Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-14 / 240. szám
A pártol« íáfás anyagjához A KRITIKÁRÓL ÉS ÖNKRITIKÁRÓL Pártszervezeteink vezetőségei, nek újjáválasz,.ása nagyjelentőségű lépés párt««« és népi demokráciánk erösí|ésének és fejlődésének ú ján, Hogy ezt a lépési teljes sikerrel lehessük meg, ahhoz elengedhetetlen, hogy a vezetőségek újjáválaSEtásával az eddiginél magasabb fokra emeljük a komunis;a kritikát és ön- k fiilkát. 1. A kritika és önkritika a marx. ista-lenimsta világnézet Alapvető módszere. Mit jeleni tar A kommunista világnézet arra tanii, hogy minden djlognak, minden jelenségnek megvannak a maga belső ellentmondásai, megvan bennük a múl. és a jövő, az elhalás és a fejlődés eleme ..Életünkben mindig elhal va. lanti — tanítja Sztálin. — He az, ami elhal nem akar egyszerűen elhatni, hanem harcol a létért, védelmezi ide. jétmúlt ügyét, — Életünkben mindig születik valami új. He az ami születik, nem születik egyszerűen, hanem visít kiabál, védelmezi a léthez való jogát. A régi és az új, az ti. haló és a keletkező közötti harc — ez fejlődésünk alapja.” Az újat felfedni és a régivel, az clhuioval szemben győzelem, re segíteni nem lehetne, ha nem alkalmaznánk szümejenül a kritika és önkritika fegyverét. A iriarxizmus-leninizmus éppen azáltal [esz képessé bennünket például az új, szocialista munkafegyelem megeremtésére, hogy a munkához való régi viszonyt szakadatlanul éles bírálatnak veil alá s ezzel is segíti a szülei új munkaerkölcs erősödését. Vagyis: a kommunista világnézet ■ jn-itikusan viszonyul n valósághoz, nem ismer el semmit sem öl öknek és változás tat-innak, meglátja a hanyatlót, felismeri a születőt és nem utolsó sorban éppen forradalmi kritikájával válik nemcsak a világ megismerésének, hanem a világ megváltoztatásának is a tudományává. A forradalmi kritika a kapitalista rendszer megdöntéséért folg, latoit karc nagyerejü fegyvere. Marx és Engels, amikor a tudományos szocializmus alapját le. lakták, ezzel egyben megsemmisítő kri.ikát gyakoroltak koruk fele ff. Lenin és SZ;álln, a marxi örökség folytatói és továbbfejlesztői. kérlelhetetlen bírálatnak vetették alá a halódó, pusztulásra ítélt kapitalizmus végső szakaszát: az imperializmust. A marxizmus-leninizmus megszületésének és továbbfejlődésének, valamint e világnézet alapján álló kommunista pártok lé[rejövetelének, tehát fellóleia volt a tőkés termelési és társa- dalmi viszonyok forradalmi kri. tikája. De a marxista-leninista világnézet nemcsak a kapitalizmust illeti forradalmi kritikával, a mi világnéze ünk lényegéből, forradalmi szelleméből fakad, hogy kritikával fordul önmaga felé is. Az önkritika a marxi-lenini világnézet, és az ennek alapján álló kommunista pártok szüntelenül alkalmazóit fegyvere, amelynek segítségével e párjok felfedik és kiküszöbölik sajá; fo. gyatékoságaikat védelmezik az eszmei xisz'aságukat és szüntelenül ellenőrzik a tapasztatok é3 eredmények fényénél egész politikai Vonaluk helyességé*-. A kommunista pár.ok tevékenysé. gének születésüktől fogva, már a tőkés rend viszonyai közöp törvénye az önbírálat. A Bolsevik Pártban — mint Sztálin elv- társ mondotta — az önbírál,nt ..kezdete arra az időre nyúlik vissza, amikor a bolsevizmus először jelent meg országunkban, szókra az első. napokra, amikor » bolsevizmus. mint külön forradalmi áramlat, a munkásmozgalomban megszületett”. A munkjsosz ály forradalmi pártjának ez n képessége a legszorosabban összefügg „ rnunhelyzetéül r lökéstársadalomban; azzal, hogy a munkásosztály az egye-Jen következetes forradalmi osztály, amelynek történelmi küldetése önmaga és minden dolgozó osztály felszabadítása. A munkás, osztálynak éppen ezéit nincs félnivalója az igazságtól, A burzsoázia, mivel hanyatló, pusziu- ásra ítélt osz.ály, amely nem .aláihat kiutat zsákutcájából — fél saját hibáiról beszélni, retteg az igazságtól, s ezért képtelen igazi önkritikára És ez természetesen jellemzője a buzsoá- zia pártjainak is, mégpedig nean- csak a mai burzsoá pártoknak, hanem a száz-százotven évvel ezelőtti forradalmi polgárság pártjainak >s. , Mindazok a forradalmi pártok — mondotta Lenin —, amelyek eddig elpusztultak, azért pusztultak el, mert elbí. zakodtak és nem tudták meglátni miben rejlik az erejük és féllek beszélni gyengéikről. De mi nem pusztulunk el, mert nem félünk beszélni gyen. géinkrői és megtanuljuk leküzdeni ezeket a gyengéket ” Az önkritikához való viszony alapvetően megkülönböziette és megkülönbözteti a Bolsevik Pártot és minden forradalmi mun. k.áspár oj a csúfosan elbukott II. Internacionálé pártjából és a urai jobboldali szociáldemokrata pártoktól, amelyek félnek az ön. kritikától és gyengeségeiket a hamis önelégül ség álarca alá rejtik. A kommunis a pártok ezzel szemben, követve a nagy Bolsevik Párt példáját, merészen és határozóban kifejlesztik soraikban a forradalmi önkritikát «s Leninnel vallják: ,.A hibát nyíltan beismerni okait feltárni, kielemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte gondosan megvitatni, hogy miijén eszközökkel lehet a hi. bát kijavítani — íme, ez jellemzi a komoly páriot, így tel. jesíti a párt kötelességét, így ncveli és taniija az osztályt s azután a tömegeket Is.” II. Mi a szerepe a kritikának és önkritikának a szocialista társa, dalomban? . À szocializmus a termelőeszközök tdrsadalmi tulajdonán alapú, és mentes mindenfajta kizsákmányolástól. A szocialista társadalomban nincsenek egymással ellentétes érdekű, egymás ellen harcoló osztályok. A Szovje unió szocialista társadalma baráti o."- ályoki-ói ájl. amelyeket kö. zös célok és érdekek egyesítenem. A bzsvje.uaiu^.m megva-ó- sult a szovjet társadalom erkölcsi és poli-ikai egysége. Ebben a társadalomban a kritika cs önkritika minőségileg új szerepe éppen abban áll, hogy a Kom- nu.dsta Pár.' ennek segt"Ségéve) tudatosan tárja fei a régi és az új közötti ellenímondásokat és felkelti, mozgósítja a széles tö megek alkotóerejét ezeknek az ellentmondásoknak a leküzdésére. Ezzel a funkciójával válik a kritika és önkritika a szocialista ársadulom fejlődésének hatalmas mozgatóerejévé, melyet semmi más nem pótolhat, és amelynek szüntelen alkalmazása nélkül nincs előrehaladás. Ha országunk a proletár- diktatúra országa — mon. dotta Sztálin elvtárs — a diktatúrát pedig egy párt, a kommunisták pártja vezeti, amely nem oszlja és nem oszthatja meg a hatalmat más pártokkal — akkor világos,, hogy sajájtmagunknak kell feltárnunk és kijavítanunk Ili. báinkat ha előre akarunk haladni, akkor világos, hogy raj. tunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat ’’ A fejlődésnek ez az új mszga lóereje a szovjet élet minden te- rületén érvényesül, milliókat és izmijlióka | mozgósít a kommunizmus még eredményesebb építésére, kibontakoztatja a szovjet nép mérhetetlen alkotóerejét és nélkülözhetetlen fegyvert ad a társadalom szocialista tudatának fejlesztéséhez, a szocialista kultúra felvirágoz.atásáhjz, III, Mi a szerepe a kritikának és önkritikának ná-unk, a kapitalizmusból a szocalizmusba való átmenet társadalmában ? A mi társadalmunkban még vannak ellemétes érdekű, kibé- kithe.elenül szembenálló osztályok, van kizsákmányolás- A -ö. aésOsZtály városi maradványai mellett a falun a íegsz-ámc-sabb kizsákmányoló osz.ály: a kulák- ság folytat ádáz harcot, a dolgozó nép és új rendje ellen. Ezeket az erőket bátorítja a kapi- alista környezet, az imperialisták háborús poil|ikájai amely élezi a nemzetközi helyzetet. —• Szocialista épíiőmunkánk előrehaladásának törvénye a belső osztály-harc éleződése, az ellenség egyre elvetemültebb ellenállása. Nálunk tehát rm a társadalmi fejlődésnek hatalmas mozgatóereje az el.enséges osztályok és azok maradványai elleni harc. Ugyanakkor a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának kivívása óta kezdett kialakulni és ma már crötcljese,n érvényesül nálunk is a kritika és önkritika, mint a fejlődés akadályai tervszerű, tudatos leküzdésének nélkülözhetetlen eszköze. A párt és Rákosi elvjárs úynu .atása nyomán pártszervez eink munkájában, a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet számtalan területén egyre erőteljesebben ha, társadalmi fejlődésünknek ez a hajtóereje. Mindenekelőtt a szocialista ipar fejlesztésében, az ipari munka magasabb termelékenységéért vívott harcban. Az elavult mun. kamódszerek, idejétmúlta mun- kaszokások és a tervgazdálkodás által felállított növ. kvö termelési követelmények ellentmondását a munkásosztály legjobbjai. a kritika és önkritika törne, ges alkalmazásával, a munkaverseny, az újító- és Sztahanov- mozgalom ^fejlesz'ésével oldják meg. A szocialista versenyben — tanitja Sztálin elvtárs — a tömegek gyakorlati, forradalmi önbírálata jut kifejezésre, amely a dolgozók millióinak alkotó kezdeményezésére tó. maszkodik.” A kritika én önkritika nemcsak az iparoan,. hanem szocialista ^piicmunkánk számos terüie.ién is |íz- és százezreket sentent alkotó kezdeményezésre, újításra, az épi ómunka ieiaüaiainak jobb, sjrszerübb megoldására. Mind erőteljesebben kezd érvényesülni ez a hajtóerő a szocialista tudai, az új kultúra, a* új hazajiság megteremtéséért és erősítéséért folytatott küzdelemben. A kritikának szerepe van abban, hogy megteltük az első épést olyan tudománynak a kialakításához, a'neiy ellene van a gondolkodás betok:sodásának és pangásának és van bátorsága szembeszállni mindazzal, ami elavul:, túlhaladott. A kritika és uJjtri[lka néUtttiözhet.etlen és egyre jobban érvényesülő fegyver az irodalom páriszeriiségé. nek erősítéséért, az új szocialista irodalom megteremtéséért folyta, ott harcban. IV. A fejlődésnek ez az új hajtó, ereje sem a szocialista tár sadalomban. sem a mi átmeneti társadalmunkban nem érvé. nyesül önmagától, ösztönösen A kritika és önkritika a munkás, osztály forradalmi pártjában: a kommunista pártban valósul meg a legmagasabb fokon és a cárt politikájának megvalósitása ütián érvényesül és erősödik a gazdasági társada mi és kultu- rális életben. Mennél fejlettebb a dolgozókat vezeiö párt szervezeteiben a birálat és önbírálat szelleme, annál erősebben érvényesül a bírálat és önbirálat, mint társadalmi fejlődésünk lerdi.ökereke, A párt fejlődése e téren is egész do gozó népünk, országunk fejlődését segiti elő. A kritika és önkritika a kom, munlsta párt életének állandóan érvényes törvénye, a pórt fejlő, désének nélküíözbetet.en mo_ torja. ,,Az előttünk álló hatalmas feladatok megkövete.ik — mondotta Rákosi e.vtárs a második kongresszuson —, hogy fokozottan biztosítsuk a párt. demokrácia érvényesülését so. rainkban s szakadatlanul ve. gyük igénybe a birálat és önbírálat fegyverét”. Különösen nagy jelentősége van nálunk a soron kővetkező hetekben és hónapok, ban, amikor a tagság megvitatja pártszervezeteinknek egészévi munkáját és újjává asztja a vezetőségeket. A kritika és önkri. tika széleskörű alkalmazása alapvető biztosítéka annak, hogy napvüágot lássanak a pártszer. vezetek kiküszöbölhető gyen. geségei; hogy az új vezetőié, gekbe a legjobb, legrátermettebb kommunisták kerüljenek és ezzel pártunk még erősebbé még szilárdabbá váljék. Ezt a szerepet nem töltheti be akármilyen biráat. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a bírálatnak és önbírálatnak ,,legalábbis két eredménnyel kell járnia. Először, fo. koznia kell a munkásosztály éberségét, jobban ráirányíta. nia a munkásosztály figyel, mét hiányosságainkra, meg kell könnyítenie ezeknek a fo. gyatékosságoknak kiküszöbölését s lehetetlenné kell tennie mindennemű „meglepetést” építő munkánkban. „Másod, szór emelni fogja a munkás- osztály politikai műveltségének színvonalát, ki fogja fej. leszteni a munkásosztályban azt az érzést, hogy övé az ország és megkönnyíti a mun. kásosztálynak, hogy meg. tanulja az országot igazgatni,” Lenin és Sztálin arra tanítanak, hogy a kommunista bírálat mindig elvhü, éppen ezért nem lehet tekintettel egyesek „érzékenységére”, baráti kapcso. latokra, egyéni sérelmekre — csakis a párt, a doigoző nép ér. dekeinek szolgálatára. A kom. munista bírálat bátor és éles — határozottan és kérlelhetetlenül veti fel a hibákat. Nem húny szemet a ,,kényes kérdések” felett, bátran szóváteszi és meg. bélyegzi az ingadozás, a nehézsé gek előtti megtorpanás, az op. portunizmus minden megnyílva, nulását, amely az elmúlt év küz. delmeiben egyik vagy másik vezetőségi tagnál megmutatkozott. A pártszerü bírálat engesztelhe. tétlen az ellenséggel szemben, leleplezi azt ég megadáiyözza, hogy az új pártvezeiőségbe ellenséges elemek, vagy azok fel. bérelt emberei befurakodhassanak A pártszerü bírálat épí.ö cs nevelő hatású, kemény és igazságos, megalapozóit s felelősség, teljes — egyszóval olyan, amely, bőt az egész párttagság tanul a amely a hibák elköve.óit segíti munkájuk, magatartásuk gyengeségeinek leküzdésében. A Kommunista, bírálat és önbírá.at nem csupán a hibák felfedését jelenti, hanem ennél többet: alkotó cselekvést, valami újnak a megszületésit. Ennek az ön. bírálatnak a s4ellemeoen jártak el a tatabányái bányászok, arm. kor — feltárva elmaradásuk okait — megjfogadták Rákosi elvíársnak, ho^y teljesítik, sőt túlteljesítik id^i tervüket cs példájukkal több!más bányát, üzemet ösztönözték hasonló öűbírá., latra. A pártszerü kritika és önkri. tika szellemében neveint ez egyszersmind azt is jelenti; bírálatra, önbirálatra ösztönözni és bátorítani minden egyes pátta. got, az egész párttagságot. A -egnagyobb ősz.önző erő: a párton belüli 4amokrácia fejteti, sége és virágzása, A vezetőség munkájáról acjott rendszeres tájékoztatás, a taggyűlési beszámoló, a párttag helyes javasla. taina’k, kezdeményezéseinek e fogadása és megvalósítása, a Szer" vezeti Szabályzatban meghatározott jogok tiscteleibenlariása, a tagság bevonása a vezetésbe, rendszeres részvétele a párt előtt álló feladatok végrehajtásában — mindez együtt alakítja ki és eősiti meg minden egyes kom. munis tában annak a tudatát, hogy felelős részvevője a párt munkájának, a vezetőség újjá. választásának, maga dönti el: ki legyen és ki ne legyen tagja az új vezetőségnek, A bírálat és önbírálat ösztönzésének elengedhetetlen feltét'e- le a harc a birálat elnyomói, a párton belüli demokrácia meg. sér.ói cl.e Az elér. eredményekhez vaiő kritikus viszony, a hibák ás gyengeségek felfedése £ felszámolása, a bírálat és önbí. rálát eiőrehajiő erejének szakadatlan érvényesülése viszi előre a pártot s teszi képessé arra, hogy céljai felé magával vigye még szorosabb egységben az egész dolgozó népet. .,A párt lo. győzhetetlen, — tanítja a Bolsevik Párt története — ha nem fél « kritikától és az önkritikától, ha nem palástolja el a munkájában előforduló hibákat és fogyatékos. Ságokat, ha kádereit a pártmunka hibáin ianíjja és neveli ha idejében ki tudja javítani hibáit A kritika és önkritika • széleskörű, pártszerü alkalmazása az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy sikerrel oldjuk meg a ve.' zexöségek üj avúlasz ásának fel- adatát, erősebbé tegyük pártun. kát, szilárdabbá a kommunisták es pártonkívüllck kapcsolatát ős ezzel meggyorsítjuk hazánk fejlődését a szocializmus útján. Lőcséi Pál A BEGYŰJTÉS HÍREI Alpár község kukoricabegyüj. ési tervének végrehajtását nagy mértékben elősegítik azok az öntudatos dolgozó parasz,ok. akik az előirányzaton felül teljesítik beadásukat. Radies János 5 holdas dolgozó paraszt 199 kiló helyett 431 kiló kukoricát vit t a szövetkezet góréjába. Kovács Mihály 5 holdas, 132 kilós előírását 646 kiló beadásával te^- jesueite. Tóth János 4 holdas, 183 kiló helyett 479 kilót adott be. Ifi. Varga István 215 kiló helyett 625 kilót. Bodor Péter 12 holdas 445 kili helyen 685 kilói, Csernus Pál 4 holdas. 65 kiló helyett 212 kilót, Kecskés Pál 7 holdas, 445 kiló helye t 756 kilót, Boros Antalné 9 holdas 198 ki]ó helyett 837 kilói. Gáraczj János 140 kiló helyett 354 kilót, Bodor Sándor, akinek beadási kötelezettsége nincs 577 kiló kukoricát adóit be. Hamburgban 112 ezren szavaztak az újrafellegyvérzés ellen A Népszavazási Főbizottság hamburgi helyi központja nyilvánosságra hozta a népszavazás eddigi eredményeit. Esze, rint eddig 112 ezer hamburgi polgár szavazott Németország újrafelfegyverzése el.en és ,a német egység mellett. Hamburg, ban tovább folytatják á népszavazást. \ Pártoktatók Háza előad fisa Oklóber lő.én, hétfőn dé'ufán G órakor előadás,: „Világifjúsági találkozás a békemozgalom megerősítésének szolgálatába11’' címmel. Népnevelők DISZ., tanács., tömegszervezcii funkcionáriusok és tagok résizére. Előadó: Molnár Frigyes elvtárS,
