Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-28 / 252. szám

B* á r i «*■ s î» á v i é i» b t ó s Két város és öt járás párttitkárai tapasztalatcsere- értekezleten tárgyalták meg a falusi pártvezetőségek újjáválasztásának kérdéseit A káderek marxista-leninista oktatásának jelentősége a szocializmus építésében Csütörtökön este a kecs­keméti tanácsba*» nagytermé­ben összejöttek Kecskemét és Félegyháza város, valamint a kiskőrösi, dunavecsei, kecs. kométi, félegyházi, knnszent- miklósi járás nagyobb üzemei, tick, [errnelöcsoportjainak, állami gazdaságainak és gépállomásai­nak párttitkárai, vezetőségi ta­gok, hogy tapasztalatcsere.érte. kezieten megtárgyalják a vezo- Eég-üjjává'asztási taggyűlések előkészítését, továbbá az c;<ta- u*.ii munkák, valamint a köz­vetlen soronlévö gazdasági munkák kérdéseit. Az értekez­letet Kerek elvtárs, a megyei pártbizottság szervező titkára nyitotta meg. Beszédében több időszerű kérdést vetett tel, mint a íultiéi pártvezetöségek ujjá- válasatásának- előkészületét, a pártvezetöségek üjjáválasztásá. nak jelentőségét, a bírálat sze­repét, az éberség kérdését, to­vábbá hogyan kell összekap, c-'oini a vezetőségek újjaválasz tását a soronievö feladatokkal A falusi pártvezetöségek újjá- válasz.ásának jelentőségéről szói. va, Kerek elvtárs hangoztatta, akkor fejlődik a falu, akkor ha­lad előre, ha a pártszervezet jo. készíti elő a vezetöségválasz- tá-’t, ha a pártszervezet szó ros kapcsolatban ált a tömegek­kel és harcba vezeti őket a Bárt és a kormány határozatainak végrehajtásáért. Az értekezleten megállapítást nyert, hogy a pártszervezetek mindenütt foglalkoznak a vezetőségek újjáválasztásának kérdésé­vel. Mindenütt a felsőbb pártszervek segítik a falusi pártszerveket a vezetőségek újjáválasztásának kérdéseiben. Do nemcsak a párt. tagság foglalkozik az új vezető­ség problémájával, hanem a kí­vülállók is. így például a kiskö. rösi gépállomáson a kivüiá lók javasoltak egy fiatal dolgozót a párt-vezetőcégbe. Ez az ifi már eddig is jó munkát végzett, ö vezeti az oktatást és most a kívülállók azt javasolják, hogy vegyék be ,a vezetőségbe. Az értekezleten felszínre ke­rült az is, hogy az egész falut érdekli a pártszervezet vezetőségének újjáválasztása. Halász Ferenc, a kunezentmiklósi gépállomásról Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy ezért különös gondot for­dítsunk arra, hogy ne sértsük meg a pártdemokráciát. A köz. ség dogozói éber szemmel né- zik, vájjon a :elsöbb pártszerv ,,beülteti-e” az új vezetőséget, vagy pedig a tagság válasz!ja meg. Nemcsak a párttagok, hanem a kívülállók is foglalkoz. nak a falvakban azokkal a ja­vaslatokká., amelyek az új párt- vezetöségre vonatkoznak. Az értekezleten kidomborodott az, hogy a falusi reakció nem nézi ölbe. tett kézzel a pártvezefősó- gék újjá választását és mindent elkövet, hogy a vele cimborátokat, a megalkuvókat, a dolgozó parasztság érdekei! szemelöl tévesztöket népsze. rüsítse, behozza a pártvezetöség- be, a legjobbakat pedig iejárassa. így próbálják rossz irányba be. folyásolni párttagjaink , válasz, tását. Erről számolt be Szikora József Félegyházáról, ahol az ellenség és azok ügynökei azt hangoztatják, hogy nyílt nép- gyülésen kellene megválasztani a pártvezetöséget. Ezek ,a han­gok azért vannak, mert a párt- vezetőségnek hiányos a töme­gekkel való kapcsolata, így ke. rUVhetet a kulákok uszályába egynéhány dolgozó. A pártveze tőség fokozza éberségét és har­coljon a kulákok és azok ügynö­kei ellen. Az értekezleten napvilágra ke­rült az is, hogy a falvakban álta­lában a vezetőség újjáváiasztá. sát nem tekintik kampányfel­adatnak, hanem azt összekapcsolják a so­ronlévö egyéb fontos kérdések­kel. A gátéri Vorosilov-termelö. csoport úgy készül a vezetőség- választásra, hogy bevezette a két műszakot. Éjjel szánt a traktor, reggel szárt takaríta­nak, utána vetnek, este megint szánt a traktor. Félegyházán pe­dig az egyik termelöcsoport üzemi pártszervezeténei; veze. tőségi tagjai kimentek a mun­kacsapatokhoz, a brigádokhoz, ahol nemcsak az újjáválasz- tás jelentősegét tudatosították, hanem újabb lökést adlak a versenymozgalomnak is. Az eredmények mellett azon ban a hibákra is rámutattak az értekezleten a felszólalók. Kiderült az, hogy ahol eddig a partbizo-tt Ságok nem foglalkoztak megtsicioen a pártépítés kérdésével — é3 ez több állami gazaságban, termélöcsoportban fordult elő, — ott a pártszervezet most, az újjáválasztás alkalmával nehézségekkel küzd. Erről beszélt Rácz Zsigmondná a szabadszállási Petöfí-csoport. bői, ahol elhanyagolták a tag­felvételt, egy év alatt nem vet­tek fel tagot, azért a vezetőség­be csak titkárt tudtak válasz, tani. Többet nem tudtak jelölni. Ezeken a helyeken ezer! nehe­zen tudnak megfe elő harcos, rátermett vezetőket javasolni, a pártépítés elhanyagolása még A villamoshálózat! pärtszer- veze(nél a vezjöség nem tárgyal­ta át a taggyűlés beszámoioját. Az egész, beszámoló összecsapott előadás volt. Az előkészítés mun. kajában a népnevelők, a pártesO- portbizylmiak nem lettek kellően bevonva, nem kaptak t'e.adatoí és ennek eredményeképpen a taggyűlésen kritika és önkritika nem volt. Maga a vezetőségnek ez a munkája azt mutatja, hogy lebecsülték a vezetőség választó, taggyűlés jelentőségét. A beszá­moló nem érzékeltette a nemzet­közi helyzetben a béketábor erő. fölényét és futólagosán é-riutotte Sztálin eivtárs nyilatkozatát. JJa egyáltalán nem foglalkozott Tito és ban Jója munkájával, a jugo­szláv nép é-letével és ezzel kap­csolatosan a ml feladatainkról. A beszámoló nem tárgyalta meg az üzem eddigi tervteljcsí.ését, a belső problémákat, a munka, versenyt. Nem bírálta meg sze­mély szerint a rossz munkát vég. tii kommunistákat és nem ill. csérto meg a munkában élenjá­rókat sem. A hozzászólás igen gyenge volt. Általában ezakinai jellegű volt. Az előkészítés munkájában a pűrtvezetöség a pártonkivllllek véleményét nem tekintette a ma­gáénak. A beszámolóban nem esett szó eléggé élesen az önbí . rálát és a bírálat alkalmazásá­ról A beszámoló nem segliette elő a tagság bíráló készségéi a vezetőség felé. A kritika és az önkritika felszínes volt, a hibá­kat a pártvezetőség igyekezett mentegetni, elködösiteni, A be­számoló a páriépítésröl, az okta­tás kérdéseiről általánosságban és felületesen foglalkozott. Nem csoda, mert az egész be­számoló igen rövid ideig tartott. A jelölő bizottság sem töltötte be azt a feladatot, melyei a tag­gyűlés rábízott. Általánosságban mondta el a véleményt, nem hozf gazdasági vonalon is érezteti há­lását. Ezekben a termelőcso. portokban, állami gazdaságok Dán és gépállomásokon meglazult a munkafegyelem. Elhanyagolták az oktatást is, ezért a tagság politikai' színvo­nala igen alacsony. Ez mind a termelésre, mind a munkai egye. lemre hat ki. Egy másik követ kezménye a pártépítés elhanya golásának az, hogy az ifjúság soraiból nem tud­ják pótolni, felfrissíteni a pártvezetőséget. Erre Borka Gyula elvtárs, a szalkszentmártoni Béke-tsz párt­titkára élesen rávilágított. Náluk is elöregedett a pártszervezet. Az oklatás lebecsülése azt is eredményezte, hogy ezek­nél a pártszervezeteknél nem so­kat törődtek a tagjelöltfelvéte'- le, De az oktatás eihanyago.ása azt is eredményezi, hogy a aol- gezók nem eléggé öntudatosak, ezért fordul etö az, hogy leszer zőatek az állami gazdaságokhoz és közben elmennek a kuiákoe- hoz dolgozni, önkényesen ott hagyják munkahelyüket. A hozzászólások után Kerek eivtárs válaszolt a feltett kérté­sekre és összefoglalta a felszín re került tapasztalatokat. Meg­állapította, hogy egy sor kérdést tisztáztak az értekezleten. fiz segíti majd munkájukban a rész- vezöket, de egy sor értékes ta­pasztalat került napvilágra, ame. tyek viszont segítik nemcsak a falusi pán veze tőségek et, hanem a felsőbb szerveket is. A majdnem félmegye területéről szerzett tapasztalatok segítségé­vel sikerre vihetik a falusi pártvezetöségek az újjáválasz. tást. ta fel annak jó, vagy rossz tu. lajdonságait és azt, hogy miéit javasolja, A taggyűlés elnöke igen gyen­ge kézzel vezette, irányította es segítette a taggyűlést. Hiba voit az éberség területén is. A taggyűlés kezdetétől nem iga­zolták a taggyűlésen részvevő elvtársakat a másik hiányosság az volt, hogy majdnem olyan került a vezetőségbe, akinek a feiesége Uulák volt és annak szü­lei aiíg 50 holdon gazdálkodtak. Ennek a hozzászólása meg is mutatta, hogy jó munkáján lee­reszt ül akart az újjáválasztott párt vezetőségbe kerülni. Hozzá­szólása a Pártfunkció kiscbhúé:ó- céloz*». A keceli Béke-termelöszöveiKe. zetl csoport pártszervezete a vc- zetöségválasztást igen gyengén készítette elő, E nagyjelentőségű munkával csak az utolsó két na. pon foglalkozott a pártveze to ség. A titkár elvtárs a vezető­ségi beszámolót nem beszelte a: a vezetőség többi tagjaival, A brigádok, a munkacsapatok nem vitatták át a vezetőség újji- választásánnk fontosságát és nem tárták fel a brigádban lévő munka- és tervfegyelem hiányos, ságait is. Nem tudatosították a pá.rton'.kívii’iekkel ia vezetőség- választás jelentőségét. A vezetőség nem bírálta meg a beszámolójában a tagságot. A tagság sem gyakorolt bírá­latot a pártvezetö.-ég eddigi munkája felett. Ellenben a já­rási pártbizottság* kemény és súlyos birá atot kapott, hogy változtasson azon a muri,a. módszeren, amelyet eddig vég­zett a terme.töcsoportnál. Ne csak futólag jelenjen meg a csoportban, liánéin tartózkod. jón hosszabb ideig olt 03 adjon, gyakorlati segítséget a munka megjavításához A Központi Veze 1 őség hatá­rozata alapján megyénk üze­mei, iaivai vezetőket választ&- nak maguknak a pártszerveze. tek élére. A páriíunkcionárius feiadara, hogy u Párt útmuta- • ása, tanítása alapjaa a do,gozó tömegekkel szoros kapcsoia,ot kiépítve vigye győzelemre a szo­cializmus építésének ügyét. De jó vezető csak úgy tud ele­ge- jenni pártunk, dolgozó né­pünk ügyének, ha tiszlau iá ja leiadatá.;, ha helyesen é3 terv­szerűen tud tájékozouni a nem. zCiközi helyzeten és nap, mint nap fel tuuja mérni, hogy mi a döntő íeladai, melyre mozgósí. ania kell a párttagságot, raj­tuk keresztül pedig a széles dol­gozó tömegeket­Mindezek a feladatok, melyek a pártszervezetek laükcionáriu- saira és tagjaira várnak, egyedül a forradalmi elméiét, a marxiz­mus, jeninizinus hatalmas szer. yező, mozgósító és átalakító ere. jövel valósuiha nak csak még. Fejlődésünk a szocializmus építésének meggyorslásáért napról, napra kémény harcot keit vívnunk. De fejlődésünk üteme migytnér,éltben a dolgo­zok öntudatának, eíméleá szín­vonalának emelkedésétől függ. Bártszervezeteink feladnia, hegy a Boliiikai Bizot ság május i7-i határozata alapján meg­szervezett új oktatási. évben es oktatási tonnákban a pár|tag­ság ponios megjelenéséj és fel- készültségé, biztosítsa Ehhez el­sősorban az szükséges, hogy ma­ga a pár1, vezetőség érezze köte­lességének, szíve ügyének az ok­tatást. Tartsa szem eíöt(, hogy a marxista, leninista elmélet fej. lesz ése a dolgozók széles .rétege között nagymértékben meg. gyorsí|ja a szocializmus építé­sét. Ha a járási pártbizottság, pártszervezeteink funkcionáriu­sai lebecsülik az elméletet, az QsS ályharcnak, a szocializmus építésének egyik legerősebb fegyverét veszik ki a munkás­osztály kezéből. Tártunk vezeti, élükön Ráko­si elvtárssal, mindig .hatalmas jelentőséget tulajdonítottak az elméleti munkának. A Politikai Bizottság május 17.1 hajározata, annak vala­mennyi pontja aláhúzza a politi­kai oktatás jelentőségét. A Politikai Bizot ság május 17-i határozata. Rákosi elvtárs útmu;a[ása alapján az okjóber 31-én beinduló pártoktatás párt­ra unkánk előterébe kell, hogy álljon, mert ez az oktatás fogja fűteni és irányítani kádereinket az elkövetkező kemény munká. ban. Magasabbra kell emelnünk elméleti színvonalunkat, mert máskülönben megtorpanunk, a fejlődésünk mgakad, komoly hí. bákat fogunk elkövetni Ha elhanyagoljuk elméleti kép­zésünket, elmerülünk a sok napi feladatban, gyakorlati munkánk eredménytelen lesz. nem tudjuk teljesíteni azokat a feladatokat, melyeket, a feszült nemzetközi helyzetben meg kell oldanunk a szocializmus építésének egyre gyorsuló ütemében. A sok példa közül ha csak égyet, említünk, rög ön megértjük, hogy meny­nyire más off az élet, ahol a párt útmutatása, faniiááa az el­A Koreai Néfi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő. parancsnoksága október 25-én közölte, hogy a koreai néphad­sereg egységei, szoros együtt, működésben a kínai népi önkén, tesek osztagaival, valamennyi arevonalon sikeresen visszaverlek az el enség támadásait, miközben emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okozlak az ellen­ségnek. A középső és a keleti arcvo­mélefi oktatáson kérész,ül a gyakorlatban valósággá válik, érvényesül. Méiykúton 1951 tavaszán ala­kult a ,,Teimelöka!ász” III. tí­pusú szcs. Ebben a fszcs.ben a pártszervezet, vczc.csege komo­lyan vcjte az elméleti oktatási. A péidamuiaiásban maga jár: élen, mert szem elö-t tarlova pártunk II kongreiszusának ha- ,ározaiait és -udta, hogy az új tszcs megerősödése, lejjödése csak a párt, ú.muiptásn alapján töi\énne- meg. A tagságot pon­tosan beosztották szemináriu- mokra. Együtt tanultak velük. A rendszeressé vált j.anulás nem. csak a fanulóesteken, hanem a gyakorla i munkában is meg. muiatkozctt. Pontosság, szerve- zsii^%. munkafegyelem, az el­lenség elleni harc, miudez az el­méleti oktatás erejiménye, mely ebben a |szcs-bcn valóra vált* A tszcs a begyüj ést 100 száza. íékban, jdcocn tc‘5esltette. Idő. ben elve|C t., A tagság pedig vállalta, hegy a vezetőség újjá- válasz,teának napjára ez csz- szes őszi munkákat ;e'.jesítl. Az 1951—52.es pártokia'ás megkezdését is alapos gonddal készítene elő a pártveze,őség, a tszcs jSgságánik 50 százaléka alkalmassá vált jó munkáján ke. resz ül arra, hogy iaz új oktatási évben a pár.ok,aljasban részt, vegyen. A tszcs tágjai örömmé) készülnek erre a napra, mer; még többet akarnak tanulni, mert eddig is látták, hogy mi­lyen nagy hasznuk származó t az elméleti kérdésből Csikérián a magyar és dél- sz'áv dolgozók közösen tanul­nak, ennek ., tanulásnak nz ered. menye a jó munkán kívül az éberségben is mutatkozik. Csi- kérián az 1951—^2-es pár;okta. ;ásba bevonták 4 délszláv dol­gozó parasztok legjobbjait is­Azok a káderek! akik elhanya­golják az elméleti továbbképzé­süké:, megfeledkeznek arról, hogy a tanulás az elméleti szín­vonal szakadatlan emelése elemi pártkötelességük, melyre köie. leze;i£éget vállaltak akkor, mi-, kor pártunk soraiba léptek. Pártunk szerverei szabályza. ta figyelmeztet bpnünket elmé- lejf képzésünk á|iaudó. szaka­datlan fejlesztésébe. Az olyan embereket, akik nem néznek a jövő felé. akiket nem érdekel, hogy mi lesz és mi le­hetséges, ezeket, a perspektíva nélkül élő embereké! Sztálin elv- társ az evezősökkel hasonlítja össze, akik eveznék, de nem tud­ják, hova sodorja| őket az ár és nem látják, hogy ja hullám szír:, re dobja őket. A megyénkben október 31-én meginduló pártoktatási év van hivatva arra, hogy pártunk olyan harcosokat, neveljen, aki­ket átitat a marxizmus, leninlz. mus eszméje, akik harcosan, kö­ményen állnak ki minden hely­zetben pártunk, hazánk ügye meilet|. Ezeket a feladatokat akkor tudjuk elvégezni, ha minden párttagunk egyik legfontosabb feladatának tekinti az elméleti és politikai kérdések t^u'má- nyozását. és az 1951—52-es párt. oktatásban való rendszeres rész' vételt, mely a pártái szembeni elsőrendű kötelessége. nalon a néphadsereg egységei Hvancshontól és Janggutól északra továbbra is kemény harcot vívnál; az ellenség eilen. Október 25.én a néphadsereg egységei és az ellenséges repülő­gépekre vadászó lövészek lelöt tek hat ellenséges repülőgépet amelyek előző eg barbár módor bombázÁk és géppuskázták Vonszan, Anbeb, Mtmcsho ’ Phenjau és más városok köri. tében lévő békés helységeket A vezeiőségválassiás hírei A koreai néphadsereg főparancsnok­ságának október 25-i hadijeientése

Next

/
Thumbnails
Contents