküldjük versenyfelhívásunkat az ország összes megyéihez és célunk az, hogy a muHSztertanácsi határo,. zat szellemében a fásítás terén a múlt rendszer hanyagsága következtében erősen visszamaradt megyénket országos viszonylatban is az esők közé emeljük. Három évvel ezelőtt, 1948. október 20-án hozták nyilvánosságra a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Bolsevik Pártnak a rendeletét, amely meghatározza, hogy a bőséges és időálló ter. més biztosítása céljából a Szovjetunió európai részének sztyep- pés kerületeiben mezóvédö érd.sávokat kell ültetni, Azóta a sztálini terményátalakítás terve sikeresen halad a győzelem felé. Ma már sok helyen, ahol nemrégen még terméketlen homoksivatag volt, óriási kiterjedésű cserje és faültetvények nőttek a szovjet emberek munkája nyomán. A fásítási munkálatoknál nagy segítséget nyújtanak az állami faiskolák. Képünk a pervomajszki állami faiskola földjét mutatja, amint éppen kerti traktorral meggymagot vetnek. Ez a faiskola az odesszai terület tíz kerületének kolhozait és szovhozait látja el facsemetékkel A megyei tanács operatív bizottsága kiértékelte a begyüjfésben végzett eddigi munkál- és három járás tanácselnökéi- beszámoltatta végzett munkájáról Az értekezlet megállapítottá, hogy tanácsaink a gabonádé- gyűjtésben a jó versu>.yszerve- zéasel, a (örvény tuda.osl újával hosszú időn keivsz.ül első huiyet oiztosiio.|a megyénk számúin. Ez a íendálef, azonoati nem tapasz a!ha.o az ősziek begyűjtésénél, nincs meg a kellő előkészület, gyengü-t tanácsaink munkájában a Versenyszellem fokozása- Hiányosság még az, hogy a járási tanács operativ bizou sagának tag, ai nem vesznek részt a községi tanács társadalmi blzo tsági ülésén és nem ad nak gyakorlati segítséget a tűr sadalmi bizottság tagjainak. — Nem minden járási an ács bon totla fd a -érvét községekre é ezt a tervet nem vit|ék k; a dől gozók széles tömegei közé. Gyen gén kapcsol-ák össze a feladató k;,; a begyűjtés munkájával, így esett vissza a .megye az orszá gos versenyben. A dunavecsel jú rrisi tanács a beiügyminisâtériun utasítását nem adta át a község tanácsoknak. Általános a lanyhulás, bizonyos közönyösség .a Dasztalható tanácsaink munkájá ban a (örvény teljesítésénél. Nem mindenütt alkalmazzák a törvényben elöir; 5—10 százalékos felemelést. Inkább híva. koznak a meglévő nehézségekre, minthogy annak leküzdésével foglal kozzanak. Példa erre n bajai járás tanácselnöke, OSztermun elvtárs, aki mindig másutt keresi a hibát, saját munkájukról, hibáinkról nem beszél. Ha jobban átfogná a járási tanács dolgo zélünk irányi ásá-, vezetését, keményebben vonná felelősségre a begyűjtési oszt&’yon üldögélöke- Ä« többet tartózkodnának kint » bírás községeiben, más lenne az eredmény. Nem történne meg nz, hogy a ddvodi tanácsnál már 4 órakor senki sem tartózkodik bent. Pedig Dávcd a tejbegyiü • fob en az utolsó helyen áll a .1&- rásbnu Tanácsaink begyűjtési nvll- «Sn'artásán igen sok a javítanivaló. A1 n’ános hiányosság horv a véteWnayels nincsenek ellcönv vetve, bjem tudják, hány dolgozó p,arasz1 te'jcsí) of e a beadását — különösen vonatkozik a iskórfisi á« a It'Amn* ainsi f«■náesokrn. De meg‘aWha;6 más ■'-írások tanácsainál is Hiányosan vonták be tanácsunk az nRltációa fölvilágosító munkába a gabonabeadásban élenjáró gazdákat, -auácstagolt at és a békekölcsjegyzésbeu kilőni dolgozó parasziokap Hiányosan készítették elő a községekben a.begyűjtést napot. Mindezek a hiányosságok hozzájárul ak ahhoz, hogy megyénkben lassan megy a gabona-, a kukorica-, napraforgó-, burgo. nyá-, tojás- és baromfi begyűjtse. Hzzájárul a hiányoságok- hoz ;lz, hogy a földmű ve sszötet- kezetclc és a Mezőkor gyengén készült fel a-j őszi begyűjtésre. Nem biztosították az átvevő he- ■ycke-, munkaeiöt és azonnali véielijegyzést. Meg.örténik aZ, hogy reggel ől estig kell várni a dolgozó parasztnak, míg á.ve- -zik tőle a terményt és még akkor sem l'isr. os. hogy a vételije ;ye; megkapja. Az utolsó pillanatban szalad, (álnak tárolőhelyei keresni, mint Szabadszálláson, vagy visz- szaküldlk a kocsikat, — anli megtörtén!; a Mükertnél — mert letelt a munkaidő. A jöldművcs- Sröt*é//cÉse;e/c és a Mezőkor mun. kdjeit bizonyos fejelienséQ. szer. •.■esetlenség jellemzi. Ezzel -ápot adnak az ellenséges Uulákagiiá- ciónak és egybou hátráltaiják a dolgozó parasztságunkat az őszi munkák silteres elvégzésében. A munka megjavítására a Járási tanács operatív bizot ságá- nak tagjai minden héten vegyenek részt a községi társadalmi bizottsági ülésen A járási begyűjtési csoport se- gí sen a községekben a begyűjtés szorgalmazásában és a nyilvántartás munkájában, A járási tanácsok a begyűjtési napokat :ol készítsék elő a he. lyi lakácsokkal ês a tömegszer- vezeii aktívákkal, nécsak kukoricád, hanem tojást, baromfit, burgonyát, naprá,forgót is vegyenek át a begyűjtési napokon. A községi tanácsok a kisgyülése. kei naponként tartsák meg, ah0] Ismertessék dolgozó parasztsá- gunkkal a törvényt, a C-beadáa előnyét és azt, hogy a község a& dig terményt nem vihet ki, amíg beadási kötelezettségének 100 százalékig nem tett eleget. . A föídmüVesszövetkezet és a Mezöker vonja felelősségre, büntesse meg, ha kell állítsa törvény elé a begylljiési munka tu díi|os akadályozóit, a* vételije, gyek kiállítását minden esetben biztosi sák. Gondoskodjanak elő re tároló helyiségről, ebbe a munkába kapcsolják bele a tanácsot és a tömegszervezeteke'. A járási tanácselnökök hívjál be azon termelőszövetkezeti cső pori elnököket, akik még AMG- tartozásuknak nem tettek eleget éa beszéljék meg annak gyors teljesítését. Községi tanácsaink tegyék kötelességükké azoknak a dolgozó parasztoknak, akiknek AMG •irtózásuk van, hogy tegyenek eleget az állammal szemben fennálló tartozásuknak. Foko. zottabban szorgalmazzák a ga- bonabegyüjtést ig. Járási, községi tanácsok úgy fogynak a munkához, hogy november 7.re, a Nagy Októberi Szociális a For- radalom 34 éves évfordulójára, teljesítsék begyűjtési tervüket. Albániáim érkezett jugoszláv politikai menekültek beszélgetése az Albán Távirati Iroda tudósítójával Az utóbbi időben egyre nagyobb számban keresnek menedéket Albániában a 'Tito—Kan. kovics véres rendszere elől Jugoszláviából elmenekült politikai emigránsok. A menekültek az Albán Távirati Iroda tudósítójával folyta, lőtt beszélgetésük során ismertették Jugoszlávia siralmas gazdasági és politikai helyzetét, az amerikai befolyás végzetes következményeit, a borsa.mas terrorrendszert és a jugoszáv népnek a Tito.klikk ellen vívott harcát. Ahmed Serifi Vucsitrní menekült elmondotta, hogy a gazdasági helyzet munkások és pa. rasztolc számára, egyaránt elvi- selhetet'en. A jugoszláv parasz. toktól földjük minden termékét elrabolják, A kulákok rendel, keznek a legjobb földekkel és á landóan gazdagodnak a szó geny parasztok rovására. A pa rasztok egyre jobban eladóaod nak a kuiákokkal szemben éa ha nem tudják leróni tartozásukat, börtönbe vetik őket, vagy kényszermunkát kell végezniük a kulákok földjén. így például úzsema. Oszmani novolandi paraszt, akitől 1948 .ban elvették a földjét, három fiával együtt Novica Vlahovics kuláknak dolgozik. Hasonlóképpen Kádri Kovácsi paraszt Necsmovlcs ku- lák földjét müvei, aki ügyvédi gyakorlatot folytat Mitrovicán és mentes minden termésbeszof gáltatás alól. Seban Mahmud Sztrugai szakmunkás a mai Jugoszlávia munkásainak válságos he’yzeté- röl beszélt. Elmondta, hogy 1948-ban a kormány megszán, tette a lakásépítő vállalatok legnagyobb részét és ma minden építkezésre külön szerződést köt a vállalkozókkal. Az építő, munkások éleimiszerjegyet nem kapnak és naponta 16 órai munkát végeznek, hogy életüket valahogy tengethessék. Annak az istállónak az építkezésén, amelynél seban Mahmud másíé. hónapig dolgozott, Tahir Tahirf vállalkozó 250 ezer dinárt keresett. A titóista kormány Albánia ellen intézett vakmerő provokációiról beszél el részleteket Blagoje Sztankovics volt Jugo. szláv tiszt. Prizrenben Sztanko vies saját szemével látót: 13 albán árulót, akik az UDtí szolgálatában diverziós kiképzés ben részesültek. Három hónapig szolgáltam egy határörosztagban Dragacs szakaszán — mondotta a a emíngráns. — Ezalatt 50 áruld lépte át az albán határt UDB. Ügynökök kíséretében, A Jugo száv hadsereg valamennyi psz tagában diverziós ügynököket képeznek ki a népi demo. krácla országai ellen. Hathóna pos tanfolyamon készítik elő diverzáns tevékenységre a itató nákat és altiszteket, míg a tlsz tek háromhónapos tanfolyam« kon kapják meg a szüksége.-. 'útmutatásokat,
