Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-03 / 230. szám
A magad hasznára, a haza javára : jegyezz békekölcsönt! AZ MDP BÁCSKISKUi\MEíílEÍ PÁRTBIZOTTSÁGÁN Ili MPJA VI. évfolyam, 230. szám Ara 50 fillér 1951. október 3, szerda Alaposabb, szélesebbkörű népnevelő munkát! Vasárnap újabb ezrekkel, tízezrekkel gyarapodott a201™»'*1 dolgozóknak a száma, akik köl csönadott forintjaikkal szavaztak a békére, a haladásra, ötéves tervünkre, boldog jövönkre. Me gyeink dolgozói a haza felhívására azzal válaszoltak, hogy lelkesen, örömmel jegyeztek békekölcsönt. Pártszervezeteink előtt most igen nagy feladatok állnak. Itaj tűk múlik a békekölcsönjegyzés sikere. Fontos tehát, hogy a vasárnapi munkát értékelve, népnevelőink még harcosabb, még (naposabb, még széleskörübb fel világosító munkát végezzenek a békekölcsönjegyzés sikeréért, Még fokozottabb mértékben megsokszorozódott erővel és nagyobb lendülettel harcoljanak a békekölcsönjegyzés győzelméért. Pártszervezeteink biztosítsák továbbá, hogy a falun a békekölcsönjegyzés nagy lendülete se- gíise az őszi munkálatokat is. Szükséges, hogy . pártszervezeteink az eddigi munkájuk tapasztalatait felhasználva, javítsák ki az elkövetett hibákat. Milyen hibákat kell kiküszöbölni népnevelőinknek, hogy eredményesebbé tehessék munkájukat? Az elkövetett hibák két terli‘ létről származnak. Meg kelj javítani a népnevelömunka szervezetét, továbbá annak tartalmát. E két területről származik a legtöbb hibaA szervezet területén a legnagyobb hiányosság az, hogy sok helyen még mindig kevés a népnevelők száma. Hiba még az is, hogy több községben alig van egy-két dolgozó paraszt a népnevelők között. Kevés a népnevelő a kiskunhalasi tanya világban. Itt arra hivatkoznak, hogy „nem érnek rá”. Ennek ellenére ott azt keli tapasz!alnl, hogy nemcsak a kölcsönjegyzés politikai munkájának vitelére nem érnek rá, hanem, úgylátszik, a mezőgazdasági munkákra sem, hiszen el vannak maradva mind a begyűjtésben, mind a kukorica- és napraforgószedés vonalán is. Szalkszentmárton, Duna tej étien községekben a népnevelők köztisztviselőkből és szövetkezeti alkalmazottakból tevődik össze. A népnevelők általában munkájukat azzal kezdték, hogy az ívekre elsőnek saját nevüket írták fel és nevük mellé a példamutató összeget, Ez sem fortén* meg megyénk minden községében. Például Kalocsa, város második kerületénél o]yan népnevelők is mentek agifációs munkára, akik még nem jegyeztek békekölcsönt. Amikor megkérdezték az egyiktől, hogy mennyit Jegyzett, kénytelen volt azzal válaszolni, hogy még nem jegyzett. Később mint ,.példamutató összeget” 200 forintot jegyzett. Pedig termelési felelős a szövet kőzetnél, gazdasági ereje olyan, hogy magasabb összeggel járulhat hozzá az ötéves terv sikeréhez. Madarason pedig a jóljegy- zőket nem vonták he a népnevelői munkába. . Pártszervezeteink vonják le erről a tanulságot és a következő napokban olyan népnevelőket indítsanak munkába, akik példás jegyzésükkel nagyobb összegek jegyzésére ösztönzik a dolgozó parasztokat. Az egységes agitá- ciós-koilektíván belül pártszer. vezejelnk falvainkban alakítsanak népnevelő brigádokat öt-hat taggal, amelyben a Pár.(, a DISZ, az MNDSZ, a DÉFOSZ, a földmüvesszövetkezet. és a békebizottság egy-egy népnevelője vesz részt és akik ügyelnek arra, hogy a példamutatóan jegyző dolgozó parasztok bekerüljenek a brigádba és velük együtt folytassanak népnevelő munkátDe nemcsak a népnevelő munka szervezetét javítsuk meg, hanem armak tartalmát is. A tapasztalat ugyanis azt mu. tatja, hogy népnevelőink többnyire egyhangú és nem, eléggé meggyőző agitációt folytatnak. Azt még ugyan elmondják, hogy épül Dunapentele, Inota, a Budapesti Földalatti Gyorsvasú,, hogy a mezőgazdaság gépeket kap, de arról már ritkábban esik szó, hogy a község, vagy éppen az illető dolgozó paraszt mit kapóit és mit fog kapni a tervtől, így például a kiskunhalasi építkezésnél Simon Imre azt, hangoz, tatta, azért; nem jegyez kölcsönt, mert ,,a demokrácia még neki semmit sem adott”. Az egyik* népnevelő világosította azután fel, hogy kapott egy hold szőlőt és jelenlegi munkahelyén 800— 900 forintot keres Hiba az is, hogy népnevelőink igen sok helyen néhány általános szóval agitálnak. Általában beszélnek a béke megvédéséről és a szocializmus felépítéséről. Nem beszélnek arról, hogy a községben, a megyében, az országban hányan kapták vissza a félévenként történő sorsolások alkalmával a kölcsönadott pénzt. — Nem beszéltek a szerencsés nye. rőkről és arról, hogy ezek mi mindent tudtak vásárolni. Népnevelőink a békekölcsönjegyzést tekintsék komoly harci föladatnak. Az ellenség máris széleskörű aknamunkába kezdett és a legkülönfélébb híresztelésekkel, a kölcsönjegyzésről való lebeszéléssel, vagy alacsony jegyzéssel igyekszik a Második Békekölcsön sikerét aláásni. Az ellenség igen sok községben azt suttogja, hogy „nincs miből jegyezni". Báesbokodon ez a rémhír még a pártvezetőségbe is bemarta magát- Csak amikor alaposabban nézték'meg a kérdést, akkor arra döbbent a> rá. r Újabb tís- és tízezrek erősítik kölcsön jegyzésükkel a kasza, a béke ügyéi A Második Békekölcsönjegyzés népünk nagyszerű hazafias mozgalma hétfőn újult lendülettel folytatta diadalútját. Nincs már az országnak egyet len községe sem, ahol ne mozdultak volna meg a dolgozók hogy kölcsönjegyzésükkel válaszoljanak kormányunk immár ötödnaipja elhangzott felhívására. A békekölcsön jegyzése, mely az üzemekben már befejezéshez közeledik, a falu dolgozói körében' vasárnap terebélyesedett igazi tömegmozgalommá. Ezen a napon újabb ezrek kapcsolód- be a felvilágosító munkába. A népnevelőkkel, békebizpttsági ta. gokkal együut) erősitik, szélest tik a jegyzésgyüjtök táborát az ország minden részében azok : dolgozók, tszcs tagok és egyé nileg gazdálkodó dolgozó parasztok, akik jegyzésükkel bizo. nyitották be, hogy hűséges, óda. adó fiai a hazának. Munkájuk eredményeként ma már a dolgozó kis- és középparasztok óriási többsége vllágo. San látja: Miért érdemes békekölcsönt jegyeznie. Látja, hogy megtakarított forintjait nem fektetheti he gyümölcsözőbben mintha az államnak adja kölcsön és tulajdon szemével látja, miként térülnek vissza az államnak kölcsönadott forintok meg. sokszorozva azokhoz, akik a köl. csont adták — traktorok és kombájnok, villanyvezetékek és bekötőútak, kultürházak és kisorsolt nyereménykötvények alakján. Dolgozó parasztjaink jól látják. hogyan épül, szépül az élet saját falujukban’ megyéjükben, saját országukban. Ezért adják le egyre növekvő lelkes szava, zatukat az ötéves terv, a béke naellett. Ezért jegyzik százezrek a maguk hasznára, a haza javára -a Második Békekölcsönt. A megyék versenyében a hétfő estig elérti eredmények alapján ,az első Hajdú megye. Ugyancsak jó eredményeket ért el: Zala, Pest, Nógrád, Szabolcs és Veszprém megye. Még min. dig a lemaradtak között van Somogy, Komárom, Bács. Szolnok, Békés és Tolna megye. A vidéki, nagyvárosok versenyében első: Debrecen, majd Szeged, Miskolc, Győr, ’ Pécs és Tatabánya következik. A megye különböző területéről érkeznek be kiemelkedő jegyzésekről hírek. Baján az V.ös körzeiben Valcsik János, tanya 254. szám alatti lakos, 5 holdas juttatott dolgozó paraszt 1200 forintot jegyzett. Felesége, aki MNDSZ-népneveiö, 600 forintot jegyzett, Valcsik János beadási kötelezettségét is példamutatóan teljesítette. Ga. boniaibeadását 294-, 'burgonyabeadását 220 százalékra teljesítette, Szénából 190, tojásból 150, baromfiból pedig 160 százalékban tett eleget. A most megtar, tett mezőgazdasági kiállításon burgonyája első díjat nyert, kapott még ezenkívül két oklevelet is. A jegyzésnél így nyiiiatko zott: — Megértettem Pártunk és kormányunk felhívását és kö telesságemnek tartom annak az államnak, amely nekem nyugodt életet biztosít azzal, hogy öt hold-alt adott-, aniak kölcsönt adjak. Felkérem a többi újgazia társaimat, hogy olyan példamutatással kövessenek engem, ahogy 1949-bem a tervkölcsönnél 400 forintot, 1950-ben az első békekölcsönnél 1000 és most a Második Békekölcsönnél 1200 forintot jegyeztem. Családom összesen 3200 forintot jegyzett. Öt hold juttatott földemből helyes gazdálkodással ennyit tudok kölcsönadni az államnak. Minden dolgozó paraszt gondoljon arra, hogy államunk a pénzt visszaadja alkotásaival, másodszor pénzben is, ,a nyeremények húzásánál. Én magam is nyer. torn Fájsz községben Taba Pál 400 forintos fizetése mellett 600 fo. rintot jegyzett Szakmáron Márta Sándor tszcs-t&g 500 forintot jegyzett. Solton Bajnok József 8 holdas paraszt 400 forintot jegyzett. Hangoztatta, azért jegyzett, mert a népi demokrácia kieme’e a cselédsorből. Ma az egyik fia katonatiszt^ két fia katona, egy lánya tanítóképzős, egy pedig - ipari tanuló. Apostagon a Dózsa, tszcs tagjai egymással versenyezve jegyeznek. Teleki Péter 500 fOJ rintot jegyzett-, amikor megtudta, hogy Dacza János tszcs-tag 600 forintjával megelőzte, pót- jegyzéssel 200 forinttal emelte eddigi jegyzését. Drogszéien Szél János IP holdas középparaszt 400 forintot jegyzett és kijelentette, hogy minden évben szívesen jegyezne kölcsönt, csak na legyen háború. Állami gazdaságainkban -a dolgozók .tömege jegyzett a béka ügyének erősítésére. A garai állami gazdaságban Varga János magtáros 575 forint fizetés mellett 1000 forin-iot, Erdei Pálné konyhafelelős 575 forintos fizetéséből 1000 forintot jegyzett. A bácsborsódi állami gazdaságban Kovács Valéria. aki jelenleg kombánjvezetöi tanfolyamon van, 1800 forintot jegyzett. Kovács József gazdaságvezetöhe- ]yeltes 1125 forintos fizetése mellett 2000 forintot jegyzett. Hasonlóképpen jegyzett Máté János agronómus is. A sold ál-* lami gazdaságban Égtő Juszti.- na 820 forint fizetése mellett kétezer forintot jegyzett- A soit-*, fizentimrei állami gazdaságban Me,lkai • István konyhafejelös fi* zelése kereken 585 forint, jegyzett ezret. Géczi Mária 750 forintot keres, jegyzett 1000 forintot, Veszprémi Balázs ifi rakodó* kás 750 forintot, id. Galamb István brigádmunkás pedig 850 forintot jegyzettPártszervezeteink továbbra is forduljanak „arccal a falu felé", hogy a dolgozó parasztok is büszkén, örömmel teljesítsék hazafias kötelességüket és az üzemi munkások ragyogó példáját követve segítsék diadalra vinni a Második Békekölcsönt. A nyugatnémetországi megszálló csapatok hadgyakorlatai újabb áldozatokat köreteitek A nyugatnémetországi hadgyakorlatok alkalmával, Limburg közelében egy francia páncélos nekirohant egy háznak. Helmut Baier 24 éves fiatal, a ház egyik lakói'a. azonnai meg. halt. Bambergbea egy felrobbant akna megölt egy nyolcéves kisfiút, ötéves öccse és kilencéves játszótársa súlyosan megsebesült. Oldenburgban az amerikai csapatok egyik kocsija ha. (álragázoit egy németet. hogy az egyik dolgozó paraszt: e hetekben párezer forintot keresett az állami gazdaság részére történő triigyaíuvarozáson, a másik párezer forintért építkezett, stb. Bzelc a tényei bizonyítják, hogy igen is falvaink- ban van pénz. A népnevelők feladata, hogy ezekre a tényekre felhívjál: a dolgozó parasztok figyelmét. Előfordult az is, hogy az egyik Baja-környéki község dolgozó parasztja azt hangoztatta, hogy nincs pénze. Másnap Baján bútort vásárolt. Nem elégedett meg a 6000 forintos bútorral, hanem 8000 forintérj. kért. A vásárláskor hangoztatta, hogy ez a 2000 forint már nem számít. Népnevelőink vegyék fel erélyesen a harcot az ellenség aknamunkája ellen. Leplezzék le az ellenséget késedelem nélkül. — Népnevelőink nézzenek alaposabban u'ána a dolgoknak és meglátják, hogy. a siránkozás mögött az ellenség keze rejlik. A panasznak rendszerint semmi alapja nincs. A békekölcsönjegyzés azonb;jn nem egyetlen fegyver a békéért folytatott harcban. Hatalmas fegyver, de nem v? egye'Jsn, Ne feledkezzünk meg tehát az őszi mezőgazdasági munkák idejében történő elvégzéséről sem. Leplezzük le az ellenséget, amely el akarja terelni a figyelmet erről a frontszakaszról. Népnevelőink mondják el, hogy hiába araiunk győzelmet az egyik fronton, ha a másikon nem biztosítjuk győzelmünket, hiába erősítjük hadállásainkat az egyik fronton, ha a másikon engedjük betörni az ellenséget. A harcban résztvenni és élenjárni becsület, haZufiság és dicsőség dolga.. — Előre a hazafiúi köielesség teljesítéséért hazánk hívására!
