Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-11 / 237. szám

A SZOCIALISTA MEZÖGAZDASAG ezernyi tapasztalatát adja át dolgozó parasztságunknak a megyét járó szovjet küldöttség „Mit tettél ma a békéért?44 Alpár község tanácsházának előszobájában ezzel a címmel ellátott falitábla, van. A táblát két részre osztották. A bgloldá- lán „Segítik jó munkával” cím ahU azok a tanácsházi dolgozók vannak felsorolva, akik munkájukkal áldozatkészen segítik előre békeharcunkat' Ott található Cimmer István mezőőr neve, aki a legjobban látja el teendőit mind a határellenőrzésben, mind a dolgozó parasztok között végzett felvilágosító munkában. Pé.dát vehet róla a többi mezőőr. Szerepel a táblán a> közellátásnál leg- szorgalmasabban do.gozó HJiskolczi Mária neve is. De meg is ér­demli. Példás a rend a nyilvántartásában, semmit, sem kell sokáig keresgélni s a dolgozók ügyei gyorsan elintézést nyernek. A tábla jobboldalán azoknak a dolgozóknak nevei olvashatók, akiknek meg kell javítandók munkájukat. Reméljük, hogy Kovács hajós és a jegy fiók dolgozói, akik a tábla jobboldaián szere, pelnek, leszűrik a tanulságot és igyekeznek a baloldalra kerülni, A tábla alján olvasható: „A bíráfflt és önbírálat éles fegy­ver. Élj vele!” A tábla kitétele óta nagymértékben megjavult a tandcsháza dolgozóinak munkája. megjavult a munkafegyelem. Erről beszél a tanácselnök is. Annyira megjavult, hogy napok óta üres az a keret, amelynek tetejére azt irfäkt „ma, reggel elkéstünk”, A tábla hatásos, a példa követésre méltó. Hasonló módon törekedjék arra minden tanácselnök, hogy még jobban javítsa « tanácsháza dolgozóinak kollektív munkáját, munkafegyelmét, a dolgozókkal való bánásmódot és mindazt, amiben ma még hiá­nyosság tapasztalható. De javasoljuk azt is, — amit még Alpár község f,anácsa sem valósított meg, hogy az önbírálaiot is fejlessze ki. Kovács Laps például megírná erre a táblára: mi az oka, hogy rossz munkál végzett, vagy végez, hogyan akarja kijavítani hibáját f Ebből a többi dolgozó is tanulna, elkerülhetnék ugyanannak n hibának eb- követését, ezenkívül segítséget is tudnának nyújtani Kovács Lu- • jósnak hibái kiküszöböléséhez. Komoly termelő munkát végeznek a bácsmegyci leányok a budapesti tanműhelyekben Friss reggeli szél kergeti az esőfelhőket, zászlóerdöt cjbál Kiskunfélegyháza utcáin. A vá­ros ünnepi díszben várja a Szov­jetunióból hazánkba érkezett szovjet mezőgazdasági küldött­ség egyik csoportját.' A megyei pái-jbjzot ság nevében Németi József .ejvtàrs köszönti a vendé- , geket, majd a megyei tanács el­nöke, a fél egyházi városi párt- szervezet titkára és a városi ta­nács elnöke adja át Félegyházn minden dolgozója nevében forró üdvözletét. Az első úf a Szovje- Hösi Emlékműhöz vi.s’z. A kül­döttek hős honfitársaik, a város dolgozói felszabadítóink emléké- . riek áldoznak a koszorúk és vi­lágok erdejével.., Az Arany-hegyi iskola bejárója előtt topogó tömeg te­kint állhatatosan egy irányba a betonúron, Félegyháza felé. Út­törők emelek itt is díszes dia- tlalkapup Pár lépésre az iskolá- r tói (íüiöút yezet a pusztába, most kanyarodik ki rajta vagy har­minc ünneplőbe öltözőt- férfi és asszony. A Vörös Csillag-terme- .Icszövejkezct tagjai, akikniá aligha találni ma boldogabb em­bereket: az ö szövetkezetüket to­kinti meg eisöiiek a megyében a (küldöttség. Már itt i9 áz autók . tora! Papp Mihály elnök mögöt. meglendül a sor, köszönti a ven­dégeket a szövetkezet üzemi pártszervezete, a DlSZ-fiatalok, MNDSZ-asszonyok és az egyé­nileg dolgozó parasztok nevében. Nehéz ettől a perctől kezdve kiválasztani a vidáman beszél- ge ö csoportokból a hazaiakat és a Vendégeket. Az iskola' térne, ahol a küldötteket rövid pihenő és frissítő várja, szűknek bizo­nyul. Papp Mihály csopcrtelnök hangjára csiful el a beszélgetés. Á csoport elindulásáról és mos­tani életéről beszél.- A vendégek figyelnek, ceruza, notesz kerül elő. Kérdések röpködnek Papp Mihály felé-: hány brigád van, hányszor fejik a. teheneket, hány százalékos a géppel végző: t munka, milyen a gyapot, stb. —. Papp elytárs bizony sokszor kénytelen az^,fejelni a kéráések- **, hogy „bizony nincs, bizony ncm .úgy van”. De felragyog az arca, amikor az’- a kérdést kap. ja: hogyan dolgoznák az asszo­nyok* *— 86 asszonyunk dolgozik és bizony, úgy látjuk, hogy a nők munkaegysége mind nagyobb lesz, mint a, férfiaké!” A tolmács szavaira elsőnek Jaickaja és Udovicsenko elvtársnő tenyere Verődik lelkes tapsra. — Bizony eivtdrsak, nem va. gyünk mi a nagyüzemi gazdál­kodás mesterei — mondja őszin­tén a szót Papp elv-árs. — Kol­dusok voltunk mi n. múltban és most tanuljuk építeni a szocia­lista mezőgazdaságot. Olyanná akarjuk, mint amilyen az elvtár. Baké, kérjük, adják át {adásu­kat,-mutassanak rá hibáinkra ezen a látogatásod! Az autóbusz billegve indul el a dülöúion a csoportgazdaság belsejébe. Első állomás a tehén, és juhállomány megtekintése. 300 férőhelyes juhhodály épül, tetszik a vendégeknek. A tehe­nészetnél Martinyák elvtárs ma­gától értetődően kérdezi meg: mennyi a fejésj terv? — Terv? —- Olyan nincs —néznek nagyot a Vörös Csülag-beliek. Aztán jön a többi kérdés: hogyan nevelik a borjút? — Hát az anyja alatt. S Martinyák elvtárs kis notesze telik a jegyzetekkel, a tehené­szet után a juhoknak majd a ser.éseknél. Gyönyörködve nézi a nagy fehér apaállatot, májd összehúzza szemöldökét: „Jó fajta, de nagyon sovány. Jobban kell ehetni Barnabőrű és barna­hajú asszony lépked hallgatagon a többiek kö­zött, Mindent megnézett, de egy szót sem szól' eddig. S a csoport egy új veiéstábla felé halad. S egyszerre csak Jaickája eivtárs. nó a szántás mélységét mérő pá1- çikâval fut a friss barázdák kö- zött, hajlong, vizsglódik, gyors kézzel söpri el a magiakaró íöld- ré-eget s fejcsóválva szálad to­vább. — Hol a brigádvez&tö? — kiáltja- Előkerül, ott van csak két lépésre. Jaickája elv társnő szemrehányóan ' magyaráz. Bi­zony, van egyszerre jónéhány hi­ba, amit éles szeme észrevett. A 20 cm-cs szántás mélysége alig 12—15. A barázdák olyanok hosszában, min, ha sürün egymás mellé állított házgerincek vol­nának. Az egyik mag mélyre ke­rült, a másik sok meg éppen el­borítja a felszínt. — így vagy 30 százaléka nem csírázik ki. Ke­resztben kellett volna vetni, ha már a szántás hosszában van, hogy elmunkálódjék a talaj. És miért vette át a traktorjától az előírtnál sokkal sekélyebb szán­tást? Vjra kellet volna vele szán. látni. A brigádvezető felelős a területéért, azon a termésért és igy a végzett gépi munkáért is... Udovicsenko elvtársnő Jalta város kolhozának szölöter. rnesz, ési brigádvezetöje a szőlő­ben keres és talál magának ésa- íelnivaló.. Nem ;s tagadja a cso­port, hogy rossz állapotban van. — A köd miatt ilyen — mente­getik. Udovicsenko elvtársnö eré­lyesen megrázza fejé., meljén megcsillan a Szocialista Munka érdemrend. — A betegség és a rossz kezelés — hajtogatja. — Ki a szóig felelőse! Bizony sen­ki. Udovicsenko elvtársnö haj- •long a tőkék között, mutogat, magyaráz. A, korhadásnak indul, öreg tökét le keli nyesni, s csak .néhány vesszőt hagyni, ami| az­tán rendesen megnevel, A beteg­ség éllen pedig a megelőzéssel kell védekezni. S már sorolja is a védekezőszerek helyes alkal­mazásának módját. A gyapoiföld sem kerüli el a látogatók szemé-, . S hazafelé Martinyák elvtárs ké[ újabb szót jegyez fel noteszébe : a silózást és a szénát. Délután a tanácsháza nagyterme zsúfolásig telik, ütemes, lelkes taps köszönti a díszemelvényre vonuló küldöf|séget. Tapasztalat- csere ez az ünnepség, azaz in­kább tapasztala átadás a vendé- gek részéről. Jaickája elvtársnőé először n szó, a Sztálingrád-ierületi Voro- silov-kolhoz elnökéé. — Bár rövid idő alatt, de meg­láttuk a Vörös Csil'.ag-termelö- szövelkezet oredményeif és né­hány hiányosságát. Ez a csoport jO-ben a fejlödés helyes útjára lépett és számos téren példát mutat az egyéni gazdálkodók felé. Gazdálkodása, többágú, a vezető és termelőmunkában résztvesznek az asszonyok. Ez nagyon helyes, minthogy Sztálin elvtárs szerint a Szovjetunió kol­hozaiban az asszonyok nagy erő/ jelentenek.,. Jaickája elvtársnö beszélt a hiányoságokról is. De úgy, hogy előbb arról beszélt: hogyan csi­nálják a Szovjetunió kolhozai — és javasolta a Vörös Csillagnál*. is azokat a módszereket. A ter­melőbrigádokról -beszélt, ame­lyek a kolhozok legfontosabb ter­melési egységei. A Vörös Csillag, ban a brigádok még nem kapták meg termelési feladataikat, nem kapták meg területüket állandó használó ra. Beszélt a mezőgaz­dasági - és traktoros-brigád kö­zötti szoros kapcsolatról, a niun. ka minőségének ellenőrzéséről a Szovjetunióban — és rögön utá­na a Vörös Csillag mulasztásé ról. A szántást sem az, elnök. sem a brjgádvezetö nem ellen­őrizte. Ha 22 cm. az előírt mély­ség, nem fogadhatnak el 15-öt és ha mégis elfogadják, már ők u felelősek. A gyapotról is van mondani­valója. Nem egyenletes mélység­ben vetetnék. Nem végezte el a brigád rendesen a kacsolást sem, azért van még annyi zárj toboz, azoknál a növényeknél, amelyeket nem kacsoltak. De hiányos volt a gyapotnál is épp­úgy, mint a szőlőnél a növényi kártevők elleni harc, illetve meg. előzés is... Udovicsenko elvtársnö szavát. szomjasan Itta minden fül. Nemcsak a termelőcsoport- nak, de melyik félegyházl dolgo­zó Parasztnak nem ökozott ke­servet az idei erős szőlőbeteg- ség? S a Szocialista Munka Hő­se érdemrendjével kitüntetett lelkes szovjet asszony okos, meg­győző szavaival bebizonyította, hogy nem lsen verés a baj s nem véletlen a jó termés: a jó műn. kán múlik. Beszélt a tőkék he­lyes metszéséről, a műtrágyázás fon lóságáról, a betegségek meg­előzéséről, a mesterséges pótbe­porzás eredményéről. Hozh&ott vojoa-e jobb példát önmaga mun­kájánál? 1944-ben kezdett szőlő, ben dolgozni, akkor 18 mázsa volt előírt terve hektáronként — most 120 mázsát ér el. 195Ö. ő'ta 44 hektáron brigádvezető. Ter­ve 85 tonna volt és az egész te­rületről a brigád 165 tonnát adó t. Ekkor kapta a Szocialista Munka Hőse címet, brigádjából pedig 18-an kaptak különböző kitüntetéseket. Marti nyák elvtárs „a - kárpá [Ukrajnai terület nagy- breznój járásának fö-zootechni- kusa, az. áUahenyészléS fontos­ságáról beszélt. — Fejlett állat- tenyésztés nélkül nincs nagy­üzemi mezőgazdaság. A Vörös Csillag-termeiöszövetkezetben pe_ dig lemaradt ez az ág mind menyiség, mind minőségi vona­lon. Hiányozik .a. tervfelgdatok a termelékenység emelésére, terv nélkül pedig nincs fejlödés. Be­szélt a többször.! fejés rendszeré­ről, a borjak itatásos nevelésé­ről. A seftéstenyészt ésben aján­lotta a közepes féhérfajta és a mangalica keresztezésének tartá­sát, amely szapora, gyorsan hí­zó, jó hús- és zsírfajtár ad. A juhállományról megállapította, hogy jó ' faj'a, de nem sZypom, mert nincs jól előkészítve a sza­porodás és nem kielégítő a táp­lálás sem. Hiányolta, hogy kevés a baromfiállomány Is. Kitért a tapasz alt hibákra. A széna apró boglyákban hever, így az esőzésekkel sok megy kárba, míg nagy kazalnál kisebb a veszteség. Lemaradás van a téli takarmány előkészítésénél: a csoport 37 hold silótakarmányt vetett, de nincs ebből még lesi- tőzva egy szál sem. A termelőszövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodó dolgozó Parasztok a kérdések özönét in­tézték azupjn a küldöttek felé. A tanulnivágyó dolgozó paraszt­ság ezeken a kérdéseken keresz­tül megmutatta, hogy szomjas mindazokra a tapasztalatokra, amelyeket az élenjáró szovje, mezőgazdasági küldöttektől hall. — Hogyan jobb a Silózás elké­szítése — milyen segítséget kap­tak 1923—28-ban a kolhozok az államtól — hogyan művelik a homokot és mit termesztenek rajta — de tovább: hogyan irá. nyvja a pártszervezet a munkát, hogyan dolgoznak a szovjet nsz- szónyszervezetek?... S minden felelet közelebb segM Félegyhá- za termelőcsoportjainak tagjait a még eredményesebb gazdálko­dáshoz és az egyéniek újabb tízeinek, százainak bizonyltja be. hogy egye'len helyes út van a doieozó parasztsás számára. ötven új vasipaVi tanuló, leány dolgozik a Munkaeröktar- talékok Bánya-utcai tanmühe. lyében, Gyalúsok, marósok esz­tergályosok, de akadnak ’ szép számmal géplakatosok is. Ez a műhely arról híres, hogy a tanulók maguk készítik az ér­tékes szerszámgépeket. az alkotmány ünnepére hat gépet készítettek. Megtekintjük a sze­reidében a gyönyörű gépeket. Minden tanulónak az a vágya, hogy bekerüljön a szereidébe, ahol a. legjobbak dolgoznak. Bárdi laumühelyvezető és a ki­tűnő oktatók örömmel beszél­nek tanítványaikról, akik közül a Bácsalmásra váló 16 éves Kovács Mária a kővetkezőket mondja: — örömmel dolgozom a vasas szakmában, odahaza ha. tan Vagyunk testvérek. Gyerek­koromban libákat őriztem és nem tudtam mi lesz belőlem. Most azonban már tisztán lá­tom a jövőt magam előtt. Szak­munkás leszek! Megyénk földmüvesszövetke- zetei az elmúlt hé) folyamán ko­moly eredményeket értek el a kukoricaszállítási szerződésköté­sek terén. Egyes szőve.kezeit ve. zetők leváltása nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy szövetkeze­teink munkája gyökeresen meg­változott, így pl. Szabadszállá­son, ahoi Müller György ügyve. zejősége ala't a község tervtel­jesítése 9 százalék volt, komoly javulás mutatkozott a leváltás u.án. Ma a község (érvét 105 százalékban teljesítette. Ezzel szemben a kiskunfélegy­házi földmúvesszövetkezetnéj az elmúlt hetekben mutatkozó hi­bákat csak klsmériékben orvo­solták. Vincze József ügyvezető leváltása után a kukoricaátvétel, zökkenőmentesen folyik. Súlyos hiba mutatkozik azonban a nép nevelő munka körül A szövej- kezet dolgozói vagy nem akar­ják érteni, vagy pedig nem értik a népnevelő munka fontosságát. A szövetkezet dolgozóinak nagy öbbsége hanyag nemtörődöm­séggel végzi munkáját ezen a •éren. A kiskunfélegyházi föld- müvesszövetkezet dolgozói te. gyék magukévá Pártunk útmu­tatását és tanítását és jó nép­nevelő munkával hassanak oda, hogy lemaradásukat: még e hét folyamán behozzák és tervüket teljesiisék. Egyes szövetkezeti dolgozók, látV8 a kukoricaszállitási szer­Kiss Hona 15 éves kiskun, majsai leány itt dolgozik a tan. műhelyben. Most éppen autó- szelepeket esztergál. Csak néhány hete van itt, de máris komoly termelő munkát végez. Azt üzeni ,a kiskunmajsaj leá­nyoknak: álljanak be ők is va. sasnak Körénk sereglenek a leányok és valamennyien egymástól véve át a szót, arról beszélnek, hogy milyen fontos szerepet tölt be a szerszámgépek gyártása á ne. héziparban. örömmel beszélnek arról, hogy milyen pontos szép munkát bíznak rájuk. Ebben az évben már sok szerszámgépet gyártottak, gépeikkel kiállításo­kon is szerepeltek. A legtöbben a Liget-utcai iskolába járnak, ahol alapos müszaklrajzos ok. tatásban részesülnek. Fekete Erzsébet és Papp Má­ria géplakatosok is boldogan, büszkén beszélnek arról, milyen nagyszerű pályát választottak, amikor vasasnak jelentkeztek. ződések jelentőségét, Igen ko­moly eredményeket érjek el, így Pl. a jánoshalmi föidrnü- vesszövetkezet terményadmi- nisz.ráfora, Faragó Sándorné, 310 mázsára, Farkas Imre pedig 165 mázsára köttetett szál l ási szerződést. Nagyistók Béláné, a tiszaúj- falusi földmüvesszövetkeze. ügy­vezetője 187 mázsára kö((etett szállítási szerződést. Horváth Mihály, alpári ter­ményfelvásárló, 07 mázsára köt- tetett szállítási .szerződést. Varga. János, madyrasi ter­ményfelvásárló pedig 127 má­zsára köttetett szállítási szerző­dési. Élenjáró járások a kukorica- szállítási szerződések kötésében: Kunszentmlklósl járás 54.1 szá­zalék, kiskunhalasi járás 44.3 százalék, bácsalmási járás 43.1 százalék. Sereghajtók: Kiskőrösi járás 10.3 százalék, kecskeméti járás 12.5 százalék. Példamutató szövetkezeti ve­zetőségi jag Greksa János, a ho- mokmégyi földmüvesszövetkezet felügyelöblzottságí tagja, 7 má­zsa kukoricára kö‘-ö|t szállítás; szerződést. Rideg Ferenc szakuiári dol­gozó paraszt, aki öt kh. juttatott földön gazdálkodik, 7 mázsa ku­koricára kötőit szállítási szerző­dést Egyes szövetkezeti vezetők leváltása meggyorsította a kukoricabegyüjtést

Next

/
Thumbnails
Contents